Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-30 / 12. szám

wO május 30. DELMAGYARORSZÁG : PORTRÉK. Bokor Adolf. Bokor Adolfról, akit a minap ünnepelt a szegedi gyógyszerésziestül:t, volna néhány szó mondanivalóm. Ha még nem szoktatott voína le az élet a csodálkozásról, el tudnék bámészkodni az ő ötven esztendős pályáján. A ma emberei nem dolgoznak ötven évig, ellenben ölvén éves korukban befejeznek mindent, a fiatalok pedig ugy indulnak neki, hogy szekerük úgyis elakad valahol az élet orsiágutján, nem érdemes hát 'az a nagy tüle kzdés. Elmúlt évtizedek divatja tér vissza, amikor a blazirtság volt a népszerű s minden eleven megnyilvánulást el kellett fojtani a tetszhetőség kedvéért. A különbség mégis talán annyi, hogy a mai ifjúság csakugyan blazírt, rossz időben született, akkor sem szívesen vállalja a munkát, ha módja volna hozzá, elkábító ta konjunkturás esz tendök könnyű keresete, néhány semmiből magasra lendalt vagyoni karrier, de csak a fölfelé rohanást lá'ják, a biztosan elkövetkező zuhanásról nem akarnak tudomást szerezni. (Aminthogy a kártyás sem gondol arra, hogy egy szeri kövér nyereség után sok apróbb, de végeredményben súlyos veszteség szokott következni.) Istenem, milyen fiatalon áll Bokor Adolf ebben a mai zűrzavaros éle ben, az igazi öregek, a középkorúik, a koravének közötti Nem »eressük, hogy hány éves, ugy sem hiszik el, akármennyit mondanánk, ö ven év munkája tette életerőssé, pedig ebben a hatalmas időbe nyilvánvalóan beleolvadnak a gyermekkor esztendei mindazzal, ami vele jár. A munka komolysága, intenzív volta, a kötelességtudásnak nemes értelemben vett perfektsége s fő'eg lelki benső harmónia, ami eluralkodik az egész életén s látszólagos titkokat megmagyaráz. Bokor Adolf nem „bácsi"-ja megszámlálhatatlan jóbarátján k, tisztelőjének, legföljebb „kedves bátyám-ja s ebben a megkülönböz etésben is finom árnyalatok húzódnak meg. Ugy érezzük, hogy fölötte áll mindennek, bolondságra késztető és megbolonditó idők szele ugy suhant el mellette, mint ahogy az öreg tölgy sem hajol meg a viharban, hanem sértetlen marad rombolások elvonulása után. Gyönge, apró fák kettétörtek, mások tö /estül szakadtak ki az anyafö'dből, (amelyben nem is volt biztos gyökerük), némelyiknek a lombja tépizódott meg, a másik legszebb gallyaitól volt kénytelen búcsúzni. Nézi, nézi az öreg tölgy, de nem érti a gyengeséget. — Ml ez, p?j»ás csak ennyi volt az ellentállóképességetek? A napokban mondta ki ítélete indokolásában egy magyar biró, (no, nem is kívánkoznék a bőrébei), hogy az újságíróban van valami a bíróból is, mert igazságot keres és itéleet hoz azon a fórumon, amelyen hivatása ekéjével szánt. Nem vállalunk föltétlenül közösséget ezekkel a szavakkal, hiszen bennünk van annyi őszinteség, bogy ne rajongjunk a pálya minden munkásáért csak azért, mert pályatársak; tudjuk jól és valljuk, hogy a mai újságírásnak sok a hibája, hívatlanok tolakodtak a berkeibe, amatőr Dódon d'szkreditá ják elfogultságokká', «pás célok tendenciájával s olyan motívumokat kevernek bele, amelyek lePeinek személyeskedések, (elsőrendüek mint olyanok), de épp a nemes, n»vís újságírás a hiányuk. Pedg hivatás a pályánk, fogadalom s hi'em ^erint a jó újságíró annál nagyobb ;ggodalommal írja m g kritizáló so2«. minél jobban elmélyült a pályája Jant való rajongásban, minél több *i*8zaélést, gonoszságot látót s minél zabadabb kezet kap arra, hogy mábeleszólása nélkül írhasson, h Mert sokat lát s az a magyar biró V'zonyára arra gondolt, hogy az ujságr° szerzi a legtöbb tapasztalata, szaés ezrek véleményét hallja s ha Anegvannak benne az egyéni korrektség ,r|*kei, akkor nem tév dhet, mert a _eszürCdés eredménye mindig kivonata ami együttes taktusba hozzi a ü .M®5 enésél' az e,mék véleményét. «iMikor azián az ezer eseményt (sokszor, nagyon sokszor titkos rugóival együtt) látó, sok ezer embert m gismerő, újságíró keresi Bokor Adolf egyéniségének, örök- ruganyosságának, népszerűségének titkát, — nem kényte'en keresgélni, mert készen talál mindent. A benső harmóniája juttatta el az embersreretet útjára. Csalódások rossz tapasztaltok nem savanyitják el az igazi exber1, ellenkezőleg csak serkentik, bogy itt a hivatásodnak való ér. Bokor Adolf njilván másoknál is óbban tudja (hisz a mes'erségébe vág), íogy nem annyira rosszak, mint inkább betegek az emberek s csak a teljesen megfertőzötten, a terhelten, nem fog a jóságos közeledés, a szelíd szó, a lelkek orvossága. Megbecsülhetetlen jóbarát, aki soha nem sülyed cimboraságba. Mindenkihez közel férkőzik, de öt magát csak egyenes őszinteséggel, tisztasággal lehet megközelíteni. Ha Bokor Adolf korhol meg valakit, szava a szigorú jó tanár meleg árnyalatait ölti fel, kegyetlenül egyenes, vesékig hí tő, csak lehajtott fővel lehet hallgatni,— de máris ott van szemében a cirógató jóság, amely azt fejezi ki: — Kell, hogy tudjad mindezt, nem vezethetsz félre, ne tarts olyan ostobának. A haragon javítani akar, mert ha nem biznék a megváltozásodban, szóra se érdemesítenélek. Hát többet ne ha pa íjak 'ás 1 lyesimlt, mert megbúbollak, Egyik legjobb lelkiismerete eimek a városnak, amelyet becézgető szeretettel szeretne nagynak, hatalmasnak, előretörflnek látni; minden eseménye érdekli s alig van olyan alkotása, intézménye, amelynek létrehozásában ne serénykedett volna az ó fáradhatatlansága. Az igaz ügy nem félti sorsát a városi közgyűléseken, hiszen ott van Botor Adolf is, aki a közügybe nem indulatokat visz, hanem komolyan megalapozott tudást, jóindulata1, szeretetet, elavulhatatlan nemes eszmékért egész erejével kőzd, de tisztánlátását nem homályosítja el indulat. Mire, nagy harcok után, otthagyja a termet, már megint elönti egész egyéniségét a derű, örül az életnek, a virágnak, mindennek, ami szép s megbecsüléssel fog kezet az elvek terén való ellenfelével. M'rt ez az emberi. Az ötven munkás év alkalmából mi is csak azt mondhatjuk, amit vasárnap a gyógyszerészt«stület. Nincs kitüntetésre, elismerésre más módunk, mint hogy megbecsüléssel, tisztelettel közeledünk feléje s azt kívánjuk neki, amit ő magának, hogy még sokáig marad jon meg egyaránt Szegednek — amelyben mégis csak talál itt-ott egy kis örömet — és a családjának, amelynek körében hibá lan a boldogsága. Magyarországnak augusztusban aranyvalutája leszf?) London, május 29. A Financiel Times sze int Magyarország valutáris érckészletejkülönösen kielégítő és így a magyar bankjegyforgalom ércfedezele sorrendben az ölödik he'yen áll Euró pában. Jelenleg több mint kétszer olyan nagy a magyar ércfedezet, mint az osztrák, amely mindössze 25 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a csehek aranyfedezete csupán 13 százalék, a jugoszlávoké pedig — noha ez az állam látszólag a leggazdagabb valamennyi állam között — csupán 1—2 százalék. A magyar ércbiztositék jelenleg 54 százalék, de általánosságban felteszik, hogy valójában még 20 százalékkal magasabb, ugy hogy hitelt érdemlőnek látszik az a híresztelés, amely szerint Magyarország augusztusban aranyvalutát fog kapni. Ezen hireszte'ésnek még nagyobb alapot ad az a körülmény, hogy a Nemzeti Bank már aranypénzben fizette ki az osztalékot. A rector magnificus szegedi egyetem ellenségeiről. A központi egyetemi épület aulájában ma délelőtt tartolták az egyetem szokott évzáró ünnepélyét a társadalom élénk részvételével. A megnyitó beszédet dr. Csengery János mondta, a lelépő rector magnificus, aki szárnyaló szavakban emlékezvén meg az egyetem dicsőséges kolozsvári múltjáról, jogos keserűséggel nyilatkozo't azokról a kísérletekről, amelyek a halálharangot akarják meghúzni a szegedi egyetemnek. — A szántóve'ő, ha csendülni hal ja a halálharango1, elborongva hagyja abba a munkát, — mondta megindultan. — Csoda e, ha mi is, akik nehéz munkával törjük itt a talajt, hogy e'ökészitsűk a jövendő aratását, megriadva állunk meg, amikor az egye len halálharangját halljuk? Takarékosságot emlegetnek és haza fiassdgunkat vonják kétségbe azok, akikhez mi nem megyink hazafiasságot tanulnil És annál fájdalmasabb a seb, mert testvérkéz uti azt ráfiunk l A rec or magnificus*, aki beszéde végén annik a reményének adott kifejezést, hogy elvocul az a veszedelem, amely az egyetem életét fenyegette, meleg ovációban részesítette a hallgatóság. Beszédének idézett passzusát ugy magyarázzák, hogy az a kolozsvári egyetem néhány volt tanárára vo natkozott, akik a budapesti egyetemre kerültek s a numerus clausus be nem tartásának ürflgyével álkálódnak az ellen az egyetem ellen, amelynek tanárai voltak. A rektor után a bölcsészeti kar ezidei dékánja, dr. Erdélyi László e.nlékezett meg Szabi Károlyról, a nagy magyar történetíróról, aki tanára volt a kolozsvári egyetemnek s akinek centenáris ünnepét most ü'i a magyar történettudomány. Az em'ékbeszéJ után £ délyi Bajtársi egyesületek a magyar lovagkorban cim alatt a magyar Szent György-rendről és Sárkány-rendről tartott felolvasás*. »itt:»i»i»»m»i»i:i»:»mmnn»tt»i»n»»»i»i»»t»in»»miim« Bizalmas tanácskozások a városházán városrendezési ügyekről és gyáralapitási tervekről Péateken délben a polgármester szobájában szigorúan zárt ajtók mögött bizalmas értekezlet vol*, amelyen több bányaérdekeltség képviselője, Héderváry Lehel volt országgyűlési képviselő és Berzenczey Domokos mű zaki főtanácsos vettek részt. A megbeszélés közel másfél óráig tartott, a végefe'é a polgármes'er magához kérette Scultity Sándor fSszámvevöt is, akit szintén bevon'ak tanácskozásokba. Az ér.> kezlet után kérdést intézlünk _ polgármesterhez, aki azonban minden felvilágosítást megtagadotl. — Nagyon fontos kérdésekről tanácskoztunk — mondotta —, de még nagyon kezdetleges stádiumban levő kérdésekről, amelyekkel idővel — ha lesz be ölük valami — sokat foglalkoznak még a lípok, de ebben a pillanaban időszerűtlennek tartanám, ha a nyilvánosságra kerülnének. Hiába hivatkoztunk arra, hogy a tervek kolporiálása csak hasznára válhatik a városnak, mert a város közönsége az életrevaló tervek keresztül vitelét föltétlenül elősegíti — a polgármester minden további felvilágosítást megtagadott. Mivel a polgármester állásponiját indokolatlannak tartottuk, más helyen is érdeklődtünk a kérdésről és érdeklődésünkre a következőket tudtuk meg: A magyar és külföldi bányavállalatok a gaidisági helyzet stabilizálódási következtében megkezd lés a piacok megszerzését célzó előmunkálatok!*. Nagy verseny fejlődőit így ki a bányavállalatok között, különösen a kőbányák azok, amelyek pótolni szeretnék a háborús évek meddőségét és versenyezve enyhítik szálliási fellé eleiket csakhogy biztosíthassák maguknak a piacokat A migy|i «Cbányíérdekeltségek már régibbe* ¿.¡¿»¡»tatot tettek Steced város hatóságának, de eddig az alánlatokról komolyan nem tárgyalhatott a város sz ismeretes pénzügyi nehézségek miatt. Most azonban, hogy a bankkamstláb lényeges csökkenése és a hitelviszonyok kedvezőbb kialakulása várható, természetszerűleg felmerült a városrendezés fokozottabb munkálatainak a terve. A bányaérdekeltséfek — meglehetősen ismerve a szegedi viszonyokat és ismerve a városrendezés sürgősen pótolandó nagyarányú hiányait —, értesültek a kedvező hingu'atról és megtették a kezdeményező lépéseket. A polgármesternél tartott bizalmas lellegü értekezleten arról volt sió, hagy a bányák hajlandók nagyobb értékű kőanyag hitelezésére is — elég kedvező fizetési fellételek mellett. Konkrét megállapodás — értesülésünk szerint — nem |0tt létre, de valószínű, hogy rövidesen, állítólag már a jövő hónap közepére, ugy alakul a helyzet, hogy a város megkezdheti a városrendezés elhanyagolt programjának beváltását. A bizalmas értekezleten szóbakerült más, nagyjelentőségű kérdés ii. Héderváry Lehel volt otsiággyü'ési képviselő egy nagyobb (őkeérdekeltség megbízásából az iránt érdeklődött, hogy Szegeden milyenek a gyárviszonyok. Alkalmas-c ez a város nagyobb gyártelep :k és vállalatok létesítésére? A polgármester Héderváry Lehel rendelkezésére bocsájtotta a szükséges adatokat. Konkrétumokról üt sincs még szó, de valószínű, hogy a város gyáripara rövidesen erős fejlődésnek indul. Megkezdték az 1925. évi kereseti adó kivetését Az 1924. évi kereseti adó fe'szólamlási munkálatai — mint ismeretes — befeleződtek és a siegedi pénzügyigazgatóság a városi adóhivatalai karöltve egy hét előtt megkezdte az 1925. éri általános kereseti adó kivetésének előkészítését. Abból a tapasztalatból indul ki a pinzflgyigazgatóság, hogy sí elmúlt évi adókivetések tömérdek panaszra, kifogásra adtak alkalmit, ugy, bogy el kelleti rendelni a kivetésnek revízióját, de még a revideált kivetések ellen is tömegesen érkeztek be a felszólamlások. A pénzügyigazgatóság — illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint -— más eljárási mód Ja 1 kísérletezik. A városi adóhivatalba kirendelték Török pénzügyi főtanácsosi, aki Kiss városi számvevővel együtt turnusonként idiii be ai ipari és kereskedelmi szakmák képviselőt, lehstőleg ugyanazokat, akik annak idején a csoportok osztályozását végezték. Ezekkel tárgyalják meg, hogy milyen napokon történjék meg az nj kereseti adó kivetése. A tárgyalások során már megállapodtak abban, hogy az 1925. évi általános kereseti adó kivetésének a kővetkező adatokat veszik alapul: Elsősorban a szakmák által végzett csoportosításokból indulnak ki; mivel most már véglegesen megállapították az 1924. évi kereseti adókat és megállapították a kereskedelmi és ipari szakmák 1924. évi jövedelmi adó alapjait if, tehát az adókivetök felhssznáihatják az adóalanyok 1925. évre adott vallomásait is. Az egyes szakmai csoportokban megállapítják a legnagyobb és a legkisebb jövedelmet és esen belül elvégzik as arányosítást. Ez az eljárás mindenesetre sokkal megnyugtatóbb, mint az elmúlt évi volt és illetékes helyen remélik, hogy ilyen módon sikerül az adófeiszólaralások óriási tömegét eiháritini. A iárgyalások a városi adóh'.vjtalban hétfő óta folynak. Eien a héten letárgyalták az iparosok adókivetésének előkészítésé*, a jövő héten kerül sor a kereskedőkre. Férfi és női esőernyők rendkívül olcsó árakon legszebb kivitelben «a Pollik Testvériknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Tekintse meg mélyen leszállított és kiirt áraimat a 105 bérmálás alkalmával Órák és ékszerek jótállással I GYŐRI BÉLÁNÁL, Klaucál ¿őr2