Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-29 / 11. szám

I 1925 május 29. DELMAGYARORSZÁG A numerus clausus szellemében akarják kezelni a külföldi diplomák nosztrifikálását is? A szegedi egyetemen a múltban érvényesítettek minden külföldi diplomát. — A minisztériumban rendelet készül. Két nappal erelőtf részletesen beszámolt a Délmagyarország arról a nagy fö tünést keltő ögyröl, amely legutóbb a pécsi tudományegyetemen történt külföldi egyetemeken szerzeit diplomák nosztrifikálá?a ügyében. A pécsi egye'emhez ugyanis tizenöt orvos-doktor inlézett kérvényt, hogy dip tornájukat nosztrifikálják. A tizenöt hallgató közül tizennégy a numerus clausus miatt volt kénytelen külföldön tanulni. A pécsi egyetemen Pekdr dékán azt kívánta, hagy azonnal érvényesítsék a diplomákat. E zel szemben az orvosi kar ugy határozo'l, hogy hat hónapra elhalasztja a döntést eb ben az ügyben, mert nem akar úttörő lenni a külföldi diplomák dolgában és inkább megvárja, mig a többi egyetemeken is kialakul a gyakorlat. A Délmagyarország munkatársa a diplomák nosztrifikálása ügyében, valamint a szegedi egyetem felfogásáról a következő igen írdekes információkat kapta. Elsősorban kiderült az, hogy a kultuszminisztériumban most készül olyan rendelet, amely állítólag a numerus clausus szellemében fogja szabályozni a külföldi diplomák nosztrifikálását és addig az egyetemek nem érvényesítenek egyetlen külföldi diplomát sem. Dr. Csengery János, a szegedi tu dományegyetem rektora a köve kezőkei mondotta: — A szegedi egye em u múltban nem zárkózott el a külföldi diplomák nosztrifikálása elől. Emlékezetem szerint a múltban nem egy olyan eset volt, amikor Bécsben szerzett diplomát — ha szabályszerüyolt — érvényesi ettünk. — Mi nem alkalmaztunk a muhban valami e'zárkózás*, vagy lulerélyes szigort ebben a kérdésben, hanem igyekeztünk megkönnyíteni a dolgot Ez arra az esetre vonatkozik, ha például román dplomával jönnének hozzánk. Ebben az esetben az a felfogás vezelne bennünket, hogy legfeljebb ki egészitő szigorlatot rendelnénk el és azután semmi sem állna útjába a nosIrifikálásnak. — A mul ban az volt az álláspontunV, hogy ha a külföldi egye'em tanítása megfelel a magyar szabályoknak, nem kívántunk ujabb vizsgát és semmi sem állott útjába a nosztrifikálásnak. Például fanároknál, vagy jogászoknál először azonban a magyar vonatkozású tárgyakból szigorlatozni kellett. — Olyan esetben, mikor a hallgató' nak a numerus ckusus miatt kelleit külföldön diplomát szerezni, hirtelen nem is tudom elképzelni, hogy mi lenne. Ilyen eset még nem is került elénk. Tudtommal azonban a numerus clausus nem vonatkozik a nosztrífiMI «sokra, hanem csak azokra, akik a magyar egyetemeken való felvételekre jelentkeznek. — Ismétlem azonban nem tudom... Még senki sem feite szóvá a dolgot. A Délmagyarorszdg munkatársi a rektor nyilatkozata után fölkeresett egy olyan tényezőt, eki egészen köiel áll * szegedi egyetemhez és aki teljesen '«meri a külföldi diplomák ügyét. Ezen kljesen ismeretlen helyen kijelentették, bogy például a szegedi orvosi kar a pultban minden jelentkező külföldi "Iplomáját nosztrifikálta, nem volt leNettel semuíféle körülményekre. **osl azonban a legutolsó időkben Jnnik ellenére, hogy legulóbb is töbr. jelentkeztek a múlt péld.i u'án — KQ*tük olyanok is, akik s numetus "ausus miatt t«nullák külföldön — i *sztrifikátások megakadtak. Az egyelem ugyanis bizalmas irte¡fést kapott, hogy a noszirifikdldsok gyében rendelet készül a minisztérium¿2 és a rendelet megjelenésiig fflgfoi-ij tartják ezt a kc.dist. Néhány ¡Jr sieriuí a noizUlflkálásl rendeletet A® numerus clausus szellemében akarJ?J tlkésziteni. Beava'ottak ék szakére°* azonban határozottan tilUkozlik ellen a terv ellet», mivel szerintük . lur -rw claususi nem lehet kitéra külföldre Is. Egyesek szerint ru következményekkel járna, ha a nosztrifikálások ügyében ís Hiller István szellemét követnék. — Mi lenne azokkél a magyar mérnökökkel és otvosokkal, akii iithon nem tudnak kenyérhez jutni, kénytelenek külföldre menni, ahol becsülelet szereznének a magyar orvosoknak és mérnököknek — és egyszerre előálltnak a külföldi egyetemek és a magyar példára hivatkozva, megtagadnák a magyar díp'omák nosztrifikálását, fejezte bs szaviit informátorunk. A halálra ítélt Márffy mosolyog ... A Tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését a bombapörben. Budapest, május 28. Ms delben 12 órakor az itéötábla épülete előtt hatalmas rabszállító autó állott tceg. A Maglód'-uti gyűjtőfogházból Márffy Józsefet és társait hozták be szuronyos fegyőrök az Ítélőtáblához, hogy jelenlétükben hirdesse ki Nytrő Oéza tanácselnök végzésé», hogy a bombamerényletekben a vádlottak által kért bizonyitás kiegészítését elrendelje. Egy órán keresztül kedélyes beszélgetés folyt Mái ff/, Marosi, Szász, Horváth Halas, Varga és a nagyszámban összesereglett fiatalemberei, ismerősök és rokonok között. Márffy ma is ki van vasalva, kifrizurázva. Sárga kesztyűvel a kezén, jelent meg, de a többiek is olyan elegánsak és olyan jószinben vannak, hogy szinte lehetetlenség elképzelni, hogy ezek a fiatalemberek már esztendők óta sínylődnek a fogház celláiban. Az elnök kihirdette a Tábla végzését, amely szerint a bizonyitás kiegészítése tárgyáb n a kivetkező határozatot hozta: A budapesti ítélőtábla a bombamerényletek ügyében Márffy József és társainak bűnügyében elrendeli a bizonyítás kiegészítését Elrendeli a vidők állal kért tanuk javarészének kihallgatását. A bizonyítási kiegészítés lefolytatásával a Nyirő-tanács szavazóbiráját, dr. Zachár István ité őtáblai birót bízza meg a táb'a Elrendeli a bizonyilást a Tábla »rra vonatkozólag, igaz-e, hogy 1922 április 2-án Nizsalovszky Márffy! budapesti lakásán kereste, d; odahaza nem találta, igaz-e, hogy Márffy 1922 április 3-án, az erzsébetvárosi bombamerénylet napján az Iparbankban ieljesltett szolgálatot, a pénztárt kezelte. E tanuk részletesen nyilatkozzanak arra vonatkozólag, — siói a láblti határoz it — mi módon tudják igazolni azt, hogy az alibi időpontjára pontosan emlékeznek, igazolják az», mivel r'gzilették meg ezeket a fontos dátumokat ? Elrendeli a bizonyitás kiegészítését a Tábla arra, hogy Márffy lakásán 1922 augusztus 15—16 ika körül, majd augusztus 20-dn is 22 in iszleltek-e nagyobb összejöveteleket ? Lefolytatandó a bizonyitás arra vonatkozólag, hogy 1922 április 2-án Radó József a templomban volt és onnan Ujpes're, majd Megyerre ment és egész nap ott tartózkodott. Igaz e, hogy Radó József több alkalommal szállított az Erzsibelvárosi Körbe egyes fagok állal megrendelt árukat a Roglcsi drogériából és igy Radó több alkalommal megfordul! a körben. Igaz e, hogy Radó tagja volt az EME nek és a nemzetvédelmi osztálynak ? Tanuk hallgatandók ki arra vonatkozólag, hogy Radó József állandóan mondogatta a fogházban való letartóztatása alkalmával, hogy öt a rendörségen először éheztetéssel és veréssel, majd szépszóval, pénzigéretekkel és jó állással biztatták fel arra, hojy társaira terhelő vallomást tegyen. Elrendelte a bizonyitás kiegésilését a Tábla arra is, hogy igaz-e, -hogy Marost Károly panaszkodott a fogházban a rendörségen történt bántalma zása miatt és hoizátartozői látták e Marosi véres fehérneműjét. Tanukat kell kihallgatni arra vonatkozólag, hogy Szisz József egészen más termetű, mint aki az Emke előtt a hordárnak átadta a Miklós Andor főszerkesztőnek szánt bombát. Elrendelték a bizonyítást ¿rra, hogy igaz-e, hogy abban az időben az Erzsébetvárosi Kör nagy látogatottságnak örvendett és oda bárki szabadon bejárhatott? Végül elrendelte a Tábla több tanú kihal gatását a nemzetvédelmi osztály szervezetéről, valamint a vérbíróság működéséről. Az ítélőtábla ha'ározata szerint, amennyiben szükséges lesz, a tanukat szembesítik a vádlottakkal is a vádlottakat egymással is. A többi körülményre vonatkozóiig a Tábla megtagadta a bizonyitás kiegiszitisit azzal, hogy az etrendett bizonyitás ugy is tisztázza a többi körülményt ÍJ, részben píd'g azért, meri a Tábla ezeket a tényeket máris tisztázottnak látja. Amikor az elnök a bizonyítást el rendelő határozatot felolvasta, Ulain Ferenc, Hindy Zoltán és a többi védők nagy örömmel gratuláltak ott a bíróság elölt Márffyéknak, akik mosolyogva, nevetős arccal vették tudomásul azt, hogy elrendelték a bizonyitás kiegészítését. Az egybegyülekezett hivők színién kitörő örömmel vették ezt tudomásul. Sorra kezellek a szuronyos fegyőrök jelenlétében Márjfyval és a többivel. Vidám, kedé'yes beszélgetés indult meg a folyosón, amikor végre megérkezett a rabautó és a halálraítélt, jókedvű Márffyt és tirsiit visszavitték a gyűjtőfogházba. Milyen hatása lehet a jó termésnek az ország gazdasági életére? Szegedi szakértők véleménye a Délmagyarorazágban felvetett kérdésre. nem a töke versenyétől, az olcsó hiteltől. Ha lényegesen csökkenne a tankkamatláb, akkor tüstént megszűnne a Néhány nap előtt vezetőhelyén érdekes és aktuális közgazdasági kérdést vetett fel a Délmagyarország. A kérdés lényege az vol», hogy annak a jó termésnek, amelynek biztató előjelei olyan általános örömet és reménykedést keltenek az ország lakosságának kivétel nélkül minden egyes rétegében, milyen hatása lesz az ország gazdasági életére? Számitha unk-e arra, hogy a hatás lartós lesz, vagy pedig csupán rövid lejáralu, átmeneti hatásról ehet szó? „Nem húzódnánk tőle — irtuk többek között —, ha ez a ckkünk kiindulási pontja lehetne a magyar gazdasági élet alapvető kérdéseire vonatkozó eszmecserének." Hogy ennek az esz recserének megitató alapot adjunk, a fölvetett kérdést feltettük néhány ismert nevű siegedi szakember előtt, akik'ől a következő nyilatkozatokat kaptuk. pangás, mert munkaalkalmak keletkeznének, a tömegek ismét fogyasztóképeseké válnának, megszűnne a 20-25 százalékos r yereségek rendszere és a kereskedők a forgalom növekedése folytán megelégednének a háborúé ölti 6-8 százalékkal. A bankkamatláb cstkkenése attól függ, hogy a külföldi tőke milyn mértékben szivárog be az országba. Én a javulást a külföldi tő iéit nagyobb nmu beszivárgásától és a még külföldön lévő volt belföldi lőkék vissiavándorlásától várom. A jó termés bő éges exportot leien«, ez pedig a külföldi pénz beözönjéséi von|a maga után, de egymagában állandó javu'ast nem jelent. Azt csak a külföldi ;őke érd ktödésétek felkeltése hozhatja meg. Wimmer ffltöp Dr. Somogyi Szilveszter: a kereskedelmi és iparkamara (inöie: — A jó terir.és, szerintem, egyelőre i — Ha az a nagyon jó termCs, ameátmeneti javulást hoz, mert ax álladó lyei e'ub:n a pillanatban a jel k igérjavulás nemcsak a termésiől függ, ha- I aek, tényleg realiiálódík, véleményem szerint at'ól az ország gazdasági helyzetének jelentékeny javulását, esetleg a javulási folyamat kezdetét várhatjuk ugy az ipar és a kereskedelem, mint az export és a pénzpiac terén. Lájar Dezső, a szociáldemokratapárt szegedi titkára. — A jó termésnek milyen hatása lesz a gazdasági válságra? Mindenesetre örvendetes a jó terméskilátás, ami — ha valóra válik — a nemzeti ingó vagyon szaporodását fogja eredményezni. A mi örömünk mégis csak akkor volna teljes, ha a szüne'elő és redukált üzemekben a télenségre ítélt munkáskezek állandóan termelhetnék az értékeket, ami nemcsak a nemzeti vagyon szaporodását, hanem egyúttal a gazdasági válság szüné8ét is jelentené. Sajnos, ezt a jó termés magában nem hozhatja meg, legfeljebb egy átmeneti enyhülés jöhet a nyomába. B'zonyitja ezt, hogy a mezőgazdasági termetvényekböl már is fölös mennyiség áll rend lkezésre, a válság mégi3 bekövetkezett és maga a mezőgazdaságis kölcsönre szorul. A válság főoka: a kormány helytelen pénzügyi politikája, ami a hitelszerzés nehézségeiben, a magas kamatlábban és a pénzszűkében jut kifejezésre. Nincs töke; nincs miből termelni; nincs kinek termelni; nincs miből vásárolni. A korminynak kell szaki'ania eddigi helytelen pénzügyi politikájával, meg kell szüntetnie a válság okaif, mert a válság, mint okozat is csak ugy mulhátik el,ellenkező esetben a válság katasztrófára vezet. Dr. Tonelll Sándor, a szegedi Kereskedelmi éi Iparkamara főtitkára: — Hosszabb időre terjedő gazdasági horoszkópot véleményem szerint felállítani nem lehet, mert minden, ami nálunk történik, függ a nemzetközi gazdasági, sőt politikai viszonyok alakulásától. Egy cseppet sem szégyenlem bevallani, hogy erre vonatkozó következtetéseink az utolsó öt-hat esztendő ssrán nagyon sokszor hamisaknak bizonyul ak. Pillanatnyilag viszont kétségtelennek kell tekintenem, hogy egy jó termés a legnagyobb fontoi&águ reánk nézve, mig a mai terméskilátások megromlása egyenesen katasztrófáiis következésekkel járha». Magától értetödőleg nagyon sok függ attól, hogy miként fog történni a termésnek az értékesítése, amelynél nem szabad megismétlődni a legutolsó esz endök hibáinak és félszeg rendszabályainak. A magyar gazdasági élet újjáéledésének másk nagy előfeltétele a pénzpiac viszonyainak gyökeres megváltozása. S'abil korona mellett a mai hallatlanul magas kamatokat fenntartani, ha egyeseknek érdeke is, egyenesen öngyilkosság. A mai drága pénz megöli a bankoka», de megéli az ipart es kereskedelmet is, mert uzsorakamatok mellett termelő munkát folytatni nem lehet. Ezen a téren a Jegybanknak és a Jegybank mögött áló kormánynak nagyon erős intézkedéseire van szükség. Itt van szükség igazán az erős kéz politikájára. Egy Ismert nevű közgazdasági szakember, aki nem kívánja magát megneveztetni: — Fenntartás nélkül megállapítható, hogy minél jobb lesz az idei termés, annál nagyobb lesz a jó hatása a gazdasági helyzetre. Véleményem szerint vilígkriiisről nem lehet beszélni. Speciáhsir a magyar gazdasági helyzet súlyosságát el*Csorban az ország politikai izoláltsága ét a küliöldí kereskedelmi szerződések hiánya okozza. Ha a küiföld rászorulna i mi exportunkra, annak föltétlenül nagy javító hatást iesz rchden téren. A hatás időtartama attól függ, hogy milyen kivileli lehetőségről lesz szó. Minél Jobb lesz a termés, ez i lehetőség innál nagyobb. Régi gazdisági atsziomi, hogy egy ngráforsiár gazdagodás« a termeléstiől származik, de nem a belső fogyaiztást szolgáló termelésből, hanem ai exportcélodat szolgálóból. A magyar gazdag! élet megjsvulásának egyik előfeltétele az a politikai elmoszféri, amely a kereskedelmi szerződések mielőbbi megkötését ¡«.szi IJieiőv*. Magyaromnak jó te-trés e^elín « « előnye van mái Janókkal szertbw, hogy terményei'el legelsőnek jelenhetik