Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-29 / 11. szám

4 DÉLMAOYARORSZÁG 1926 májas meg a külföldi piacokon. Ha ezt az előnyt föl tudja használni, a bőséges exportálás lehetősége nyitva áll, amitől a nemzeti vagyon gyarapodása szár­mazik. Ezek a nyilatkozatok különböző szem­pontok szerint foglalkoznak a kérdéssel és különbözőképen ítélik meg annak jelentőségét. Eppsn ezért kiválóan al­kalmasak egy szélesebbkörü eszme­csere megindítására, amelynek célja'ra a Délmagyarország készséggel ajánlja föl haiábjait, hiszen ilyen eszmecseré­ből csak haszon származhatik. A Török-utca után, most a Somogyi-telepen akart egy ismeretlen gyilkos merényletet elkövetni egy leány ellen. Emlékeze'es m?g az a gyi'kosság, amelyet húsvét hétfőjének éjszakáján lövetlek ei a Török-utca egyik ké es­hirü házában, ahol ismeretlen tettes késével elvágta Feurer Károlyné nya­kát, aki azután nemsokára meg is haltt. A szegedi rendőrség a legkörül­tekintőbb nyomozás ellenére sem tudta megtalálni a vakmerő gyilkost, majd óvatosságra intette a szegedi éjszaka szereplőit, akik pedig különben szinte egészen privát nyomozást és üldözést rendezlek a gyilkos után — persze eredménytelenül. Alig egy hónappal a borzalmas Török-utcai gyilkosság után most egy ismeretlen ember akart merényletet el követni a szegedi éjszakai élet egyik szereplője ellen és ez a merényi ¿1 csak a szerencsés véletlen jolytdn nem sike­rűit. Az éjszakai merényletnek a hely­színe ezúttal a Somogyi- telep volt. Légrddt Anna rendőri felügyelet alatt álló nő ugyanis az esti órákban meg­ismerkede t egy munkáskülsejü har­minc év körüli emberrel. Elöször az egyik kisebb vendéglőbe mentek, majd amikor az esti uj ismerős már elegendő mennyiségű bort ivott meg, kocsin ki­indultak Somogyi telepre. te ismeretlen e nbernek ugyanis a Somogyi-telepen volt állítólag Itkása. Kö:ülbclfll egy órát töltöttek bent a lakásban, amikor éjfélfelé hangos szó­váltás támadt közöttük. A sióváltás egyre zajosabbá erősödött, az izgatott ember már-már dulakodni kezdett Légrádi Annával, aki ekkor kimenekült a szoba ajtaján. Az ismeretlen ember azonban hirtelen elébe ugrott és le­fogta. Tovább folytatta a kiabálást, majd amikor a leány visszafelelt, erő­szakos mozdulatokat telt. Légrádi Anna ekkor kisiabaditotta magát és futni kezdett. Az ismeretlen ember utána. Közben előrántotta zseb­kését, mire a leány kétségbeesetten kiabálni kezdett. Alig választolta el őket néhány rövid épés, amikor egy hirtelen mozdulattal kezével teljes erő­vel a leány hátába akart szúrni. A nagy sötétben azonban az ismeretlen ember megbotlott valamiben és elvá­gódott a földön. A kés messzire röpüli. A kétségbeesett leány ijedten íretie­külf, rendőrt kereset', de mire az őr­szemmel visszaérkezett, az ismeretlen ember már nem volt sehol, sem az utcán, sem a lakásban. A kapott sie­mélyleírás után a rendőrség megindi totU a nyomozást az ismeretlen támadó elien. Kik kapnak lakást a város uj bérházaiban. A horribilis lakbérek miatt sokan nem foglalják el a lakásokat. A város tanácsának utasítására a mér­nöki hivatal néhány héttel ezelőtt hiva­talos felszólítást intézett azokhoz, akik­nek a tanács lakást utalt ki a város épülő két uj bérházában. A mérnökség arra szólította fel az érdekelteket, hogy május 26 ig jelentsék br, vájjon a ki­utalt lakásra — tekintettel a horribilis jakbérekre — fenntartják-e igényüket. Ha igen, ugy Jelenjenek meg a mér­töki hivatalban, fizessék le az első ne­gyedévre eső laktért és írjanak alá egy xötelező nyilatkozatot arról, hogy a lakást annak idején föltétlenül elfoglalj ik. A Délmagyarország nemrégen foglal­kozott az uj városi bérházak lakásaira «anácsilag megállapított lakbérek kérdé­sével és rétzlefesen kifejtette azoktart­aatallanságát. Kimutatta, hogy a tanács ¡ényegesen magasabb béreket állapított i meg a békebeli lakbéreknél a lényege­sen silányabb lakások u'án és az arany­koronában megszabott lakbéreket nem a lakbérrendeletben megbatározott szá­zalékos kulcs szerint, hanem száz szá­zalékos értékben kívánja a lakóktól. Megjósoltuk, hogy ennek föltétlen kö­vetkezménye a lakásokról való tömeges lemondás lesr, mert aiok, akik meg tudják fizetni a 15—25 millió koronás évi béreket, inkább tégi lakást vesznek — lelépéssel, mert akkor még mindig jobban járnak, mintba a városi lakáso­kat fogadnák el. Azok ped'g,akik kép* •denek lelépéses lakások vásárlására, képtelenek lesznek arra is, hogy meg* fizessék a tanács által megállapított in­dokolatlanul magas lakbéreket. Jósla'unk — amelyhez nem ts ke'lett aagy jóstehetség — szóiől-sióra valóra vált. Május huszonh todikáig a tirács ötvenhst lakójelö'je közül alig negyven irta alá a mérnöii hivatalban a köte­lező nyilatkozatot és fizeile le az e'ső negyedre esedíkes milliókat, A többi nem jelentkezel, ami azt jelen i, hogy nem rtfeklál a lakásra. A tanícs ter­mészetesen nem jöü zavarbi a tömegei lemondások miatt, hanem elővette a lakásigénytők névsorát — többssáz névből álló lista — és uj lakókat felölt ki a gazdátlan lakásokra. Hl az uj jelöltek között s akad olyan, aki so­talja a bért, akkor addig rostálja a tanács ez igénylőket, amig minden lakás — fizetőképes és flietésre haj­lamos lat óhoz ju. Ennek az eljárásnak ped'g az lesz a szomorú következménye, hogy a városi bérházakban nem azok kapnak lakást, okik elsősorban igényjogosultak és akik évek óta közdenek a lakásszerzés prob­lémájával, hanem azok, akik pénzükkel — másképen is lakáshoz juthattak volna. Mert hiszen a tanács először azokat az igénylőket jelölte ki, akik­nek lakásigényléte legindokoltabb volt, akik beigazolian lakásínségben szen­vednek. így aztán fölépül a két, hatalmas bér­hez, de — szociális célokat nem igen szolgál ve ük a város. Arra lesznek legfeljebb alkalmasuk, hogy a város jövedelmét gyarapítsák, pedig a tör­vényhatósági bizottságnak, amikor a költségvetés tárgyalása alkalmával hoz­zájárult a bérházak felépítésihez, nem ez volt az intenciója. indulok gyalog I Társat keresek I Egy, esetleg két intelligensebb tiu velem jöhetne. Eladok s Felsőruhát, fehérneműt, könyveket, hegedűt. Verseskönyvem olcsón kiáru­sítom. Pór Tibor Osztrovszky>utca 20 s z. A tótok hidvámmentessége. Egy szegedi misztif káció története. HIHETETLEN, DE TÉNY, HOGY íiotaaeoptiírlsIráÉ 10.000 kor. tgy lm ilupliinaláta *ör, 9ooo kor. rgy üveg vMgOt sör, ía.Soo r eKy liter umatoi homoki bor. KROÓ,§ Valéria-tér 1. sz. Alak- és színtartó ssa sapkákat, továbbá nöl é» Rvermckkalapokat a kOzitmwrt Ш6­ui kivitel ben, taoiott anyagból is a lentiekben Ы leRClón)6:,cbbcu icésztt 52 rftlLDRSCtl, Dugonics-tér U. szám. Ms már elmondhatjuk ezt a törté­netet, mert az egyik főszereplője rég meghalt, a másikról pedig azt se tud­juk, él-e még, hol van? Tizenhat év előtt történt, hogy Sze­geden tartották meg a katolikus nagy­gyűlést, ha'almas sátrakat építettek Új­szegeden, itt volt az egész ország népe. Ebben az időben történt, (1909 sugusz'usában), hogy beadványt kap a városi tanács Szkicsák Ferenc or­szággyülési képviselő aláírásával. Szki­csák az „országgyűlési tót nemzetiségi párt" megbízásából a katolikus nagy­gyűlésre Szegedre ránduló tótok szá­mára hídvám mentességet kér, továbbá a közművelődési pilótában helyet a gyűlésük számára. A beadvány meglehetősen agresszív volt. A tótok szereplésének indokául azt hozta fel, hogy Szegeden megjele­nik az ország valamennyi püspöke s a tótokmk ezt az alkalmat teli f:lhasz­nálniok, h?gy kifejezzék tiltakozásukat ama nacionalista poltika ellen, amely­lyel a felvidéki tót érzelmű alpapságot némely püspökök elnyomják, sőt egy­házi működésűket is lehetetlenné te­szik. — „A tót nép, ugytrond, nem táp­lál szivében gyűlöletet a magyar nép iránt s elismeri annak vezetésre való hivatottságát és jogát ebben az ország­bin. Mindazonáltal nagy ssomoruság­gal kell iapasztilnia, hogy nemzeti nyelvétől éppen annak a katolikus egy­háznak főpapjai akarják megfosztani, «mely egyház mint Krisztus tanainak letéteményese, hirdeti a türe'met min­den téren." Jelenti továbbá Szkicsák néppárti képviselő (egyúttal pap), hogr három­napos kurzust szándékoznak Szegeden Ura ni, részint bebizonyítandó, hogy a nemzetiségi országgyűlési tót párt egyáltalán nem hazafiatlan s nem e'Iai> s'ge a magyarnak. A vallásihoz hű tót nép nem is az egyház mint intéz­mény s a főpapok, mint annak kép­vite'öi elien akar tüntetai, cssk né­mely felvidéki püspök vesiedelmes szelleme ellen fogul álást. A beadványt képzelhető szenzáció­val fogadta a város tanácsa s nyom­ban tudatta erélyes h ngon Szkicsák­kal, hogy „tót országgyűlési párt"- ot nem ismer. Ha pedig a tót anya­nyelvű katolikus hivők, mint nemzet­közi párttöredék, politikai tünie éssel zavarja meg a nemzet és a hit ünne­pét, ugy a hatóság talál annak meg­gát ására módot. Mint a katolikus szö­vetség tagja, mindenki vendégszere­tetre talái. A hír belekerült a fővárosi sajtóba, ott meglehetős élénken pertraktálták, Szkicsákrcl leszedték a keresztvizet. Milyen nagy volt aztán a meg'epe­tés, mikor hamarosan megjött Szkic ák értesítése, amely szerint ő semmiféle kérvényt nem intézett a tanácshoz s ha van i'yen beidvány, akkor valaki visszaélt a nevével. — A hi'lapokban, úgymond, ma­gam is olvastam a kérvényről szóló híreket, de minthogy a nemzetiségi orsz. képviselők közéleti szerepléséről és az országgyűlési nemzetiségi párt­ró , melyhez tar ózni szerencsém van, a magyar lapokban annyi hamis és minden alapot nélkülöző hír kél szárnyra, hogy azokat dementálni medjő fáradság lenne, — nem rea­gáltam a kérdéses kérvényről szóló hírlapi közlegényekre sem. Most a ion ban a t.k. T<nácsnak nekem kézbesi­tet átiratából meggyőződtem, hogy a kérvény tényleg beadatott és ezért kö­telességemnek ismerem a t. Tanácsot felvilágosítani, h gy a kérvény egy­szerű »»liszt ftkáció, amelyet a leghatá­rozottabban vissza kell utasítanom. A tek. Tanács átiratának azon kitételére, hogy „'ót országgyűlési pártot nem ismer", megjegyzem, hogy külön „<ót országgyűlést pár" tényleg nincs, de van „tót nemzetiségi párt", amelynek román, tót és szerb nemzetiségű or­szággyűlési képviselők a tagjai. Ennek kapcsán tudomására kell hoznom a tek. Tanácsnak azt is, hogy sem a tót nemzetiségi pár', sem pedig az ország­gyűlési nemzetiségi put senkit sen bizolt míg azzal, hogy Szeged váro­sá'ól, nevében, a tótok számára híd­vámmentességet és a közművelődési palota átengedését kérje ... Teljes tisztelettel 1909 augusz'us 21-én, Szkicsák Ferenc, orsz. képviselő. Ezzel aztán hamar e'aludt az ügy, bár a lelke mélyén mindenki meg volt róla győződve, hogy Szkicsák letagadta a do'got. Túlságos nagy port vert föl a dolog, hát most retirái. Ennek ma­gyarázták azt is, hogy az első bead­vány a Ludove Novtni lap hivatalos papírján, gépírással készült, azon Szki­csák aláírása jellegzetesen öreges, — a cáfolat pedig csak egyszerű ivpapi­ron, folyóirássil s itt a név hajszál­finom, szinte nőies. ... E sorok irója maga is sokat fog alkozott a kérdéssel, a<tnak rejtel­meit próbá'ta megoldani, de nem sokra ment vele. Talán két év is eltelt, amikor azt mondja egyszer Kuszkó Dezső, a Szeged és Vidéke munkatársa. — Emlékszel-e még a Szkicsák­esetre ? — Da még mennyire. — Mit gondolsz, mi abban az igazság ? — Ugy érzem, hogy Szkicsák ártat­lan volt. — Persze, hogy ártatlan, én irtam a beadványt. Szinte elhűltem, de a szelid, jó­kedélyü Kus.kó rendületlenül folytatta. — Nyár volt, szerettem volna vala­mivel felpezsdíteni az uborkaszezon álmcsságá*, aztán meg kipróbáltam, hogy kispip koromban mennyit tanul­tam a Dapi sti'usból. — De hogyan jutottál hozzá a Ludove Novini levélpapírjához? — Abban sincs boszorkányság, itt nyomattam rá a feliratot a nyomdánk­ban. Te megnézheted s föltétlenül rá kell jönnöd, hogy ismerősek a betűk. Már nem tudom, hogy szóizerint mit feleltem, de aligha dicsérhettem az új­ságírói leik ismeretességet. — Nem mint ujságiró ciiniltam, ez volt a védekezése. Szegény kis tréfacsináló Kuszkó, őt is elvitte a háború, mindjárt az elsők között, mint ahogy e vitte az egész Felvidéket püspökeivel, alpapságával együtt. De hogy Szkicsák hogyan véle­kedett a magyarokról, arra gondolni sem szeretek. Férfi és női esöernyők rendkívül olcsó árakon legszebb kivitelben 48 a Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonícs-utca 6. földet, földbérletet, üzletet,lakást,pénz­kölcsönt mindenkor a legelőnyösebben közvetít II F7Fn országos iroda, Bástya­tnL£.Ln utca 19,Kultúrpalotánál. 1Э6 Házat, Ifjúsági könyvek gazdag választéka a Délmagyaroszág kölcsönkönyvtárában Dagonics-tér 11. sz. Telefon 306 Tekintse meg mélyen lescállitott és kiirt áraimat a bérmálás alkalmával Órák és ékszerek jótállással I GYŐRI BÉLÁNÁL, Klauzál tér 2. ТГ Női kalapok Florentin, panama és filc újdonságok meg> érkeztek, Knittel Konrád Iskola-utca 26. soinakfestékek lakkok minden ozinben я JÓOAs-nál. Károlyi-u. I. szán

Next

/
Oldalképek
Tartalom