Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-29 / 11. szám

DELMAGYARORSZAO A Fram távipata i Amundten minden pepoben visszatéphet. Osló, má|ui 28. A Fram IcdlItetrOl érkeiö szik'atáviralok szerint a klsérő­halón nem látják olyan aggodalmai kellőnek Amutdsen és társainak hely­zetét, mint az európai kontinensen és Amerikában. A Prím személyzete vál­losatianul blaikod к abbin. bojy a re­pilök minden percben visszaérkezhet­nek és hoiszibo távollétüket aual ma­gyarázzák, hogy sz ésiski sarkon vagy anoak kOze!éb:n kedvező ídö­liriii viszonyok mellett alkatmis ki­kötőhelyre találtak. Amundten mir 101­izálláss előtt megmondta, hogy ked­vező körülmények között nem éri be a latkín vih átrepaléissl, hinem le­száll is méréseket s megfigyeléseket végez. A kaiöiböző időjárási Jelentések is megeiősitenek abban a löltevéibsn, hogy a sarki tengeren erős légnyomási felület vsn, vagyii a repülőgépeknek a ssrk felé vsló utjukon kedvezeit a szél és a tiszta idő. A szibéri«i időjtrás Aliska és QiOaland fölött keletre vo­nult el, ezért a repülök vállalkozásét magán a sarki területen eiöecgitstts a kedvező idő|árés. A Frsm parancsaoka, aki Aawad­sen távolléiében az expedíciónak i vezetője, a sarkkutató u'isitása értelmében ciak akkor indult ei a hajókkal, a Jégmez» szélső területének fölkutatására, hl a repülök a felszál­lás napjától számi ott tizennégy na­pon tul nem térnének vissza. Kedvező <örülminye r közölt ugyanit Amandsen esetleg két hétig is marod távol a két repülőgeppel, hogy a mags elé tűzött tudományos feladatot megoldja. Osló, május 28 A norvég hadügy­mini zter hivatalosan közölte, hogy a hadügyminisztérium két nagy hadi­repülőgépet és egy tengerészeti repülő­gépet a legsürgősebben felszerel és Amundsen felkutatására SpUzbergákra küld. A hadügyminisztériu n intézkedése némileg megnyugtatta az aggódó nor­vég közvéleményt, amely rihetetlen érdeklődést tsnusit Amundsen vál al­kozása iránt él nemzeti ügynek tekinti a norvég kutató expedíciójának sikerét. yi.. • Ha egy képviselő a kormánynál anyagi előnyökért közbenjár..." Megkezdték ri aller látván fa-üzletének tárgyalását. Budapest, május 28. áz összefér­hetetlenségi biiottság ma délben 12 órakor kezdte tárgyalni Pakots József­nek Haliét I Iván ellen tett összefér* hele lentégl bejelentését. Az elnök Pakots József kívánságára felolvasta az öiszeférh:letlenségi be­jelentést, majd Pakots a bizonyítás ki­egészítésére vonatkozóan le te meg észrevételeit a következőkben: — Hailer István ténykedése kimeríti az 1921. évi XIV törvénycikk 11. §-ának tényálladékait, amelyek szerint osizeférhetetlenség akkor áll e:ö, ha nemzelgyülésl képviselő a kormány­I anyagi előnyért közbenjár. Teljesen mellékes kérdés az, h gy egy kép­viselő a vezető miniszternél vagy állam­titkárnál járt-e el, a lényeg az, hogy olyan jogügyU. f jött létre, amelyet a kormányzat egyik szerve felhatalmazás alapján hitött meg. A jelen esetben Vitárlus kultuszminiszteri miniszteri ts­nácioi volt a kormány felhatalmazottja. Az a kérdés Ithit, hogy Hailer litván i jelen eietbfn kifiejteti-e olyan tény­kedéat, hogy a Budapesti Áruhitelbank és ennek teatvérvállatata, a Mátravidé ti Erdöipu Rt. 400 vagon tűzifa mej­renlelést kapjon a kul u »minisztérium részéről. Hailer István válástól P.koti JJiseJ fe'szólalásárs. K'jelentl, hogy s ku tuiz­niniszterinmmsl szállítási vlizonyban nem volt. A Budapistí A-uh'telbiak, amelynek elaöke ő Hailer IslvJn volt és sz erdökilermelök között megállá­sod Is jött létre olyképpen, hogy sz Aruhilelbank hitelt nyújt a kitermelés céljaira él ennek ellenében a kitermeli fa érlékeiiléte ctupána BuJapeiti Aru­hitelbank révéa történhetik meg. A kul­tuszminisztérium lüzelőanyagosztálya je­lentkezett vevőnek. Pakots lóisef: Képv'stlő ur Igazga­tósági tagja volt a Budaprstl Áru­hitelbanknak ? Hailer litván: Igen. Hiller ezután hoiszistan fejtegeti, hogy neki is aggodalmai voltak az összeférhetetlenség tekintetében. Rakovszky litván: Mennyi volt az ériéke az eladott fának ? Hailer István: 380 millió. Erdélyi Alidár: Miért S'ern és Eggenhoffer urak fizették sz előlegel ? Hailer litván: Nem ludom. Erdélyi Aladár: Az öuzelérhetetlen­fiégi bejelettét izerint az eladóit fát sohasem termelték kl. Hailer látván: 2500 vagon ma is ki van termelve. Erdélyi Aladár: Hát akkor miért nem kapta meg a fát a kultuszminisz­térium tüzeli osztálya, smely kénytelen volt p.-rt inditsni s vállalat ellen? Hailer litván: Azért, mert az Ipar­vágányt elmosta a víz. Ezután Pakots JJzsef fesd meg isi re vételei!. A kultuszminisztériumnak február 13-án Hallrr István uj szállítási aján­latot tett 9500 koronás egységáron. Ezt ai ajánlatot a kultuszminisztérium már másnap nemcsak hogy elfogadta, ha­nem a vételár 75 százalikát már ki Is fizette. 1924 február 19 én ujabb 200 vagont rendeltek Hailer Istvánná', most S — mandátumaikat féltik, attól tartanak, hogy az önök politikáját a választók a legközelebbi választáson elitélik Végül határozati javaaialot nyújt be, amelyben kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy a javaslatot vonja vissza, hívjon össze pártközi konferenciát és három hónap múlva a konferencia ál­ul megszövegezett és az általános titkos választójog alapjára helyezkedett javas­lattal jöjjenek a Ház elé. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Vanczák János szólalt fel. Ki­fogásolja, hogy a nemzetgyűlés tagjai olyan kevés számban vaniuus jelen a vá­lasztójog tárgyalásán. Hangsúlyozza, hogy a titkos szavazás hive. A háború alatt jogot Ígértek a népnek és megint be akar­ják csapni. . Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ha ilyen sértő módon folytatja a beszé­dét, kénytelen lesz föle megvonni a szót. Szabó József: A kereszténypolitika szempontjából szükségesnek tartja az ál­talános választójogit Statisztikai adatok­kal mutatja ki ezután, hogy a demok­ratikus blokk az 1922. évi választásokkal szemben tulajdonkép veszteséget szenve­dett, mert 1922-ben 10.4 százalékkal több szavazatot kaptak, mint a mostani vá­lasztáson; ezzel szemben a keresztény párt 9.6 százalékkal kapott több szavaza­tott, mint 1922 ben. Áttérve a javaslat ál­talános bírálatára, kllogásoija a szükséges előképzettség igazolásának a kötelezett­ségét. O is hive a titkosságnak, mert ab­ban látja a választások tisztaságát egye­dül biztosnak. A javaslatotnemlogadjad. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, smely szerint a legközelebbi ülést holnap, pénteken tartják a mai napi­renddel. Az ülés vége hat órakor. Ujabb fftszcUtkOzésak Bécsben. Bécs, május 28. Ma délelőtt az egye­temen isméi összeütközések támadtak egyrészt a német nemzetipárti diákok, másréizt a szocialista és a kommu­nista diákok közt. A déli órákban a német nemzeiipáriiak a menza akadé­mika i lé vonullak és sűrűn körülállot­fák a bejáratokat. Kevéssel rá felvonul­tak a azocalista diákok is, akik előli lommunists munkáacsapat ha'adl és a menzával szemben állottak fel. A két párt hivei közt összetűzések támadtak, de a rendőrik hamarosan rendet te­remteltek. összesen 20 embert tsrtóz­tattak le. Kopeohágában is faacisták és kommunisták verekszenek. Kopenhága, májúi 28. Tegup eite az itteni fastíslák, akik olssz miniára fekete inget viselnek, felvonulást ren­dezlek a városon keresztül. Amikor a körülbelül 40 főnyi ciapst a városháza e ő U téren áthaladt, a (ateisták és a kommunisták költ összetűzés támsdt. A fiscisták boxweket és gummibotokat h isználtak. A közönség a tasdsták ellen f jgtalt állást. Verekedés támadt, amely­ben többszáz embe• vett részt. A faadt­ták gyora meneküléssel igyekeztek biz­13i helyre jutni. Két embert kórhlsba kelleti szállítani, 18 emberi letartóz­tatlak. gépies nyelvujitós. Buggyos nadrág — farhámoa ruhs. A vágtatva haladó külöldíeskedés, gőz­hajó, tengeralatti távíró, tdefon és repülő­gép az oceánok által elválasztott népek közt villámgyors érintkezést hozott létre. A rohanva terjedő nemzetközi Ízlés, di­vat, zene, tánc hihetetlen gyorsan ter­jeszti az egységesítő külsőségek*; min­den jellegzetes fajbdi eredetiséget lekö szőrül az emberekről. Az öntudatos, tiszta ízléssé nem birókrói még a természet­adta szépséget, bájt, kellemet is lepör­köJI; az amúgy is üde és kecses fiatalt a bizarr és rút köntösébe öltözteti. Ma már a hortobágyi csikós bojtár sem a régi, zsirral kent, legyűrt szárú csizmá­ban és ősidőktől megszokott és nemes Debrecen város tanácsa által előirt borjú­szárú fekete ingben és .kétágú" gatyában őrzi a ménest, hanem .bürkapcában", vagyis csatos szijjal körültekergetett láb­ikravédö kamásniban és az idegenből a katonasághoz, innét a pusztára kikerült bricsesz-nadrágban és az ismert vályús karimájú kunos pásztorkalap helyett né­met és muszka katonasapkában veti a pányvát a nyereggel, kantárral meg nem zabolázott szilaj csikó „'úra\ Városi élettől távol eső tanyákban is parázdi.kodtk a világdivat és halálraítélté a régi nép népies viseletét. Vasút mellett íekvó falvakban járják a vándor tánc­mester terjesztette ind án és néger tánco­kat, asimmi t és tangó-1, sivalkodó muzsika mdlett, amiket Amerikában részeg mat­rózok csumiszolnak a lebujokban meg nem nevezhető némberekkd és falusi né­pünknél régi nemzeü táncunk: a toborzó, verbunkos, csalogató, bokázó, keresztező és hátravágós egykettőre feledésbe ment A fültől lülig nyírt és nyakszirten le­borotvált női hajviselet, amely az egyip­tomi fáraónék szent kigyós abronccsal le­szorított parókájához hasonlit, a tűzoltó sisaktaraju kalap formája s a zsákruha egységes külsőt kölcsönöz ugy a világ­fürdők nagyvilági dámáinak, mint a bal­káni rác, oláh és bolgár náció jobban öl­tözött, de mosdani nem szokott csupán kölni vizzd kenyegetö fátáinak és devoj­káinak. Ez a rohamosan terjedő uniformizáló kultusz minden megkülönböztető vonást lekapart a viseletben a magyar népről is egy szempillantás alatt, csak az a sze­rencse, hogy a tréfálkozó jó kedélyét, humorát és figurázást meghagyta termé­szetében. Az idegen divat és külföldi ha­tás által ki nem irtott humoros észjárás kiapadhatatlan forrása az ereddi, talpra­esett, élces kifejezéseknek és meglepően találó uj szavaknak. A néphumor által készített uj szavakat naponkint használják ma«uk közt, de nagyon nehéz ellesni és forgalomba hozni, mert ha .úrféle" áll velük szóba, akkor a paraszt netu jigurázlk, hanem a hírlapokból ráragadt újságnyelven tudá­lékoskodik. Néhai való jó Tömörkény István soka panaszkodott, hogy a paraszt annyira bi­zalmatlan a maga .alomjából* nem való iránt, hogy nem beszél előtte; még bort mellett is óraszámra hallgat a kaputosok közölt. Ha lehet, a kérdést hallatlanná teszi, vagy hosszú tépelődés után ad vá­laszt. mert azt hiszi, hogy porcióemelés lukad ki a tudakozódásból. Ez okból Tö­mörkény Remös Annusnál, vagy a sárga­lábú gólyamadár, hályogosszemü vak­bolha, batlalábu és más ilyenféle diszitö jelzőkkel bosszantott korcsmárosnék ivó­iában soha sem ült a borozó atyaliak közé, hanem közelükben a másik asztal­hoz települt s a magával vitt újságból olvasott látszólag, mintha rá se heaeri­tene az Annus néni borát fogyasztókra és az előre zsebbe készített .papundek­lire" jegyezte fel zsebbe dugott kézzel azt, amit a .bortól bugyogó" Paplogók Uras és Csipás Dobók, Nátha Tónik, házásó Hoczi-ne C/urkák, félkéz-kalmár Bika Pisták, bürgehajtó Kostök Molnárok, napnyugati kereskedő Csücsüli Jóskák és dohánycsempész Netudj Marcik .bú fogá­sából" eredetinek és népies zamatunak "'ált az írásaihoz. zonban maguk között a korcsmában, lakodalomban, kereszte őben, a csökben, más gyülekezésben, az asszonyok a tánc­iskolában, hova a lányokat kisérik (ellen­ben a bálba a lányt a legénnyel felügyelet nélkül eresztik el), tartózkodás nélkülivé­lödnók egymással, ami csipkelődő élcdő­dést jelent, vagy szakadatlanul figuráznak 1 1925 májas ». már 10000 koronás eiységáron. Ezután Rakovszky István fdolvata az összsférhdefleiségi »örvény 15. § * amely pon osan meghatározza a kor­mány fogalmát éa amely szerint azt* a szervek is a kormány fogalma m esnek, amelyek a kormányt« nyert f*. hatalmazás alap én kOtnek jo¿ügyit*. Alésés József megUlapitJa, hogy maga a kultuszminisztérium is b*. mán>zati ágnak minősíti a tüzelőanyag, ellátási osziátyt Perdöntőnek tartja « kérdésre nézve azt, hogy a kinctt* •zen edett kéri ét et be is perelte « Áruhitdbankot, amdynek H aller Isvá, elnöke és igazgatósági tagja is vott. Az elnök ezután zárt tárgyalást re» deli el A zárt tárgyalás u'án Széchenyi V». tor kihirdeti s határozatot. Tanuké»* aegidézik Vitárlus Qynla luliililK tanácsost, a kultuszminisztérium flldfc kei osztályának veielőjét, e kincstárt ószág g izga'óságof, továbbá, ail*« réizvénytáriaiág összes iralsit lehetet-, en felülvizsgálni és meg kell állapi, tini, ki sz a Kovács János, aki álltáé, •ag Hailer István bdyetl («vette a pá» zeket, elfogadták Pakots J4zsefaek a* z indítványát, hogy hallgassák ki m az igazgatósági tagot, aki Kovács )|. nos szemdyazonoiságát igazolta, á többi tsou kihallgatását fölöslegem* • ártják. Ezzel az Ölés végetért, a leg­közelebbi ülést 30 napon belül tartják. Hallernek pénzre volt azQksége_ (iBudapesti tudósítónk teteftnjotm tése.) Tudvalévői hogy Hailer azzd' védekezdt, hogy 0 nem a kottas> minisztériumnak, hanem az Eszterga* vidékének adott el fái. Mi délutáa aztán Pakots József megállapította, hogy Hailer mégis csak a minisztériummá csinált üzletet ^00 vagon tűzifává. Pakots azl is kinyomozta, bogy a véld idején n kultuszminisztériumnak aaa Is volt szüksége tára, de miután Haüer­nek plnzre volt szüksége mégis kijárta, hogy a kultuszminisztérium megvegye a fái. Leütötték a bukaresti képviselőház háznagyit. ( Bakarest, május 28. Su'yos kalandja f volt tegnap ddelőlt Manolescu Síron­gának, a bukaresti parlament ház­nagyának. Strunga éppen autón meal haza. Amint m'gérkezett s kiszállt sz autóból, egy ur ugrott bozzá és Ildi­vel többszőr arcába sújtott. Manolescu Strunga ha'almas termetű ember, de s hirtelen jö:t boxütésskkd szemba nem tudott védekezni szért sem, mert mind­két kezében cso nag volt. A támidó Joicu Nibolae, egr buka­resti politikai fezőr volt, akirMS rungs igen súlyos kijelentést lett a parlament­ben. Az ülések olyan erősek voltak, rogy a háznagy a földre esdt, a iá- S madó p:dig eltűnt Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a háznagy ál­kapcsa kit h ilyen eltört it a sérülés komplikációra vezethet. egymásssal. Ez olyanféle e'mekOszörüléa, ami hol sért, hol nem, aszerint, hogy magára veszi e valaki, vagy sem. Elsősorban önmagukat figurázzák kl, i hogy jogot nyerjenek arra, hogy másokat is a humor, vagy guny pellengérjére húz­hassanak Azután az urakra kerül a sor, azért, hogy például a többi között az olasz glpss műtrágyával kipusztítják a szőlősorokat Utána a tanítókat átkozzák, hogy a selyem­hernyó-tenyésztéssel tönkreteszik a szötő* táblákat Mert már 20 év előtt megmondta . Czukor Rókus szatymazi .célszerű és tudományos" kapás néhai Varga Józsd ménesi vitcellérképezdei Igazgatónak, aki a kapásoknak Wekerle hajdani iskola­társának, Grünield uram korcsmaudvarás előadást tartott a szölőbetegségekröl: mi­szerint .tudja e Nagyságos ur, hogy ml az a filokszéra? Ha nem tudja, hát roög­mondom én, hogy a filokszéra nem más, mint a selyömbogár tetve! Mert ezör ördög bújjon azokba a tanitókba, s gyerököktől hazaküldik az iskolábul a sok selyömbogár tojást, kikel belüle a pWe és azokból rajzik ki a sok tetű és a szőlő­tőke gyökerére veszik magukat és azokból lössz a filokszéra. Erre a vincellér­igazgató a tudatlanság ekkora fokára maga is elnémult és elakadt a szava, az embörök hazamentek, cáizmasarokk» eltaposták a selyömbogarakat, a lattyukon pedig jó sort vertek, amiért hazahozik a veszödelmet.* (Könyves K.) . (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom