Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

1925 IBiftn 2>. DELMAOYARORSZÁQ A kurzus lehanyatló csillaga. A budapta i válaedás eredményéhei, ami a fővároe aortái ilteti, nem fér kétség. üyőzött a demokratikus blokk t a vclmtóknak ezt as akaratnyilvání­tását temmiféle módon a; lehet eltak­tikázni. vagy elpraktikázni. A választók többsége kijelöl e azt az irányt, amely­ben a »város figyelt in'ézni, «zt a tá­bort, are'yhez tartozók kezébe a buda­pesti adminisztráció vezeétél letenni kelt. A választók nagy többsége a liberális és demokratikus irány mellé szegődött s ezen az Ítéleten nem frg sikerfilm változtatni. De nem is lehet. A budapesti választás eredmény ek természetesen sz egész országra kiható nagy jelentősége van. Mi a:ónban elsősorban a siker nyomán önként ki­nálkrzó tanulságokra mutalu k rá. Az intő példa talán országszerte eszmé­letre téti i sz érthe'etlenül szertehuzó, s szó komoly értelmében tömörülni meg mindig kép*elen liberális polgár­ságot. Az *lsö döntő siker talán mégis képes lesz döntően befolyásolni az elhatározásokat akkor, amikor arról van sió, hogy s reakció ellen a siker legnagyobb reményével milyen tak­tika alapján kell felvenni a harcot. Ne i ngedjok magunkat megtévesz­tem. Ne ijed.űnk meg vádsktól, ame­lyek alaptalan.*. Ét ne ijedjank meg, ha ellenfjeink, mert igy veinek célt érni, gyanú >itanak. A lemokráda nem bolsevizmus, de nem az a szociál­demokrácia sem. A liberális polgár­ságnsk egyetlen céljs lehet: minél előbb eredményekd elírni a reak­ció dlen vívott hsrebsn. A gyö­zelmet a poitikai küzdelmekben is s jó taktika biztosítja. A közös célra törő erők síétforgácsolása, esetleg egy­mással szembeállítása pedig jó isklika az — ellenfél részére. A budapesti vá­lasztás eredménye bebizonyította, hogy s liberális és demokrstikut ctapit­tetteket Oesze kell vonni közös ve­zénylet alá. Polgárnak és munkásnak ma országszerte szonos politikai cél jaik vannak. Nincs, aki ezt eddig is fd ne ismerte voins. A demokratikus b okk budapesti gyözelie az egész országban uj történelmi korszakot nyit meg. ha a liberális polgárság egysé­gesen levonja s győzelem legnagyobb tanulságát, nem all mrg a belátásnál, hanem tömörül és a munkásságg <l egységesen v.vja meg a harcát o pol­gárt jegek teljességéért. A további terbödttas az elaö nagy gyösetom után megnehezül. Lehet, hogy ez ellentétnek látaztk, mégis igy van. A budapesti választás eredményét ugyanis a másik táborban is igyekeznek majd­hassnositani. Az eredmény pedig rájuk nézve azt mutaljr, hogy a liberális és demokrsihns tábor eszméletre tért, itt vaa egész életképességében, hódit és növekszik. A kutméigezés hatása múlni keid s ma már ott tartunk, hogy a ssavaaók szabad véleménynyilvánítása •ellett oraaágazerte megkondulna a halálharang a knrzuagazdálkodás fddt. Igaz, hogy ez nem érv a titkos szavs­záa mellet'. De érv azon hajlékony ge­rincű lisztes kaszt részére, arr.dy meg szokta érezni az idők fordulását s eszer.nl vállogai|«, Jóelőre, színeit. A Cuóapeslr eredmény után tehát a han­gúak nagy része orsságsierte elkezd •tatf c endesedni. vagy más hangssert IUJQI, azt ís azonban minél hatagosab­bao. De ez se tévesszen mei senkit. Mert a mi részünkre, ha tudunk okulni, Í.l3*^ »""Mg követelői a •ilkjs választást. ^ liberális polgárság csak ezekbe* bfathat. A ktjózanodási folyamat tdjessé­•áiásában.á hdyea.a aíkalmasott takti­kában, ítDíl eláépidni sem lehet más­kép, mfot karöltie küzdrni a munkás­•ágg'l. F.s a titkos szavazásban. V. 28-án / d<,dik a Budapestre utazom 27 ín Bármely u/'eti vyj pontosan cimtézc-t. tAcgui ^x c. tgifz ü.i() (jtigier s/.íüóf.il, Oa^o.i vi-tti I. UAKYAS. u,i Ismét borzatmas fölrengés pusztított Japánban. London, május 23. Jspánban ismét óritsi földrengés pusztitott. Tokióból ait lelentk, hogy két várost: Ktnosakt és Tayoore városokat a földrengés és a földrengéssel következő tűzvész el­pusztította. Az emberáldozatok száma ezrekre rúghat A japáni nyugati par­tok földrengéssel sújtott völgyei felé minden közlekedés megbénult. Tüntetés a prágai bolgár követség előtt. Prága, május 23. A prágai bolgár követség épülde (lőtt körülbelül 200 főnyi kommunista tegnap este tüntetést resdesdt. Torai! kommunista képviselő moedo't beszédet, amelyben a mii bolgár kormányzat , bestiális tenorját" ecsddte. A kommunista csapat »Le a bolgár héhérkormánnyal I Vesszen a CsnkotMerror I Pusstu!|cn a nemzet­köd ellenfortidalom I kiáltások közben a köadedő rendőrség láttára hamarosan elszéledt. Badopist, május 23. Huszir Káro'y alelnök háromnegyed jtbeocgy órakor nyilo ta meg a nemzetgyűlés mai ülé­sét A választójogi javaslat vitájában Szilágyi Lajos volt sz ¿isö leiszólaló, aki igy kezdte beszédét: - Köivetien hstása slatt állok a fővárosi választások eredményének. Oyőzött a haladás és győzött az a demokrácia, amelyet legutóbb a kor­mányelnök Katcogon rögeszmének ne­vezett 0,0*011 az ellensek azzal a kél­ssinüséggel szemben, smely sz ellen­pártokban megnyilvánult. A kormány­párt csúfosan megbukott. — a választott tagok számát te­kintve sz abszolút többség a demokra­tikus blokk kezében van. Hiábavalónak bizonyult a névjegyzékek mégharisi­tása. Hiábavdónak bizonyult a kor* mánybiztosnsk törvény- és sutonomis­ellenes kinevezése Hiábavalónak bizo­nyult a válasz ások elhalasztása, győ­zött az ellenzék és megbukott a kor­mány pártja. Schandl Károly: A iöváros nen as országi Létay Ernő: Az országban még na­gyobb az ellenzéki hangulat I Szilágyi Lsjos: Hábavalónak bizo­nyult a hivitalos hatalommal való visszaélés, a szemérmetlen eikflssegés és a közönséges okirathamisitások. Ezután as első nemzdgyülés alko­tásaival foglalkozott Szilagyi és meg­áOapitotta, hogy a kormány akadá­lyoata meg as elaö nemzetgyűlés vé­gén s választójogi törvénylsvsslst mrg­alkotáaát. Ismerteti ezután s választójogi bizott­ság tárgydásait. Számottevő módosítá­sok történtek a b zottiágban, de ez korántsem jelenti azt, mintha aminiiz­terelnök és a többség beválto'ta volna azt az igéretét, hogy a választójog gyakorlására és a válasitáaok lisz'asá­gára vonatkozó e'fogadható inditvá nyainkat magáévá lette volna. A titkos­ság kérdésében például nemciak nem fogadta el a tebbaég az ellenzék indít ványát, hanem a kormány puccsszerűen leszavaztatta önmagát, amikor elfogadta Rubinek litván indítványát, amely szű­kíti a titkosság mértéké'. A megrázkód­tatást éppen s többségi párt készíti dö szzsl, hogy s mull tapasztalatait nem értékesíti. Amikor az előadó atról be­szélt, togy a kózjogok terén azűkaég van az rgyenlöailésre, m. más ez, mint demokrácia és erre mondjs az önök vezére, hogy rögeszme. Drózdv Győző: A túloldalról heten hdlgatják, mint a gonoszok, azok kö­zit Is három alszik/ A csonka ellen­zék most leszavazhatná a kormány­pártot. Szilágyi Lajos: Az döadói jelenlés szerint a választójogi bizottság többsé­f ének az az állásponttá, hogy a tit­osság a polgárság létérdekeit veszé­lyeztetőé. A törvénynek nem szabad pártokat ismerni Ez a politikaié zélyes­séggd a legte jssebb mértékben szem­ben áll. A polgári társadalomra nézve végzetes az a játék, amit ezzel a többség kezdett, mert ez rum jeleni egyebet, mint az osztályharc proklamá­ld sál felülről. (Igaz, ugy vant a b l­oldalon.) Szilágyi ezután megindokolja, togy miért lépett szíveséire a szociálde­mokratákkal. E ismeri, hogy a szociál­dttuoktata kép.rrlőkntk s másodi,. nejizelgrülís első ülésére vörös szek­füvei tonént bcvocul.sa ellensi eives volt el'He. Ugy állították be a szociális­uk*! abb-n az időben, hogy meglóg­ják próbálni Igazolni a bolsevizmus!, hogy ellenségei iz integritás helyre­állítására irányuló mozgalomnak és a nemzeti érdekek iránt sükétek és vakok. Örömmel állapítom meg — folytatja Szilágyi Lajos —, hogy a szocidlde mokrata párt vezérelnek magatartása meghazudtolta ezt a beállítást. A leg­határozoitabban meggyöiöJtem arról, hogy a szodáldemoaralák mrg!ag:dlák a bclsevizmnit, ctelekedetekkel blzo­nyitották, hogy s'ját köreikben sem tűrnek bolsevistákat. A azoc'áldemok­rsts párt vezérei msguk őrületnek ne­vezték a bolsevizmus!. Pddl t estédéből meggyőződtem srról, hogy s területi integritás h lyreáUltása és a trianoni béke revíziója nekik Is programpontjuk. Bármilyen I0rvény|avasls!ot ter|eszletl s kormány a nemzetgyOiéi elé, minden egyes alkalommal megállapítottam, hogy a szocialisták részéről eíyet'ei olyan fdszólslás sem hangzott el, amely a nemzei érdekek megtaga­dását jelentette volna, sőt a szociál­demokratapárt versenyezel! az ellen­zéki képviselőkkel a polgárt és nemze'i érdekek védelmében. Köteles*égemnek lartottam tehát, hogy akkor, amidőn a miniszterelnök omnipotenciára való készülődését észrevettem, a szociál­demokratákkal szövdkezzem a kor­mánynak ez dlen az uralmi rendszere ellen, amelyet én nemzeti szerencsét' legségnek tekintek. Ennek a kormánynak teljes el ávoli­tására, meggyőződésemből, minden erő­vel törekszem, ezért készséggel és szí­vesen szövetkeztem s szociáldemokra­tákká. Hat hónapi együttműködésünk sla't soha egyetlen tanácskozáson sem jöttem nyomára annak a szándéknak, minthogyha a szociáldemokrata párt bennünket, polgári képviselőket saját érdekeire akart volna kihasználni, sőt azt tapasdaltam, szívesen támogstnak bennünket olyan törekvésékben, ame­lyek elsősorban polgári célokat tűztek ki maguk dé. A mini'.zterelnOk ur szövetkezett a szodlldemokratákkal a polgárt lárss­dalom dlen. Kezeim között vai a kor­mánynak és a szociáldemokrata pártnak G ktuma, amelyd annak idején Bethlen ván gróf, K ebelsberg Kunó gróf és Tomcsányi Vilmos Pál Írtak alá, más­felöl PaVer Károly, Farkas István, Miákits Ferenc azodáldemokrsta kép­viselők és Benes Zoltán miniszteri tit­kár. Ebben a jegyzőkönyvben határo­zottan kimondják s kormánynak a siodáJdemokratákkal való szövetkezé­sét a polgári társada'om dlen. Én szövetkeztem a szociáldemokrata plrtlal, de arra nem volnék kapható, hogy titokban szövetkezzem. A minisz­terelnök ur azonban annak Idején szö­vetkezett Prónoy Pál alezredessel Is, még pedig írásban. Szilágyi Lajos etután a forrsdilmi felelősség kérdésével fogldkozik. — Nemcsak azok a felelősek, akik rés Ivettek a f rradalomban, hanem azok is, köz ük magam is, akik olyan pártoknak voltak tagjai, amely pártok a háború alatt uralmon voltak. Elmu­lasztotok f.lelösségre vonni ezek:i a pártokat ét s forradal mUan szereplő pártokat. A Károlyi kormány tagjatt azért nem vontuk felelősségre, mert köztlik volt Nagyatádi is, a Bethlen­rezsim egyik oszlopa. — Megállapítom a forradalmi fele­lősoégHt a magam személyéri vonat­kozólag, hogy nem kever-dtem bele a forradu'ombj. Annak idején ugyanis felajánl >llák nekem a hadögyt tárcát. Szilágyi Lajos nagy beszéde, általános titkos választói jogért. Ezt visszauladlot'am. Most lelkiisme­reti furdaláat érzek, hogy nem fogad­tam el, mert ha elfogadtam volna, Linder Béla nem ulheleti volna a had­ügyminiszter! székbe ét az eeemények nem következ ek volna be ugy, mint ahogy bekövetkeztek, meri én a letze­reiést nem renddtem volna d. — Nehéz tehát a forradalmi fddőtség kérdéséről beszélni; nemetek a Ká­rolyi-kormány tagjai, nemcssk a nép­bztosok felelősek, hanem azok Is, akik a háborúban a békekötés kérdé­sében hibát követtek el. Ezek is vét­keztek a nemzei dlen, Id ek légyen ezek akár egykori pártvezéreim. Ha arra törekszenek, hogy sz 1918-iki események meg ne ismétlődjenek, erre jobb szövetségest nálunknál nem ta­lálnak. MHBM* 4 — A kormány féltékenyen őrködik, hogy a falut meg ne lehessen szer­vezni. Azt mondják a kormánypárton, hogy titkos szsvazás felszínre veti a forradalmi érzést. Nem tudom akkor megérteni, miért engedik a városokban a titkos szavazást ? Hogy lehetnek a kormánypártiak olyan lelkiismeretlen törvényhozók, mikor ér;Ik, hogy for­radalmi érzétekd vet föl a 11 kos sza­vazás és a városokat még's ods akar­ják dobni a forradalmi érzéseknek. Kuna P. András: Még nem dobtuk oda. (Nagy zaj a Ház minden ol­dalán.) Szilágy* Lsjos: Ad is mondják, hogy a titkos szsvszás esetén nem törődnek a közügyekkel. Itt van a fő­város péidála. . Rubinek István: Le is vonjuk a ta­nulságot. (Nagy zaj a baloldalon.) Szilágyi Lvjos: Vigye át a miniszter­elnök ur az őszinteséget az egész kor­mányzati rendszerre és mondjs meg nyíltan, hogy az alkotmányjogi javas­latot letárgyalása után mit tervez. Nincs-» valami terve az államfő kérdé­sében Is, mert ugy tudjuk, hogy van és hírek szólnak Is errőL Önök az elmúlt évben egész sor olyan törvényt hoztak, amely függő hdyzetbe hozta a po'gárokat. Függő helyzetben lévő em­berek tömegéből áll ez ez ország és ez mind nem elég, kötelezővé leszi a megjelenést a szavazatszedö bizottság előtt, smi sehol a világon másutt nin­csen meg. A választások lisz'aságának biztosí­tásira vonatkozó kérdésekkel foglal­kozik ezután. Teljesen ki vagyunk téve a rendőrség önkényének. Tiltakozom aa ellen, hogy a ne nzet­gyűlés átalakuljon országgyűléssé és a kétkamarás rendszert életbeléptessék. Uj válaszfáit kell kiirnl vagy a Fried­rich-féle, vagy a Vázsonyi-féle tervezet slapján. A javaslatot nem fogsdom d. (Hosszantartó zajos tsps a balold a'on.) Bud János pénzügyminiszter ezután beterjeszti s Magyar Nemzeti Bank el­látásáról szóló torvény kiegészítéséről szóló javaalalot, valamint a vámügyi rendelkezések módosításáról szóld »Eb rendeletet Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­niszter beterjeszti a Stockholmban al­kotott postssserződés becikkelyezésérői szóló törvényjavadatot. Az elnök fdtessi a kérdést, dfo­gadja-e a Ház Halász Móric és tár­ssinsk indítványé', hogy a választói Javaslat tárgyalása alatt nyolcórás ülé­seket tartsanik ? Nagy tobbiéggd hoz­zájárulnak az indítványhoz. Az elnök erre kimondja, hogy a Ház legköze­lebbi ülése már nyolcórás lesz. Rörid házszabályviti után sz elnök nspi­rendi indítványt tesz és eszd az ülés félháromkor véget ért. ( Perzsaszönyeg kiállítás a Boyal-szátlóban Ma vasárnap válogatott szépségű szőnyegek lesznek láthatók és jutá­nyos áron i-.het vásárolni A szőnye gek elsőKézbőt valók s átutazóban direkt Konstantinápolyból jötuk. — Ajánljuk a b. közönség figyelmébe. Egész nap megtekinthető. in VSSS' SZŰCS GÁBOR url szabó TABOtMtrCA ?., szuj adópa'ota n ellett. 107 Elsőrendű munka. Szolid árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom