Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-24 / 7. szám

6 DBLMAQ YARORS:ZAO 1925 mijos 24. Májusi szerenád. Ait eoodja s régt »bból ** operettek divatoztak) Szép, ha a Né. ..ifije operett-dallam (még a páratlan **áp angol •zól, Víg a tambanma|or, -- —*> a tok | ÍVV, VI. ..gabb Szó sincs róla, mikor katonazenekar vonul végig at utcán, egyszerre megmozdul minden. A dadák <S а Ьоомок ilyenkor veazitik el a lejükön kívül a reájuk btxott apróságokat >s, mart ugranak fal a székekrót ás futnak a hangok irányába. Időknek nincs itt változata, épp olyan marad a mai generáció. amilyen a régi voM s német, mag angol Uhiaztráll lapban egyforma a rajt: akatoaabandát nagy sereg gyárak Uaért, (a suszterinas elfelejti KlejétMO hasaasállitani a cipőt), az ablakok megnyitnak a az ezradiobo* napoleoul póz napokoni büszkeségével forgatja cifrafejü botját. A térzenék is népszerűek voltak mindig s emlékeztek azokra az idókr* amikor а *aoe­kar lerándult kisebb városokba, ahol az ezrad egyik-másik zászlóalj* állomásozott. Való­ságos ünnepi hangulatot vittak magokkal, hangvanaayflkat zsúfolt tarcm, vagy helyiaág honorálta a néhány napra háttárt« szorult a helybéli cigány, Na is beazálJCfe mindig pompáaóbbá avat máefajtáknál a zenekar. A bábora előtt, amikor bak voMak az emberek a a világ löldmankáját vég tő parasztfiú a hároméves katonáskodástól, ami padig gyerekjáték volt a háborúhoz képest, —^az fiazi barukkotást kővető hónapokban gyakran eldőrdhlt a Manlicbar. Sok szívbéli szomorú­ság is játszott ktaa otthonhagyott Tecák alán, az őrmester ur anatómiai tudását árulta cl anyai ágon és szigora kiszóltaalbsn, de nem utolsó hely« állt az iljui szentimentaliz­mus, amely a parádés temetés gyönyörűsé­gében élte ki magái. - Ott lesznek mind a lányok, aztán rínak a mu ¿sikára. Aa elmúlás nagy miaztikuma csak ebből a szempontból érdekelte őket, hát még ha ma­guk ia láthatták volna a uját temetésüket I Mihelyt a hadvezetőség eltiltotta a zenét aa öngyilkos bakák temetéséről, mindjárt meg­csappant aa öngyilkosok asáwa is. A banda, a banda, az volt, az marad a legnépszerűbb s a meghalott anyóka ia azt sóhajtja az aoakóótában. - Ha Isten áltat, én ia katonazenével te­mettetem «I magam. 4»egednek sokszor volt része művészi él­vezetben, amihez a zenekar révén jutott, (közben a háború bizooyoa szakábin itt ál­lomásozó cseh zászlóaljat ia csak azért tadta sziveini, mert olyan páratlan zenekara volt, amelyikben világhíre* muzsikusok dekkollak), — de a szombat éjszakához haaooló meg­lepetéshez még eddig nem jutott. Péntek éjjeli gyakorlatot tartott a katona­ság, smely éltél után egy órakor tért viwza a kaszárnyába a Széchenyi-téren, meg a Ká­rász-utcán át A csaades Szeged jórészt aludt már, a kávéházakban elhallgatott a muzsika, csak néhány újságolvasó bago у fogyasztotta a lokál drága villanyát, mikor gyönyörű ak­kordokat höra pötyögtetett meg a májusi éj­szaka. )öttck haza frissen. Ódén a katona­fiuk, a fáradtság nem látszott meg rajtuk, m rt ha elbágyadtak volna ia, ott járt előt­tük lelkesítőnek a katonazenekar. Pergett, dübörgött a nagy dob, csattogtak a réztá­nyérok, harsogtak a turószerszámok. Néhány marmufér, aki azt hiszi, hogy az élet csak alvásból áll s épp a második rend­beli áltainál tartott, felriadt és dörzsölni kezdte a szemét. (Érdekes figurák lehettek; e sorok írója, sz önök alázata« krónikása ia pillanatokig bévatag farkas-szemet nézett ön­magával a tükörben.) - Égszakadáa, földindulás? Mi történ­hetett? Telefonok léptek működésbe, sokszor nap­közben nincs annyi összeköttetés, mint most éjszaks volt, az ijedősek uj háborút sejtet­tek, de még idejében meg lehetett őket nyugtatni. - Csak szerenádot kapott a város, nincs semmi baj. Szeretitek (és jussai) a katona­binlit, hát egy kia meglepetés az egéar. A zene mindig szép s képzeljétek el, mennyi kiadásba kerülne, hs sgyan ebben a pillanat­ban valami hangversenyteremben, vagy kávé­házban hallgatnátok a muzsikát. Jó éjszakát, aludjatok tovább! É'"««*» ШаввН ов.ппл! reliacrelem .ÉVA- шжтоыто patÉSttkl! Olcsó a,irdíktárgiik laphatók BABÓS ARPAD i сш ektzerkia/ilü. M O.juKn-uUi 9. K5t«l«z6 testnevelés a főiskolákén. Művészek Szegeden. Tolnay Andor. _ pár hónapja, hogy neve meg­lik as újságuk hasábjain, alig hogy nt a «város lázában. És már régóta 23. A Főiskolai SportsaOvctság aa este a főiskolai test­nevelés kötelezővé UUle tárgyában az arázta fcdakalt lölakolai soort­egytaHetei, sz ifjúsági szervezetek kép­viselői és as figy Iránt érdeklődő szak­férfiik a József-műegyetem tanácstér­ártakezktet tartottak, melyen Albrecht királyi herceg is, a Főiskolai Soortszövetsét< aa a wiamvsw w|rws Számos felszólalás után Albrecht királyi herceg indítványozta ezután, hogy mondja ki az ankét, hogy a fő­iskolai testnevelés kőtelezővé tételét s ükségesnek a a nagy nemzeti szem­pontra való tekintetté elengedhetetlen­nek tartja. Indítványozta továbbá, ké­ressenek fel a főiskolák és egvetemek, hogy addig is, amig a főiskolai test­nevelés kérdését véglegesen megoldják. a táját autoeomiá/uk keretiben fokoza­tosan, egyelőre az első éves hallgatókra nézve, rendeljék el a heti két órában megdllapllett kőtelező sportolást. Az ankét Albrecht királji herceg |avaslstát elfog dta. аммммммммйммтммтмйммйммйтмммммамммммм* A azlnbáz heti mdsora. Vasárnap délután: A budapesti gyermek­Vasárnap est*: Debrecenbe kéne menni, operett. B-bértet 13. sz. • Héttő: Szünet. Kedd: Ctibl, vígjáték. B bérlet 14 sz. Szerda: MegiuSc, színmű. A-bérlet U. sz. Csütörtök: Magoetlc, «zinraü. B-bérlet 19. sz. Péntek: Katicabogár, operett. A-bérlet Szombat: Katicabogár, operett. B-bérlet 16. ac. Vasárnap délután: Toidrlárás, operett Bér­letszünet, mérsékelt helyárskksl. Vasárnap este: Katicabogár, operett Bér­Háttó délután: Debrecenbe kéne menni, operett. Bérletszünet, mérséke I helyárskksl Hétfő asta: Katicabogár, operett. Bétlet­f-teeL • Nótás kapitány. (Toluay Andor vendégjátéka.) A szinhaz, dacára a né­zőtér sivár, unalmas, többet mondunk ennél, siralmaa ürességének, szombaton ismét nagyon hangulatos, a középszerű­nél lóval nívósabb előadást rendezett. Hozzá lehettünk ehhez a hosszú alatt szokva, most azonban szl tartjuk, hogy ulból hangsúlyozzuk. ~Andor Zuga rendkivül sokat áldozott díszletekre, a külső dekoratív beállításra, mindeti dara­bot a legnagyobb gonddal készített e'ő és a vége most a teljes csőd. A közön­ség elhagyta a jó gazdát akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne támoga­tásr». A tavasz nagy konkurrense a zárt levegőjű művészetnek, az bizonyos. Mé­gis segíteni kell a színházon városnak, közönségnek, ha nem akarjuk azt, hogy a kvalitásbeli selejtesség, a kultura elöre­gedése megllöje legyen színházunk szépen fejlődő országos hírnevének. Mindezt előre kellett bocsájtanunk a Nótás kapitány előadásával kapcsolato­san, mert meghaló volt az a lelkesedés, amivel miodannyian játszottak az agyon­facsart darabban. Nem robotos ember­masinák dolgoztak, hanem melegen érző lelkek, akik akadályokon tut, határolatla­nul élték a színpad tágas és igazi életét. Tolnay Andor, a vendég bonvivant izzó férfias temperamentummal játszott. Színes az egyénisége, őszinte a modora és egy hajszálnyival se ad se többet, se keve­sebbet, mint amit kell. Kovács Kató volt és jókedvű, Gábor Mara, Delly vesek és a többiek mind igyekeztek. Szinte hihetetlennek hangzik, hogy a Nótás kapitány közel harmincadik elő­adásán tomboló taps követelte vasfüggöny elé a második telvonás szereplőit. ' l— • Orska Mária. Nagy érdeklődés előzte meg Budapesten a vendégjátékát, amely­nek előkészületeibe a törvényszék is bele­szóit Izgatottan várták a tárgyalást — ingyen színházi előadás —, amelyen Orskának személyesen kellett volna meg­jelennie. — Este a színházban meglette az embereket a kis csontváz-vézna, fel­felrikácsoló hangú, fekete oö és a taps alig akart hozzászegődni. Másnap a la­pok leboruló kritikája dacára sem telt meg egészen a színház és igy ment ez végig, mind a két estén át. Műsorán Strind­berg és Wedekind szerepeltek felváltva. A műsor egy pontját, a már tavaly sem jó hatást keltett „Das Schloas Wettersteint" közönség és kritika előre is kárhoztatta. Idei vendégszereplésével nem tudta a közönséget megfogni Orska. Pedig ebben a félelmesen sovány kis testben, a parázs­izzásu szemek mélyén most is az annyi­szor megénekelt, rínekbe szedett tűz lobog, lángnyelvek csapnak ki egy-egy fájóan érdes felkiáltásán, egy végsőkig Ideges gesztusán. Kellene, hogy e tűz melegítsen. De Orska mesterségesen degenerált kül­sején és minden idegrezd ülésében telje­sen és már rég körűlhatároltan — ön­maga és eredeti s ez az eredetiség meg­alkuvást nem akaró, közeledést nem szándékoló, magáért való. A nézőnek kel­lene tehát engedni, elébe menni, sót meg érteni akarva fogadni. Csakhogy a néző ii Ideges és — a 1 elemeit helyárak na­gyon magasak. A közönség nem elég ckáztatáaávat menti meg az lér| pedig megmenekülése z. Felgyógyul és a tragikus türelmos ahhoz, hogy lágy viaszként formálódjon az Orska ideges és csontos " il között Feszeng, elégedetlen és el­jt tapsolni. A „Rausch" fizikailag is teljesen kimerítő két képe közben egy­szer sem jött ki a függöny elé Oraka. „Nagy művésznő ez a ml Varsányink," — hallatszott is, ott ls. Hát igen, ez az! Г sfta semmiképen sem a mienk. L. E. * CslbL Egy öregedő kokott kedves histó­riája. aki feleségül akar menni egy dúsgazdag lordhoz, tele mulatságos helyzetekkel, melyek abból származnak, hogy az aaszooy felnőtt lánya 13 éve* kislánynak öltözik át, nehogy édesanyja szerencséjét magakadályozz*. A felnőtt kialány szerepe a Wgjátékirodalom egyik legnagyszerűbb alakja. Lengyel Qizi iátsza a nagyszerű szerepe«, melyért Buda­pesten Bajor Qizi, Somogyi Nu»i. Forgách Anna szereplése után minden színésznő vete­kedett Az asszony és a lord Uti Qiza és Harsányt alakításában fog megelevenedni. Ezt a nagyszerű vígjátékot szerdán a Mognetic című dráma követi, mely a jéghegybe ütkö­zött Titanic hajó káluztrófájánik borzalmas epizódjait örökíti meg. A hajóösszeütközés el­szakítja egymástól a férjet és a feleséget, mire az udvarló élete kockáztatásával menti asszonyt a gyáva fi után öngylU'O* ;esz. _ lelkiösszeomlás kimagyarázáia utáa újra viaszanyeri felesigét. Evek óta nem írtak szinpadra ennél idegteszitóbb és mozgalma­sabb drámát. A hajósüllyedés technikailag is óriási feladatot ró a Kínpadra. A darabban réizt vesz a szinház majdnem valamennyi tagja. * Szegeden vendégszerepelnek a hada­pesti ciodifvermekek. As országos hirü­nevü budapesti zeneakadémiai gyermekszin­ház csodálatos tudásu kis művészei május' 24-én, vasárnap délután négy órakor a sze­gedi városi szioklzban vendégszerepelnek. Felnőtt és gyermek nem hiányozhatik az elő­adásról, smely felejthetetlen élményt jelent mindenki számára. Amit ezek az öt évesnél alig idősebb kis babák produkálnak, valóban bámulatraméltó. * Héttőn a Magietic előkészületei miatt nincs előadás. * Katicabogár pénteki premierjére nagy ambícióval készül a színház operettszemély­zete. A darab telve a leggyönyörűbb meló­diákkal s szövege humoros és jókedvű. Az igszgstóság egyelőre öt egymásutáni előadáara ttlzta ki. * A Délmagyarország jegyirodája kí­vánatra házhoz küldi a színházjegye­ket. Dcgonics-tér 11. Telefon 306. 1925 májás 24-én, vasárnap ú. u. a órai kezdetfel a „Vigszinpad"». 180 tactü tiw flilatli! KLIÓ tanár legmulatságoiabb és legkacagtatóbb a emfényvesztési mutatványai. Ezt megelfizl: SCHENK falrengető kacagtató kísérletei. Mérsékelt helyárak! 1 6—18 000 koronáig­Sí/K,'." Széchenyiben, Zsoldos magántanfolyam Budapest, VII., Dohány utca 84. Telefon: J. 124-47. Ai ómét legrégibb e> legiamertebh elákfszití inté­zete A legtöbb .Ikerrel kiintett kOatpukulai nu^án­\iuc*kra. erellsegiu* vidékiekei I- Re»:-ietfizcte«i ki-.herménjr. Telje« ¿nyi(i Iclclűsaeg. Sgagadl megbízott lakása: Hul'ám-utca Й. szám, I. em. 9. « a starok soraiban beszélnek róla, K és ünnepelik. Ahogy megjelenik a ipák előtt fessen és elegánsan, husaár­csillagosan, sujtásos mentében: ránéz aa egész szinház. Amint énekel: tapsolja az egész szinház. Primadonna! Az öltözőben próbálja a mentéket, a lakk csizmákat és a cigány hegedüli a nótát, amit énekelni fog a színpadon Barna haját simogatja, kék szemével a tükörbe néz és elindítja r hangját: — Az élettörténetem! Néhány sor az egész. Régi színész-családból származom. Apám kis társulatával a kis vidékei állomá­sokat járta, sok küzdelemmel, kevés öröm­mel vitte városról városra az .ekkttós sze­keret". Az elemi iskolákat itt jártam Sze­geden, ahogy a járkálásban errefelé ke­rültünk. A középiskolák már Pesten ér­tek. Apámék ellenezték, hogy színész le­ek, hiszen mindenki csalódik mester­ben és ők szegények nem akarták, annyi küzdés, nyomor, baj kisérjen az életen. Tisztességes, becsületes rt akartak nevelni belőlem és én — becstelen" — színész lettem... — Jött a háború: elmentem. Azt hi­szem, elég jó katona voltam,- kaptam né­hány vitéiaégi érmet is. Aztán hazajöt­tem. Belettek a főszámfejtőségbe és mig délelőtt .számokat fejtegettem", délután titokban szinisziskolába jártam. A szi­nészegyesület iskolájába és nagyon titkol­tam a dolgot apámék előtt. — Amikor aztán az iskolában fölfedez­ték, hogy nem vagyok tehetségtelen, akkor megtudtak ők is. Most már nem volt és nem lehetett ellenvetés. — Vizsga után tekeriiltem Andor Zsigáékhoz Székesfehérvárra, még Új­pestre is követtem őket. Aztán Nagyvárad, Kolozsvár jött és most — Budapest. Oiszesen hat éve vagyok szinész. — • Talán a legszebb emlékem most már a multamból, amikor Andor Zsigá­nál kit évig szinész helyett - színházi titkár voltam... Egyszerre csak föl­fedezték bennem az üzleti talentumot... Titkár voltam és nem énekeltem — két egész évig! Most már szívesen és szépen emlékszem erre vissza. Az ügyelő mái' csönget és lent a szé­kek között jön a publikum. Fölveszi a mentét: — Szeretem a lovakat, szép kutyáim vannak és szeretem a szép lányokat... Búcsúzás előtt még kérdez egyet — Mennyi bélyeget kell ragasztani egy amerikai levelezőlapra? Négyezer elég lesz? Ravasz hu. Londonra gondol és nem Amerikára. Ahová eluentek az angol görlök... Velük játszott Pesten sokáig... <»• gy-) tMMMMMMMMMMMMMMM Gyilkosság a cseh konzulátuson. Krakkó, május 23. Ma délben a cseh konzulátuson megjelent egy sze­génynek öltözött időtebb emfer, aki azzal, hogy ö cseh állampolgtr, uti* vél kiállítását kére. Amikor Opaterny konzulátusi tisztviselő figyelmeztette, hogy okmányait ba kell mutatni, az ismeretlen ember síitkozódni kezdett. A konzulátus lengyel szolgája megragadta a karját és kidobta utcára. A kapuban az ember kitépte ma­gát a szolga kezei közOl, a nyi­tott ablakhoz futott és bombát dobott a szobába. A bomba nem »>b™lJ<k ,Euüáa rántott elő, tébb lövést tett a tisztviselőre is 0 "ft+a- A "•<£«, okit a lövés szívat ert, holtan rogyott össze. Opaternyt a golyó esik súrolta. A merénylő megmotoz ásánál még ^ töltött ManMchsr-karabély kertit Rendőrségi kihallgatása során el­mondotta, hogy Lech Jánosnak hiviák, Lengyelországban született. Tettének okáról nem vallott semmit. erre Fira fehérnemüeket megregdelé re készít J»« Pollik Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Nemzeti étkezde Templom-tér S IM ¿^"¿'»tad »boMenseket, beaietkejó. t, k.hor­eíi' í ha.ku.it, fig> elme. k„wl. Skíi^wi4™*; Ев«"ш' baligatóknik ét tiaatuae­'oanaa aboeaiva árkedvezmény, bzives látogatkat kit SZABÓ ALBERT tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom