Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-21 / 4. szám

1925"má}ua 21. DELMAGYARORSZÁG 6 Taschler Endre hivatala. Mondják, hogy a tárgyaknak lelket ad az ember és ez a lélek hasonlóvá tesz mindent az adományozóhoz, az emberhez. Én például - és talán kivétel nélkül mindenki más is — megismerem száz közül is a kalapomat, ha száz ugyan­olyan kalap közül kell is kiválasztanom. Megesik sokszor az is, hogy mást isme­rek meg a kalapjáról. Tudora, hogy ki van benn, a polgármesternél, ha az a va­laki kalapját kinn hagyta az előszoba fo­gasán. És a kalap elárulja a gazdáját tel­jesen. Formájáról, karimája hajtásáról, gyűrődéseiről holt bizonyossággal lehet következtetni gazdája jellemére, tulajdon­ságaira, foglalkozására,temperamentumára. Vannak erélyes, energikus, gyáva, bátor, könyörtelen, emberséges, csökönyös, kö­vetkezetes, engedékeny, szelid, határozott, tétovázó, megbízhatatlan, vallásos, isten­tagadó kalapok, vannak politikus, tiszt­viselő, kereskedő, iparos, néptanító, festő­művész, kisgazda, géplakatos süvegek, ha valamennyit ugyanannak a gyárnak ugyanegy formáján készítették is egyforma anyagból. Di nemcsak a kalap asszimilálódik az emberhez, hanem minden, ami körülötte van, amit használ, aminek állandó szerep jut mindennapi életében. Ma ellátogattam Taschler Endre elár­vult hivatali szobájába, amely ott húzó­dik meg a városháza második emeleté­nek legcsendesebb sarkában. Az ajtaján a vésett sárgaréz tábla változatlanul hir­deti, hogy mögötte Taschler Endre főjegyző ur szívja a hosszúszárú tajtékpipát, mi­közben komótosan elnyúlik az Íróasztal előtti p'üss fotelben és böngészi a friss lapokat. Az ajtó zárva van. Barabás irodi> igazgató őrzi a kulcsát és csak hosszas könyörgésre nyitja fel az ajtót. A szoba ugy áll, mint ahogyan a „Nagy­lati" legutóbb hagyta. Semmit sem vet­tek el a helyéről, minden ott van pedáns rendben, ahol Taschler Endre hagyta, araikor néhány nap előtt utoljára járt fönn hivatalában. Ha sohasem jártam volna ebben a szobában és ha nem tudtam volna, hogy szegény Nagytata elárvult szobájában vagyok, akkor is ráismertem volna. Minden szögletéből, minden aszta­láró', székéről, ruhafogasáról Taschler Endre egyénisége sugárzik. A terjedelmes Íróasztal, az előtte ter­peszkedő fotelek, a könyvszekrény, a ruha­fogas, az ablak előtt álló kisebb Íróasztal, a rajta levő pipák, könyvek, lapok, fakult írások, mind mind alkalmasak lennének arra, hogy külön-külön karcolatot irjon róluk az Íródeák, aki sokszor járt köztük akkor is, amikor az Íróasztal mögött álló széles, nádfonatos karosszéken még Tasch ler Endre ült és beszélt okosan, higgad­tan, aranyos humorral, indulatnélküli igaz­ságokról, mintha a színtiszta bölcseséget a pipacsutorából fölszálló kékes füstfel­hők bodorodásaiból olvasta volna ki. A bútorokat, a könyveket most már nagyon finom porréteg takarja, vékonyan, fátyolszerűen, vagy talán a megilletődve nézelődő szemekre borult rá valami szür­kés fátyol. Hiszen négy nap előtt még itt járt a gazda, a nehéz lépcsőjárástól fárad­tan roskadt le a kis asztal elé és a Révay lexikon egyik kötetében keresett valamit. A vaskos könyv most is ott fekszik, fel­ütve az asztalon. Szem— Szenaug. Köz­ben a szemafor, ábrákkal. Melyiket tanul­mányozhatta a három közül ? Ezen az asztalon van a régi dohányszita is, benne a^ jófajta verpeléti. Két hosszúszárú, vö rösre szívott tajtékpipa. Ezek a legszomo­'ubbak, a legárvábbak. Mert szívásukhoz egész ember kell, olyanféle, amilyen a Nagytata volt. Ebből a fajtából pedig nagyon kevés akad már ezen a globuszon. Nagyon árva a hatalmas Íróasztal is, tz sem lehet más Íróasztala. Pedáns rend­ít" J""1 r,ai<a minden. A széles tintatartó Sí" £ülö1 csoportban a ceruzák: r£n^pirosak' zöldek- kékek <* külön cr«an a tollak. Az Írómappán akla­Ssi tó1?1 ^ levél kor,ceplusa. A igazgatóságának szól. Áprh ¡^^WÖnTtelt. Hihetetlen trón rosi ról, a Költségekről. Az asztal eevik" sarkán a hivatalos lapok, rendeletek g?ü feménye a másik sarkán Kulinyi Zsigmond sS ^kora cimü könyve és egy nehéz grá egy >ára festett hatalmas ludtollból készült szár, aranytollal. A városi nyomda kará­csonyi ajándéka. Az aktákon, papirokon, lapokon két elkopott lópatkó a nehezék. Mintha ba­bonás lett volna ez a nagyon világos »ondolkozásu ember. Lehet, hogy az volt, íogy szerencsét várt, vagy szerencsétlen­ségek elhárítását várta a patkóktól. Ilyen kedves gyöngéjük a legnagyobb embe­reknek is lehet, csak kedvesebbé, rokon­szenvesebbé varázsolja alakjukat. A fogas. Ott áll az ajtó mellett és bá­natosan lóg rajta egy kopott lüszter kabát, egy sötétszürke felöltő és egy megszűr kait kemény kalap. Egy görcsös bot és egy ernyő bújik alájuk. Hátha eső kere­kedik hirtelen, jó mindenre felkészülni. A könyvszekrény. Befödi az egész falat. A jogi és közigazgatási szakkönyvek, tör­ni,, llHU Kun"ve es egy nehéz náthüvely, tele tollszárral, köztük ténelmi munkák, monográfiák drága gyűj­teménye. Az elköltözött gazda jó ismerője volt valamennyinek. Tudta közöttük a járást ugy, mint senki rajta kivül. A falak. Egyszerűek, dísztelenek. Csak két kép lóg rajtuk. Az egyik, az ajtó mel­lett, az álló Íróasztal fölött: „Taschler József. Szeged szab. kir. város főkapi­tánya." A másik szobor-fotografia. Erzsé­bet királynő emlékmüvét ábrázolja: »Em­lékül nagys. Taschler Endre urnák. Buda­pest, 1902. Fadrusz János." Az íróasztal mögött hatalmas, titokzatos tölgyfaszekrény. Bezárt ajtója mögött rej­tőzködik állitólag ama hires közigazgatási nagytemető. Es a szoba levegőjében könnyes szo­morúság terpeszkedik: Az elgazdátlano­dott bútorok, könyvek, pipák bánata. Magyar László. MMMMMMMMMMMMW^ Joga van-e a Munkaadók Szövetségének „fekete listára" helyezni egy munkást? Igen érdekei magánjogi pörben ho­zott ma i'életet a szegedi járásbíróság. Ex alktlonmal egy szegedi vasöntöde volt munkása és a Szegedi Munkaadók Szövetsége állott egymással szemben. Az ügy előzményei még hónapokkal eielő tre nyúlnak vissza, amikor — mint annak idején megírta a Szeged — az egyik szegedi vasöntöde Buborék János nevü muikási elhagyta munkahelyét és máfhova szerződőit le. A Munka­adók Szövetsége siabályfalanságot lá­tott a munkás eljárásában él ezért 8 napra az úgynevezett „fekete listára« helyezte. Ezzel az aktussal az jár együtt, hogy nyolc napig egyetlen olyan szegedi munkaadó stm alkalmazhatja Buborékot, aki tagja a Munkaadók Szövetségének. Mivel pedig ezután Buborék János nyolc napig munka nélkül tengődött, pört indított a Szegedi Munkaadók Szövetsége ellen. Keresetében több mint félmil ió korona kártérítés megi élését kérte a Szövetséggel szemben, mivel szerinte a Szövetség eljárása idízte elő azt, hogy nyolc napig munka nélkül maradt. Ett a felfogását dr. Kállai Emil ügyvéd, Buborék képviselője fejtette ki a tárgyaláson és előadta még, hogy a munkás nem követett el szabálytalan­ságot, amikor mái helyre szerződött le. Dr. Schultz Károly a Szövetség kép viseletében pedig kifejtette, hogy a 3 unkás igenis szabálytalanul járt el, nikor minden felmondás nélkül h igyta ott munkahelyét és ezért joga volt a Szövetségnek .fekete lis'ára" helyezni. A járásbíróság ezután ítéletében ki­mondotta, hogy a Szövetség és a mun­kás között semmiféle jogviszony nem állott főnt és ezért Buborék Jánost el­utasította keresetével. Az ítélet szerint, ha a munkis élhet a sztrájk Jogával, a munkjadók élh:lnek a kizárás jogi­val, ami pidig ebben az esetben egy az úgynevezett fekete listával. Buborék János ai elutasító ítélet ellen a törvényszékhez felebbeze t. Egy futballmérkőzés epilógusa: kardpárbaj a biró és az egyesület egyik tagja között. Husvéikor, mint még emlékezetes, frntos és |elen!őa futballmérközést tar­tottak a Szegedi Atlétikai Klub ujsze­gedi pályáján. A mérkőzés a Magyar Kapa egyik előkflzdelme volt, amely alkalommal a SzAK ctapala a buda­pesti Törekvés-sel álloft szembe immár másodszor, mivel az els3 alkalomkor a mérkőzés eldöntetlen erednénnyel vég­ződött. A mérkőzés rendkívül fontos volt mind a két csipatra nézve, mert hiszen csak győzelem árán mérkőzhet­tek tovább a csapatok a Magyar Ku­páért. Éppen ezért mini a két legénység nagy lelkesedéssel indult neki a küz­delemnek, végül is izgalmas játék u«án 2:1 arányban a Törekvés nyerte meg, annak ellenére, hogy elfogulatlan hozzá­értők szerint szemmelláthatólag nem­csak a többet támadó fél volt a SzAK, hinem a szebben és jobban látszó i». A mérkőzés után aztán éles affér fejlődött ki. A mérkőzést ve/ető fővárosi biró mű­ködéséhez a SzAK részéről éles kritikát fűitek. Különböző hírlapi cikkek jelen­tek m;g az egyes sportlapokban, ami­kor is egy alkalommal a futballbiró szokottnál élesebb cikket irt a SzAK­kai kapcso'atban. A SzAK vezetőcége a futballbiró clk két súlyosan sértőnek találta és ezért a klub egfik Ismert tagja lovagias ulra terelte az ügyet is provokáltatta a futballblrót. Rövid tárgyalás után a se gédek kardpárbajban állapodlak meg A párbajt néhány nappal ezelőtt vív­ták meg az egyik fővárosi vívóterem­ben. A párbaj csupán rövid ideig tar­tott, a SiAK tagja néhány öisxecsipás után több helyei megvágta a futball­birót, mire az orvosok megállapították a harcképtelenséget és b:siflntették a további küzdelmet.' A sportegyeiületek ebből a súlyos incidensből remélik, hogy ezu'án a fon­tos mérkőzés ikra olyan birót fog le­küldeni a Bró-Teítűlet, akinek műkö­dése e>len egyik fél sem emel majd ki­fogást. masnak találtatolt a nyaraltatásra. Va­amennyi rósszultáplált, fejlődésében visszamaradt, gyenge testalkatú volt és gy a hollandiai nyaralás lehetősége valamennyire áldás és megváltás lenne. A jelentkezők nyo'cvan százaléka a munkásosztály soraiból került kí, a öbbi husz százalék hözalkalmazottak gyermeke. A főorvosi hivatal az alkalmasnak talált gyermekek névsorát és személyi adatait rövidesen fölterjeszti a buda­pesti bizottsághoz és ez a budapesti bizottság válogatja ki ebből ai ezer­ötszázból azt a 80-100 gyermeket, aki kixehet Ho'landiába. Ha ugyan ki­mehet, mert a szegedi gyermekek hol­landiai nyaraltatása mig mindig égi­szén bizonytalan. Szeged ezen a téren is mostoha gyermek. Budapesttől tu­catjával indulnak a gyermekvonatok, de Siegedröl, az ország legnagyobb városáról mindig szivesen fe edkeznek meg. Albrecht főherceg legutóbbi ize­gedi látogatása alkalmával megigérte ugyan a panaszkodó polgármesternek, hogy mindent elkövet a szegedi gyer­mekek érdekében, de hogy lesz-a ered­ménye közbenj Írásán*k, az még bi­zonytalan. Az ö kívánságára irta össze a főorvosi hivatal a jelentkezők név­sorát és küldte fel Budapestre. Ha mégis lesz a dologból valami, a nyaraltatásra kiválasztott szejedi gyermekek szüleit a nyaralás kezdete elölt két héttel értesitik. Május 2Ö-án kezdődik a Csata. fehérnemüeket megregdelé re készít 48(1 Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Május 21-én Schenk mester kísérleti estélye a Vigszinpadon. Bizonytalan a szegedi gyermekek hollandiai nyaraltatása A főorvosi hivatal ajtaján kék ceru­zával rajzó t figyelmeztetés hirdeti, hogy a hollandiai gyermeknyaraltatási akcióban való részvéte re több jelent­kezőt nem fogadnak el, mert a lét zám belel', így felví ágositást se ké jen senki. A gyermeknyaraltatási akció ugy kezdődött, hogy a tiszti főorvoi kél hó­nap előtt felhívta azokat, akik 6-12 éves gyermekeiket nyaraltatni óhaj'ják, jelentkezzenek nála gyermekeikkel A felhívásra valóiággal megrohanták a TELEFON: »rodal 2-58. Belvárosi Hlozi TELEFON: pénztári 5-82. Csütörtökön, május 21-én i Mozdonnyal a lángokon keresztül. Nagy dráma 8 Je vonásban. Főszereplő ANNA NILSON. A U Elt "eae101': Egyidejűleg: i^y király. A cégtársak. Bohózat egy /elvonáiiMn * Bohtot * felvoná»bar, l^lt L 63 9 Ó(rak°r- A 9 órai előadás kedvező idő esetén a Korzó Mozi nyári helyiségében lesz megtartva. ÍESZfiiüTOTT HEtYÁRHK! főorvosi hiva'alf, ahol minden jelent­kező gyermeket megvizsgáltak és kate­góriákba oszfo'lák őke\ Körülbelül kétezer gyermek jelentkezet és a két­ezer közül csupán ötszázat találtak al­kalmatlannak — kora miatt. A hat évesnél fiatalabb és a tizenkét évesnél idősebb gyermekeket ugyanis elutasí­tották, mert a Budapesten székelő hollandiai gyermeknyaraltató bizottság silgoruan ragaszkodik az előirt kor­határhoz. A többi, közel ezerötszáz gyermek majdnem kivé el nélkül a^kal­unkásoknak, tisztviselőknek 12.000, mindenki másnak 15.000 K a havidij a DELMAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtárában Dugonics-tér II. Telefon: 306. OVdDÍK HINCSI Divatcipő különlegessége k készítői 1 Engelsmann és Vértesi QizelU-tér. 118 Telefon: 11-85. KORZÓ MOZI Telefon: 11—85. Május 2i-én, csütörtökön Nagy nevető esték! Nem akarok autót látni!!! A legnagyobb sikerű amerikai burleszk 5 felvonásban Főszereplő: PfOnTY BANKS. Azonkívül: A legkiválóbb burleszk kisérő műsorok. Előadások: Hétközcap 5, 7, 9 órakor, vasárnap és flnnep 3, >, 7, 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom