Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-21 / 4. szám

6 1925 május 21.9! Királyok a B.'lisián. Nem tudjuk már bizonyosan, hogy láttuk, vagy álmodtuk e az alábbi beadványt, ugyanazért közöljük egész terjedelmé­ben, hátha akad hozzáértő ember, aki megfejti. Megjegyzést se füzünk hozzá, beszéljen más segítsége nélkül. Tekintetes Tanács! Az éjszaka sokáig eldiskuráltam Nagytatá­val, aki itt is kivételes fogadtatásban része­sült. (Csak közbevetve említem, általam üzen­tet!, hogy valami alkalmatos ember szidja továbbra is a jogászt, különben visszamegy a szép libavérpirosságuk) Már nem volt fáradt Nagytata, fürgén ér­kezett, olyen jól esett, mikor megsimogatta a vállamat, utrakészen akkor szedtem bátorsá­got is hozzá, hogy tanácsot kérjek tőle. — Fiam, mondta, mikor végeztem a pana­szommal, egyelőre örülök, hogy megszabadul­tam a földi közigazgatá8tó'. Innen egyébként sem intézkedhetem, meg kellene tárgyalni a dolgot Lázár Gyurival, Ivánkovics Sándorral, meg Fodor Károlljal. Balogh Károly beosztá­sát se ismerem még, nyilván referál Kállay Albertnek, aki ugyancsak elmaradt a szegedi dolgokban, — hát addig is adj be kérvényt a tanácshoz. Meglátod, ha igy, ha ugy, de elintézik. Tekintetes Tanács! Ezek az előzmények, a többiben már vissza kell mennem egy kissé. Taián méltóztatnak még emlékezni reám az elmúlt évtized első éveiből. A szegedi fiuk ismertek jól, velük gyakran talá'koztam, de a várost csak ama bizonyos októberben láttam volna először. Önök szegediek, ugy tudom, hagyományos szeretettel vártak. Ked­ves Béls bátyám a tanúm, hogy alaposan össze ia vesztek rajtam. Irigykedtek, hogy ott tartózkodásom idején merre látogatok el, verekedtek a bemutatásokért s nem vo't olyan megrögzött köztársasági érzelmű férfiú a metropolisban, aki ne érezte volna mellőzve magát, amiért nem hívják meg a parádés ebédre. Már faragták tiszteletemre a Schőberl ódá­kat, amik néhány ügyes szó segítségével át­alakíthatók más célra is, életem mártirpárjá­nak pedig megvásárolták a csipkekötőt. (Ugyan, megvan-e még, vagy ki hordja ?, Nagyon szívesen jöttem volna, mint aho­gyan mindenhová szívesen mentem a tőlem megszokott ruganyos lépésekkel, de ~ mél­tóztatnak emlékezni — közbejött egy más. Szobromat, amelyen bizalommal tekintek abba a világba, amelyet még csak ezután ismertem velna meg, (hiszen mi lett volna az én bizal­mamból, ha már akkor ismerem I) — ott őrizte kis termében a tek. Tanács. Akkor egyszerre tisztogatni kezdtek s királyi, meg udvari tanácsosok napokon át törték a fejü­ket, hogy milyen tanácsokkal lássanak el, ha majd szembe állunk egymással. Egyelőre csak ugy jöttek a márvány-másomhoz hajla­dozni Nagygyakorlatokat végeztek. Az én szegény fejem akkor mir szinte dé­zaányira dagadt a sok ötlettől, amit beléje tömtek, asszonynépek is ráncigáltak, már pe dig tudja az egész világ, milyen bajok szár­mazhatnak a nők befolyásából. Nem is volt erős magát a befolyásuk alól kivonni más, csak az egyház. Benső értékén kivül azért is olyan sziklaszilárd, mert a muller nem szere­pel az ecclessiáb n. Szóval: nem jöhettem Szegedre, no de aztán csúnyán is bántak el velem. Emlék­szem egy sánta szabóra, meg egy rángatózó vállú kőmives legényre. Ezek voltak a leg­mérgesebbek. De tisztelem őket, mert bizo­nyara ma sem éreznek mást, mint amit ak­kor éreztek. Ellenben ... No igen, ellenben I Szükséges-e épp a tek. Tanács bölcsességének és ezerszemüségének bizonyítgatnom, hogy hányan festődtek át az­óta különféle színekre? Idefönn már tisztul ­tabbak a felfogások, egész világosan látok sok mindent, ami lent zavaros volt, tudok mindent, amit rólam beszéllek, rám fogtak. Volt eset, hogy valami csodálatos masina pergett, pergett kegyelmeteknél a földön, va­riálódott, permutálódott, hol fehér volt, hol fekete, néha vörös, máskor rózsaszínű. — Mi lehet az? - kérdezte egyik jeles pártfogóm, még az apostolok idejéből való. — Ne bántsd, kérlek alásan, ez az emberi­ség véleménye, meggyőződése. Rólam beszél­nek, a famíliámról. — Famíliád cselekedeteihez sok szó fér. — Szent igaz, de én ártatlan voltam és talán lett volna'alkalmam a multak korrigá­lására. Hiszek azért benne, hogy ott lakom még mindig sok ember szivében. Jeles pátronusom furcsán simogatta a sza­kállát. — Szegeden is. w Ott is. — Fiam, fiam, boldogok a hiszékenyek, hiszen azért a tiéd is a mennyek országa. Nem a szivekben vagy te Szegeden. - Hát hol? — A városháza pincéiében, közvetlenül a fáskamra mellett. A legközelebbi szabadnapon leszállottam és csakugyan megtaláltam magamat a jelzett helyen. Berendezkedésem néhány régi nem­zeti zászló, — enrek örülök. Tőlem balra egy mázsa-mérleg hever. Sok mindenkiről hittem valamikor, hogy súlyos egyéniség, — most látom csak, milyen pehely-könnyűek, mikor mércsikélek. Szobromtól jobbra két létra hever, a földre fektetve Ezt nem értem. Hát hogy kapaszkodnak akkor a népek föl­felé ? Épp Szegeden ment volna ki a divatból ? Tek. Tanács I Őszintén szólva, nem érzem itt jól magamat, aztán restelkedem is. \z Albrecht, meg a Feri Józsi többször lerán­dulnak önökhöz, mindig szíves fogadtafásra találna*', — egyszer eszükbe juthat, hogy megtekintik a város nevezetességeit s fölfe­deznek engem. Hogy nézek én akkor a sze­mükbe? Aludtam, igaz, lövészárkok környé­kén is, boldog lettem volna, ha ott vérzem el és nem idegenben, széljárta vityillóban, amit kastélynak csúfoltak. — de ez csak átmenet volt a mostani helyzetembe. Végle­ges szállásomat, akármilyen nagy a lakás­hiány 8 akármekkora erejű a B-lista, méltóz­tassanak kicserélni. Talán akad még kegye­letes szivü ember, aki hajlékába fogad, hiszen idefönn se tudnék nyugodni, ha megtudná az én boldogtalan kis szememfénye, csodaédes, okos Ottóm, hogy hol ápolják az emlékemet. A rokonság nem is zavar annyira, mint a szerelmetes fiam, hiszen az apja vagyok s mindennapi imádságából tudom, hogy ő egé­szen mást gondol rólam, mint az egész világ ... a mázsákkal . ., a létrákkal együtt, amelyekkel mások mérnek, amelyeken má­sokhoz kapaszkodnak. Kérésemet megujjitva maradok a tek. Tanács tisztelő híve Károly. Megölte a nagyanyját és a húgát. Ujabb halálos Ítélet a Kúrián. Budapest, május 20. Ifj. Almdgyt Mihály 18 évei földművest kétrendbeli gyilkosság büntette miatt a sátoralja­újhelyi törvényszék életfogytiglani fegy • házra ítélte. Idősb Almdgyi Mihály még 1914 ben hadbavonult és a család eliartá át tiz éves Mihály fiira hagyta. Minden rendben ment egészen 1921-ig, mikor is a fiatalember beleszeretett Emri Ju­liskába. Feleségül akarta venni a lányt, de nagyanyja és huga ellenezték a hlzaisigot. A fiatal Mhily elkesere­dett. Elkeseredését csak fokozta, hogy Emri Juliski nem viszonozta szerelmét. A házasság azután végleg meghíusult, amikor a leány megtulta, hogy Mihály cs>k szeretőnek akarj i Júliát, nem pe­dip feleségnek. Ezt híresztelte el az öregtnyja és a huga. M hály erre bosszul forralt. Hosszú hónipokíg tervezgette, hogyan végez­Megvizsgálják Nagy Antal elmeállapotát, aki megölte volt társát, Lajos Sándort. zen nagyanyjával is húgával, víg re azután 1924 juníui 2-án éjjel két óra­kor baltacsapásokkal agyonverte az öregasszonyt és húgát is. Az öregasz­szony segítségére siető öccsét súlyosan megsebesítette. A debreceni Ítélőtábla annak idején megváltoztatta a sátoraljaújhelyi tör­vényszék ifé'elét és ifjabb Almágyt Mihályt halálra ítélte. Ma tárgyalfa az ügyet a Kúrián Ráth Zsigmond kúriai másod -Idők tanácsa. Az iratok ismer­tetése után dr. Welsz Ödön vfdőbe­szédében az en/biiő körül nények mel­let rámula'olt arra, hogy előre meg­fontoltság ebben ez esetben alig kép­zelhető el. Ezért a táblai halálbüntetés megváltoztatását kérte. A Kúria azonban jóváhagyta a ha­lálos ítéletet és elutasitotta a védő sem­miség! panaszait. Az Ítélet kihirdetése után a Kurla kegyelmi tanáccsá ala­kult át. Emiéiezetes még a nyilvánosság elő t az az ug/ne/ezelt rókusi gyilkos­ság, amelynei középpontjában a sze­rencsétim sorsú Nagy Antal áll, aki — mint ismeretes — az elmúlt év novembsrében egy végrehajtás alkal­mából megölte volt lársá', Lajoi Sin­dort. A törvényszék hónapokkal ezelőtt tartotta meg ebben az ügyben a fő tárgyalást, atrely alkalommal bűnös­nek mondották ki Nígy Antalt a szán­dékos emberölés bűntettében és ezért az enyhítő aiskasz alkalmazásával nyolc évi fegyházra és tiz évi hivatal­vesztisre itiltik. Ebben az Qgyb:n a szegedi 1 élő tábla Qrosz tanácsa szerdán délelőtt tartolta meg a felebbvileli főtárgya­lás!. A szemtlyi adatok fölvétele után dr. Hubay előadó Ismsríette az ügy előzményeit. Nagy Anlal és Lajos Sándor bost­szibb időn ál dolgoztak együtt, társas Qatefeket kötöttek, majd ciéplőgépet vetlek. Végül is asonban a két társ között elhidegült a vi'zony, mire a kö­zösen szerzett c:éptógépet elidták. Az anyagiak tekintetében azonban ekkor nem tudtak megállapodni és igy a vi­szony teljesen felborult. Lajos Sándor tizenöt mázsa buza árát követelte volt társától, mig Nigy kijelentette, hogy őneki taitozik Lajos huszonkét mázsa buza árával és igy ő nem fiiét, haiem Lajosnak kell neki adni bét mázss bnsi árát. Lajos Sándor ekkor pört indított Nagy Antii ellen, a járásbíróság meg is Ítélte az összeget és az Ítéletet, te­kintet nélkül a felebbczéire, vigrehiji­hatónak mondotta ki. November harmadikán délu'án öt órakor történt azután, hogy Lajos Sin­dor dr. Dózsa Emil ügyvédje él Kun hatósági végrehajtó kíséretében meg­jelent Nagy Antal házában. Amikor a végrehajtó e'öadta, hogy most le fogja foglalni a tizenöt mázsa buza árát, Nagy izgatottan és kétségbeeset­ten fordult volt társa felé: — Hát van magának szivet — Ez már el van intizve I — felelt Lajos Sándor gúnyos mosollyal. Nagy Antal ekkor izgatót ságában fölkapta a párkányon livő husz centi­miter hossiuidgu konyhakist is teljes erejével Lajos testébi döfte, E fehére­dett arccil monda: — Nesze I A kés L»jo3 testének másik oldalán jött ki, olyan erős volt a szurá'. Lajos Sándor pedig azonnal összeesett és néhány másodperc múlva Nagy Antal háza előtt meghalt. Nagy Anlal étkor e'dobta a nagy konyhakést, elfutott hlzából, majd rö­vid percek múlva jelentkezett a leg­közelebbi rendőrőrszobán. — Tartóztassanak le, megöltem La­jos Sándort l — mondotta. Az előadó ezután ismertette a tör­vényszék ítéletéi, ame'y megitél Lajos özvegyének ötmillió temetési költséget i?, de Lajosnénak azt a kívánságát, hogy Nagy Antal neki évjáradékot fizessen, elutasította. Ezután dr. Sebők Ferenc védő hosz­szas indítványt (erjesztett eő a bizo­nyítás kiegésziése fárgyábm. Tör­vényszéki orvosok khal gatását kéri arra vona'koz*l8g, hogy a vádlott csak korlátoltan volt bészamltható, amikor elkövette tettét ölést szándék nélkül. Ezt az is bizonyítja, hogy a háború alatt agyrázkódást, súlyos haslövést és koponyasérüléseket szenvedett. A védő ezután arról beszél, hogy az egész szeri ncsétlenséget Lajos Sándor Idézte elő, aki durva és verekedő ter­mésze ü volt. Majd az egyes tanuk vallomását bírálja és k jelenti, hogy dr. Dózsa Emil ügyvéd elfogult vallo­mást tett a fő árgyaláson, amikor azt mond a, hogy Nagy nem volt izgatott. Ez érthető is hiszen Dózsa képviseli Lajos kat. Számos tanú kihallgatá­sát kéri. Dr. Boross Dezső főügyész mondott ezután beszédet, aki kijelen'ette, hogy az ö szeméből is csak egy a fon os és lényeges: az anyagi igazság fel­deritise. A vádlott orvosi megvizsgálá­sát ezért nem ellenzi, valamint hozzá­járult volna tanuk kihallgatáséhoz is, ha a fölajánlott tanuk jelentős kö­rülményekre adhattak volna felvilágo­sítást. Az Ítélőtábla rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, amely szerint a mai jőtárgyalást elnapolja is elrendelt Nagy Antal megvizsgálását törvény­sziki elmeszakirtők által. Ezt elrendeli azért is, mert itt főbenjáró ügyről van szó. A tanuk kihallgatását nem rendeli el, mert azok lényegeset nem vall­hatnak. rvváH-plf»n Tia>* Lajoe-köruton, \jydl icicp minden célra alkalmas épületekkel, 320 négyszögöl telekkel, magas­feszültségű villanyárammal, iparvágánnyal. Etadási ára 260 millió korona. Kizárólagos , megbizott: 152 niAI országos iroda Rigyó ut.a 7. Telefon 18-04, Férfi es női divatcikkek gazdag raktára 486 Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Artista trükkök és mulatságosabbnál mulatságosabb psichologiai kísérletek SCHENK legkiválóbb mutatványai, csütörtökön a Vig színpadon. GUMMI ÉS BŐRIPAR SZÉCHENYl-TÉR 9. TELEFON : 16-94 LINÓLEUM IPAR KÁRÁSZ-UTCA 6 TELEFON : 8 -12 Valódi linóleum 70 cm. széles . ... K 85.000 90 u ...... 115.000 200 „ „ 210,000 Padló-kárpit Linóleum melleit a legjobb padlóburko­lat, különféle gyönyörű mintákban. 67 cm. széles K 60.000 87 . , 80000 100 85.000 Viaszosvászon Barchent háttal, 50 cm. sz. K40.000 Barchent háttal, 58 „ . , 45.000 Barchent háttal, 78 . „ „ 65.000 Barchent háttal, 100 „ , „ 80.000 Barchent háttal, 115, „ . 90.000 Futó szőnyeg kitűnő minőség különféle színekben 67 cm. széles K 34500 90 „ „ 48000 . „ 40.000 I-a 67 cm. széles. 90 cm. széles . . 50.000 Kókusz futó minden szinben 70 cm. széles . . . . K 55000 90 „ 71.000 100 78.000 Ebédlőszőnyeg 2x3 660.000, plüsszönyeg 2x3 K 1,150.000 „Samoa" kökusz-szőnyeg. gyönyörű mintákban gyermekszoba is haü részére 2x3 nagyságban K 995.000 Függönyök Etamin művészi kivitelben teljes ablak, 2 szárny, 1 drapéria . ... K 206.000 Esőköpeny garantált vízhatlan, férfi . . K 350.000 női K 380000 »«ty választék torna ti Unnli olptkban «raOtl Slanneor tannlalHfk éa labdák laaolotóhb árban ! —1 TJ • •WWW<W<W<W<W<W<W<W<W<W<W<IJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom