Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

1925 május 17. DELMAGYARORSZÁG 3 A Szeged betiltásától Délmagyarország megindulásáig. hiten megérlelte a ledvező dön­álliti >en. & Í néj, mes!-| iszédf llitás tör/, azzal avid i kö nőst .<51 • iisi jón !érf ira(i ti" ;0lC & íá' at" »1 . I' & itW 3i! a' tej a ya ág! ne a» Í Hat hete éppen, hogy a Szeged-et betiltó belügyminiszteri rendeletet a polgármesleri hivatal válalatun\nsk ki kézbesítette és hat hete, hogy a város liberális polgársága, meg a ve'e politi­kai érdekközösségben élö munkásság sajtó nélkül van. Ennek az áldatlan és igazságtalan helyzetnek az elmúlt hét dereián vetett véget a miniszterelnök és a belügyminiszter azon együttes elha­tározása, amellyel engedélyt adtak arra, hogy Délmagyarország cimen lapot in­díthassunk. Az uj lap helyét, célját és programját vezető cikkünk jelöli meg. Ezen a helyen egyrészt arra szőri kö­zünk, hogy egészen rövidre összefog­lalva hitelesen ismerlessük a Szeged bénítása nyomán támadt eseményeket, másrészt arra, hogy minden félreértés; kizáró-módon leszögezzük álláspon­tunkat. Ismeretes, hogy a Szeged-ti betiltó belügyminiszteri rendelel indokolása négy cikkre hivatkozik. Nem bocsát­kozunk az indokolás érdemi boncolá­megelégszünk azial, hogy azok ff^appeiláljunk, akik akár a be­tiltás elölt, akár a betiltás u*án olvas­ták ezeket a cikkeket. A fennforgott ^réteset*, függetlenül pedig ren­dületlenül hangoztatjuk azt a felfogá «unkát hogy sajtóügyekben közig« z­gatósági hatóság, a tizennégyes sajtó­orvényben körvonalazott esetektől el­Jfntve, nem intézkedhe ik. Nem in­tézkedhetik különösfn olyan esetekben, amikor az eljáró közigazgatási ható­dnak politikai ellenfele az a sajtó­orgánum, amelynek a bőréről szó *an es amikor az ügy természete elmellőz­neletlenül szükségessé teszi a függet­len bíróság előtt lefolytatandó perrerd­szerü eljárást. Stnkit illetékes bírósága élői elwnnl nem lehet. Az igazság­tevésnek ez az alapvető alaki kelléke nemcsak akkor fontos, amikor a tör vény paragrafusait például rablógyilko sokkal, hanem talán akkor is, amikor nagy értékű kulturális és gazdasági munkát vég ő újságíróval és lapválla­lattal szemben alkalmazzák. A Szeged azok közé a sajtóorgánumok közé tar­tozott, amelyek mindenfajta kilengés ellen harcolva sürgették a teljes jog­rendet. Azok, akik ebben az eszme­körben dolgoznak, természetszerűleg tiszteletben tartanak minden hatósági intézkedést. De a közéletről vallott felfogásukból kifolyóan nem szűnhet­nek meg sürgetni, hogy az igazság­szolgáltatási jogkör most már mielőbb vétessék ki a közigazgatási hatóságok kezéből és adassék vissza az egész vonalon a függetlenség minden kellé­kével körülbástyázott biróiágnak. A Szeged betiltása érthető izgalma kat kellett nemcsak itthon, hanem or­szágszerte. Ez az izgalom nem csilla­pedott az idők múlásával és például a Magyarországi Újságírók Egyesületi­ben éppen a legutóbbi hé en vetett lángot a legerősebben. Az elmúlt nehéz időkben a vállalat unkksl szemben meg­nyilvánult rokonszenvnek sok-sok drága és emlékezetes jelével találkoztunk. Azt hisszük, akkor cselekszünk helye­sen, ha nem említjük meg néwzerínt azokat a szegedieket, akik önzetlenül és lelkesen Fáradoz'ak annak érdeké­ben, hogy városunknak minél előbb legyen megbízható és kipróbált liberá­lis sajtóorgánum?. A köszönet és hála nyilvános nyugtázásától azonban nem tekinthetünk el azoknál, akik messze Szegedtől, az országos politika és köz­élet egyéb terüleein való nagy elfog­laltságuk mellett is bőven szakítottak maguknak időt arra, hogy közremű­ködjenek i saj óizabadságot ért sére­lem mielőbbi reparálásán. Különösen Pakots József, Peidl Ojuli, fassay " 1» ts Rapert Rezső nemzetgyűlési k Mk fáradoztak lelkesen azon, hogy Szeged váró« polgársága és munkássága mielőbb hozzájuthasson a betiltott hpunkhoz méltó uj s»jó­°ig«nurahoz. A köszöcet és a hála sza­ván kell megemlékeznünk a magyar W, mondhatni, egyöntetű állásfogla­•Miól és arról a különösen meleg; Iá­ugatásról, ameljbsn ügyürket a Világ ¿8*esitette. Köszönet és háiq végül a if0gy(írországi Újságírók Egyesületi­J* kartársi szolidaritásáért, amellyel a ¿'fág legelső napjaiban mellénk állt, lettünk mindvégig kitartott és e mult tésl. Csütörtökön érkezeit le hozzánk Ángyán Béla miniszteri tanácsos, sajtó­főnöknek az értefitése arról, mely­szerint engedélyt kap unk, hogy D(l­magyaro szág cimen lapot indiihas­tunk. Dr. Aígner Károly főispán ezt megelőzően már szerdán közölte velünk a kedvező ha'ározatot. Somogyi polgármester, dr. Pávó Ferenc és dr. Rock jegyzők pedig előzékenyen > kezünkre jártak az egész vonalon, hogy az uj lap mielőbb megindulhasson. Most pedg, amikor az e ső számmal megindulunk nehéz és felelősségteljes ulunkon: dolgozni azért, hogy a nyu­gati kul urába és demokráciába minél erőteljesebben bekapcsolódjék ez az ország, nem mulaszthatjuk el meg­köszönni a Szegftf közismerten hatalmas olvasó táborának a ragaszkodást és a kitartást. Amit a Szeged I ¡érdemelt, azt a Délmagyarország előlegképpen kéri. Feles'eges fogadkoznunk. A lap sütün telenyomo'.t hasábjai nap-nap után ÍZ olvasó elé kerülnek. írásaink, cikkeink: a mi felteink. Ezek fognak bizonyságot fenni elvhüségünkrő', közéleti kérdései­ben vallott fe fogásunk emelkedettségé­ről és kulturális érettségünkről. Nem tagad.uk, a seb, amit ütöttek rajtunk, még sajog. Mégis törhetetlen kedvvel vállaljuk a munkát ezért a városért és ezért az országért. Titzta lelkiismere­tünk és a közönség mellettünk mara­dása meg fog teljesen gyógyítani, ugy, hogy sokst szenvedett és tapasztalt, harc­edzett, kipróbált és kedvvel dolgozó katonái leszünk a demokrácia ügyének. A törvénytervezet a korlátolt felelősségű társaságokról Az a csodálnivaló, hogy csak most érkezik hozzánk. Mi, akik a mult század második fele óta törvényhozásunkban úgyszólván kötelezőnek tartottuk a német minták hü másola'át, akikt ek gazdasági éle e oly sok szoros szállal volt a német közgazdasághoz kötve, csodálatosképen éppen|egyik legértékesebb kereskedelmi­jogi intézményüket: a korlátolt felelős­ségű társaségok formáját késtünk itthon megvalósítani Eredménye volt enrek a mulasztásnak az, hogy részvénytársa­ságaink jelentékeny része egészségtelen alakulás volt, sok törpe részvénytársa­ság alakult, mert más megfelelő társa­sági forma kereskedelmi törvényünkben rendelkezésre nem állott. A pénzügyminisztérium most készül kibocsátani .felértékelési" rendeletét, mely helyreállítani készül keteskedelmi és ipari vállalatainknál a mé legvalódi ság elvét. El fognak mérlegeinkből tűnni a valószínűtlenül alacsony vagyon­értékelések, a néhány villamosjegy értékében szereplő ingatlanok és egyéb vagyontömegek és eltűnnek a nevet­ségesen alacsony alaptöke-összegek is. Ennek az intézkedésnek kapcsán a kor mácy megszűnteti mindazon kis rész vénytáriaságokat, amelyek egy meg­határozott nagyobb vagyonértéket mér­legükben a megtörtént felértékelésután kimutatni nem tudnak. Ezen meg szünésre itélt részvénytársaságok szá­mára uj társasági formáról kellett gon­doskodni. Ez okból elkészítette a kor­mány a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a kereskedelmi érdekképviseleteknek véle­ményezés céljából már le is kü'dött. Bármily impulzus késztette is kor­mányunkat, gazdasági életünknek öröm­mel kell üdvözölni e rég hiányzó keres­kedelmi társasági formát A korlátolt felelősségű társaság középúton áll a közkereseti társaság és a részvénytársa­ság között. A közkereseti társaság erő­sen individualisztikus forma, amelyben a tagok egyéni részvétele az üzletvi el­ben és egyéni felelőssége szigorúan keresztülvitt terv, viszont a részvény­társasági forma a kapitalisz'ikus gazda­sági berendezkedésnek legvégső kon­sekvenciája, amelyben az egyén eltörpül, a részvényes nem érvényesül az üzlet­vitelien és nem vesz részt az üzlet­vitelért való felelősségben. A korlátolt felelősségű társaság sze­rencsés középút a két szé'sö elv között E társaságnak tagjai felelnek a társa ságnak egy meghatározott alaptőke be­szolgáltatásáért és amennyiben a társa­ság feloszlása u'án a hitelezőknek kielégítésére szüksége?, feleltek még ezenfelül egy előre meghatározóit jót­állási összeg bef zetéséért is. Egyéb felelősség a társi ság tagjait nem terheli. A társaság az üzleivi elére ügyveze őket rendel, akik az üzletvezetéséit felelősek. Gazdasági é'etünk egyetemes ér­dekű szeművegén keresztül nézve az uj alakulás varható hatásai', tapasz­talni fogjuk, hogy az uj társasággal el fog tűnni közgazdaságunkból az a nagy hazugság, amelyen nagyon sok részvénytársaságunk alakuláta felépül. A részvénytársaság lényege sze int nagy tőkekoncentráció számára létesí­tett alakulás, amelyben számos tőkés­nek kell egyesü'ni, hogy egy "agy tőkeerőt igénylő gtzdasági vállalkozást hozzon léire. A mi nagy szegénysé­günkben, kicsiny anyagi er: forrásaink mellett ez a forma fényűzően bő volt számunkra. A mi szerény tőkeegye­sülésQnknek nagyon is megfelelő lesz az uj társi sági keret, amelyben mód kínálkozik arra is, hogy a tőkés saját tevékenységével közren üködhessék az üzletvitelben. Fontos az uj társaság megítélésénél a hitelező szempontjának figyelembe vétele. Ké:szeresen fontos ez napjaink­ban, amikor általános hitelezői pánik fo ytogatja amúgy is alélt hiteléletünket. A hite'ező érdekei a korlátolt fe'elös­ségü társaságnál jogilag messzebb­menőig látszanak biztosítva, mint a részvénytársaságnál. Azáltal, hogy a társaság minden egyes tagja előre megszabott jótállási összeget tartozik a hitelezők követelésének kielégítésére a társaság feloszlása után befizetni, amely egész jótállási összeg nem lehet kisebb, mint az rgész alaptőke, biz­tosítja a hitelezők számára, hogy ha a társaság égisz alaptőkéje el is vészéit volna, az alaptőkivei legalább is azo­nos összeg a hitelezők követelésire a társaság togjattól mig behajtható. Az u| tái saságnál az ügyvezetők személyes felelőssége is szigorúbb, mint a rész­vénytársaságnál. A részvénytársaság igazgatósági tagjai saját személyükben, saját v'gyonuk erejéig a kereskedelmi törvény óvatosan megfogalmazott ren­delkezései folytán az esetek legnagyobb számában csak akkor vonhatók felelős­ségre, ha bűncselekmény, vagy súlyos szabá ytalanság terhe i őket az üzlet­vitelben. A korlátolt felelősségű társa­ság ügyvezetői a „rendes üzletember gondosságával" tartoznak a társaság ügyeit vezetni és már ha ezen köte­lességüket megsértik, a társaságnak az okozott kárért egyetemleg felelnek. Ahhoz, hogy ez az uj társasági forma termékenyi ő eg hasson gazda­sági életűnkre, elengedhetetlenül szük­séges, hogy egyidejű törvényhozási in­tézkedéssel biztosítsa a kormány a korláté It felelősségű társaságok szá­mára a részvénytársaságokkal azonos adóügyi ébánást A társulali adótör­vénynek és végrehajtási rendeleteinek összes intézkedéseit ki kell egyidejűleg terjeszteni az uj társatágra is, ellen­kező esetben okulva a közkereseti tár­saságok példáján, az uj társasági for­mát ktvés alakulás fogja választani. A kormány törvénytervezete, amiként most e'öitünk fekszik, szolgai másolata a német törvénynek. Nehéz német vér­tezetben. acélsisakkal, döngő, nehéz léptekkel lép ki a Q. m. b. H. a német törvénykönyvből, hogy nálunk is ott­honra találjon. Ebben a súlyos külső­ben, a nagy német birodalom gazda­sági viszonyaihoz szabott mezben nem fog beleilleszkedni tudni a mi szeré­nyebb, agrár-merkánti! kereteink közé. A tei vezet még sok módot itást igényel és az sem lesz számára hátrányos, ha megszületésénél a mai súlyos hitel­krizis bélyegét fogja magán viselni, vagyis a hitelezői érdekeket hathatósab­ban fogja biztosítani. Az a várható bizalmatlanság, amely a hitelező rés é­ről kezdetben ezt az uj alakulást majd fogsdja, a nyomatékosabb hitelezői védelmet irdokolt á teszi. Dr. Kertési Béla. Pillich Kálmán exhumálása. Nyolcvankét évet élt Pillich Kálmán ügyvéd, aki egyik legérdekesebb és legértékesebb egyénisége volt Szeged­nek. HofSzu évtizedeken át dolgozott az elesettek, a megtévedtek és szeren­csé lenek igazáért és amikor a szegedi kö; életben elpusztíthatatlan nyomokat hagyott maga után, a város közönsége iiszteletbell tanácsnokká választotta meg. Még emlékezetes, hogy körülbelül há­rom év előtt egészen váratlanul elhunyt és röviddel díszes temetése után kü­lönböző tilokzafos híreket hezdtek kol­portálnt a nyilvánosság előtt. Egyesek azt hiresztel'ék, hogy Pillich Kálmán nem természetes halállal halt el, ha­nem sztrichninnel mirgeztik meg. A hirek néhány héig járkáltak a nyilvánosság köreiben, aztán egyszerre e hallgattak. Évek multak el azóla és most rövid néhány hónap e'öít — mint annak idején megírta a .Szeged" — ismit azt híresztelték, hogy megmér­gezték az ogg Pillich Kálmánt. Ismeretes még az is, hogy Pillich Kálmán élete alkonyán feleségül vette azt a nő», aki hosszú év ii edeken át vezet e háztarfását, ápolta és gond­vise'te öt Az ö<z tanácsnok azután jelenős vagyonát a Ptllich-család he­lyett özvegyére hagyta. A megmérgezésről szóló fantasztikus hireket pedig egyesek éppen a végren­delkezéssel hozták kapcsolatba. Nemrégiben nyilvánosságra került egy bizonycs „öreg Halász bácsi" rej­télyes levele, amelyben a titokzatos ember azt hangoztatja, hogy megmir­geztik oz ősz ügyvédet és ezért exhu­málni kell a holttestet. A hatóságok ezután azonnal megin­dították a nyomozást, amelynek során azonban nem tudták megállópitani, hogy tulajdonképen ki az a rejtőzködő nöreg Halász bácsi". Mindenkit kihsll­gattak, aki csak éiintkezett az elhunyt Pillich Kálmánnal, aki csak ismerte életét és körülményeit A széleskörű nyomozás poziiv ada­tokat nem szolgáltatott de az ügy tel­jes tisztázására azt az indítványt tették a nyomozás befejezése után, hogy exhu­málni keli Pillich Kálmán holitestit. Néhány nappal ezelőlt — mint a Détmagjarorszdg munkatársa értesül — feltűnés nélkül és csöndben bizott­ság szállott ki a belvárosi temetőbe és a bizottság jelenlétében a temető mun­kásai kivették sírjából PlUich Kálmán földi maradványait. A jegyzökönyvek elkészítése után a törvényszéki orvo­sok is elvégez ék boncolási munkála­taikat, majd a holttest egyes belső ré­szeit bádogládákba csomagolták és föl­küldtik az Országos Vegyvizsgáló In­tizetnek. A Vegyvizsgáló Intézet tüze­tes vizsgálat után fogja megállapítani, hogy a holtlest egyes részeiben való­ban van-e valamilyen gyanús anyag. Egyesek most már nem tulajdoníta­nak jelentőséget a vizsgálatnak, mert szerintük évek után csak nehezen lehet megállapítani PUlich Kálmán halálának okát Az intézet véleménye a közeli hetekben leérkezik Szegedre és ekkor fog kiderBlni, hogy igazat mondott-e a titokzatos möreg Halász bácsi" rej­télyes levele, vagy pedig csak rossz­akaratú fantazma e az egész „mérge­zési ügy'. (v-_gy>__ — A vároai mérnökök szombat­helyi vándorgyűlése. A Városi Mér­nökök Országos Szövetsége május 21-én, áldozócsütörtökön vándorgyűlést tart Szombathelyen. A szövetségnek ez a második nívósnak ígérkező vándor­gyűlése, az elsőt tavaly tartolták Szege­den és akkor elhatározták, hogy min­den évben más-más nagyobb vidéki városban tar ják meg. A szombathelyi vándorgyűlésen Szeged városát Bokor Pál polgármesterhelyettes, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Btró Benő, Buőcz Károly és Fenyő Lajos műszaki tanácsosok képviselik és Ber­zenczey Domokos „A városi mérnöki hivatalok és az uj közúti törvény ler­vezei" cimen tart előadást. Alkalmi házeladás! SIS földszinten üzletekkel, «0 mUM ^Aj emelete, ház, nagy P»*X„uii'^J/ feltété- M r Z E n N t l-t (I lekkel ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom