Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

6 DELMAGYARORS;ZÁG A szanálással kapcsolalban a magyar kormány ifibb reformot lépteteti életbe. Megszervezték a központi illetményhivatalt, amely a pénzügyminisztérium vezetése alatt a magyar átlari igazgatás valamennyi ágazatát terhelő illetmények és nyugellátások megállapítását, utalványozását, számfejtését és kezelését végzi. Ez a ref rm jelentős munka és személyzetmegtakari ássál fog járni. A pénzügy miniszter április 25-én kiadott rendeletével tobb adót és illetéket csökkentett. Az év első negyedének külkereskedilml forgalma a mait évihez viszonyítva jelen'ősen megnövekedett. A kereskedelmi mirleg passzívuma majdnem kétszer akkora, mint a mult év első negyedében volt. A fizetésképtelenségi esetek számi Magyarorsiágon a mult év kOzeps óta rohamosan emelkedett. 1925 áprilisábin több csőd él cjődőn-kivüli kényszeregyezség volt, mint az egéiz 1924 esztendőben. Érdekesnek farija a főbiztos felemlíteni, hogy Budtpesten 1911-ben 9440 mindenfile ágazatbeli kereskedő volt, — 1924-ben ei a szlm majdnem megduplázódott él 18,370-xt ugroft a kereskedők számi. A texiilkereskedők, vas-, optikai- és sebészeti műszerek, háztartási cikkek, börkereikcdök száma háromszorosra, bútor-, vegyészeti- és vegyeskerekedők száma kétszerese a békebelinek, de emelkedés mutatkozik minden más ágazatnál is. A kisiparosok szdma körülbelül 40 százalékkal szaporodott. A gyárak száma körülbelül ugyanaz maradt. A kereskedelmi vállalatok szaporodása a pénzromlással állott szoros kapciolitban. Viszont a pénz jivuláiával ezek az uj vállalkozások adják a fizetésképtelenségi esetek legnagyobb részit. A nagykereskedelmi árak terén a je'en évben körülbelül 10 százalékos csökkenés mutatkozik. A kiskereskedelmi árak csökkenése kevesebb. A terméskilátások nagyjában kcd< vezüek. A pécsi egyetemen nem akadt meg a külföldi diplomák nosztrifikálása. (Budapestitudósilónk telefonjelentése.) Pécsről jelentik: Mihályi/ Ernő rektor mi hosszabb nyilatkozatot telt, amelyben kijelenti, hogy a pécsi egyetemen tovább is szabályszerűen folyik a külföldi diplomák nosztrifikálása. Charmant Oszkár meghall. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Charmant O.zkár, a kiváló közjogász ma meghalt. Charmaut fontos diplomáciai megbízatásokat látott el a múltban, a Károlyi-kormány első bécsi kövele volt, majd aztán Hauer Ferenc kerü't he'yébe. Eiután is fontos megbízatásokat teljesített külföldön. A legutolsó időkben vi szavo ultan élt. 1925 május 29. Az Unio-szinházak darabszerzöi beszüntették a bojkottot hogy a szerzők fokozatosan megkapják tantiemjeiket, mire a szerzők kijelente'ték, hogy a bojkottot megszüntetik és továbbra is adnak darabokat az Unió-szinhizaknak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Az Unió-szinházak ügyében a színpadi szerzők szombaton tárgyalásokat folytattak Csathó Kálmánnal, a színházak vagyonfelügyelőjével. Hosszas tárgyalás után megállapodtak abban, A rá kosi vasúti szerencsétlenség. Túlterhelték a tehervonatot. Budapest, május 30. A rákosi vasúti összeütközés ügyében kihallgatták a mozdonyvezetőt és a fűtőt, akiknek a vallomásából és egyéb megállapításokból az a kép alakult ki, hogy a vasúti szerencsétlenség előidézői nem a tehjrvonat vezetői voltak, hanem az okoz'a a katasztrófát, hogy a tehervonatot sokkal nagyobb súllyal rakták meg, mint amennyi szabályszerűen meg van engedve. A vasúti katasztrófa színhelyén a pálya meglehetősen meredek és az óriási súllyal megrakott tehervonat a lejtős pályán nem tudott megállani. így történt a borzalmas baleset és az eddigi je'ek szerint a két mozdonyvezető letartózlatására nem kerül sor. A Rókusban a vasúti szerencsétlenség 26 sebesültjét ápolják, akik közül 6 sebesültnek az állapota súlyos. Goldschmied Jenő ügynök állapota életveszélyes, mert a kar- és lábtörése a kivül belső sérüléseket is szenvedett. Eladó a hatósági husszék és kenyérüzem. A májusi köígyülés — mint isueretes — kénytelen-kelle len tudomásul vette azokat a kormányrendeleteket, amelyek a városi kenyérüzem és a hatósági husszék halálos Ítéletét tartalmazta. A közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy mindkét üzemet megszűnteti, de ugy, hogy megszűntetésükkel a várost nagyobb kárjsodás ne érje. A hatósági húsüzem megszünfe'éie ügyében kérdést intéztünk Scultéty Sándor főszámvevőhöz, a húszéi üzemvezetőjéhez, aki a következőket mondotta : — A közgyűlés határozata és a kormányrendelet értelmében előbb megkíséreljük az üzem szövetkezetté való átalakítását ugy, hogy a rés jegyek többsége husipar080k birtoIában legyen. Ebben a pillanatban nincs semmi pozitív remény arra, hogy ez a kísérlet sikerüljön, de azért megeshetik, hogy a szövetkezet összehozása mégis sikerül. Nem biztos ugyanis, hogy minden szegedi husiparosnak olyan rideg az álláspontja, mint a szakosztály vezetőségéé. Ha nem sikerül a szövetkezetté való átalakulás, akkor értékesítjük az üzemet akár eladás, akár bérbeadás utján. Az erre vonatkozó hirdetést néhány fővárosi lapban már közzé is tettük. Az üzem értékét raktárkészlettel együtt közülbeiül 750800 millió koronára becsü'ik. Ha sor kerül az üzem eladásira, akkor versenyajánlatokat kérünk majd a reflektánsoktól és a kedvezőbb ajánlatot fo gadjuk el, akár magános teszi, akár érdekeltség. A hatósági kenyérüzem értékesítése hasonlóképen történik, csupán a szövetkezetté való á alakulási nem k sérlik meg. A kenyérüzemet is meghirdették a fővárosi lapokban. A nrglévö lisztkészletet pedig vagy feldolgozza az üzen, vagy kiárusítja, de mnek megtörténe után beszünteti működését. Klein Gyulát sikkasztás miatt ismét letartóztatták. felebbviteli fötárgyalást, a Tábla nigy ivi fegyházra súlyosbította büntetését, azonban Klein mig ezután is szabadlábon maradt. £s most néhány hónappal a négyéves bün'etés kimondása után, a kúriai tárgyalás előtt, Klein Gyula ismit összeütközisbe került a büntető törvénykönyvvel. Szabadlábra helyeztetése ulán az egyik szegedi irógépkereskedő alkal mazta ügynökének Klein Gyulát, hogy családja valahogyan megmeneküljön a nyomor eől, mert hiszen a hi község elbocsátotta állásából. Alig néhány hónapig dolgozott itt, amikor ujabb Ismeretes még a nyilvánosság előtt az a nagy port fölvert bűnügy, amelynek középpontjában Klein Gyula, volt hittantanitó állott. Kiéin ugyanis bizonyos kosztüzlefekkel foglalkozott, majd kötelezettségeit nem teljesítette, mire azután hileleiöi fUjelmtellék. Néhány n<p múlva elfogták Klein Gyulát, majd a törvényszéken dr. Tarajassy bíró két és félévi fegyházra itélir. Még mie'ött azu'án meghozta volna ítéletéi az ítélőtábla, Klein Gyulát hosszú raboskodás ulkn szabadlábra helyezte. N:mtokára azután megtartották a differenciái támad ak. Elég jó üzleteket kötött, a legkülönbözőbb helyeken adott el Írógépeket, azonban legutóbb \ 8—10 millió ktrch nával nem számolt el ciginek. Napokig vári a cég, majd mikor Klein még mindig nem jelentkezett, sikkasztásért följelentést tett a sikkasztásért és csalásért négy évre elitéit Klein Gyula ellen. A nyomozás adatái. szerint Klein ezt az összeget nem családjára fordította, hanem elkdrlyázta, 4- ugyanugy tett, mint egy Ívvel ezelőtt, amiért azután százmilliós differenciái támadtak és négy évre ítélte a Tábla. Klein ezzel szemben azzal védekezik, hogy a pinzt elvesztette. Szombaton délelőtt egyébként már befejezték a nyomozást, letartóztatlak és álkisérték az ügyészs'ég fogházába. MVWMMMMWMMMMAMMMMM Mateotti-emlékünnep az olasz király jubileumán. Róma, május 30. Az ellenzéki pártok közül a maximalista unitáriusok elhatározták, hogy a király uralkodásának huszonöléves emlékünnepén nem vesznek részt. Az ellenzéki karlel többi pártjai hódoló feliratot fognak intézni a királyhoz. A kariéi ezzel szembea emlékünnepet fog rendezni a kamara épületében Matteotii halálának évforduló napján. Erre az ünnepre azokat az ellenzékieket is megh'vlák, akik a kamarában bennmaradtak, ugyszintéa a szenátus ellenzéki tagjait. Az uj osztrák munkásbiztosltásl törvény. Bécs, május 30. A szövetségi népjóléti rciiiszfer ma ismertette a sajtótudósítók előtt a munkáabztositó törvény alapvonalait, amelyet a legközelebbi napokban az egyes érdekeit csoportoknak álláspontjuk elfoglalása végett megküldenek és amely legkorábban 1928 bm lép életbe. A tör fény a szociális munkásbiztositás, még pedig a betegbiztositáv, a rokkantbiztositás fis a balesetbiztosítás egy«égés szabályozását öleli fel. A betöltött hatvanötödik életév után aggkori járadék jár. A törvény ezenfelül özvegyi és árvajáradékot is állapit meg. MMMMMMMíMMiMMMaMMM Talán Budapesten lesz 1936 ban az olimplász. A Prágában mo3t kongresszust tartó Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1936-ban megtartandó olimpiász színhelyéről eszmecserét folytatóit. Miu'ái 1932-re Amerika kap a meg az olimpiász megrendezésének jogá', az ezt köve'ő terminusért Róma, Lausanne és Budapest versenyeznek. Döntés még nem történt, de ha néhány év alatt Budapesten elkészül a régen tervezett stadion, akkor meg van a valószínűsége annak, hogy Budapest fogja 1936-ban megkapni az olimpiászt. Egy különös szegedi párbaj története. Irta: Móra Ferenc. Az öreg Varga Sándor bácsira bizonyosan sokan emlékeznek még Szegeden. Azaz hogy megálljunk, igy nem jó lesz, mert Varga Sándor bizonyosan több volt már Szegeden, mint teszem Csonka Bukosza Tamás Ignác, vagy Gomborru Habók Fügedi Mátyás s nem kívánhatom senkitől se, hogy a boldogult Varga Sándorok közül éppen az enyémre emlékezzen. Hanem ha azt mondom, hogy a plébános Varga Sándorról szói ez a történet, akkor minden régi szegedi ember maga előtt látja a pirosképü, nyírott ősz szakállú, mindig élénk gesztusokkal besíélő öreg urat, aki mindenkinek ,Sándor bácsi" volt és akinek mindenki „öcsém uram" volt Persze nem ő volt a plébános, hanem a bátyja, Varga Ferenc, a belvárosi parochia kedves, tudós főpapja, aki elsőnek irta meg ős-Szeged történetét. Ez nemcsak értékes, hanem bizonyos tekintetben kuriózus könyv is, amennyiben a második kötete azzal végződik, hogy „mielőtt azonban a fejedelem fel—". Ezt a mondatot soha be nem fejezte Szeged első historikusa, pedig vagy harminc évig élt még a könyv megjelenése után. Hallottam valami mendemondát is arról, hogy mért szakadt meg a négy kötetre tervezett monográfia flyen furcsán, de az most nem tertozik ide Itt Sándor bácsiról van szó, aki nrgyon büszke volt Feri bácsira, igen beletartozott a belvárosi plébániába és mikor az öreg apát ur testileg már nagyon el volt nehezedve, akkor Sándor bácsi vette át tőle az irapériumot. Nem állítom, hogy a breviáriumot Is elvégezte helyette, de azt magam is hallottam tőle, mikor hangos szóval fogadkozott : — Nem engedőm lebontani az öreg templomot! Olyan nincs! A magam öreg testével fogom föl az első csákányütést! Ez eredetileg a Feri bácsi szavajárása volt, a közgyűlésen is többször elmondta s mikor neki már nehezére esett a szó, akkor mint jó testvér, Sándor bácsi vette pártfogásába Szent Demetert. Hogy aztán hogy lett volna, mint lett volna a csákánnyal, ha a jó Isten tovább élteti Sándor bácsit, mint az öreg templomot, azt nem tudom, de nem valószínű, hogy öreg mellét kitárta volna a templombontó vasak elé. Mert Sándor bácsi világéletében szerette pattogtatni a szót, de a tettlegességnek elvi ellensége volt, mint párbajának története is mutatja. Még akkor fiatalabb ember volt Sándor bácsi, hivatalára nézve sómérő, ha forrásomra jól emlékszem, még pedig nemcsak a sópajtában, hanem a saját kis boltjában is. Az aztán már mindegy, hogy melyik minőségében, de egyszer valami összekülönbözése ámadt Rosenberg ezredorvossal, aki Rósa Izsónak volt a testvérje. Sándor bácsi volt a sértő, a katona ugy érezte, hogy a sértés vért kiván, azért két tiszttársát elküldve Sándor bácsihoz elégtételt kérni. Sándor bácsi ült a boltban a kis széken, nagy dar b marhasót apritgatott a két térde közt a detailben vásaro'gató tanyai nemzet számára, amikor a tiszt urak megjelentek nála és felük nevében udvariasan felkérték, hogy nevezze meg a segédeit. — Azt az egyet nem töhetöm, — lette le Sándor bácsi a sótörőt. — Segédet most nem tartok, csak inast, de az mög olyan gyámoltalan, hogy, mint látni tetszik, még a sótörést se bizhatom rá. Hanem hát tán neköm is mögmondhatnák az urak, mivel szolgálhatok. Értelmes ember volt Sándor bácsi s mikor a tisztek kimagyarázkodtak, mindjárt tudta magát mihez tartani. — Tisztölet böcsület a doktor urnák, de én csak egyenlő ellenféllel állok ki duellumra. — Hogy-hogy? — néztek nagyot a tisztekT— ön, a fűszeres, nem ismeri el magával egyenlő ellenfélnek az ezedoivost ? — Hát hogy üsmerhetném? — magyarázott Sándor bácsi a pipaszárral. • — Van apnak az urnák gyeröke ? — Nincs. — No hát idenézzönek az urakl J— mutatott be Sándor bácsi a benyílóba, ahol két kicsi gyerek bújócskázott. — Látják, neköm két gyerökre köll keresnöm. Az ezredorvos urnák mög egy sincs. Hát hol itt az eg alifás? Majd ha neki is lössz két gyeröke és ö is annyit kockáztat, mint én, majd akkor tessék visszafáradni, oszt mögbeszéljük a többit. Elment a két segéd a megbízójához, megbeszélni vele a helyzetet. Jött is ha' marosan vissza földerült orcával. — Hiba van az ön számitásában, kedves Varga ur. önnek olyan előnye van, hogy azt a mi felünk nem bírja behozni. Mire neki két gyereke lesz, akkorára önnek lesz négy. Mire neki lesz négy, akkorára önnek lesz hat és így sohase lesz meg az egalitás. Ezzel a kifogással tehát fin az elégtételadás alul ki nem bújhat. Belátja-e ön, hogy igazunk van? — Hát be, — komorodott el Sándoí bácsi — Hajlandó tehát kiállni? — Hát ha olyan nagyon erőszakoskodnak, nem bánom. — Ez már férfias beszéd, — helyeseltek a tisztek. — De a föltétélöket én szabom mög* — Halljuk! — Bemögyünk ketten az ezredorvos unal egy oiyan sötét kamrába, ahol a* égvilágon sömmit nem látni. Ott magú* neki is a kezibe adnak egy nagy kést, mög neköm is, ránk csukj ik az aj ót, f többi aztán a mi dolgunk. Aki mögmarad» az majd zörget, hogy eresszék ki. MÖí tetszőitek érteni ? Hát hogyne értették volna meg, miköf ez nagyon értelmes beszéd volt. Oly aj értelmes, hogy be is fejeződött vele ** egész párbaj, mielőtt elkezdődött volrt»' A hire azonban fönnmaradta én érdem®*! nek láttam a Sándor bácsi párbajkódex«| följegyezni a mai kor számára, mert lehe* belőle tanulni. » v