Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

1925 májas 28. DELMAGYARORSZÁG 205 Il­it. <h >g íg 5rt a­ila in ii­11 5rt w d- ' e­a­ék Fr­íz ár­ok Iá­im )bi zni le­ien ín. íe­an us isi 5p­tó­ör­ie­80­Vé­íb­f s dig tál aá­an­jár. va­1/ L tan )n­Bi­im­rta­pa íek ma, íek. né­1 a van )est szt. ha­:ed­/an, íznl ön­tko­lesz »hát hat. idoí cos­sel­iög­rtfOS aí & rád» № ikor lyaí a* iln* S5 ehei Szakállszáritó. írja: Juhász Gyula. Aforizmák. Akinek nem inge, ne vegye magára. De vannak emberek, akiknek minden­áron tng kell. * Minden méltóságtól megfoszthatna\ de emberi méltóságomtól nem. * Bocsássatok meg ellenségeileknek — mondotta az Istenember. A kurzus­embtr ellenben azt mondja: kérj bo­csánatot ellenségeidtől! * Némely ostobák különös üldözési mániában szenvednek.' Azt gondolják, hogy amit a bölcsek az ostobaságtól beszélnek, az mind őrájuk v/natkozik. * Akik a forradalomban a legsunyibb módon lapulta'*, azok kiabálnak leg­bátrabban az elle forradj lomban. * Még mindig nagyon sokan vannak, akiknél az ember az urnái kezdődik. * Igen sok mai ember keresz'énysége csak szenteltvizes pogányság csupán. * Az őseim juhászok lehettek. A nagy­apám már asztalos volt: Közeledett az Íróasztalhoz, amelynél én dolgozom. * / Az édesapám távírász volt. Én is az vagyok, fe'eket küldök a világba. Kár, hogy kevesen fogják föl őket. * Egy kegyelres ur emlékkönyvébe: Könnyebb történelmet csinálni, mint történelmet irni. * A stilus az ember — mondotta Buf­fon. A stílusa után ítélve nagyon sok majom ír ezen a földön. * Légy szerény I — mondja a katáng­kóró az ibolyának. * A farkas és bárány meséjét t orunk ugy modernizálta, hogy a farkas bd ránybörbe bujt. A vértanuk vetéséi a hűbérurak aratták. * Pilátus azért mossa kezét, mert nem tiszta a lelkiismerete. A kutya megugatja a holdat, de a hold — csodálatos — sohasem vála szol erre. « A korhadt fakeresztek alatt éppen olyan pihenés esik, mint a márvány­obeliszkek alatt. * Az egyik magyar lekszikonban ól­vasom : Arany középút, lásd Arany középszerűség. Ez a lekszikon, ugy látszik, az egységes pártra gondolt. * A kegyelmes urak is lehetnek ke­g) etlenek. * > — Ezt az embert hazámra nézve vétkes egyénnek ismerem — mondotta az ország szine előtt egy hazafi arról az emberről, akit ma ez az ország ünnepel, mint arany embert és örök magyart. Petőfi Sándorról valami Zerjfy is irt lesújtó bírálatot. így Zerffy is bele­került a magy r irodalomba. * Nincs szomorúbb látvány, mint mi­kor a paraszt feudálispárti. * Ha a csalánba leüt a mennykő, akkor Q csalán nagyzási mániában szenved. * A nagy forradalom olyan volt, mint <* nagy Brutus: a saját fiait is ki Végezte. * Az ellenforradalmárok nagy része a forradalomból él. * WféAki a demokráciától fél, az a jövőtől r / W A nap még egyetlen éjszaka után sem felejtett el fölktlni és világítani. * Kazinczy Ferenc börtönében indította meg az irodalom szabadságharcán * A háborúban hallgatnak a mú?sák. Annál hangosabbak a hadseregszállítók. Cambronne káromkodása éppen ugy belekerült a francia történelembe, mint Jeanne d'Arc fohászkodása. * Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem. * A tudósok az egész középkoron át hiába keresték az örök élet titkát. A * | művészek már régen megtalálták. A miniszterelnök és Bud miniszter Genfbe utaztak. A genfi tárgyalásokon döntenek a szorzószám leszáiiitásáró', a tisztviselők fizetésrendezéséről és a valutareformról. Bupopest. május 30. Bethlen Islván gróf minisz'erelnök ma reggel 7 óra 20 perckor a Keleli-pályaudvarról Genfbe utazott a Népszövetség pénz­ügyi bizottságának ülésezésére. A mi­niszterelnök kíséretében utaztak Genfbe Bud János pénzügyminisz'er, Siabóky Alajos államtitkár és Khuen-Héderváry kivetségi tanácsos. A Népszöve'séj pénzügyi bizottságának ülése több fon­tos magyar gazdasági kérdéBt tárgyal. A miniszterelnök Smith főbiztossal kö­zös jelentést terjeszt a pénzügyminiszter elé a kormány pénzügyi programjáról, amelyet a bizottság tagjai megvitatnak. A bizottsági döntéstől függ a köztiszt­viselői fizetésrendezés, a szorzószám leszállítása és a valutareform. A bizott­ság döntésének jelentőségét hang­súlyozza az a nyilatkozat is, amelyet az elutazó miniszterek tettek elutazásuk előtt. Bethlen ¡István grdf minisztereit ök ezeket mondta: — Etőre'áthatólag junius közepéig kell Genfben maradnunk, mert junius 4-én kezdődik a nemzett k szövetsége pénzügyi bizottságának ülése, amelyen nagyfontosságú magyar gazdasági kér­désekről lesz szó. A tizettsági ülést tanácsülés követi. Remélem, hogy tanácskozásaim eredménnyel fognak végződni. Bud Jár ós pénzügyminiszter igy nyi­latkozott: — Genfi tanácskozásainkon a kői ségvctéa és az ezzel kapcsolatos gazda­sági kérdések sorsa dől el. A politikai életben a miniszterelnök hazaérkezése előtt döntő fordulat nem válható. I lletíkes helyen ugyanis kö­zölték, hogy sem az országos, sem a fővárosi politikában nem lesz döntés a miniszterelnök hazaérkezése előtt. A nemzetgyűlésen folytatják a választó jogi törvényjavaslat vi'áját, amit Ra­koszky Iván belügyminiszter képvisel A fővárosnál pedig a főpolgármesteri szék beiölléte ugy is csak az első köz gyűlés Ö88zebi\áia után lesz aktuálir, nár pedig az uj törvényhatósági bi zottság első ülését csak [uriut köze pére hívják össze. A szegedi munkásság ujabb erélyes akciót indított az építkezések megindítása ügyében. A Délmagyaronzág már nem egy­sier foglalkozo t hasábjain talán a leg­szomorúbb aktuális kéi déssel: az egyre szomorúbb és oggasztóbb munkanélkü­liség kérdésévet. Beszámo'tunk legutóbb arról, hogy ma a sok ezere rugó mun­kanélküliek száma sokkal magasabb, mint volt a legkeményebb télben. Eien az egyre aggasztóbb nyomoron csak intézményesen, csak kormányintézke­désekkel lehet segi'eni, de a nyomor­gók sersát momentán enyhiteni (udná a város hatósága is. Le&u'óbb az ipartestület foglalkozott az építkezés megindi ásával és a köz­nyelésen memorandumot fogadtak el. Ezt a memorandumot s kamara u'ján terjesztették be a város tanácsához és kérték a tanácsot, hogy az iparosság érdekében is keidjen mrg nagyobb építkezés'. A tanács e re a bead­ványra még nem válaszolt. Most azután a Délmagyarország munkatársának értesülése szerint a szegedi szociáldemokrata párt, illetve a szakszervezeti bizottság ujabb eré­lyes akciót kezdett az építkezések meg­indítása tárgyában. A párt ugyanis memorandumot n­(éieít ismét a tanácshoz, amelyben számokkal állapítja meg, hogy a mun­kásság tiz éve szenved az építkezések megszűnése miatt. Voltak étek, ami tor tízezrek állottak mur kanéit ül, miután 1914-ben minden megdermedt. Az épi'és Migyarországon — ős­ipor és félszázezer ember dolgozik eb­ben az iparágban. Mird zideig illeté­kes fak orok az épitések megindítása ügyébennem (ettek mást, mint ígéreteket, mondja tovább a beadvány. Ezért a izegedi munkásnág az utolsó pillanatban arra kéri a tanácsol, hogy most már tegyen meg mindent az épít­kezések megindítása érdekében, jírja ki — szükség «étén — a szükséges hi­teleket. A város tanácsa még nem vála­szolt erre a beadványra, amely immár talán a tre^zámláihatatlanadik, de mindenesetre az egész szegedi mun­kásság érdekében végre v«res épít­kezéseket ke'lene ke.deni. Ltkásokra Vin szüksége a polgároknak, csator­nákra és utakra a városnak és — n unkára a nyomorgóknak. A kényszeregyezség reformjáról. Irta: dr. Kertész Béla. A csfdönkivüli kényszeregyezséji el­járás intézménye háborús gyermekként költözött jogéletünkbe és ez sok min­den fogyatékosságára elfogadhat ment­séget jelent. A háborús moratóriummal függőit Össze és tulajdonképeni célja az volt, hogy az önhibáján kivfil fize­tési nehézségekbe került adóst egyei hitelezők ne kergetbeisék csődbe, mely csődeljárás a jelenlegi formában az adós teljes erkölcsi és anyagi tönkre­tétele mellett a hitelezők érdekét sem szo'gálja. £< az intézmény nagyszerűen bevált, amig csak szórványosan fordult elő, — hlte'eiő és adós egyformán ma­gasztalták, amig elenyésző csekély szám­ban adódtak ily esetek, de nyomban felmondta a szolgálatot, mihelyt tömeg­jelenséggé vált. Kielégítő szabályozása éppen ezért váiik nagyfontosságú gaz­dasági kérdéssé, mert tömeges esetei hitéletünk súlyos megrázkódtatásával járnak. Jól tudjuk, ho(y a kényszeregyeztégi esetek csak tünetei a soktal mélyebben fekvő nagy gazdasági válságnak és kö­zépkori gyógy kezeléshez hasonló eljárás volna, ha a betegség gyökerei helyett a tünetek gyógykezelésével foglalkoznánk. Tüneti gyógykezelés volna, ha a kény­szeregyezségi eljárás szabályozását he­lyeznők elébe annak, hogy a gazdasági válság igazi okait kutassuk k*. Azonban a kényszeregyezségi eljárás mai elhibá­zott formájában kétségtelenül miga is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági válságot és az ezzel járó hitelválságot kimélyítse, ezért kereskedelmi köreink ennek reform|át programjukba vették. Sem a hitelezői, sem az adóii szem­pont nem vezethet bennünket akkor, amikor a kényszeregyeiségi eljárást mai alakjában közgazdaságilag károsnak tartjuk és reformját sürgetjük. Egyedül a tiszta kereskedői etika az, amely irá­nyító fáklya letel az intézmény ujabb és helyesebb szabályozásánál. A cső­dCnhivüli kényszeregyezségi eljárás sze renctés alapgondolata ma is megtámad­hatatlanul áll. Megkímélni az adóst a ' költséges és beaüieífoíz'ó csődeljárás I tói és azáltal használni a hitelezőnek is, aki az adósnak csődköltségekkel nem csökkentett vagyonából kaphat gyorsabb kielégítést, — mindenki által helyeinek tartolt alapelv. Ennek az elvnek kedvé­ért helyesnek tartjuk, hogy az adós él­vezhesse a kényszeregyezségi eljárás előnyei', a kérelmének előterjesztésétől kezdve meneküljön a zaklató végrehaj­tásoktól, folytathassa akadálytalanul üz­letét a vagyonfelügyelő többnyire jó­akaratú feEOgyelete mellett és többségi hitelezői majcrizá'hassák az okvetetlen­kedő kisebb hitelezőket. Azonban mi­ként Patcal mondj«, a megszokottság a dolgokat lényegüktől fosztja meg, — azt, — a tön: eges kényszeregyezségi ese­tek is szemünk elöl tévesztik a lényeget — azt, hogy a fizetésképtelenség bejelen­tése a kereskedői etika parancsszava szerint a kereskedő életében a legvég­zetesebb horderejű lépés kell hogy le­gyen, amelyre cask va'óságos végső szükt égben, el nem háritható kénysze­rítő körülmények nyomása alatt és az összes segélyforrások kimerítése után sztbid a kereskedőnek msgát elhatá­rozni. Legkevésbé lehet ez az eljárát baiznotbajtó, vagy bármily anyagi előnyt Juttató. A kereskedő-társadalomra, elsősorban az ezt tömörítő kereskedelmi érdekkép­viseletekre vár az a jelealős feladat, hogv egy oly társadalai közvéleményt alakítsanak ki, amely egyrészről méltá­nyos megértést tanúsít az önhibáján kívül elhárithatlan anyagi válságba ju­tott kereskedővel szemben, másrészt tár­sadalmi megtorlást alkalmaz minden olyan kereskedővel szemben, aki akár könnyelműségből jelent fizetésképtelen­séget anélkül, hogy elő őleg minden rendelkezésére álló anyagi erőforrást kimerítette volna, akár csalárd üzlet­vitellel, vagy anyagi haszonra irányuló szándékkal a kereskedő-társadalom el­nézésére magát érdem!e1cnné tette. A kényszeregyezkedő kereskedő irányában ily közfelfogás kialakítása volna az első és legfontosabb reform: a kényszer­egyezségi eljárás erkölcsi reformja. Szükség van azonban« melleit más­irányu szabályozásra is. A kormány a minden oldalról megnyilvánult sürgető kívánságra kibocsátotta ujabb rendele­té', amelynek legfontosabb része, hogy egy minimális (40 százalékot) egyezségi hányadot állapított meg, amelyen alul egyezségi ajánlatot csak kivételes eset­ben lehet előterjeszteni. Sokan voltak, akik ellenezték a minimális kvóta meg­állapítását és ezeknek aggodalma be is teljesedet'. Miként a nem éppen dicső­séges multu árvizsgáló-bizottságok ár­megállapításaiból emlékezünk, az egy­kori maximális árak a gazdasági élet­ben azonnal minimális árakká váltak, amelyen alul áru kapható nem volt, — itt a kényszeregyezségi gyakorlatban ennek megforditottja jelentkezett: a rendelettel megállapított minimális kvóta egyúttal maximálissá is v.lf, amelyen felül egyezségi ajánlatot adósok csak a legritkább ese ben terjesztenek elő. Ez a kormányintézkedés tehát, saj­nos, nem jelentett orvoslást. Oly s?s­bályozásra van szükség, amely bizto­sítja a hitelezeket, hogy a kényszer­egyezségi eljárás kedvezményét érde­meden adós ne vehesse igénybe, hogy rosszhiszemű özletvezeés, áruelrejtés, könnyelmű gazdálkodás, a hitelezők megkárosítására irányuló szándék ne tar.hasson számot a kényszeregyezségi eljárásnak csak a jóbiszenü adóst meg­illető előnyeire. A birói kényszeregyez­ségi eljárást tehát meg kell hogy előzze egy oly eljárás, amelynek so án kereskedői szakférfiakból, főként szak­mabeli kereskedőkből álló bizottság vizszgátja felül a fizetésképtelenséget Jelentett kereskedő egész üzletvitelét, gazdálkodásé', anyagi helyzetét és ítélje meg, vájjon tényleg nem kinálkozott-e szorult helyzetéből a kereskedő szá­mára más kiut. Ezt a pártatlan, a helyi és szakmabeli viszonyokkal ismerős kereskedőkből álló bizottságot egy a kereskedelmi és iparkamara kebelén belül Iéle8itett állandó zsűri küldené ki, amelynek szervezete és C .tele hasonló lenne a tisztességtelen íny­ről szó ó törvényben és végrehajtási utasításban, ugyancsak a kereskedelmi kamarán belül szervezett zsűriével. A megejtett vizsgálat u'án ez a zsűri tenne javaslatot a törvényszéknek a kényszeregyeiségi eljárás megindítása, vagy az erre irányuló kérelem elutasí­tása iránt. A zsűri véleménye e ösegi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom