Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-31 / 13. szám

\ >'5 rr Ára 3000 korona. . Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, Ó jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Sándor-sugárut 1. szára. Telefonszám 16 34. Szeged, 1925 május 31, VASARNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.C0Ű kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 13. szám. Muékanyálakról és cserepekről. Előre kijelentjük, hogy ebben a cikkben nem azoktól a közéleti békanyálakról lesz sző, amelyek minden tisztát beszennyezvén, megrothasziják a magyar élet vizeit és nem azokról a cserepekről, amelyekkel a közélet vásott kölykei mindenkit meghajigálnak, aki nem az orditozásban látja a hazafiságot, hanem a munkában és aki a tudatlanságra és ostobaságra cssk elképped, de nem (ud meghatódni Nem, ez a kicíit szokatkn cimü cikk ezen az ünnepnap n elfordul az élet országutjától és a Megvilágosító Isten, a Teremtő Lélek napján azok előtt a csöndes műhelyek előtt akar tisztelegni, amelyekben két szegedi folyóirat szühtett meg, reklámok harsonája és dobpergése nélkül. Az egyik a Fo!ia Cryptogamica, amelyet Győrffy István szerkefzt, a szegedi egyetemnek a hazai határokon ul is megbecsült nevü botanika- professzora, a másik a Dolgozatok a szegedi egyetem archeológiai intézetéből, amelynek Buday Árpád professzor neve adja meg a fémjelzést. Olyan ikerszülöttei Szeged tudomány egyetemének, amelyeket csak azért nem nevezünk szenzációnak, mert ez a rikoltó szó megbántása volna ennek a két szelíd kék ruhás füzetnek, amelyek az általános pusztulásban a magyar megújhodás szimbóluma gyanár.t feküsznek előliünk. Miről van szó ? Arról, hogy mikor réveteg hírek az életképtelennek mondott szegedi egyetem halálos ítéletéről beszélnek s mikor a budapesti egyetem rektora a maga egye'emének védelmében egy szerencsétlen hasonlat fejszéjét fogja rá a v.déki sarjadék-egyetemekre, akkor a szegedi egyetem életereje kipattant két olyan folyóiratot, amelyikre büszke lehetne a vi ág akármelyik föiskoláj 9. Az ősi voltával kérkedő budapesti egyetem növénytani intéze'e soha még csak szerény kísérletet se tett arra, hogy munkássága eredményeit önálló folyóiratban (egye közzé. Győrlfy professzor Folid-i, amelyeknek tartalmát Magyarorsiág virágtalan növényeire vonatkozó közlemények teszik, nemcsak te ső értékükkel, hanem kiálli'ásuk komoly diszével is becsületére válnának a kultura akármelyik vezető nemzetének. Magyarország egye'len számottevő régészeti folyóirata, a Nemze i Muzeum és az Országos Régészeti Társulat által kiadott Archaelogiai Értesítő négy évtizedes hasznos és tisztes mult után néhány évvel ezelőtt megszűnt és feltámadására gondolni se mernek. Buday Árpád folyóirata, a Do'gozatok, gazdag tartalmával és hozzá méltó kiállításával ma az egyetlen régészeli folyóirata Magyarországnak és ennek a tudományszaknak az egyetlen fáklyája ma, airely kivilágít a irianoni futárok közül és hrrt visz róla a világ archaeologusainak, hogy a magyar katona kardját összetörhették, de a magyar régész kutató ásóját nem. Az újságnak, mint a szegedi éltt krónikásának különös oka is van rá, hogy ezt az ünnepnapi hasábot éppen ennek a két egyetemi folyóiratnak szentelje. Hiszen ami a világ kullurközösségébe való bt kapcsolódásunkat illeti, azt már évek óta nagy igyekezettel és sikerrel szolgálják egyetemünk tudósainak azon munkái, amelyek a Szegedi Fav«embaráfok Egyesületének ti adáb-jciennek meg. De ennek a két folyóiratnak a ni siemünkben az ád különös szegedi jelentőséget, hogy mindakeltőnek nemcsak a szülőföldje Szeged, hanem a farialmát is az adja. A Fetid-kban lemb.rgi és rigai szaktudósok n unkái mellet! Kot Erzsébet, Győrffy professzor asszisztense pompás színes lábiákkal iKuszIráll dolgozatában Szeged és a szeg,di határ algá-W ismerteti és hetvennyolc uj mcszaifélét serol fel az Alföldröl és harmincnégy olyan speciest, amelynek magyar földön való előfordulásáról eddig nem tudott a szaktudomány a Dolgozatokban Móra Ferenc a. szegedi muzeum ismeretlen prekisztorikus kincseit mutatja be, Brunner Jáncs dr. a szegedi szükségpénzekröl számol be hatalmas tanulmányban, fotográfiákon is bemutatván a város állal kibocsátott szükségbankókat, ugyan ö irja meg elsőnek a szegedi halászbárka monográfiáját egész sor illusztrációval, mig Cs. Sebestyén Káro'y a szent Demetertemplom bontásáról számol be, rajzokban is bemutatván a bontás eredményét, a hétszáz éves műemléket, amelynek egye'len magyar városban sincs párja. Szeged, az Alföld fővárosa, a mi természeti viszonyainak, néprajzának és őstörténetének feldolgozását illeti, eddig fehér folt volt az ország tudományos megismertetésének térképén és felfedezése tulajdonkép ezzel a két folyóirattal kezdődik meg, amelyek e tekintetben elsőknek vitznek réla hirt nemcsak a hazai szakkCröknek, hanem az egész világ tudományosságának. Mert ezek a folyóiratok, amelyekben a magyar nyelvű cikkeket rövid német kivonat is kiséri, eljutnak az öt világrész minden nagyobb egyetemére és muzeumába és valahol Melbcurneban, vagy Kiotoban talán rgy zöld fonalas békanyál, vagy egy különös rajzú cserép képe révén tudják meg először, hogy van valahol a világon egy Szeged nevü város is, amely szintén hordja a követ a kultura babil ni tornyához. A város kulturális jelentőségének tör ténetében uj fejezetet kezd ez a két folyóirat, amely egyelőre míg nagyon kis helyen elfér könyves polcainkon, de nagy perspek'ivát nyti meg. Nagy bün volna az egyetemes kultura és a magyarság ellen egy halálos Ítélet aktájával elzárni ezt az alig megnyílt pers • pektivát és lehetetlenné tenni azt, hogy ezek a füzetek pionírjai legyenek hatalmas ketetek nagy hadseregének. Megszűnik a vízum Ausztria és Németország közt (Budapesti tudósítónk telt fon jelentése.) Bécsből jelen ik : Ma tefejeiödlek azok a tárgyalások, amelyek a viiumok kérdésében irdutfak meg Ausztria és Né metország között. Tetetnisen leszállították a vízum diját és megállapodtak abban, hogy őszre fokozatosan majd teljesen megszüntetik a két állam közöitivizumkény szert. ..JtefjS (Bl t. A marokkói harcok. Pdrts, május 30. A Havis-ügynökség jelenti Fezből: A riff lakók ama ki sérleleit, hegy a honitól keletre lévő (erőieteken egyes törzseket te'ivonjenak a harcba, a reguláris csapatok gyors beavatkozása, valanint a franciák pártján lévő brnszülötiek, megakadályozták. A bécsi egyetem kapuit rendőrök szállták meg. Bécsből jelentik a Délmagyarorszdgnak: A bécsi egyelem ki púit ma rendőrök szállották meg, nem engednek seri kit sem be a ka púkon. így azután az egész nap teljesen nyugodtan teltei. A tüntetőket egyébként maguk a ve! zetík is felhívták ír ár, hegy a tovább1 tüntetésektől tartózkodjanak. A rendőri megszállásnak talán biztosabb hatása les*. Miket követel az ántánt^-^ L i kölni zóna kifiritéseért ?.£ g, Pdris, iráius 30. A Chlccgo Tribüné párisi hiradísa szerint a Irt ncia kölögyminisitériumbsn tegnap befedezték annak a jegyzéknek a megszövegeiését, amelyet a szövetségesek Köln kiürítése tárgyában Berlinben át Jognak nyújtani. A vég'egts siöveg a francia és britt kormány megegyezésén a'apizik. A jrgyzék a mai napon a nagykövetek értekezlete elé keiül és ha itt is jóváhagyják, akkor az ünnepek után, kedden fegják áUdni. Beilinben tz angol, francia, olasz, belga és a i? pán nagykövetek egyidejüjeg fognak megjelenni Stresemann külügyminiszternél, hogy azonos szövegű jegyzéküket elCterjesz szik. A jegyzék egyszerűen megállapít ja, hegy Németország mulasztásokat követett el a xersalllesl szerződésben Jogialt leszerelési határozatok teljesítése körül és ezért nem részesülhet a szerződés kedvezményében, amely kimondjo, hogy a kölni hídfői a ratifikálás után 5 ívvel kiürítik, lit a. után kö\e kezik t leszerelési határozatok megsértésérr, vagy vég e nem hajtására vonatkozó etetek felsorolása. Ránulatnsk arra, hogy i németek a nagy vezér kart újból megteremtették. A birodalmi véderőcsapatoknak létszáma meghaladja az előirt legmagasabb határt, a hadianyagok terén is meg nem engedett felesleg vi n, a lőszergyárakai nem alakították á», az államrendőrséget pedig katonailag építették ki. OptimÍ8ztikus felfogás szerint Németország 3 hónapon belül elélheti Köln kiürítését, ha nyomban megkezdi a feltételek teljesítését és azon elnu'asztott kötelezettségeknek a végrehajtását, amelyet a jrgyzék kiemel. Pdris, május 30. A nagykövetek konferenciája ma egjhargulag elfogadta a lefegyverzésekre és a mulasztásokra vonatkozólag Németországhoz intézendő jegyzék szövegét. Az okmányokat kedden vagy szerdán a szövetséges nagykövetek kollektiv együttes megjelenése alkalmával lord Abernon berlini argói nagykövet nyújtja át dr. Stresemann külügyminiszternek. A nagykövetek konferenciája elhatározta azt is, hogy a bolgár kormány a 10.000 főnyi kiegészítő miliciát május 30-án eltocsájtani köteles. Zimmermann főbiztosnak afférja támadt a vám miatt (Budapesti tudósítónk tel*fon jelentése.) Béceből jelenlik: Zimmermann nép szövetségi lőbiz csnak ma isméi afférje támadt B eiben. Autóján ugyinis W,ener-NiUbtadt felé halad», amikor a vámnál mrgállitották. Egy shilling vámol kértek tőle, amin nagyen fölháborodott és kijelentette, hogy nem fizet. A vámőrök erre rendőrt hívtak, araikor Zimmermann igazolta magát, a rendőrök azonnal elengrdíék. A népszövetségi főbiztos XII. jelentése. Budopfst, május 30. A Nemzetek Szövetsége magyarországi föbiz osának XII. jelentése a pénzügyi újjáépítésnek áp ilis 1-től 30-ig terjedő időszakáról számol be. A lekötött bevételek aranyban körülbelül ugyanakkora végösszeget mutatnak, mint az előző negyedév havi átlaga. Némi csökkenés mutatkozik a cukoradó és sójövedék bevételénél, mig a dohánylövedéknél emelkedés vo!t, mert áprilisban 3 2 miliiárd papírkorona értékű dohányt adott el a kincstár küllőidre, azonkívül a belső fogyasztás is növekedett. A cukoradó csökkenése az adók tételének leszállításában találja magyarázatát. Április 6 án ugyanis az adót 4 aranyfillérrel csökkentették. A lekntölt bevétel számlája április 30-án 552-2 milliárd papírkorona aktiv egyenleggel záródott. Az összes forrásokból eredő nyersbevételek április folyamán a legkisebbek voltak, amelyek 1924 szeptember óta befolytak. A bevételeknek ez a visszaesése előrelátható volt és a korábbi jelentések ezt be is jósolták, mint természetes dolgot. A májusi eredmény valószínűleg az áprilisi hiánynál is nagyobb lesz, ebből még sem lehet azt a következtetést levonni, mintha az újjáépítési terv bármi tekintetben is veszélyeztetve lenne. Az ezekben a hónapokban mutatkozó költségvetési hiányok évszaki okokból folynak, ezekkel a hiányokkal az újjáépítési terv számol és ezek fedezetüket fogják találni azokból a többletekből, amelyek az évnek az adóztatás szempontjából legjobb hónapjai folyamán Összegyűlnek. Miután az egyenes adók májusban, augusztusban, novemberben és februárban válnak esedékesekké, április az egyenes adóbevételek tekintetében egyike a leggyengébb hónapoknak. A forgalmi adóból, illetékekbői és fogyasztási adókból az előirányzatnál jelentősen nagyobb összegek folytak be. A májusra szóló löltségvitési előirányzat 2 682 941 aranykorona hiánynyal számol, miz az u/jáépitisi előirányzatba 9,583 333 aranykorona hiányt vettek fel. A kiadások májusi előirányzata 2.3 millió aranykoronával meghaladja az áprilisit. Ez az előirányzat magában foglalja a 2 5 millió aranykoronát tévő második részletét az állami alkalmazottak rendkívüli segélyének, továbbá az állami alkalmazottak lakáspénzének egyik további részletét. A májusban várható költségvetési hiány fedezésére nem kellett az újjáépítési kölcsön számláján rendelkezésre álló egyenleget igénybevenni. Az ujjáépi ési kölcsönből április 30 án a rer delkezésre álló egyenleg 184,428111 71 aranykorona. A N mieti Bank érckés ilete áprilisban folytatólagosan növekedett, ami nagyon kedvező je enség s kétségtelenül a kereskedelmi mérleg javulása okozta. A Nemze i Bank érckészlete mintegy 80 milliárddal szaporodott, de szaporodott a jegyforgalom is 256 milliárddal. A valóságos jegyforgalommk aranyban kifejezett értéke április 30 án nagyobb volt, mint a Nemzeti Bank alapítása óta bármikor a a lakossághoz viszonyítva majdnem 8 dollárt jelent fejenként. Békében, normális időben, átlag 50- 60 koronát tett fejenként a bankjegyforgalom. A Magyar Nemze'! Bank jegyforgalma 1925 április 30 án á lagban, fejenként mintegy 40 aranykoronának feleli meg. Ausztriában a jegyforgalom ugyanezen a napon fejenként mín'egy 55 aranykoronán k felelt meg. Megemléíezík a főbiztos a valutaszabályoz1s kérdéséről is, de egyben kijelenti, Logy ez ügyten nem kíván állást foglalt i, mert az uj pénzegységnek megválasztása be'sö tigf.