Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

DÉLMAOYARORSZAQ 192S május 17. Kommunista merénylet készült a szerb király ellen. Belgrád, májúi 16 A Polliik« Jelentése »kií t • jugoszláv kormány egy hónippil ezelőtt egy idegen barátságos kormány 41 titkos értestéit kapott, bogy a iroikval bolsevista központ kezdemény ez isire №bb merényletet forralnak a lugoszláv fővárosban, két héttel később pedig egy másik barátságos kormány már pontoubb adatokat tudott szolgáltatni a kéufllö merényietekről. Tudomást szeneit róla a belgrádi kormány, hogy Msikvában Csicserin és Ntncslcs 1923. évi husinnéni találkozása után Jugoazlávia iéizéről közeledést reméltek, amikor aionbsn ez a reménység nem vált valóra, a kommunista vezetőség, élén Stioovlewel, szabadkezet engedett a ylsevista ügynöküknek Jugoszláviában. A szófiai merénylet ideién már ktsz roli a belgrádi terv. Btmbamerinyeilen és a konokot akarták felrobbantant, egyidejűleg történt Шла a merénylet Paslcs miniszterelnök, több mis miniszter Л neves politikus ellen. Azt is tervezték, hogy több belgrádi lap nyomdáját a levegőbe röpítik. A merényietekkel kizárólag nucedónok vob lak megbitva. A pontos értesülések alapján a belgrádi rendőrség négy nap alatt Összefogdosta a gyanúi macedónok egész sorát a igy tudta meg, hogy májúi 15 én kelleit volna a bombamerényleteket elkOvelni. Erre a napra terveilék a királyi konak felrobbantását. Az értelmi szerzők fogságba ju'ettak és a többi bulgárisi micedóa vezetés nélkül marad*. Eddig 70 összeesküdt tartóztattak le, de még többen vannak és nevüket már ismeri a belgrtM rendőrség. ielet akartak elkövetni Sándor király tva%a%s%a%a%t%t%t^a%a%a%a%s»s%s%a%a%s Túlzottan nagy lakbéreket állapított meg a tanács az épülő városi bérházakban. A kijelölt igénylők legnagyobbrészt lemond a lakéiról. Olyan hirek terjedtek el az e<ési országban Üregedről, bogy itt, ebbfj a váJosban folyik a legnagyobbarányu épitkezéi. A magáioaok ugyan nen épi'entk, de a város épit. Épit többek köiött kél háromemeletes bé palotát és épiti a fogadalmi templomot ia. A nagyarányú épilkezésekről elterjedt hirek tehát nem égésién alaptalanok, uiert hiszen — a mai meglelietösen rossi konjunktúrák ide|én, a város építkezéseinek ugy a munkanélküliség, mint a lakáshiány sieopontjából szá-oottevO jelen őiége van. A városi épitkezéieknél és az építkezésekkel kapciolatos egyéb muokálstoknál álliióiag »özei ezer ember talál kenyerei — a Szegetlen lévő menkanélku ieknek mintrgy tiz százaléka. A lakáshiány szempontjából is űdvöa ez az építkezés, mert hiszen a Qyerlyátnoa utcában epfilS bérkaszárnyában negyvenhárem egy-, két- és háiemsiebás lakás lesz, a Templom-téri plébánia-palotában pedig л plébánián kivűl tizenkét hirom- ti r égy szobái lakás épai. így а Tábor* utcai uj bérház tizenkél lakásával együtt Szegeden a meglévő lakások számát hatvanhét aj és modern lakással növeli a város. Kétséges azonban, bogy ez a hatva ahit uj lakás a gyakorlatban enyhit-e a szegedi 1. kis tyomoru tágon. A város tanccsa ugyanis az egyre hangzó panaszek szerint olyan horribilis lakbéreket állapított meg, hogy azok a tömegesen jelentkező lakásigénylők túlnyomó részét elriasztják és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy ebben a nagy, szinte kétségbeejtő lakásínségben a város nem kap uj lakásaiba lakót, meri azok, akik megfizettetik a tanács által megszabod lakbéreket, lelépődíjas, de nagyobb, kényelmesebb lakáat is surezneinck. A tanács él al megállapított lakbérek lóval túlszárnyalják a háboruelőtti lakbérek százizázalékos aranyparitását is. A tanácsnak törvényes joga volt ugyan arra, hogy ilyen tudottan nagy lakbéreket állapítson meg, mert az érvényben lévő lakásrendelet az nj laké* sok építőit tetszés szerinti lakbérek megállipitására jogosítja fel; de azért nem kellett volna még se a olyan nagyon kimerítenie ezt a jogát, figyelembe kelleti volna vennie bizonyos szociális szempontokat ii. Figyelembe kellett volna vannie többek kőzött azt a körülményi, hogy azok a közalkalmazottak, akik a háború elölt könnyűszerrel bérelhettek kétszobás lakátt, ma csak egész évi jövedelmük tetemes részével fedezhetnék ezeket a lakbéreket, amire peraze képtelenek. aranykorona lesz, a kétszobásoké 900 aranykorona, a háromszobátoké 1000— 1200 aranykorona. A Templom-téri plébánlaéoötet báromszobás lakásainak a bére 1400-1600, • négyszobáaoké 1800-2000 aranykorona less. El pedig azt jelenti, hogy például a Gyerlyámotutcai bérházban egy kétszobás lakás bére közel tizennégymillió papírkorona, a havonkénti bér tehát megközelíti M egymillió kétszázezer koronát. A Qyertyámos-utcsi bérház lakásai modernek le íznek ugyan, de nem e|é* , szén. Oáz, villany, vlz, fürdőszoba leiz bennük, de a parkettet egyszerű deszkapadló helyettesíti. A lakások tulnyomóréize ezenkívül udvari lakás, ha ebb;n a pii'a latban a szomszédos • • ••••• i •• jérckcl állapitolta meg: As egyszobás lakásoké évi 450, telkek udvarára néi is a frontjuk, ds könnyen megtörténhetik, hogy a azonizédoi telkeken hasonló nagysága házak épülnek és akkor sz udvarra néző ablakokat tralalak tárják ma|d el. Esekst <<ak azétt mondtak most el, bogy unnál élesebben szembetűnjön a különbség a város u| iskásainak a bére és a btaebeli modern lakéaok békebeli bére között. A háború előtt egy teljesen modern, kétaiobáa u'csi lakásért 700 koronánál nem igen kap* lak többet a háziurak. A város most as uj lakáaokért száz aranykoronával többet kíván és ezzel példát ad s ház•ulíjdonosoknak is arra, bogy majd, a lakások fölszabadítása után, hogyan verjék fel as égig a lakbéreket A tanács I ikbér megt llapitásaiban egyébként sulyoa következetlenség ia vas. A Tábor-utcil bérház lakásainak a béréi jöval alacsonyabbra szabta meg •avaly a tanács, mint most a két u| bérház lakbéreit. A Tábor-utcai bérháznak legdrágább négyszobás lakásaiért ezernégyszáz aranykoronát fizetnek, tehát hatizáz aranykoronával, tlbb mint tízmillió paplrkoronával kevesebbet, mint amennyit a Templom-téri bérház négyazobáa lakásaiért kell ma|d as uj lakóknak fizetni. A kétszobás lakások bére között is van 100-150 aranykora ia differencia, pedig a Táborutcában mindan lakásnak utcai frontja és pukeltje vsn. A tanács körülbelül két bét elótl ;elOHe ki több száz Igény ő közül az uj bérházak lakóit — a kijelöltek túlnyomó réaze jlxflzetéses közalkalmazott — éa felhívta őket, hogy az első negyedre eiedíkes bért sürgősen lisesm be a mérnöki hivatalba — b.ztosíéa ni m*«i> egy köozatot ia, bogy elfoglalják kiutalt lakájaikat A felhívás már vagy egy heti kimen', de a nromába váil roham elmaradt. Aa ötvenöt ki,elolt lakó kőiül eddig csat öt jelentkezeti az első »egyedre esedékes bérrel, ellenben nagyon sok olyanrél tudunk, aki a nagy ¡akbér miatt dhatéroita. bogy lemond a sóvárogva vért lakéiról A tömeges viiasalépéa alkalmasint arra készteti majd a Unácaot, hogy a lakbérekel vegye alapos revízió alá. A két bérház épiiéie egyébként szépen halad előre. A tetőt mindkettőre felrakták már és — ha valami kőibe nem |ön — no ve rab» elsején már lakhatók Iisinek as u| lakások. Aa épitéii költaég* fedezésére tavaly az áltsláaoa kuoatura szánitéi alapján kUenc milliárd koronái kért és kapott s métnlkség. Póthitelre valószinflleg nem lesz szükség, mert sem a munkabérek, asm az aayagárak nea emelődtek tavaly óta. A rajnavidéki millanári kiállítás Köln, május 16. A Rajnavidik milenárís i iállitáiát ma nyitották meg ünnepélyesen, a kancellár éa a birodalmi külügyminiszter jelenlétében. A megnyitáson az egész Rajnavidék népe részt vett Dr. ádenaatr főpolgármester vendégekhez Intézett üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy a kiállítás a Rajna németségének evezredes történet mét mutatja be. Beszédét azzal a fogadalommal zárta, hogy a Rijnatofótf híven áll Németország mellett. A ardélyl magyar egyházak tiltakozása az iakolékat üao.ő uj javaslat ellen Kolozsvár, május 16. Angelescu közokatásügyi miniszternek a raagánoitatásra vonatozó törvényjavaslata, ame'y az uj államhatárok közé szorult erdélyi nagyarságot minden eddiginél eröse> ben támadja meg, eg»önletű tiltakozásra késztette az erdélyi római katolikui, református és unitárius egyházat. Mind a három egyház egy napra hiv össze nagygyjlési éa egységes tiltakozását dekumenlálja azzai is, hogy a külön-külön tirtott egyhiz-g/üléseken azonos szövegű határozati javaslatot (erjesztenek elő. A határozati javaslat megállni ji, hjgy a törvényjavaslat iábbal tiporja az egyházak tanítóküldetési és iskolataitási jogát éa ebbeli köleleze ta'grik teljesítését megnebeziti. vagy lehetetlenné tesz1. Az iskolafenntartók kezéből kiveazik az »•»nUtw^ 4a ezzel a n.veiésnek tUvallásos szellemben vM irányi*— mienntanú egyházakra nézve tehetetlenné válik. A ör/ényj avaslat kij Úszása a békeszerződésben biztosítóit kisejbséje j «oknak. ^^ Hasznos tudnivalók a sáskáról. Irta Móra Futni. ,A Sáska megunt emlékezetű és kelletlen esmerdségü Bogár a' mi embereink elölt, középtermetű a' szárnyas áltatok és mászó Bogarak között Az Istennek szent könyve déltől K-gva az elvetemedett né péket ezekkel való megbüntetéssel sok helyeken fenyegette; azonképen mind be:ü szerint is lulajdcnképen is az rajtok megesett s bétellyesedett, 'a temérdekl Sáskák miatt az ö földök miatt megemésztetett * Az első magyar zoológiában, az 1702 ben megjelent Jeles Vad-Kert ben mu tatja be ilyenfor nán a sáskát a' boldog Emlékezetű Miskolczl Gáspár, sok szép Ekklésiáknak h isznos Tanítója, aki igazság szerint a Tudós és Híres Franzius Farkas wiitenbergei Szent írás-Magyarázó Doktor Deák nyelven Írattatott munkáját szép'tetle át magyarra. (Igy van ez meig•rva a könyv címlapján. Abban az időben nem .fordítottak*, hanem .szépítettek" magyarra. Kár, hogy ez a szokás teljesen kiment divatból.) Annak pedig nem én vagyok az oka, hogy Franzius Farkasból, Mátjus István ból7 Piiniusból, P.utarchosból, S?ent Jeromosból és más régi jeles doktorokból kel* összelopkodnom a sáskákról való esméreteket. A Pallas-lexikonból akartam ¿n kiokosodni a sáskák latjai és felekezetei (elöl, mert az újságokon nem lehet eligazodni. Hiszen ha cl lehetne, akkor az ujságo vasú népek nem hoznának be vasárnaponként a rr.uzeumba naég szitakötőt is, azzal a dedikációval, hogy .megint itt van már ez a förtelmes sáska, az latén tüze puaztiUa el". De hát az újságÍrók nem entomológusok, ami igazán nem szép tőlük a azért összeollóznak tücsköt bogarat, olasz sáskát, marokkót sáskát' vándorsáskát, szöcskét, kabócát. No a lexikon, az egészen más, mert az nem tudatlan, tölületes, kapkodó újságírók munkája, |hanem pedáns szakembereké. Ugy van, ennélfogva Sáska dmszó alatt arra utasít, hogy nézd meg a Sáskafélék et Hát megnézem és azt találom, hogy vannak nagyon kártékony aáakafaB

k is, lásd Vándorsáska, Marokkói sáska. o lássuk, mit mond a Vándorsáska cimszó. Azt moodja: lásd Sáska. A Marokkói sáska dmszó is azt mondja. Igy tanit meg rá ez az okos könyv, hogy mi az a Ponciustól Pilátushoz való küldözgetés, kökben azonban elsikkasztja a sáskát Attól tartok, a Révai-lexikon Is igy jár, mert az is djulott már a marokkői sáskáig ¿s az is annyit mond felöle, hogy 1. sáska. (Akkor mégis csak annak a harmadik magyar lexikonnak van igaza, amdylk Abrosz dmszó alatt közölte a csillagos ég térképét Hiába, ami biztos, biztos) Ezek ulán pedig közokulásra dmondom, hogy a fent nevezett tudós auktorukból mit tanultam a sáskákról. Szép rendbe szedem a kérdéseket és feldeteket, meri tudom én, mi Ülik, miko. komoly tuaománnval foglalkozik az ember. 1. Honnan és hogy vették eredeteket a sáskák? Piutarchos azt tanítja, hogy mikor nagy háborúk után sok holtlest rothad el a föld stiüén, azokból származnak a sáskák. Sseviilai Szent Lidor ugy igazította ki ezt a tévelygő pogányt, hogy a sáskák az öszvérekből ieszndr, mint ahogy lovak teteméből szarvasbogarak származnak. MJhammed proléta szerint dlenben a sáskák valóságos főnemesek a teremlelt állatok világában, mivel Allah tulajdon abból a nemes földből gyúrta őket, amelyik az Adám kiformáztatása után megmaradt a teknőben. De hát Mohammed próféta bogaras ember volt, kritikus szemmel nézve a dolgot, alighanem Aroobius egyházatyának van igaza, aki a III. aaeculumban élt és nagy értekezést irt arról, hogy a legyd, szúnyogot és bolhát, sáskát az Isten nem teremtette, hanem azokat az ördög szerkesztdle. (Ugy látszik, a poloska éa a svábbogár a harmndik században még szimpatikus lények voltak, különben értheteilen volna, miért vette ki őket a jámbor tudó» az ördög impériuma alól.) 2 Mi a legcsodálatosabb a sáskákban? Legtsudálatosabb az ó testeknek alkotmánya. Mert némdy arabs doktorok szerint, mint BxtURus Írja, jóllehet a sáskák igen nyomóra állatoknak tdszenek, mégis tlz nagy e-ős állatoknak részdből készültek: 1. a tejük: tó, 2. a szemük: elefánt, 3 a nyakuk: bika, 4. a szarvuk: szarvas, 5. a mellük: oroszlán, 6. a hasuk: skorpió, 7. a szárnyuk: saskeselyű, 8. a combjuk: teve, 9. a lábuk: struccmadár, 10. a farkuk: kigyó. 3. Ml van írva a sáskák szárnyara ? Efelöt különböző vélekedésekben vágynak a vetélkedő tudósok, de itt leghitelesebbnek Mohammedet kell venni, aki tapasztaltból bészél. Egyszer ahogy a tetőn sütkérezett ebéd után az asszonyaival olyan láska szállt az ölibe, amelyiknek a szárnyára ez volt irva arab belükkel : ,Én vagyok az egy Isten és rajtam kivül a' sáskáknak más urok nintsen, aki azokat táplálom és mikor nékem tettztk, el küldőm őket, hogy légyenek eledelül a népeknek: mikor pidis tettzik, tsapásul botsátom azokat reájuk." Erre hitele* tanuk is vannak, Mohammednek mind a négy filesige Más alkalommal o yan sáska esett le a próléla kezére, amdynek szárnyára ez volt pingálva: .Mi vágtunk a' nagy Istennek serege: nékünk kiientzvenkilentz tojásaink vágynák és ha száz lehetne, az egész világot megemésztenék és valami abban van." Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy t'dönthetem ezt a kérdést, amely ezer esztendőn keresztül izgatta a természdvizsgálókat. Mikor tavaly nyáron a Baktóban először jelentkezett a fehérnyakravalós sáska, a Caloptenus a az ijedt magyarok leginkább csak káromkodással riogatták őket, hallottam, ahogy egy szüle teddődzött a gunyhóajtóból: — Maradhasson mán kendtök, az Isten szent akarattya ellen úgyis min dön hiábavaló. — De a fene rágja td a rusnya férgiez csak nem az Isten szent akarattá teljesiti ? — De éppen azt, Idköm. Rá van ír a szárnyára is: KtHdtak, ¿«»»utt föld porából töttem. — Milyen bettkkel van ráirva, szüle? — Zsidó betűkkel, Idköm. No hiszen az úgyis tudnivaló, hogy a zsidóknak mindenben benne kell lenni. 4. Hányféle felekezetét ismerjük a siskáknak ? Hát ki hogy. Piinius olyan aáakát is ismer Iodiában, aki .három láb nyomatnyi hosszúságú s akkora iábaazára van, hogy fürész gyanánt élnek vele az ott lakosok, vas nem igen lévén közOtlűk. DJ Carolus Linneus nem Ismeri ezt a kiváló sáskát, noha ő a sáskanemzetségnek 61 faját Írja le a Systema Natarale-bzn. Az sincs még eldöntve, miiele sáskák voltak azok, amelyekről Jod próféta igy emlékezik meg a bibliában: .Amit meghagy a az Arbe, megevé a Jelek; amit meghagya a Jelek, megevé a Chasil; amit meghagya a Ctiasil, megevé a Gazain." Vájjon nem a háborút értdte-e Joel az A rbe alatt s a többi alatt a háború ivadékait, az első rekvirálástól az utolsó szanálásig, akik egymásután mindent megettek, amit az dődeik meghagytak ? Utóvégre egy ilyen öreg prófétától minden kitdDi. 5. Mit tanulunk mindebből ? Azt, hogy milyen üdvösséges dolog lesz az, ha most .leépítik* az egyetemeket, azután a középiskolákat, s megritkítják az demikd is. Mert akkor nem kell neki ötven esztendő, mire elérjük a Jeles Vad Kert korának tudományos színvonalát éa egészen helyen leszünk Európa népd közt