Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-10 / 56. szám
Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Perencutca 2 (PöreáUtkolával szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40000, Budapisién és vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Pélhasábon 1 mm. 900, I hasábon ICOO kor. SzövegkOzI 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegkflzti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 30.000. Nyilttér és gyász jelentés 100 »/0-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 10, KEDD. 56-ik szám. Ébredő embertan. A fajvédők alaposan felszerelt arzenállal küzdenek eszményükért, a zsidómentes Magyarországért. Ez ugyan aligha jelentené az egységesen magyar Magyarországot, a nemzet boldogságának a fajvédelmi propagandabeszédekben és a kádát-leheli vezércikkekben hirdetett végső ideálját I Hiszen ba kétségtelenül szerencséje volra is Magyarországnak olyan fajbeli egység, amilyen az angoloké, a franciáké, olaszoké és sok mái nemzeté, bizonyos, bogy ha Magyarországból kivétel nélkül az összes zsidókat, söt a hirmad-, negyedágon zsidóból lett keresztényeket Kamcsalkába áttelepíteni sikerülne: még mindig maradnának itt tömegével olyanok, akik bárha meggyőződéses fajvédő ébredők is, nemzetiségüknél, fajuknál fogva németek, tótok, vagy oláhok. Németekés tótok, akik, mikor lüazel-lánggal beszélnek a minden rossz, a zsidóság ellen, német-magyarul, vagy tót-magyarul Ciceróskodnak, vagy Kossuth Lajosodnak. (Megjegyzendő, hogy a zsidó-kitelepités érdekes kérdésénél aiért beszélünk Kamcsatkáról, mert, mint már sokszor kiderüli, Palesztina arab faji jellegét is féltik a zsidóktól a magyarországi, egyébként emberszerető fijvédők.) Az ebredelmi arzená ban a Lehner-, Kiss Menyhért- és Zsirkay-féle közbeszó ásóktól a kakaó bombáig — bogy a Márffy-bombákról ne is besiéljflnk — sok minden fegyver van; de mái feldördült a legveszedelmesebb, a tudomány fegyvere ir. Ennek Méhely Lajos egyetemi tanár ur a legjelesebb tűzmestere. Nem ö az elsö, mert előtte akadtak már a jó ügy érdekében jó keresztény és jó magyar talmudtudósok ir, akik azonban, sajnos, merész talmudfordiiásaikial és rabbinisztikut magyarázataikkal jobt) költőknek bizonyultak, mint tudósoknak. Méhely tanár ur természettudományi alapon ébredez és legutóbb azokhoz a nőkhöz szólt, „akik egy percre sem fekdkeztek meg fajfentirlási kötelezettségükről", akik nem cigarettáznak, nem báloznak, hanem annál kötelesség'udóbban és lelkiismeretesebben fajfentartók. Előadásának ez sz érdekes bevezető részlete szembetűnően és tiszteletreméltóan inkább erkölcspolitikai részlet volt, valamint az az atyai észrevétele is, bogy jobba. szereti a nőket egéezen a családban és a csalidnak, mint konkurrenseknek a tudományban. Óva — és valószínűleg szeretettel — intette a nőket a tudományos pályától, épp ugy mini a clgarettázástól. A fa]védelem és a tudomány, helyesebben a fajvédelem a tudományban — azután következelt. Intette — még pedig őszintén óva — a faj és a haza érdekeit szem előtt tartó nőket, nehogy zsidóhoz menjenek férjhez. „A zsidóval való keveredés külsőleg tetszetős, de belsőleg romlott és alacsonyrendü, diszharmonikus, korcs ivadékot eredményez", mert a zsidók olyan keveredésből származnak, amely nagyon távol áll a magyar fajtól. Hát itt rejlik a tudomány, amely szintén a fajtédelemre késztet. Nem tagadjuk, nagyon kíváncsiak vagyunk, ráér-e Méhely tanár ur méltán kiválónak tartott egyik kartársa, Korányi báró orvostani professzor a Méhely tanár ur tudományos propaganda előadásait legalább a hirlapokban olvasni. Korányi, báró, mint az orvosíudomány kitűnősége alighanem ért anlbropológiai kérdésekhez ir, ezenkivül — nem tiszteletlenül indiszkrét, szeité'yeskedö megállapítás közismert tudósiói — érdekelt is Méhely tanár ur problémájában, fivérével, a párisi követtel, a volt pénzügyminiszterrel együtt. Hogy Méhely, a fajvédelem tudósa, éppen annyira téved a téleleiben, mint annak idején a kurzus-bóberek tévedtek költői lendületűkben a talmuddal, azt nemcsak olyan közéleti jelességek személyiségei bizonyítják, mint a Korányiak; de azt hisszük, listát tóluk, talán Méhely tanár uron kivül, senkisem követe'. Hogy a példaként felhozott Korányiak külsőleg tetizetösek-e, anól műértő nöi szemek, rosszatb esetben a közönségesnél jobban látó képzőművészek mondhatnának helyes itéietet. Ds be söleg az rgész világ elöl', igazán minden hízelgés nélkül, sokkal ciinosabbaknak mutatkoznak, mint például Méhely tanár ur. Ami Méhely lanár ur ibredisit illeti, a politikával, igaz, minden tudomány összefér. Söt mrg sem lebet a politika a jogtudományok, a szociológia, a nemzetgazdaság és sok más tudomány nélkül. De a tudományt, ba maga Méhely lanár ur zsenije próbálja is, sem lehet átpolitizálni. Még az embertant sem lehet fajvécöpártivá, söt mérsékeltebb, aranyközéputas, keresztény-keres'.tyén-kisgazda fö'dmives és polgári pártivá átgyúrni. Mommsen Tivadsr is politizál, mint a ná'unk ma alighanem nagyobb nevü kollegája a tudomány ban, Míhely tanár ur. Mommsen is nagy nacionalista volt, de nem igen probálti a római régészetet, vagy a történelmet nacionalistapártivá átformálni, ncha a terénelem politikai ferdítésre szinte kínálkozik. Mommsen szakmájától függe lenül politizált, nem a legszerenc ésebben, de nem kompromittálta a tudományt. Méhely tanár ur a tudományból készit bombát, szeiencsére csak mulatságos — kakaóbombát. Kísérlete, az ébredö-tnthropologia után azonban nem érdektelen, hogy törekvő tudósok hogyan fedezik fel majd a fajvédő csillagászatot, vagy az éhredö-geolőgiát. A demokratikus blokk továbbra is passzivitásban marad, de Vázsonyit és Szilágyit beküldi a választójogi bizottságba (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) A demokratikus ellenzéki b'okk intézőbizottsága hétfőn este ülést tartott, hogy megboaza határozatát a választójogi bizottság dolgában. Az ülésen Vázsonyi Vilmos, Peidl Gyula, Rupert Rezső, Szilágyi Lajos, Nagy Vince, Peyer Károly, Hegymegt Kiss Pál, Benedek János, Farkas István, Baross János, Pakots József és Fábián Béla vettek részt és a következő határozatot hozták: „A demokratikus elenzéki pártok blokkja egyértelműen és törhetetlenfil ragaszkodik az egyenlőség, jog- és közszabadságok megvédésére alakult szövetséghez. Egyértelműen, teljes összhangban vallják a pártban továbbra ir, hogy Bethlen leplezett diktatúrájával alátámasztott parlamentjében játékot folytatni nem akarnak. Megállapítják, hogy a miniszterelnök a demokratikus ellenzék kikényszeritett kivonu'ása óta semmit sem tett a béke bely rt állítására, ellenkezőleg megmaradt álláspontján, megfeledkezve trról, hogy az ellentélek eny hiteie az ö kötelessége. A miniszterelnök reakciós választójogi rendeletét még súlyos intézkedésekkel tetézi. A válssztójosi tervezetet a nemzetgyűlés elé vitték és minden nyilvános felhívásunk dacára sem voltak hajlandók, hogy a béke érdekében tárgyaljanak velünk. Tisztában wgyünk azzal, hogy ezek á férfiak a maguk kénye-kedve szerint csináltak kerületi beosztásokat. A blokkban egyesűit pártok súlyt helyeznek a közvélemény kellő felvilágosítására és ezért passzivitás álláspontja teljes fenntaitása mellett megengedi, hogy a blokk 'két tagja, Vázsonyi Vilmos és Szilágyi Lojos elfogadhassák a vát»»»»»t»i«ttffltfflntffl»»»»»{»»t«nt lasztójogl bizottságban felajánlott helyet. Ez a hitarozat azt szolgáljr, bogy rácáfoljon azokra, akik rosszhiszeműen terjesztik azt, hogy mi nem akarunk semmiképpen sem segíteni a választójogi javaslaton. Félremagyarázhatatlanul csak ezt a célt szolgálja a határozat. Tiltakozunk annak a feltevése ellen, mintha a miniszterelnökkel tárgyalni óhajtanánk. A tegnapi durván szellemeskedő beszéd u'án vele tárgyalni nem óhajtunk." Elhatározták még, hogy a blokkban tömörült pártok kapcsolatának még szorosabbá való tételére bizottságot küldenek kl, amelybe minden párt egy-egy képviselőt delegál. Ugyancsak elhatározták, hogy a választójogi törvényt az intézőbizottság részleteiben is le fogja tárgyalni. Az intézőbizottság ülése után vacsora volt, amelyen elsőnek Szilágyi Lajos szólalt fe'. Rámutatott arra, hogy a szövetségben tömörült pártokat milyen módon támadta meg Bethlen István gróf. (Vázsonyi Vilmos: Lendvai István gróf) A tegnapi események próbakövei voltak a demokratikus ellenzék szolidaritásának. Bebizonyították, hogy egyikük sem fog megtántorodni s hogy feltétlenül alávetik magukat a többség akaratinak. Bethlennek és udvarának számolni kell a mi erőinkkel, ha nem akarnak a nemzet érdeke ellen véteni. Peyer Károly a kormánypárti sokat hangoztatott egységtől és a közállspotokról beszélt. Baross János rámutat arra, hogy milyen eszközökkel harcol az egységes pirt. Baracs Msrcell a választók nevében belyesléiét fejezi ki ai intézőbizottság határozata felett. ttntxnttxtxtnnt^timiitiiuxtmxtmum A miniszterelnök a fajvédők, szociáldemokraták és a demokraták ellen. Budapest, március 9. A fővárosi választások élőt, most alakult Budai Pogári Pá tok Szövetségének vasárnapi alakuló gyűlésén a miniszterelnök nagy beszédet mondott. Bethlen István gróf köszönetét fejezte ki, hogy a Budai Polgári Pártok a megalakulás napján diszelnökké választották. Azért jött — úgymond —, hogy pár szóval kifejtse az összefüggést, amely az országos politika és a községi politita közi fennáll. Ő békét hirdet a társadalmi osztályok, a felekezetek és a mogyarok kőzött, békét és produktív munkát. Majd igy folytatja: — Vannak a magyar közéletben számottevő fényezik, akik azt mondják, hogy a világnézeti kérdések elintézése nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Két irány van, amely ezi hirdeti; az egyik azt mondja, hogy a zsidókérdés világnézeti kérdés, amelynek eliotézése nélkül eredményes ir unkát a fővárosban végezni nem lehet. A másik irány pedig azt mondja, hogy a szélső radikális demokráciának megvalósítása nélkül nincs meg az az alap, amelyből kiindulva sikeresen lehesssn a főváros ügyeit szanálni. Én azt hiszem és azt a tételt állítom fel és tizonyitani is kívánom, hogy az első iránynak azért nincs igaza, mert a zsidókérdés nem világnézeti kérdés, hn nem ismerhetem el azt, hogy az én keresztény világnézetem üldözni parancsoljon bármilyen vallásos felekezetet. Az én világnézetem azt parancsolja, hogy igenis a bünt üldözzük, bár>i kövesse el azt, legyen az keresztény, vagy más vallású. Ha zsidó kövei el, meg kell fegyelmezni öt, de nem azért, mert zsídö, hanem mert bünt követett el ós ha keresztény követi fztel, nem szabad felmenteni, mert keresztény. — De ott van a másik tábor, amely azt mondja, hogy cssk radikális intézményekkel és a meglevő felforgatásával lehet megteremteni • azt sz alspot, amellyel azután eredményes I munkát lehet folytatni. Tisztelt Polgártársaimi