Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-10 / 56. szám

2 SZEGED 1925 március 15. Azt a politikát, amely kizárólag rombolásra tör, azt én politikának nem nevezheem el; az sem nem épi fi, sem nem alkotó, hanem tisztán és kizárólag romboló. Nekünk nem világnézeti harcokra van szükségünk, hanem alkotó mun­kára. Azokkal nem haladunk együtt, akik a keresztény világnézet ürügye alatt a kitartást és az üldözést hirdetik ; etekkel nem mehetünk együtt, mert más céljiik vannak éj nem a va­lódi épitö munka az, amely őke! vezeti. De nem mehetünk együtt azon szélsőbaloldali poütiku okkal se ti, akik a maguk részéről olyan szélső jelszavak megvalósítása révén látják a magyar jövőt maguk előtt kiépíthető­nek, amelyeket időszerűnek nem tarthatunk. Nem foghatunk tehát kezet a szociáldemokrata párt­tal. Nem foghatunk ezért, mert ez a párt a lejtőre került. Amikor annak idején 1921-ben velük tárgyaltam, megmu'attam ne­kik azt az utat, amelyen haladva ezen ország­ban hasznos tényezőkké válhattak volna De ennek az előfeltétele az volt, hogy szakítsanak idebent mindazokkal, akik nem szociáldemok­raták, hanem kommunisták éi szakítsanak az emigránsokkal. (Ugy van, ugy vanl) Szakítsa­nak a forradalmi tendenciáknál, mert a mai időkben Magyarország furradalmositása kettős bün azon idővel szemben, amikor azt egyszer már megtelték. (Ugy van, ugy van 1 Lelkes hosszantartó taps.) Ok akkor a feltételeimet elfogadták, azonban becsap'ak engemet, de be­csapták önmagukat is. — Van ezen társaságban egy másik parazita is, ez a demokrata párt. Ez a párt a polgári érdekekkel veszedelmes játékot flz. Óva intem nemesik a polgárságot, de intem « magyar ke­reskedelmi osztályt tzon úttól, amelyen most ujabb uszításoknak vannak kiteve bizonyos fak­toroktól, akiknek bizonyos működése nsgyban hozzájárult ahhoz, hogy az áliambin a keres­kedelem és az ipar nagy nenérsígekkel küzd. A magyar kormány igenis mindent meg fog tenni ezen a téren, amennyit a péniügyi lehető­ség meg d. Nincs szüksége a magytr kereske­delmi társadalomnak arra, bogy felüljön máso* uszításának. Bízom abban, hogy a magyar fi­város polgárai megőrzik a józanságukat és kö­vetni fofiják azon utat, amelyet a becsületes és do!gcs férfiak nekik mutatnak. (Éljenzés) Mfcjd Rípka kormányDiitoi és dr. Kozma Jenő elnös beszéllek, mire a gyűlés véget ért. Rupert Rezső Bethlen beszédéről. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Rapert Rezső a legteljesebb mértéiben elitéli Bethlen gróf beszédét és azt mondja, h3gy az egész nem más, mint rosszhiszemű korlesbeszéd. Éveken at nem tesz mást, mint hitalmi eszkö­zeivel, rendörséggel és h ízteli többségével ül­dözteti a liberális partokat. Forradalmositással vádol bennünket jubí) tudomása ellenére. Mi nem alakítottunk titkos szervezeteket, sem bom­báink, sem fegyvereink nincsenek. Minket rá­galmaznak és elfe'ejtik, hogy Beth'en a bolse­vizmus után kereste a szocialisták barátságát és szövetségét és elfelejtik azt az orosz szov­jettel kötött szerződést, amely az egész világon tönkreteszi jóhirűnket. A leglelkiismeretlenebb machiavelliztnussal dolgoznak, mi ellenbsn min­dig tiszta eszközökkel harcolunk. Az Országos Függetlenségi Kossuth párt Rupert Rezső elnöklete alatt tegnap este ülést tartott és azt a hitározatot hoxta, hogy a Kos­suth-párt olyan alantas hangnak tekinti Bethlen beszédét, hogy azt minden megvitatásra érdem­telennek tartja. „Megelégeltük a politikai köpenyegforgatókat!" A szegedi kereskedők és iparosok v haros gyűlése. Szeged, március 9. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a rendőrség nem engedélyezte, hogy a szegedi kereskedők és Iparosok nagygyűlésüket az egyik moziban tartsák meg. A gyűlést ezért az utolsó percben az ipartestület nagytermében tar­tották meg, amelyen a rendőrség intézkedése elle­nére is nagy számmal jelentek meg Szeged keres­kedői és iparosai, akik elkeseredett hangulatban tárgyalták a.okat a sérelmeket, amelyek tulajdon­képpen már nem uj keletűek, de orvoslás, intéz­kedés még nem történt semmiféle irányban. A gyűlésen az összehivók meghívására megjelentek a különböző érdekképviseletek vezetői is, akik minden erejükkel nemcsak, hogy támogatják a ke­reskedőket és iparosokat, hanem, ha kell, vezetni fogják az akciókat, amelyek a sérelmek orvoslá­sára és megszüntetésére irányulnak. A gyűlést Takács Béla ipartestületi alelnök nyi­totta meg. Üdvözlő beszéde után Wimmer Fülöp, a kereskedelmi é3 iparkamara elnöke szólalt fel. Kijelentette, hogy a kamara mindig az iparosok és kereskedők érdekében dolgozik és a mostani sérelmek ügyében is ki fogja venni részét az akciók­ból. Kijelenti, hogy a gyűlés határozatát azonnal föl fogja terjeszteni a kamara a kormányhoz és ha ugy határozna a gyűlés, készséggel vállalkozik arra, hogy a monstreküldöttséget a miniszter elé vezeti. Lelkes éljenzés fogadta a kamara elnökének be­szédét, majd Pálfy Dániel szólalt fel. Munka­nélküli segély helyett munkaalkalmat kiván, mivel ezzel a kormány nemc3ak a munkáson, de az iparoson is segítene. Vértes Miksa volt a követ­kező felszólaló. Örömének adott kifejezést, hogy végre együtt láthatja a kereskedőket és iparosokat, mert hiszen közöttük nincs semmi ellentét. Jároli Géza beszélt ezután a munkásbiztositó pénztárak körül mutatkozó sérelmekről. Egyenesen lehetetlen elképzelni, hogy pénztár mire költi a befolyó járulékokat. Az iparosság követeli a pénz­tárak autonómiáját, mert addig nem tesz rend a munkásbiztositöban. Amig ezt visszaállítják tör­vénnyel, rendeljék el legalább rendeleti szabály­ban. A késedelmi kamatot másfél százalékra kell leszállítani. Ezután határozati javaslatot terjeszt be erre vo­natkozólag, amely határozottan követeli az auto­nomia visszaállítását. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Kertész Béla beszélt ezután az adózás leg­újabb sérelmeiről, amelyek már megsemmisüléssel fenyegetik a kereskedőket és az iparosságot. Az adót minden vonalon aranyban kell fizetni, egé­szen természetes, hogy ilyen viszonyok között olyan adókulcsot kell alkalmazni, mint az arany­korona idejében. A forgalmi adó már egészen meg­érett a gyökeres reformra, az állandó vexálás tűr­hetetlen. Ma Magyarországon mindenki kivánja, 1 hogy forgalmi adót csak a termelőnél, vagy a vámnál kelljen leróni. Beszéde közben elkeseredett közbekiáltások hangzottak el. Szinte egyöntetűen hangoztatták az izgatott szavakban, hogy a kisegzisztenciák a vég­romláshoz közelednek. — Több forgalmi adót kell fizetni, mint a tényleges forgalom! — kiáltották. Dr. Kertész ezután a következő határozati ja­vaslatot olvasta föl: t. A nagygyűlés nyomatékosan felhívja a kormány, valamint a pénzügyi hatóságok figyelmét arra, hogy a vidéki ipar és kereskedelem immár több, mint három hónap óta a legsúlyosabb gazdasági válság örvényében küzd, amellyel az adókivető és behajtó hatóságnak a legmesszebbmenő mértékben számot kell vetni. 2 Nyomatékosan sürgeti a nagygyűlés az általános forgalmi adó reformjának mielőbb megvalósulását, mellyel a forgalmi adó a termelési helyen, valamint a vámnál fog lerovást nyerni, hogy ezáltal az ipar és kereskedelem a zaklató eljárással összekötött sok ad­minisztratív tehertől megszabaduljon. 3. Szükségesnek tartja a nagygyűlés, hogy az általá­nos forgalmi adó átalányösszege a megváltozott kereseti viszonyokra, főként a pangó gazdasági forgalomra való tekintettel sürgősen felülvizsgáltassák. Ezzel kap­csolatosan sürgeti a nagygyűlés az 1925. évi forgalmi adóátalány fizetésére vonatkozó munkálatok megkez­dését is, hogy a még normális gazdasági viszonyok között megállapított átalányösszegnek ma már elvisel hetetlen terhéől mihamarabb megszabaduljon. Az uj átalányösszegek kivetése csak az esetben lehet megnyugtató, ha a kivetést az iparosság és a pénzügyi hatósegok kiküldötteiből alakított bizottság eszközli oly­képen, hogy minden egyes adózót forgalmi és kereseti viszonyai tekintetében személyesen meghallgat és az általa szolgáltatott adatokat mérlegeli. 4 Sürgeti a nagygyűlés a pénzügyigazgatóságnak oly intézkedését, hogy az anyagi erejében kimerült kézmü­iparosság ne legyen kénytelen minden hó 5-ig előle­gezni a forgalmi adót a kincstá' számára, hanem jogo­sult legyen a mindenkor esedékes havi forgalmi adó összegét az illető hónap utolsó napjáig befizetni. í. Végül, amikor az iparos- és kereskedőtársadalom rámutat gazdasági életünk katasztrófális válságára, elvárja, hogy a folyamatban levő kereseti és jövedelmi adók kivetésénél ugy az elsőfokú adókivető hatóságok, valamint a felszólamlási bizottságok is számoljanak a su'yosan megváltozott viszonyokkal s indokolt kimé­lettel fogják a teherbírásban végsőkig feszitett ipar és kereskedelem adóterheit megállapi ani. Evégből a nagygyűlés felterjesztéssel fordul'az ipar­testület, a Kereskedők Szövetsége és a kereskedelmi és iparkamara utján a pénzügyi kormányhoz s meg­keresi a szegedi kir. pénzügyigazgatóságot. A javaslatot elfogadták, majd Marosán Milán szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy a rendőr­ség nem engedélyezte a gyűlés megtartását a Korzó Moziban. A rendőrsegi megbízott erre kije­lentette, hogy nem engedheti meg a rendőrség el­járásának bírálatát. Óriási vihar tört ki erre a teremben. Zajosan követelték, hogy beszéljen tovább Marosán. — Ha van adófizetési jogunk — mondotta — kell, hogy legyenek polgári jogaink is! Dehát, mint latható, igy fest nálunk a szabadság! Most már nem csak a munkásságot nem hagyják gyűlésezni, de akadályokat gördítenek, hogy mi, iparosok, összejöjjünk! Ezután a forgalmi adó ügyére tért át. Ezt a rendszert el kell törülni és az osztrák rendszer szerint kell beszedni a forgalmi adót. Ezután a munkásbizio3itó autonómiájának kérdését tár­gyalta. Abba az intézménybe, amelyet a munká­sok és munkaadók tartanak fönt, nekik nincs beleszólási joguk. A szegedi pénztár orvosai egy hónapban 90 milliót vesznek föl, ebből az követ­kezik, hogy közel egymilliárdot vesz be a pénz­tár. Kérdi, hogy mit csinálnak azzal a rengeteg pénzzel ? — A mi pénzünk mellett — mondotta — nem mi irányithatunk! Miskolcon az egész magyar iparos­ság kívánta az autonómia visszaállítását. Meg kell szüntetni a kormány biztosságot! Egész­séges munkaerő kell, ezért kell, hogy a pénztárt munkaadók és munkások vezessék és ne tartsák azt megszállva idegenek! — Ugy van, ugy van! — hangzik mindenfelől. Nagy éljenzés után Gyurits, a dorozsmai ipar­testület elnöke beszélt. Eckhardték működéséről szólt, majd harsány hangon jelentette ki: — Megelégeltük a politikai köpönyegforgató­kat! (Éljenzés.) Ábrahám Mátyás beszélt még, aki kijelenti nagy helyeslés közben, hogy a tőnk szélén álló iparos­ságnak a munkássággal kell együtt szavazni. Végül Takács Béla bezárta a viharos gyűlést. Mivel tartozik a kormánynak a szociáldemokrácia és a zsidóság — Vass népjóléti miniszter beszéde. — Budapest, március 9. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő beszámo'ót tartott va­sárnap s azon részt ve t l'ass József népjóléti miniszter is, aki hosszabb beszédet mondott. Vass miniszter beszédének igen érdekes, a mi­niszterelnök szavainál jóval kevésbé arany­középutas része a következő: — Elérkeztünk odáig, hogy nem értünk többé egyet azokkal, akikkel 1920 bun egy program és egy célkitűzés alapján szövetkeztünk. Aióta megnövekedtek azok is, akik sohasem akartak velünk egyetérteni. Értsék meg a jobboldalról ezen figyelmeztető szavaimat. A bordó tetejéről való pi8zkolódással nem szolgálják a baza ügyét. — A másik intelmem balteli szól. A kor­mány 1921 óta óriási politikai áldozatot hozott a konszolidáció és beltő béke érdekében. Et azt eredményeve, hogy a szociáldemokrata frak­ció huszonöt taggal vonult be a parlamentbe, a zsidók pedig félelem nélkül járhatnak az utcákon: ennek az ára a keresztény tömegek előtt a kormány népszerűséginek óriási száza­léka volt. Én is ugy álltam bosszú ideig a ke­resztény tömegek előtt, mini áruló. Értse meg ezt a szociáldemokrata párt és értse meg a zsidóság, amely mindjobban agresszívvá kezd válni. Értse meg, mert mindazért, ami történt, hálával és csendességgel tartozik. Terjed a németországi vasutassztrájk. Berlin, március 9. A birodalom területén a bö/ponthoz érkezett jelentések alapján a drezdai vasú igazgatóság körletében a 30.000 vasúti munkás kösül ma is csak mintegy 5000 sztráj­kolt és a forgalom alig szenved fennakadást, a berlini pályaudvarok közül azonban ma két további állomásra terjedt át a munkabeszünte­tés és a gyoráruforgalmat csak ugy lehet fenn­tartani, hogy sok vasúti tisztviselő jelentkezett kisegítésre. Igy aztán a berlini pályaudvarokon majdnem zavartalan a teheráru továbbítása. A tárgyalások a vasuli szakszervezetek megbí­zottai és a birodalmi vasúttársaság közölt to­vább tartanak s minden a sztrájkolók mai gyűlésén hozandó határozattól függ. Japán a kommunizmus ellen. Páris, március 9. Tokióból táviratozzák: A kamara 280 szavazatfal 18 ellen törvényjavas­latot emelt határorattá, amely szerint börtön­büntetéssel sújtandó mindenki, aki olyan titkos szervezetnek a tagja, amely az alkotmány, az államforma és a magántulajdon ellen irányul. — A SZEGED jegyirodája nyitva van d. e. 9-1 és d. u. 3-6. Telefon: 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom