Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-08 / 55. szám

Egyes »xám ái»» 3010 korona VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 8, VASÁRNAP. 55-ik szám. Szerkesztőség: 'JeAk Ferenc­ntca 2 (Főreá iskolára! szem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy bőnapra helyben 4GCOO, Buda­pesten ta vidéken 45CU0 kor. rlirdetésl árak: Félhasábon 1 mm. i hasábon 1G00 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 30CÜ kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés SO.OUO.Nyilttér és gyász jelentés 100<> o-al drágább. Revizió. Irta: dr. Pap Róbert Könyvtárakat töllenek meg az iráfok, amelyek egyrészt a konzervatív, másrészt a progresszív politika célszerűségét vitatják. A via nincsen lezárva, folyik tovább, annyival inkább, mert a történelemből mind a két politikai irányzat bő­ségesen vehet bizonyítékot a maga igazának demonstrálására. A viiázó felek könnyűszerrel kimutathatják, hogy egyszer a konzervatív, más­szor a reformer kormányzati rendszer volt az, amelyik szerencsétlenségbe döntötte azt az or­szágot, amelyben uralkodott. Ha akár az egyik, akár a másik kormányzás abszolút helyessegét megállapítani lehelne, ugy a nemze ek utja kOnnyen kijelölhető és meg­szabható volna. Azonban mindig az adott kor körűinényei, elözö történései, gazdasági hely­zete azok a tényezők, amelyek valamely ország vezetésének irányát megszabni hivatottak. Amikor az évekig dübörgött francia forra­dalom után Napoleon ragadta magához a ha­talmat, konzervatív politikát fo'ylalot íbban az értelemben, hogy a forradalom megvalósult észszerű eredményeit megtartotta, intézményesí­tette, viszont elzárta minden további haladás törekvésének lehetői égé'. Érthető volt nálunk a hatvanhetesek szigorú ortodexizmusa, amellyel az Ausztriával évszáza­dokon keresztfi folytatolt hatalmi harcokat valami eredménnyel lezáró kiegyezést üvegbura alá helyezni s a hozzáérintéstci is óvni igyekeztek. Mai kormányzati rendszerünk a középutat vallja irányának. Ez jelenthetné mérsékelt re­formok behozatalát a közjogok kiszélesítése, mélyen fekvő társadalmi rétegek fölemelése terén, a foglalkozási ágak gazdasági egyensú­lyának irányzását, mindezt a mult értékeinek lehelő megtartasa mellett. Nem lehet ott folytatni, ahol 1914 ben el­hsgytuk, szokta Bethlen mondani. Ezt eleinte ugy értette a közvélemény, hogy számolni kell a háborúnak az tmbermilliók vagyonát, leg­megfesziteltebb er jét, egész énjét igénybevevő hatásával s a kölelességteljesitésnek ama leg­felső mértékével, amelyet a haza fiai tanusi'ot­tak. Ugy értette ezt mindenki, hogy nem lesz­nek elhanyagolt, kitagadott társadalmi osztá­lyok, felekezetek. Nem ke 1 túlságosan fejlett politikai látóérzék annak a megállapításához, hogy a mai kor­mánypoli ika az ilyen középútnak táján sem jár, még csak nem is a konaervativ, hanem a legszélsőbb reakció mesgyéjén halad. Rossz álon volt, feledjük el a különi mé­nyek hősi korát, feledjük az internálás intéz­ményesítését, vad gonosztevőknek felelőtlen eleimé minősítését.. De az álomból fölriadva is itt a választójogi javaslat, amely szűkebbre szabja a választójogot még az 1918. évben, a foradalom kitörése előtt hozott törvénynél is és mandálumfosztás terhével teszi lehetet­lenné a képviselőjelöltnek ellenzéki beszéd tar­tását. Lehet-e bujábban a reakciót kitenyészteni, mint eltűrésével annak, hogy megás állami funkc onáriusok foglaltak helyet abban az egye­sületben, amelynek Márffy és Pircskáék voltak a tagjai? Hol a konzervatív államhatalom, mely fiatal tanulók zavargását maga fölött álló erő­nek érzi, annak engedelmeskedik, mint ezt a seproni eidésznövendékek esetében láttuk, akik a numerus calusus irányszámát önhatalmúlag elörölték? És vájjon miképen egyeztethető össze a kon­zervatív irányzattal a közokta ásügyi miniszté­rium üzleli módszere, amellyel volt miniszteré­nek pár százmilliót ellenérték nékül juttatott. Németországban azonnal lemondott állásáról az a miniszter, aki az utóbb tönkrement Bar­mat- cégnek egy ajánló levelet adott. Közben pedig a gasdasági nyomorúság szele söpör végig az országon és alapjaiban rázza meg különösen a városi lakosság létét. A középút hamis jelszava zsákutcába vezet, ahol megfeneklik az ország szekere. Revízióra van itt szükség. Álljanak az egyik oldalra, akik a „középuten" haladva vis.ik ká­tyúba az országot, álljanak a másik oldalra azok, akik a nép minden rétegének, minden erejének összefogásával, egyenlő jogok, egyenlő kötelezettségek elismerésével, a gyűlölet indu­latának leszerelésével, békés, alkotó munkára vállalko nak. Vegye mindenki revizió alá jóhiszeműségét, amellyel a középutat aktive, vagy passzive eddig támogatta. A félúton ma még meg iehet állani. De ha tovább haladva nem kerüljük el sorsunkat, ennek a fe'elősségét éppen ugy viseni fogja a p Igárság, amint viselnie kellett szervezetlenségeért és félreállásáért 1919 ben. Miről tárgyal a Nemzetek Szövetségének Tanácsa? Genf, március 7. A Nemzetek Szövetségé­nek hivatalos kiadványa a küszöbön álló ta­nácsülés napirendjéről a következőket közli: A Nemzetek Szövetségének tanácsa március 9-én ül össze Genfben a bii t birodalom kép­viselőjének elnöklete alatt 33-ik ülésszakára. A napirenden löbb olyan kérdés szerepel, amelyek a béke megszervezésével és a lefegy­verzés kérdésével állnak összefüggésben. Igy a nemzetiségi ellentétek békés elintézéséről lesz szó, továbbá az osztrák, német, magyar és bolgár lefegyverzésről. Szóba kerül továbbá a magyar és osztrák pénzügyi helyzet és a damigi kö'csön kérdése is. A kisebbségi kérdése* közölt szerepel a görögországi bolgár kisebbség védelmé<e vo­natkozó jegyzőkönyv ügye, amelyet fudva evő­leg a görög nemzetgyűlés egyhangúlag elve­tett. Iyen ügyben több kéivény is ékezett a Nemzetek Szövetségéhez, igy elsősorban a Litvániából kiűzött lengyelek érdekében. A tanácsban helyet foglaló spanyol, angol és cseh delegátus felhívta a lengyel kormányt, hogy a kérvények egyes pontjaira vonatkozóan terjesszen elő tájékoztatásokat és magyaráza­tokat. Hétfőn dönt az ellenzéki blokk, hogy elfogadja-e a választójogi bizottságban fölajánlott helyeket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A de­mokratikus ellenzéki blokk intézőbizottság* szombat esfe 8 órakor ülést tartott, amely a késő éjjeli órái ig elhuzódot'. A gyűlésen azzal a kér­déssel foglalkoztak, hogy a passzív ellenzék el­fogadja-e a számára a választólogi bizottsági tagságra felajánlott helyet, végleges döntést azonban nem hoztak. Megállap; dtak abban, hogy a szövetség egyes cscporljai küön-külön vasárnap, illetve hétfőn délelőtt foglalkoznak a kérdéssel és meghoizák határozatukat. Hétfőn esie azután az intézőbizottság ülést tart, ame­lyen együttesen meg fogják hozni a végleges döntést. A demokratikus ellenzék jelöltet állit Győrben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A de­mokratikus ellenzéki blckk elha'ározta, hogy Hegyeshalmy Lajos halálával megüresedett győri első választókerületben jelöltet állit. Ezt az elhatározásukat az is megerődíti, hogy Hegyes­halmy csak igen nehéz választási küzdelem árán jutott mandá1 urnához, mert annak idején pótválasz ásra került a sor. Az már egész bizo­nyos, hogy a demokratikus ellenzék polgári je: öltét fog állítani, csak még a jelölt személyét illetőleg nincs megállapodás. Az ellenzék meg lehetős opliir izmussal itéli meg a helyzetet annál is inkább, mivel a szociáldemokrata pár* megígérte, hogy a polgári jelöltet a legmesszebb­menő lámogatásban fogja részesíteni. A szociáldemokrata párt passzivitásban marad. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szo­ciáldemokrata párt parlamenti frakciója szom­baton délután üiésl tarlóit, amelyen elhatároz­ták, hogy miu'án a frakció semmiféle okot nem lát arra, hogy a pírt eddigi álláspontját meg­véliozlaKsa es hogy a passzivitásból kilépjen, a kormány eddigi politikája pedig semmiféle te­kinielben nem változott meg, nem fogadja el a választójogi bizottságban számára felajánlott tagsági helyet. A kormány a nemzetgyűlés elé terjesztette az aranymérleg tervét. Budapest, március 7. A kormány ma a nemzetgyűlés elé teijesztette az aranymérleg tervét, mely szerint a vállalatok a maguk mér­legét aktíváik és vagyonuk átértékelésével shilling számításba kötelesek feltüntetni. — Minden villalat köteles elkészíteni a megnyitó mérlege', amely megfeel a vállalat valódi pénzügyi helyzetinek anélkül, hogy ezen az alapon adót vetnének ki reá. A régi osztrák-magyar koronában keletkezett magyar és csehszlovák tartozások és követelések összeírása. Budapest, március 7. A m. kir. kormány és a csehszlovák kormány közt a régi osztrák és magyar értékekben keletkezett nemzetközi kö­veleié iek és tartozásokra vonalkozólag tárgyalá­sos v<nnak folyamatban. Ezen tárgyalások so­rán a két kormány megállapodott egymással aziránt, hogy a régi osztrák és magyar koro­nákban keletkezett követeléseket és tartozásokat azok végleges rendezésének előkészítése végett kölcsönösen összeírhatják. A m. kir. minisztérium 3600/1924. M. E. ss. rendeletében elrendelte, hogy mindazon termé­szetes és jogi izeméiyek, akiknek, illetve ame­lyeknek lakóhelyük (székhelyűk) az 1919. év feb­ruár hó 26. napján Magyarország jelenlegi területén volt, ezen időpont elölt az akkori osztrák és magyar koronában keletkezett és a rendelet életbelépésének napján még fennálló követelé­seket és tartozásokat, amelyek olytn egyének­kel, vagy jogi személyekkel állanak fenn, akiknek, illetve amelyeknek hkóhelyOk a Csehszlovák köztársaság jelenlegi területén vol', a Pénzintézeti Központnál kötelesek beje­lenteni. Az 1320/1925. sz. M. E. rendelet a bejelentés határidejét folyó évi április hó 30-ig hosszabbította meg. Mindezen időpontig be nem jelenteit követelések a magyar államra szállnak át; a be nem jeleniett tartozások akkor sem szűnnek meg, ha az adós eleget tesz a hitele­zővel szemben fennálló kötelezettségének. A be­jelentési köfeiezeitség'k alá eső követeléseket, vagy tartozásokat 1924. évi november 1. óta sem egészben, sem részben kiegyenlíteni nem szabed, ilyen célból fizetéseket teljest-

Next

/
Oldalképek
Tartalom