Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925 március 1. SZEGED 5 Szombaton este hét érakor sztrájkba léptek a Szegedi Uj Nemzedék szedői. Nem jelenik meg a szegedi fajvédő újság. Szeged, február 28. (Saját tudósítónktól.) Hetek, hónapok, söt évekre visszanyúló meddő bérharc következményeként ma este hit órakor sztrájkba lépett a szegedi Tevéi-nyomda szedőszemélyzete. A Tevéi-nyomda, mint ismeretes, 1919 óta a szegedi fajvédő orgánamok kedvenc előállítási üzeme volt s körülbelül egy év óta, mint a budapesti Stádium-nyomda egyik fióküzemeként szerepel. A sztrájk, amely, most megbénította a városi fajvédelmi gócpontjának működését, azért tört ki, mert a nyomda igazgatósága csakis egysulyos, embermeggyalázó politikai zsarolás ellenében lenne csak'bajlandó a nyomdászok bérköveteléseit teíjesi eni. A fajvédelem utolsó mentsvára. A Tevéi-nyomda az egyetlen olyan nyomdai üzem az országban, ahol szervezetlen munkásokkal dolgoztattak, olyan munkásokkal, akiknek nem volt erejük ahhoz, bogy bérköveteléseiket munkaadójukkal szemben érvényesíthették volna. A szervezetlenség következményeként állott elő az a helyzet, hogy a munkások napi 8 óra helyett napi 12—14 órát dolgoztak, ezért az emberfe'etti munkáért azonban még annyi fizetést sem kaptak, amennyit a szervezett munkások napi 8 órai munkáért. Nem kell csodálkozni tehát azon, hogy a Tevéi-nyomda személyzete az évek hosszú során át megelégelte a fs|védelem szegedi menstvárának „atyai gondoskodását éi végső elkeseredésében olyan eszközhöz folyamodott, amely a bérharcok lefolytatásában az eizközök legvégsőbbikét Jelenti. A Tevéi-nyomda személyzete már évek óta mozgolódott és az igazgatóság nem egy izben teljesitette is követeléseiket, de abban a pillanatban, amint a mozgolódás megszűnt, a béremelést ismét megvonták. Legutóbb egy alkalommal, amidőn a nyomdai munkások 25 százalékos emelést kaptak, a Tevéi-nyomda szedőitől az igazgatóság „a fajvédelmi kötelességérzet" elve alapján öt százalékot lealkudott. A nyomdászok ebbe belenyugodtak. Később kiderült, hogy az igazgatóság az öt százalékos engedményt nemcsak arra az esetre, hanem minden indexváltozás esetére értelmezi. A túlórázást az igazgatóság nem árszabály szerint, hanem csak ötletszerűen díjazta. Igy például négy órai túlórázásért 15.000 koronát fizettek a munkásoknak 68.000 korona helyett. A személyzetet úgyszólván állandóan felmondásokkal izgatták s a felmondott személyzetet csak akkor engedték vissza, ha a többiek leengedtek a munkabérekből. A szedők erélyesebb fellépésére a fajvédő nyomda azzal a humoros izű fenyegetésével válaszolt, hogy munkamegtagadás esetén szocialista nyomdászokat fog alkalmazni. A fajvádelemtói • — szakszervezetig. Körülbelül három héttel ezelőtt a Tevéinyomda személyzete igen elkeseredett hangulatban a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakszervezetének elnökéhez, Zarnóczoy Bélához fordult, segítséget kérve tőle a Tevéi-nyomdában uralkodó munkásellenes helyzet likvidálásához. Zarnóczay Jelentést tett az esetről a szakszervezet budapesti központjának, amelynek kiküldöttje, Gyürey Rudolf február 22-én Szegedre érkezett és tárgyalásokat kezdett a Tevéinyomda személyzetével. A személyzet kedden délután összejövetelt tartott, ahol egyhangúlag kimondták, hogy belépnek a nyomdász-szakszervezetbe és az egész országban száz százalékig elfogadott árszabály keresztülviteléért fognak küzdeni a Tevéi-nyomdával szemben. Elhatározták, bogy kísérletet tesznek az űgy békés megoldására, a nyomdaigazgaióság azonban hallani sem akart a követelések teljesítéséről. Gyűrey Rudolf visszautazott a fővárosba és referált a törtántekről, mire a szakszervezeti központ a Stádium igazgatóságához, söt egyenesen Gömbös Gyulához fordult orvoslásért. Gömbös teljes mértékben méltányolta a nyomdászok helyzetét és ezért a Stádium egyik igazgatósági tagját Szegedre küldte az figy megvizsgálása végeit. Hogy milyen impressziókkal távozott Szeged fajvédő berkeiből a Stádium kiküldöttje, azt tudni nem lehet. Az ügy fejleményei azonban arra mutatnak, hogy a szegedi fajvédők a nyomdászok ügyében egyenesen szembehelyezkedtek Gömbös és a Stádium intencióival. Az ultimátum és a sztrájk. Ma, szombaton délután ismét Szegedre érkezett Gyürey Rudo'f központi kiküldött és ismét felvette a tárgyalások fonalát. Este hat óra után a Te«él-nyomda két bizalmi embere megjelent Zehntbauer Jánosnál, a nyomda igazgatójánál és átadta aláírás végett az árszabályt. Zehntbauer dr. Dobay Gyulához, az Uj Nemzedék főszerkesztőjéhez fordult, aki ezután tárgyalásra bivta meg Gyüreyt és Zarnóczay Bélát. A tárgyalások után felkerestük Gyürey Rudolfot, aki a következőket mondotta a tárgyalások lefolyásáról: — A Tevéi-nyomda igazgatósága hajlandónak mutatkozott az árszabály elfogadására egy föltétel mellett, ha a nyomdászok egyenként írásos nyilatkozatot adnak arról, hogy a szociáldemokrata pártba nem lépnek be, mert ők szocialista nyomdászokkal nem dolgoztatnak. — Erre én azt válaszoltam, hogy leheletlennek tartjuk, hogy mi a munkások lelkét eladjuk és politikai zsarolásnak tekintjük, ha ők a kenyérért a gor.dt lat szabadság feladását kívánják. Miként nézne ki, ha a munkás a munkaadó politiksi felfogását kutatná és csak a neki megfelelő szellemű nyomdában dolgozna. — Kértem dr. Dobay Gyuát arra, hogy ne élesítse kl a helyzetet azáltal, hogy politikát kever ebbe a pusztán bérharcba. A nyomdászszakszervezet, mint i yen, politikával nem foglalkozik. — D.bay azt válasjolta, hogy ha a munkások abbahagynák a munkát, ö a rendőrség segítségét veszi igénybe és a nyomdászokat kitoloncoltatja a városból. — Én a magam részéről nem hiszem, hogy a szegedi rendőrség ilyen törvénytelenségre kapható lenne. A Dobayval való tárgyalások után Gyürey közölte a Tevéi-nyomda személyzetével az igazgatóság feltételeit. A személyzet impozáns egyhangúsággal jelentette ki, hogy magára nézve megalázónak tartja dr. Dobay Gyula politikai feltételeit e bérharc likvidálásában és eiért kimondották, hogy mi este hét órakor sztrájkba lépnek jogos követeléseik érvényesítése végett. • A sztrájkbalépés megtörtén'. A Tevéi-nyomdában áll a munka. A fajvédelem sziszegő nyelvű szegedi szócsöve elnémult és ebben a pillanatban még nem tudhatni — meddig marad. Egy bizonyos: ez a némaság nem fog túlságos zavart kel eri Szeged közéle'ében és a lap nem fog hiányozni sem a magyar közönségnek, sem a magyar kulturának . . . fór Tibor Slavia—SzAK 5:0. Prágából táviratozza a Szeged kiküldött tudósiiöfa: Tízezer főnyi közönség előtt Játszódott le szombaton délután az a futballmérkőzés, amelyre az egész sporltársidalom érdeklődéssel figyelt. Az elsö magyar-cseh mérkőzés alkalmából a Slavia nagyméretű pályáján megjelent báró Villányi, a prágai magyar követ, valamint a cseh kormány képviselője is. Amikor a magyar fiuk a pályára léplek, éljenzés fogadta őket. Mielőtt a biró a sípjába fúvott volna, a kit csapat üdvözölte egymást, majd zászlót cserilt. Keidéi után szonnal meglátszott az az elfogódottság, amely ránehezedett a szegedi fiukra. Kapkodva, idegesen továbbították a labdát összjáték nélkül, tervek és akciók nélkül. Kellemetlenül lepte meg őket a Slavia hatalmas méretű pályája, ugy hogy az elsö percekben alig tudlak lábra kapni. A cseh csatárok kihasználták az elfogódottság pillanatait és percek alatt fölfejiödtek a szegedi kapuhoz. Bartzer, valamint a védelem mindent megtett, de nem tudta megakadályozni azt, hogy sz első 30 percben mar négy gól volt a szegedi kapuban. A negyedik kezdés után kezdtek komoly akcióba a magyar fiuk, azonban a cseh védelem mindent ment. Az utolsó percekben esett az ötödik gól, egy gyors lerohandsből. A második félidőben azután szinte egyenrangú ellenfélnek bizonyult a SzAK. Egymásután következtek az akciók, de a balszerencse csak magas lövésekkel fejez'e be a támadásokat. Négy gólhelyzet maradt igy kiaknázatlanul, a tempó azonban nem gyengült és az ösizetömörü't magyar védelem megakadályozta a további gólokat. Összevéve a SzAK kellemes benyomást keltett Prágában. A csapat legjobb embere Simóka volt, míg Beck és az egész véde'em is derekasan dolgozott. Csatársor kapkodó munkájából Ördögh emelkedett k;, Csákyt a II. fél dCben Horváth váltotta föl. A mérkőzés után Walter átnyújtotta a serleget Slaviának és méltatta a mérkőzés jelentőségét. A SzAK vasárnap a Zldenicével játszik Brünnben, majd szerdán a Pozsonyi TE.-vtl kerül össze. „A felekezeti békesség megőrzésében egyetemes keresztyén és nemzeti kötelességet látunk" — mondotta Kapi Béla evangélikus püspök. Szeged, február 28. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap a szegedi protestánsoknak nagyjelentőségű ünnepük lesz. Ebbe a nagy katholikus váróiba ugyanis — mint már jelentettük — a magyar protestáns társadalom legjelentősebb egyéniségei és vez'tői látogattak el, hogy hirdessék azt a kulturát, amely összenőtt a magyar protestántizmussal. A beérkezett reprezentatív egyéniségek között jelentós helyet foghl el Kapi Béla evangélikus püspök, akinek hireneve tuljutott az ország határain. A Szeged munkatársának szombaton a késő esti órákban alkalma volt hosszabb bczőlge* tést folytatni az evangéliku ok püspökével, aki nyilatkozatában a protestánsokat érin'ő kérdések mellett, jelentős szavakat mondott tágabb terrénumokról is. Kapi Béla püspök a következőket mondotta: — A magyar protestantizmus helyzetét, dacára annak, hogy a nyugodt működés elé nagy akadályok tornyosulnak, optimizmussal ítélem meg. Minden közösség önmagában birja jövendőjének biztosítékait. Bármily nagy akadá yok is tornyosuljanak elő, a magyar protestantizmus meg fog küzdeni minden akadálfyJ. Egy pillanatig sem kételkedem jövendőjének ' életképességében és fejlődésében.. — A protestantizmus egyenes vallási tipuBt képvisel, a vallásos élet elválaszthatatlan a kulturális éleitől és az egész protestantizmus a nenueti élet integrál része. Ezt a hivatást ezer nehézség között is teljesíteni fogja. — Hogy miben látom a protestantizmus mostani helyzetében a nehézségeket? Tagadhatatlanul vinnak anyagi nehézségek. Nehéz ma annak az egyháznak, amely tisztán a hivek áldozatkészségéből tartja f.nn iskoláit és egyházi intézményeit. Ebben a mondatban sok el(r mdutlan trugédu és derékban kettétört terv rejlik. Azután a felekezetek közötti viszony is nehézségek elé állitja a protestáns egyházakat, dehát ezek remélhetőleg rövid életű nehézségek. Bizonyos, hogy a protestáns egyházak a végsőkig Igyekeznek a felekezetek közötti jó viszonyt, a felekrzetl békét fenntartani. Ml a felekezeti btkesség me^C:zisiben egyetemes keresztyén és nemzeti kötelességet látunk. — Egy uf világháború katasztrófájával jelentene egyet, hu széjjel''.öntött, szerencitfen hazaikban fei .kezeti harc, a kultu'háboru réve $ ''guldíná be mtiszlikil U hatáalnkot. A püspök a nígyjtJeritősígü «avsk ulán a