Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925 március 1. SZEGED 5 Szombaton este hét érakor sztrájkba léptek a Szegedi Uj Nemzedék szedői. Nem jelenik meg a szegedi fajvédő újság. Szeged, február 28. (Saját tudósítónktól.) Hetek, hónapok, söt évekre visszanyúló meddő bérharc következményeként ma este hit órakor sztrájkba lépett a szegedi Tevéi-nyomda szedő­személyzete. A Tevéi-nyomda, mint ismeretes, 1919 óta a szegedi fajvédő orgánamok kedvenc előállítási üzeme volt s körülbelül egy év óta, mint a budapesti Stádium-nyomda egyik fiók­üzemeként szerepel. A sztrájk, amely, most meg­bénította a városi fajvédelmi gócpontjának mű­ködését, azért tört ki, mert a nyomda igazgató­sága csakis egysulyos, embermeggyalázó politikai zsarolás ellenében lenne csak'bajlandó a nyom­dászok bérköveteléseit teíjesi eni. A fajvédelem utolsó mentsvára. A Tevéi-nyomda az egyetlen olyan nyomdai üzem az országban, ahol szervezetlen munká­sokkal dolgoztattak, olyan munkásokkal, akik­nek nem volt erejük ahhoz, bogy bérkövetelé­seiket munkaadójukkal szemben érvényesíthet­ték volna. A szervezetlenség következményeként állott elő az a helyzet, hogy a munkások napi 8 óra helyett napi 12—14 órát dol­goztak, ezért az emberfe'etti munkáért azonban még annyi fizetést sem kaptak, amennyit a szervezett munkások napi 8 órai munkáért. Nem kell csodálkozni tehát azon, hogy a Tevéi-nyomda személyzete az évek hosszú so­rán át megelégelte a fs|védelem szegedi menst­várának „atyai gondoskodását éi végső el­keseredésében olyan eszközhöz folyamodott, amely a bérharcok lefolytatásában az eizközök legvégsőbbikét Jelenti. A Tevéi-nyomda személyzete már évek óta mozgolódott és az igazgatóság nem egy izben teljesitette is követeléseiket, de abban a pilla­natban, amint a mozgolódás megszűnt, a bér­emelést ismét megvonták. Legutóbb egy alka­lommal, amidőn a nyomdai munkások 25 szá­zalékos emelést kaptak, a Tevéi-nyomda szedői­től az igazgatóság „a fajvédelmi kötelességérzet" elve alapján öt százalékot lealkudott. A nyomdá­szok ebbe belenyugodtak. Később kiderült, hogy az igazgatóság az öt százalékos engedményt nemcsak arra az esetre, hanem minden index­változás esetére értelmezi. A túlórázást az igazgatóság nem árszabály szerint, hanem csak ötletszerűen díjazta. Igy például négy órai túlórázásért 15.000 koronát fizettek a munkásoknak 68.000 korona helyett. A személyzetet úgyszólván állandóan felmondá­sokkal izgatták s a felmondott személyzetet csak akkor engedték vissza, ha a többiek le­engedtek a munkabérekből. A szedők erélye­sebb fellépésére a fajvédő nyomda azzal a hu­moros izű fenyegetésével válaszolt, hogy munka­megtagadás esetén szocialista nyomdászokat fog alkalmazni. A fajvádelemtói • — szakszervezetig. Körülbelül három héttel ezelőtt a Tevéi­nyomda személyzete igen elkeseredett hangu­latban a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakszervezetének elnökéhez, Zar­nóczoy Bélához fordult, segítséget kérve tőle a Tevéi-nyomdában uralkodó munkásellenes helyzet likvidálásához. Zarnóczay Jelentést tett az esetről a szak­szervezet budapesti központjának, amelynek ki­küldöttje, Gyürey Rudolf február 22-én Sze­gedre érkezett és tárgyalásokat kezdett a Tevéi­nyomda személyzetével. A személyzet kedden délután összejövetelt tartott, ahol egyhangúlag kimondták, hogy belépnek a nyomdász-szakszervezetbe és az egész országban száz százalékig elfoga­dott árszabály keresztülviteléért fognak küzdeni a Tevéi-nyomdával szemben. Elhatározták, bogy kísérletet tesznek az űgy békés megoldására, a nyomdaigazgaióság azonban hallani sem akart a követelések teljesítéséről. Gyűrey Rudolf visszautazott a fővárosba és referált a törtántekről, mire a szakszervezeti központ a Stádium igazgatóságához, söt egye­nesen Gömbös Gyulához fordult orvoslásért. Gömbös teljes mértékben méltányolta a nyomdászok helyzetét és ezért a Stádium egyik igazgatósági tagját Szegedre küldte az figy megvizsgálása végeit. Hogy milyen impressziókkal távozott Szeged fajvédő berkeiből a Stádium kiküldöttje, azt tudni nem lehet. Az ügy fejleményei azonban arra mutatnak, hogy a szegedi fajvédők a nyomdászok ügyében egyenesen szembehelyez­kedtek Gömbös és a Stádium intencióival. Az ultimátum és a sztrájk. Ma, szombaton délután ismét Szegedre ér­kezett Gyürey Rudo'f központi kiküldött és ismét felvette a tárgyalások fonalát. Este hat óra után a Te«él-nyomda két bizalmi embere megjelent Zehntbauer Jánosnál, a nyomda igazgatójánál és átadta aláírás végett az ársza­bályt. Zehntbauer dr. Dobay Gyulához, az Uj Nemzedék főszerkesztőjéhez fordult, aki ezután tárgyalásra bivta meg Gyüreyt és Zarnóczay Bélát. A tárgyalások után felkerestük Gyürey Ru­dolfot, aki a következőket mondotta a tárgya­lások lefolyásáról: — A Tevéi-nyomda igazgatósága hajlandó­nak mutatkozott az árszabály elfogadására egy föltétel mellett, ha a nyomdászok egyenként írásos nyilat­kozatot adnak arról, hogy a szociáldemok­rata pártba nem lépnek be, mert ők szocialista nyomdászokkal nem dol­goztatnak. — Erre én azt válaszoltam, hogy leheletlen­nek tartjuk, hogy mi a munkások lelkét elad­juk és politikai zsarolásnak tekintjük, ha ők a kenyérért a gor.dt lat szabadság feladását kívánják. Miként nézne ki, ha a munkás a munkaadó politiksi felfogását kutatná és csak a neki megfelelő szellemű nyomdában dolgozna. — Kértem dr. Dobay Gyuát arra, hogy ne élesítse kl a helyzetet azáltal, hogy politikát kever ebbe a pusztán bérharcba. A nyomdász­szakszervezet, mint i yen, politikával nem fog­lalkozik. — D.bay azt válasjolta, hogy ha a mun­kások abbahagynák a munkát, ö a rendőrség segítségét veszi igénybe és a nyomdászokat kitoloncoltatja a városból. — Én a magam részéről nem hiszem, hogy a szegedi rendőrség ilyen törvénytelenségre kap­ható lenne. A Dobayval való tárgyalások után Gyürey közölte a Tevéi-nyomda személyzetével az igaz­gatóság feltételeit. A személyzet impozáns egy­hangúsággal jelentette ki, hogy magára nézve megalázónak tartja dr. Dobay Gyula politikai feltételeit e bérharc likvidálásában és eiért ki­mondották, hogy mi este hét órakor sztrájkba lépnek jogos követeléseik érvényesítése végett. • A sztrájkbalépés megtörtén'. A Tevéi-nyom­dában áll a munka. A fajvédelem sziszegő nyelvű szegedi szócsöve elnémult és ebben a pillanatban még nem tudhatni — meddig marad. Egy bizonyos: ez a némaság nem fog túlságos zavart kel eri Szeged közéle'ében és a lap nem fog hiányozni sem a magyar közön­ségnek, sem a magyar kulturának . . . fór Tibor Slavia—SzAK 5:0. Prágából táviratozza a Szeged kiküldött tudósiiöfa: Tízezer főnyi közönség előtt Játszó­dott le szombaton délután az a futballmérkő­zés, amelyre az egész sporltársidalom érdeklő­déssel figyelt. Az elsö magyar-cseh mérkőzés alkalmából a Slavia nagyméretű pályáján meg­jelent báró Villányi, a prágai magyar követ, valamint a cseh kormány képviselője is. Amikor a magyar fiuk a pályára léplek, él­jenzés fogadta őket. Mielőtt a biró a sípjába fúvott volna, a kit csapat üdvözölte egymást, majd zászlót cserilt. Keidéi után szonnal meglátszott az az elfogódottság, amely rá­nehezedett a szegedi fiukra. Kapkodva, idege­sen továbbították a labdát összjáték nélkül, tervek és akciók nélkül. Kellemetlenül lepte meg őket a Slavia hatalmas méretű pályája, ugy hogy az elsö percekben alig tudlak lábra kapni. A cseh csatárok kihasználták az elfogódott­ság pillanatait és percek alatt fölfejiödtek a szegedi kapuhoz. Bartzer, valamint a védelem mindent megtett, de nem tudta megakadá­lyozni azt, hogy sz első 30 percben mar négy gól volt a szegedi kapuban. A negyedik kezdés után kezdtek komoly akcióba a magyar fiuk, azonban a cseh véde­lem mindent ment. Az utolsó percekben esett az ötödik gól, egy gyors lerohandsből. A második félidőben azután szinte egyen­rangú ellenfélnek bizonyult a SzAK. Egymás­után következtek az akciók, de a balszerencse csak magas lövésekkel fejez'e be a támadáso­kat. Négy gólhelyzet maradt igy kiaknázatlanul, a tempó azonban nem gyengült és az ösize­tömörü't magyar védelem megakadályozta a további gólokat. Összevéve a SzAK kellemes benyomást keltett Prágában. A csapat legjobb embere Simóka volt, míg Beck és az egész véde'em is derekasan dol­gozott. Csatársor kapkodó munkájából Ördögh emelkedett k;, Csákyt a II. fél dCben Horváth váltotta föl. A mérkőzés után Walter átnyújtotta a ser­leget Slaviának és méltatta a mérkőzés jelentő­ségét. A SzAK vasárnap a Zldenicével játszik Brünnben, majd szerdán a Pozsonyi TE.-vtl kerül össze. „A felekezeti békesség megőrzésében egyetemes keresztyén és nemzeti kötelességet látunk" — mondotta Kapi Béla evangélikus püspök. Szeged, február 28. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap a szegedi protestánsoknak nagyjelentő­ségű ünnepük lesz. Ebbe a nagy katholikus váróiba ugyanis — mint már jelentettük — a magyar protestáns társadalom legjelentősebb egyéniségei és vez'tői látogattak el, hogy hir­dessék azt a kulturát, amely összenőtt a ma­gyar protestántizmussal. A beérkezett reprezen­tatív egyéniségek között jelentós helyet foghl el Kapi Béla evangélikus püspök, akinek hire­neve tuljutott az ország határain. A Szeged munkatársának szombaton a késő esti órákban alkalma volt hosszabb bczőlge* tést folytatni az evangéliku ok püspökével, aki nyilatkozatában a protestánsokat érin'ő kérdé­sek mellett, jelentős szavakat mondott tágabb terrénumokról is. Kapi Béla püspök a követ­kezőket mondotta: — A magyar protestantizmus helyzetét, da­cára annak, hogy a nyugodt működés elé nagy akadályok tornyosulnak, optimizmussal ítélem meg. Minden közösség önmagában birja jövendőjének biztosítékait. Bármily nagy aka­dá yok is tornyosuljanak elő, a magyar protes­tantizmus meg fog küzdeni minden akadálfyJ. Egy pillanatig sem kételkedem jövendőjének ' életképességében és fejlődésében.. — A protestantizmus egyenes vallási tipuBt képvisel, a vallásos élet elválaszthatatlan a kul­turális éleitől és az egész protestantizmus a nenueti élet integrál része. Ezt a hivatást ezer nehézség között is teljesíteni fogja. — Hogy miben látom a protestantizmus mostani helyzetében a nehézségeket? Tagadha­tatlanul vinnak anyagi nehézségek. Nehéz ma annak az egyháznak, amely tisztán a hivek ál­dozatkészségéből tartja f.nn iskoláit és egy­házi intézményeit. Ebben a mondatban sok el­(r mdutlan trugédu és derékban kettétört terv rejlik. Azután a felekezetek közötti viszony is nehézségek elé állitja a protestáns egyházakat, dehát ezek remélhetőleg rövid életű nehézsé­gek. Bizonyos, hogy a protestáns egyházak a végsőkig Igyekeznek a felekezetek közötti jó viszonyt, a felekrzetl békét fenntartani. Ml a felekezeti btkesség me^C:zisiben egyetemes ke­resztyén és nemzeti kötelességet látunk. — Egy uf világháború katasztrófájával jelen­tene egyet, hu széjjel''.öntött, szerencitfen ha­zaikban fei .kezeti harc, a kultu'háboru réve $ ''guldíná be mtiszlikil U hatáalnkot. A püspök a nígyjtJeritősígü «avsk ulán a

Next

/
Oldalképek
Tartalom