Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

Protestáns Irodalmi Társaság működésétől beszélt. Kijelentette, hogy a társaság évtizedes tradíciójának megfelelően, a protestáns kultu­rális érdekeket szolgálja. A társaság Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter, a tár­saság volt elnöke intenciójához hiven népirato­kat és szemlét ad ki. A boldogabb években kizárólag sajtó u'jin működött, azonban ma az élőszó erejével dolgozik. — Tud|uk — mondotta —, hogy lelket csak lélekkel lehet ébreszteni. Nem is vátunk egyebet, minthogy tűzbehozzuk egy-egy város közönsí­gét. 'De ez a tüz olyan, mint Mózes csipke­bokrának lángolása: világit, de nem pusztít. A Szeged munkstársa ezután a következő kérdést intézte a püspökhöz: — Méltóságos uram, Magyarország szomorú is nyomorúságos helyzetiben hogyan látná azt a munkát, amelyet a kormányzati faktoroknak a magyar nép boldogulásának érdekében foly­tatnia kellene a mai irány helyett? A püspök azonnal megérezve a politikum szürke árnyát, a kővetkező szavakkal tért ki a kérdés e!ől: — A nemzet jövendője szempontjából a kormány intézkedéseit helyeseknek tartom és a legfontosabbaknak tartom azt, hogy tudjuk önmagunkat fegyelmezni és a nemzetet jobban szeretni, mint ahogy gyűlölik egymást; felfelé pedig a törvényt feltéilenüt tisztelni kell. Enél­kül nincsen magyar jövendő. (v. gy.) 440 SZEGED A szerelem és szépség himnusza a „V^nmi lemplomA"-b»n héttőtől a Belvárosiban, Március 4. Földessy Arnold gordonkaművész hangversenye a Filhar­monikus Egyesület zenekarának kísére­tével. Tisza-tzálló 8 órakor. ,„ jn A budapesti l'lth.irmontkus 1 lartlUS lí. TArtanAfl zenekari hangversenye Tittel Bernát veaetésével, Sas enloyöroyl EiAsslö hegedüvész közreműködésével Március 22. V-Ik bérleti Filharmonikus han gver sert y Fichtner Sándor karnagy vezény­lete alatt. Eladó házal, földbirtokok PETRIK ANTAL nyűg. áltpt. tanácsos, O. P. B. által engedélyezett ingatlan forgalmi irodája, törv. bei. cég, Ssageden. Iroda t AMIIa-níca 7. Telefon: 5—69. Lakás: StAclé utca 8/b. Teleion 13-36. 830 Egészségesnek lenni a legkönnyebb! Mértékletes élet, rendszeres munka és naponta egynéhány csésze jó tiszta bab­kávé megóvja testünket a beteg­ségektől. A kávé azonban legjobb minőségű és helyesen pörkölt legyen, minden pótlék hozzáadása nélkül! 938 Meinl Gyula r. t. W n 7 I Q M FDT dol°g. hogy finom ék­I\WAl101llL.I\ 1 8zert legolcsóbban az ÉKSZERIPAR ^ákkü8Zit'iavit" SZEGEDEN üögS"brillián8" GRÓF-PALOTA Takaréktár utca. Kérem kirakatom megtekintését. 731 MŰVÉSZEK SZEGEDEN Rózsahegyi Kálmán. Este ezer ember figyelte a reszketését, a si­mogató magyar szavait, az igaz könnyeit, ame­lyek elborították a szemét. Este ezer ember figyelte és várta csengő kacagását, amely szét­húzza, ikaratlanul is, minden ember száját. És este ezer ember fehér zsebkendője emelkedett egyszerre és lassan a megnedvesült szemekhez és sztán ezer tenyér verődött össze — mint hatalmas dobokon a cintányér — és egy külön orkesz­ter ünnepelte, dicsérte és hívta, amint megjelent a brokát előtt Rózsahegyi Kálmán, a cigány, a gazember, * magyar szinész, a méltóságos ur, a Nemzeti Szinház örökös tagja. A csöndes magyar szavak könnyes muzsikusa. Csöndben meghijolt ott a brokát előtt és ezüstös htja lehullott a homlokára. Es egy külön orkeszter ünnepelt, egy külön ezer tagu zenekar, egy ezer tagu szinház. Ahogy most — a dübörgő tipsok, könnyek és mosolyok után — együtt ülünk, már nem cigány, nem szinész és nem méltóságos. Csak Kálmán bácsi. Vadász, boros, pipás ember. Akinek meg kell simogatni ezüst-erdő haját. Amint a bort is és fenékig hajija, a fiáról beszél. Rózsahegyi László. Párisban van, busz éves, ezerkétszáz frankot kap és nézi a királyi köl­tök és a fenséges dilosok kiráiyi fényű váro­sát. Ujiágiró lesz. Kálmán bácsi most elküldte kicsit. Nézze végig Párist és Londont, Berl nt és Rómát, Husz éves, most még nézelődjön. Nézzen, mindent, amit csak lát, amit csak akar. Aztán lassan, ahogy pipázunk, az éleiére térünk. Először csak ennyit mond: — Minden szép volt, ami elmúlt, a sors a tenyerén hordott harminc éven át és én meg­köszönöm. Hogy, hogyan kezdődött? Az Aka­démia után bárom évig Debrecenben voltam, aztán két év Kolozsvárott, két év a Magyar Szinházban és 1900: Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Szinház tag/a ... Novemberben éppen huszonöt éve... Lassan enyhül meg és lassan kezd keresgélni íbbín, ami volt. — Minden szerepel szerettem. Ugy vagyok én, mint a szobrász, vagy a piktor; amit be­feleztem, az nem nagyon érdekel mar. Engem az izgat, ami jönl Ha én egy szerepet tisszer eljátszottam, az tökéletesen elég. Ez azonban nem jelen i azt, mintha kéiz volnék a szerep­pel, hisven még a századik előadáson is jön ho zá uj, még mindig formálódik és színeződik. — Sierettem a Dandin Györgyöt, a Bort, szerettem mindegyik Shakespearet és n»gyon szerettem Hamlet Sírásóját. Örömmel dolgoz­tam a fiatal magyar szerzőkért. Hogy mást ne mondjak, én fejeztem föl Zilahy Lajost. Ami­kor a kis kadét eljött hozzám egy kis d rab­bal, egy ismeretlen fiatalember, egy kadét. El­hozta a darabját és eljátszottam az Apollóban. — Eleinte operette szinész voltam. Hires fütty-művész voltán, a Newyork szépében volt egy fütty-kuplém, amiről még mindig be­szélnek. — És most rájöttem arra lelkem, hogy ke­vesen vannak olyan színészek, akik meg tud­ják játszani és szeretik a magyar figurákat. Alföldi gyerek vagyok! Endrődön születtem, Békésmegyében. Egyszer azt kérdezte tőlem egy előkelő fővárosi kritikus, hogy hogvan tudom olyan természetesen csinálni a tanítót a a Süt a napban, csak ennyit feleltem rá: Roppant könnyű fe'adat ez számomra. Eze­ket a nyolcgyermekes kopott, nyomorult tanító­kat nagyon is ismerem. Alföldi gyerek vagyok! — Amikor én pesti szinész lettem, ahelyett — mint a többiek — Berlinbe mentem volna tarulmányozni a német színészeket, Orosháza mellé vonultam, Kakasszikre. Egy öreg gu'yás­1918 március 3. nál laktam egy nyáron át, a karámban. — Nagyon szerelem a természetet. A leg­nagyobb gyönyörűségem a vadászat, a pipa is az asszony. Lelkem, ezért megeprthendálhat­nak néhányan; monduk igy: az asszony, a vadászat, meg a pipa! — Már régen ráfeküd­tem a speciális magyar alakokra, nagy gyö­nyörűségem telik bennük, csak az emlékeze­temben kell keresgélni és mindjárt kész a fi­gura. Nem tudok olyan alakot, akivel ne talál­koztam volnál És mégis ebben a munkában ntgy segítőtársam volt a drága, elszerderült Gárdonyi Géza. — Most ötven ives koromban jöttem rá a mestersigem izirel Most kezd csak szép lenni a színészet! És nagyol hörpint a borból. L» egészen a fenékig. — Még egy esztendeig szeretnék dolgozni ebben a mestercégben, azután visszavonulni egy csöndes, zöld zsalugáteres tanyára. Nem szeretném, ha egészen megrokkanva kerülnék le a színpadról... Most melegen és szeretettel beszél iskolájá­ról, a tanítványairól, akiket tanit, gondoz, vé­delmez és csodái. Ezt nem akarja abbahagyni. — Tanítani fogok egészen végig! — mondja. Ez nem fáradtság, ez gyönvörüség. Örömmel beszél az előadásról, a szegediekről. — Mondhatom neked, a szegedi társulat a legkiszebb az összes vldiki társulatok között. Pedig nagyon ismerem őket. Most jártam vé­gig a városokat. Egy perc rrulva elszomorodik. Egy levelet huz elő. Wlassich Qyula irta, a főigazgató, akit elküldött a miniszter. A kis báró irta, amint mondja. A cimzés: „Méltóságos Rózsahegyi Kálmán urnák, a Nemzett Színház örökös tagjának". Ez áll benne: Kedves Kálmánom! Őszinte meghatottsággal értesül'em Heve­sitől arról, bogy szerettetek volna személyesen búcsúzni tőlem. Azt válaszoltam, hogy re tegyétek. Túlságosan szeretlek Benneteket ahhoz, hogy egy ilyen ünnepélyes búcsúzást ki tudnik tar­tani. írjatok alá egy egyszerű ivet: akézvonás­tokat szeretném megőrizni. Szivböl ölel szerető barátod: ifj. Wlassich Gyula. Mikor elolvasom, igy szól: — Elment a kis báró. Ez a levél mutatja meg, hogy ki volt ö nekünk. Most még csak az hiányzik, hogy elküldjik Hevesit Is ... Hára simogatja ezüst-erdő haját. És elfordul. Nem tudom, mit rejte t el a szemében. Vér György. Vasárnap megnyílik a SZEGED jegyirodája. Dugonics-tér 11., Müller-ház. TELEFON: 306. Árverési hirdetmény. Közjegyzői irodámban, Széchenyi-tér 5. szám, folyó cvi március hó 3-án (kedd) dél­után 3 órakor árverésen készpénzfizetés mel­lett eladatnak a következő ékszerek: Egy ezüst cigarettatárca, négy darab arany­gyűrű. A forgalmi adót vevő fizeti. Kelt: Szegeden, 1925. február 25. Dr. Helnrlch István kir. közjegyző. 397 BELVÁROSI MOZI p«2K£; 1?$™ Korzó Mozi Március 2., 3. és 4-ín, hétfőn, kedden és szerdán: A Fox-filmgyár különleges alkotása! A szerelem és nöi szépség filmje! VÉNUSZ TEMPLOMA. Amerika epernél több női szépsége filmen. Szemet-lelket gyönyör- U«MM 22 kí ÍI^IIIB ködtetö megigéző szépségek 7 felvonáson keresztül. Főszereplő: IWacSST y I 13 R1141II Ezt megelőzi: HENCUDÁTÓL-BONCIDAIG. 2 felvonásos falrengető burleszk. Március 3. és 4-én, kedden és szerdán: A szellemidéző. Hans Heins Ewers regénye filmen 6 felvonásban. Főszereplő:Ferdinánd vonAllten.És a Palhé Revü. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. W I

Next

/
Oldalképek
Tartalom