Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-04 / 51. szám

2 SZEGED 1925 március 4. A szegedi trafikok mától kezdve árusíthatnak kincstári értékjegyeket. Szeged, március 3. (Saját tudósító Mól.) Különös meglepetés érte kedden azokal, akik valamelyik szegedi trafikban posta-, okmány-, forgalmi adóbélyeget, vagy más valamilyen kincstári értékjegyet akartak vásárolni. A trafi­kotok közölték vevőikkel, hogy ki ncslári érték­jegyet egy uj, kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében nem árusíthatnak, azok árusítására kizárólag a föpost i és a fiókposták jogosultak. Ha tehát valaki levelet akar küldeni, csikis valamelyik postahivatalban vásárolhat] * meg a rávaló bélyege*. A kiszolgálatlan értékjegyvásárlók méltatlan­kodva vették tudomásul a kellemetlen rend­sicrvállozásl, amelynek okát senki sem ismerle és vagy elmentek a postára, hogy ott szép, háborús időkre emlékeztető sorba áll/a meg­vásárolják a szükséges értékjegyeket, vagy pedig — ha nem érlek rá — elhalasztották a vásár­lást kedvezőbb időre. A hirtelen kiadott és végrehajtott rendelet a trafikosok körében leírhatatlan izgalmat és méltatlankodást kelieit, mert a szegedi kistrafi­kcsok túlnyomó része nagyon rászorult arra a néhány százalékos jövedelemre, amit a bélyeg­árusítás jelentett számára. A legtöbb szegedi kistrafikos hadirokkant, vagy hadiözvegy, a trafik jövedelmén kivül más jövedelme niics és jövedelmének köiel ötven százaiékát veizti mo<t el a bélyegrendelet következtébm. Érte­sülésünk szerint a kistrafikosok egyesüleiük utján megkísérlik a rájuk nézve rendüvül mél­tánytalan, d: a közönség szempon jából is joggal sérelmezett rendelet visszavonatását. Hogy akciójuk sikerül e, ezt nem lehet tudni, mivel a kereskedelmi minisz er az ország súlyos pénzügyi helyzetével indokolta meg a r^nd ele­tet. Az államnak nagy szüksége van — ugy látszik — arra a ju alékra, amelyből eddig a kistrafikosok éllek Fölkerestük Márton Károlyt, a szegedi posta főnökét, aki a kérdésről érdeklődésünkre a kö­vetkelőket mondotta: — A kereskedelmi miniszter rendeletét ma közölte velünk Írásban a postaigazgatóság, de már tegnapelőtt kaptunk róla telefonértesítést azzal, hogy szüntessük be a kincstári érték­jegyek viszontelárusitóinak való kiadását. A rendelkezés azonnali, te jes mértékben való végrehajtása természetesen technikai akadá­lyokba ü között, de holnap, szerdán már min­den vo.ialon életbeléptetjük. A rendelet értel­mében megvon'uk az értékjegyárusi ás jogát azoktól a trafikoktól, amelyek vagy a főposta, vagy a hét fiókposta körzeébe esnek. A fő­posta körzete a Tisza Lajos-köru'on belől eső városrész. A Tisza Lajos-köruton levő trafiko­sok joga — a körút forgalmára való tekintet­tel — megmarad'. — A rendelet kiadására azért volt szükség, mert ujabban a pénzügyminiszter a pénzügyi értékjegyek forgalmának lebonyolításával is a postát bízta meg és a pénzügyigazgatóságokat fölmentette ez alól a kötelezettség alól. A posta igy ujabban nemcsak a postai értékjegyek árusításával foglalkozott, hanem az okmány­bélyegeket, a forgalmi adóbélyegeket, söt még a marhaleveleket is a posta árusítja. A pénz­ügyi értékjegyek árusításáért, illetve közvetíté­séért, ami meglehetfism nagy rru íkatöbblelel Jelenteti a hivatal számára, nem kapott a poita semmit sem. Most azonban, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is árusit, a meghatározott ju­talék a postát illeti. — A nelyzet egyébként még nem alakult ki vég'egesen, de most v«n kialakulóban. A ren­delet végrehajtásával ugyanis nyilvánvaló sére­lem ért nagyon sok trafikost és indokolatlan anyagi előnyööz jutottak azok a trafikosok, akik véletlenül nem tartoznak egyik postahivatal kör­zetébe sem és igy bélyegárusitó joguk épség­ben megmaradt. A rendelet sok szabály alan­ságnak lehet a szülőoka. Az élelmesebb célyef­árusitásra is jogosu't trafikosok ugyanis foko­zott mértékben és fokoioít eredménnyel tehe'.i meg a jövőben azf, hogy nagyobb kereske­delmi vállalatok hatalmas értékjegy szükségletét, a forgalmi adóbélyegeket és a poslabílyegeket — házhoz szállítják, ső(, hogy a vállalatok síivesebbea szerezték be tőlük bélyeg szükség­letüket, bizonyos árengedményre is hajlandók. Ezzel nemcsak indokolatlan jövedelemtöbblet­hez jutnak, hanem mtgká osiják a kiucitáit is. Ha. a posta tudomás! szerez ilyen vissze­élésről, a trafikos ellen megindítja az eljárást, azonban tudomást szerezni róla nagyon bajos. — Ismétlem, az uj rendszer mos! van kiala­kulóban. A rendelet följugositja a postaigazga­tóságot, hogy bizonyos, méltányos esetekcen kivételt legyen. Azok a trafikosok tehá', akik sérelmes ek tartják a bélyegárusitási joguk megvonását, a postafőnökség határozatát meg­felebbezheti a postaigazgatósághoz, amely ese­tenkint birálja el a kérdést és méltányos eset­ben visszaadhatja a jogot. — A rendelet egyébként —|megi'élésem sze­rint — a hadirokkant és hadiözvegy trafikoso­kat érinti legsu yosabban, mert vin sok olyan trafikos, akinek a trafik csak mellékjövedelmet jelent ts megélhetését mis jövedelemforrásból is biztosithatja. Az a hadirokkant azonban, akinek a trafik jelenti egyedüli kereselforrását, a béiyegárusi ás megvonása miatt nagyon ér­zékenyen károsodik, sőt exisztenciája kerül vég­veszedelembe. A p)stífőnök nyilatkozatában találhatnak némi megnyugtatót az érdekelt kistrafikosok, az a kérdés azonban, hogy a postaigazgatóság a benyújtandó felebbezések elintézésekor milyen álláspontra helyezkedik. Egyelőre a helyzet az, hogy a kisköruti és a külvárosi kistrafikokon kivül csak a postahivatalokban szerezheti be a közönség értékjegy szükségletét. megnyílik Szeged, március 3. (Saját tudósilónktól.) Évek óta Szegtd összes tényezőinek és elsősorban magának a városnak legkomolyabb sérelme az, bogy a békeszerződések ratifikálása ellenére sem nyitották meg a szeged—temesvári vonalat, amely pedig igen fontos és jílentős volt Sze­ged életére a boldog béke napjaiban. Amióta S;eged a trianoni rajzolás után végváros lett, ahelyett, hogy a többi végváros mintájára hatal­mas lendülettel fejlődött volna előre, nemcsak hogy megállott a fejlődés utján, hanem határo­zottan visszafejlődött. Szeged állomása, végállo­mást jelent, ahol megáll minden forgalom. A forgalom hiánya miatt nem tud boldogulni Sze­ged kereskedelme, üresek a raktárházak és üres Szeged kereskedelme. A forgalom teljesen el­terelődött Szegedről. A szeged—temesvári vonal megnyitása érde­kében hosszú évtk óla harcot vívnak a külön­böző siegedi érdekeltségek, intézmények és hatóságok és ehhez a harchoz legutóbb csatla­koztak a román, Illetve a szerb érdekeltségek is. Ennek azegyütes harcnak most már ugy látszik meg is lett az eredménye, amely szerint a szeged—temesvári vonal rövidesen és hat évi szünet után meg fog nyílni. A Szeged munka­társának ugyanis alsalma volt beszélni egy olyan illetékes Jaktorral, akt maga is résztvett a leg­utolsó tanácsktidsokon és aki teljesen ismeri ezt a fontos ügyet. Az ille'étei faktor a követke­zőket mondotta: — A nemrégiben megtartott génuai menet­rendi konferenciái hosszasan tárgyaltak a sze­„Két hónapon belül ~ -temesvári forgalom." ged—temesvári vonal sorsáról és a tárgyalások folyamán a különböző aemielközt érdekeltségek azt a határozott kijelentést tették, hogy kívána­tosnak tartják a vonal sürgős megnyitását. — A konferencián ezenkívül az egyes vasutak •zt az óhajtást tolmácsolták hitározott formá­ban, hogy kívánatosnak tartják azt, hogy az Orlent expressz — ugy mint régen — Szegeden haladjon keresztül. A né Hány hét előtti belgrádi magyar-szerb kereskedelmi tárgyalások torán is hosszasan vitattál ennek a vonalnak kérdését és a tárgyalások végén már konkrét tervek ts készültek a vonal megnyitására. Ezekről a konkrét tervekről ebben a pillanatban még korai lenne nyilatkozni, de az tény, hogy az összes érde­keltségek kívánják a vonal megnyitását. — A vonal megnyitásának jelenleg csupán egyetlen akadálya van; ez pedig iz, bogy Oroszlánosnál még 1919 ben körülbelül egy kilométernyi távolsájgban felszedték a pályates­tet. A belgrádi tárgyalásoson erről a kérdésről is történtek konkrét megállapodások, amennyi­ben a szerb államvasút hajlandónak mutatko­zott helyrehozatal a pályát. Ennek megtörténte után pedig semmi akadálya nem lesz a vonal megnyitásának. A helyzet ma az, hogy körül­belül két hónap múlva Szegeden keresztül fog jutni az osztende—bukaresti vonal. Ezt a hirt Szeged összes tényezői örömmel fogadták, meri hiszen mindenki tudatában van annak, hogy csak a temesvári vonal megnyi­tása vonhatja maga után Szeged forgalmának és kereskedelmi életének fejlödisét. Igazságuk tudatában — tovább sztrájkolnak a nyomdászok Szeged, március 3. (Saját tadósitónktól.) Ma délelőtt ismét beidézték a rendőrségre a Sze­gedi Uj Nemzedék sztrájkoló nyomdászait és ujólig kihallgatták őket követeléseikre nézve. A nyomdászok ujtbb megidézése valószínűen azért történt, mert a kedden reggel két oldalon meg­jelenő kutzusujság tovább folytatta politikai vá­daskodásait és azt irta, hogy a Tevéi-nyomda személyzete ugyanolyan fizetést kapott, mint a szervezett nyomdászok. A rendőrségen azonban bebizonyosodott, hogy a Tevéi nyomda személy­zetének lényeges összeget kitevő olyan követe­lései vannak, amelyek az drszabilyzat szerint a szervezett munkásoknak járnak. A szervezeti nyomdászok ugyanis csak nyolc órát kötelesek dol­gozni naponta, ezenfelül pedig csak akkor, ha va­lamely rendkívüli és sürgős munka elvégzéséről «an szó, auiért megállapított túlóradíj jár. A Tevéi-nyomda személyzete ezzel szemben állan­dóan 12, sőt sokszor 14 órát dolgozott naponta, de a túlórákért az árszabályban megállapltolt összegnél jóval kevesebbet kaptak, sőt a nyolc­órás munkadíjból Is levontak tőlük öt százalékot. Megállapítást nyert tehát, hogy a nyomdászok jogos bérkövetelések miatt léptek sztrájkba és így sehogyan sem sikerült annak a kurxus­felterésnek bizonyítása, hogy ez a sztrájk— poli­tikai sztrájk. A nyomdászokat ezért isméi elbocsátották a rendőrségről. A kurzusujság igazgalósági kedden levelet küldölt szét a nyomdaszoknak, amelyben fel­szólítja őket, bogy az ipartörvény értelmé >en kétheti felmondási idejüket töltsék ki. A nyom­dászok ma elhatározták, bogy a felszólításra nem válaszolnak és azt figyelembe ve veszik. A nyomdászok ma nyilatkoztak munka'ársunk előtt és kijelentették, hogy azt sem bánják, ha soha vissza nem térhetnek munkahelyükre, mer a két esztendeje tarló napi 12 órai munka annyira kimerítette őket, hogy nemcsak munka­kedvüket, hanem egészségüket Is elvesztették. A Tetrél-nyomda igazgatósága, hogy a kurzus­lap megjelenését biztosíthassa — miután Buda­pesten nem boldogult —, most a kisebb vidéki városokban igyekszik szervezetlen munkásokat összeszedni. A jelenlegi késoldalas újság elállí­tásához megnyerték a szegedi Kaltura-nyomda egyik szervezetlen munkását, Ambrus Lászltt, azonkívül a Kjrzó Mozi egyik gépészét, vala­mint egy volt siegeli nyomdatulajdonos! is. Ez azonban a sztrájt kimenetelére nincs be­folyással, miután a nyomdá zok meg vannak győződve arrói, hogy a gyakorlatlan munkások beállítása a nyomdanak nem hisznol, hanem •<etemes károkat fog oxozni. A bérharcban álió felek között ezideíg semmi­féle közeledéi, vagy annak kszdjményezése nem történt. MMMMMWMMMMMMMMMMMMWMMftM A SZEGEID telefonszámai: Szerkesztőség 13—33. Kiadóhivatal és jegyiroda . 306. Nyomda 16—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom