Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-04 / 51. szám

1925 március 3. SZEGED 459 54 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! Van-e adószedő joga a katolikus hitközségnek? Szeged, március 3. (Saját tudósítónktól.) öt évvel ezelőtt, 1920-ban alakultak meg Szegeden a római katholikus hitközségek teljesen a protestáns és zsidó hitközségek szervezetének mintájára. A katholikus kitközségek megalakulását á csanádmegyei püspökség jóváhagyólag tudomásul vette, a kormány azonban, ahova a vezetőség szintén felterjesztette az alapszabályokat, mindezideig nem nyilatkozott Írásban a jóváhagyásról. A hitközségek megalakulásuk püspöki jóváhagyása után megkezdték működésűket és annak keretében éppen ugy, mint a más felekezeti hitközségek is, kivetették híveikre az egyházi adót. Az adót a városi adóhivatal hajtotta be közadók módjára. Az adóztatás ellen egészen a legutolsó időkig senki sem tiltakozott, most azonban egészen váratlanul erélyes tiltakozás hangzott el ellene. Dr. Márton József nyugalmazott ítélőtáblai biró, gyakorló ügyvéd adott be a város tanácsához ebben az ügyben érdekes beadványt. Bevezetőül elmondja, hogy a városi adóhivatal közege a katholikus hitközség által kivetett egyházi adó erejéig zálogolást foganatosított lakásán és közölte, hogy a lefoglalt bútordarabok elidegenités2 kimeríti a sikkasztás tényálladékát. Dr. Márton József ezek után azt kéri a tanácstól, hogy a jogtalan zálogolást torolja meg és annak végrehajtását függessze fel, „mert nincs olyan törvény, vagy törvényes rendelet — mondja —, amely szerint én egyházi adót lennék köteles fizetni. Szegeden kegyúr a nemes város és ez látja el az egyházat. Katholikus autonomia Magyarországon nincsen. Ha Szegeden alakult egyházközség, ez privát társulat. ebbe én nem léptem be, ebbe engem megfelelő törvény, vagy törvényes rendelet hiányában senki sem kényszeríthet be, ennek én jog szerint nem tartozom fizetni semmit sem. Hű fia vagyok az egyháznak s ha rám szorul, adózni is fogok neki, de jogtalanul nem hagyhatom magam megadóztatni és kriminálissal fenyegetni." A város tanácsa ezt a beadványt, amely meglehetős konstemációt keltett az adóhivatalban, véleményezés végett kiadta a belvárosi katolikus hitközség vezetőségének, ahonnan terjedelmes válaszirat kíséretében érkezett vissza. A válaszirat szerint a hitközség nem követett el jogtalanságot akkor, amikor tagjaira egyházi adót vetett ki, mert öt évvel ezelőtt szabályszerű megalakulásával ugyanazokat a jogokat, nyerte el, amelyek más felekezeti hitközségeket is megilletnek. A Csanádi püspök a szegedi autonóm hitközségek megalakulását annak idejen jóváhagyólag tudomásul vette és a hitközségek a kormány tudtával és szóbelileg közölt hozzájárulásával alakultak meg. A püspökileg jóváhagyott hitközségek áltat kivetett egyházi adók behajtását a város tanácsa szabályszerű határozattal a városi adóhivatalra bízta azzal, hogy a katolikus adókat is ugyanugy kezelje, mint a protestáns és a zsidó hitközségek által kivetett adókat. A hitközség vezetősége kifejti válasziratában, hogy a katolikus hitközségekre is ugyanazok a törvények érvényesek, amelyek más hitközségek működésének kereteit megszabják. Eszerint minden katolikus ember, aki hat hétnél tovább tartózkodik a városban, automatikusan tagja lesz a katolikus hitközségnek anélkül, hogy belépését bejelentené és a hitközségnek autonóm joga az egyházi adókivetés. A város tanácsának legutóbbi ülésén élénk, szinte szenvedélyes vitát keltett dr. Márton József beadványa és a belvárosi katolikus hitközség válaszirata. A vita során az a kérdés jegecesedett ki, hogy a szegedi katolikus hitközségek megalakulása, tekintettel arra, hogy a kormány jóváhagyása hozzá ínég nem érkezett meg, szabályszerű megalakulásnak tekinthető-e, mert a hitközség csakis szabályszerű megalakulás esetén gyakorolhatja az adókivetés jogát. Á tanács hosszura nyúlt vitája meddő maradt, mert a vélemények homlokegyenest ellenkeztek egymással. A polgármester végül is ugy oldotta meg a kérdést, hogy az iratokat kiadta a tiszti főügyésznek véleményezés végett. A tanács igy a tiszti ügyészség véleménye alapján dönti el dr. Márton József beadványának sorsát, illetve azt a kérdést, hogy van-e adószedési joga a szegedi katolikus hitközségeknek? Kétmilliárdnyi passzívával kényszeregyezséget kért a „Ferrária" vasárugyár. Harmincöt százalékot ajánlottak föl a hitelezőknek. Férfi és nöi divatcikkek gazdag raktára Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17, m Csekonics-utca 6. Szeged, március 3. (Saját tudósítónktól.) Hetekkel ezelőtt részletesen beszámolt arról a Szeged, hogy az elmúl években jelentősen fejlődő szegedi Ferrária vasárugyár részvénytársaság, a sok tízmilliárddal összeomlott budapesti Slderonnál jelentős mennyiségű összeget vesztett el. A Sideron bukásával kapcsolatban szin'e megrendült az egész vaspiac és a különböző kisebb és nagyobb v süzemek egymásután jelen'ettek be fizetésképtelenséget, illetve omlottak össie. A fővárosi piac megrendülése rraga után vonta azt, hogy a Ferrária is üzemei nem tudták értékesíteni hatalmas roktárukat mivel pedig ezzel kapcsola'ban a Ferrária által alapított Hungária vasüzem sem tudia elhelyezni hatalmas és értékes raktárát, igy ennél az üzemnél is mintegy egymilliárd provizórikus veszteség jelent kezett. Hetek előtt, amikor ezek az események be következtek, a Ferráriánál természetesen fizetési nehézségek állottak elő. Ennek folyaniánye képen — mint annak idején jelentettük — redukálni kel'ett az üzemet és igv mintegy száz munkás rmridt kenyér nélkül. A gyár azonban mindent elkövetett, hogy a termelést ne kelljen teljesen beszüntetni és hogy igy a fokozódó munkanélküliség idején ne kerüljön ujabb munkáscsapat kenyér nélkül az utcára. A legnagyobb nehézségek kö ölt igy körülbelül negyven munkást dolgoztattak még a nehézségek bekövetkezésekor is. Ezzel egyideiüleg a gyár tárgyalásokat kezdett a hitelezőkkel az ügy békés elintézése érdekében. Heteken keresztül tartottak ezek a tárgyalások, amelynek során szinte az ős zes szegedi bankokkal történtek megbeszélések, tekinettel arr», hegy szinte az összes bank hielezője vüt a Ferráriának. Ezek a békés tárgyalások azonban az elmúlt hét utolsó napjaiban nem jártak eredménnyel. A hitelezők nem kivánták békéi uton rendbehozni a Ferrária ügyét. A Szeged munkatársa illetékes helyről ugy értesül, hogy a sikertelen békés tárgyalások után, A Ferrárla részvénytársaság a keddi nap folyamán a tőrvénysziktől csődönkivüli kényszeregyezséget kirt. A kényazeregyezséget a lörvényszék el is rende te. Értesülésünk szerint az az összeg, amelyet a Ferrária a legutolsó időkben — többek közölt a Sideroonal kapcsolatban — elvesztett, mintegy négymilliárd koronára rug. A passzívával szemben a gyárnak mintegy 1800 millió — kétmilliárd mobil aktivája van és ebbe az összegbe nincsen beleszámítva a gyár gépei, helyiségei fs fölszerelései, hanem csupán a rak áron lévő kész és félig kész, munkára váró áru; miután a gyár a termelést nem akarja abbahagyni. A Ferrária a kényszeregyezségi kérvényben egyelőre 35 százalékot ajánlott föl hitelezőinek, de a valószínűség az, hogy ez az összeg ötven percentig, a gyár teljesítőképességének maximumáig fog emelkedni a tárgyalások folyamán. Értesülésünk szerint a Ferrária hitelezői közölt jobbára a legismertebb szegedi pénzintézetek szerepelnek, de mintegy egymilliárd erejéig érdekelve vannak fővárosi áruhitelezők is, amelyeknek egyrésze a Sideronnal kapcsolatban ugyancsak összeomlott. A szegedi törvényszék egyébként a gyár vagyonfelügyelőjéül dr. Szivessy Lehel ügyvédet btzta meg. A lénysxeregyezstgi eíjárá* körülbelül hat hét alatt le fog bonyolódni, ezen idő alatt a gyár természetesen továbbra is dolgozni fog, egyelőre csak a meglévő negyven munkással, de ha az elhelyezések sikerülnek, ez a szám rövidesen emelkedni fog. A kényszeregyezsígi kérelem máris érezhető, miután már az első órákban sikerült anyagilag lehetővé tenni ait, hogy a munkások zavartalanul és teljes munkabérekkel dolgozhassanak. A gyár kérelme egyébként lehetővé teszi azt, hegy a „Hungária* ne kerüljön ugyanebbe a helyzetbe es igy az egyre fokoxódó nehéx gazdasági viszonyok közepette a szegedi munkanélküliek ezrei nem fognak megszaporodni újból egy sereg kenyértelen és szerencsétlen munkással. (v.) Leirer Lőrinc álhatatosan tagad. Kedden délután ismét kihallgatták. — Ellentmondások. — Gyűlnek agyanuokok. Budapest, március 3. Mintegy két hét óla folyik a nyomozás Leirer Amália kegyetlen gyilkosa után és ezalatt az idő alatt a íeidőrségről a legkülönbtaőbb hirek, híresztelések és személyleírások kerüllek ki a nyilvánosságra, amelyeknek nem volt egyéb jelentőségük, minthogy megtévesszenek — valakit. Ez a vaiaki pedig nem maa, mint Leirer Lőrinc, a meggyilkolt leány idesapfa. Az öreg Leirer ellen a lefolytatott nyomozás alatt súlyos gyanuokok merültek fel és itt mutatkozott meg a. rendőrség helyes taktikájf, amikor egészen titokban folytatta a nyomozást. Leirert egyébként már tegnap este őrizetbe vették. Éppen ugy, mint a budapesti lapok, a Szeged is megemlékezett a rendőrség különböző tévedésbeejtő személyleirásairól és éppen a nyomozás éroekébsn nem állott móduaköan már egy hét előtt megnevezni azt, akire a rendőrség gyanúja tulajdonképen irányult. Az ekő g/anu akkor irányult az öreg Leirer ellen, amikor a gyilkosság felfedezésénél feltűnően nyugodtan viselkedett, sőt meg sem nézte leányának holttestét. Amikor ki asartáfe nyitni az ablakot, nen volt Kgyéo dolgi, minthogy vigyázzon a zongorára, amelynek megárt a hideg levegő ... A hollandus gyáros elutazása után egyedül maradt az öreg és ekkor naponta fö járt 3 rendőrségre, hogy „ellenőrizis a nyomozás Ekkor pedig már javában folyt a nyomozás az öreg Leirer ellen. Állandóan sürgette leányának eltemetését, nera akarta, hogy a rendőrség még egyszer megnézze, majd különböző fiatalemberekre afcaría a rendőrség gyanúját terelni. As öreg állandóan titkos helyekre járt és egy 35 ér köt üli nővel érintkezett titokban, aki hoswab'j ideje barátnője volt. A temetés napján rendkívül érdekes eset játszódott le. Szombaton délulánra tűzték ki 1 temetést. A délelő ti órákban tizenkét detektív kereste Lsirer Lőrincet, mert a fősapüánysáunak az volt az elhatározása, hogy tetemrehivást rendez Leirer Lőrinccel. A terv az vol', hogy valamilyen ürüggyel kiviszik őt vagy a bonctani intézetbe, vagy a rákoskeresztúri temető halottasházába, ott felnyitják a koporsót és megmutatják az apának a leánya borzalmasta torzul arcát. Azonban Leirer Lőrincet a temetés napján nem lehetett megtalálni. A gyanuokok egyre joOban súlyosbodtak, noha Lrirer Lőrinc — ha valóban ő követte el a gyilkosságot — hallatlan és példátlan lelki nyugalommal és raffinériávsl játszotta az ártatlan ember szerepét. A temetésre különbem messzemenő intézkedéseket tett a rendőrség. Eiek az intézkedések éppen Leirer Lőrinc érdekében történtek, mert a rendőrség tudta, hogy az egész város már napok óta arról beszél, hogy csak Leirer Lőrinc lehet a gyilkos és attól tartotta*, hogy & temetésen botrány lesz, esetleg megtámadják és meglincselik a gyilkossággal gyanúsított apát. A gyanuokok Leirer Lőrinc ellen ? A már iemerts'ett gyanuukokon kisül t legsúlyosabb gfanuoí'ok Leirer Lőrinc családtagjaj résiéiől kerüllek it rendőrség:-. Kiderül?, bogy Leirer Lőrinc kegyetlen, haragos természetűt hirtelen indulatu ember aki éppen ezért családjának legtöbb tagjával nem is volt összeköttetésben. A kihal'ptásefc alkalmával kiderült, hogy Leirer Lőrinc egyik leánya atyjántk zsarnoki viselkedése miatt már Öngyilkosságot kísérelt meg. A rendőrség 'udta art is, hogv Leirer Lőrinc szerelmi ajánlatokkal üldözte saját leányát, akit huiz évig nsm íá'ott és akivel esik akkor is-