Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-04 / 51. szám

Egyes »iáw ára 2@Q0 korona Szerkesztőség: 3eák Ferencutca 2 (Ffireá iskolával szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy h talpra helyben 40000, Budap isten és vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, l hasábon 1000 kor. Szövegkőzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100o. -al drágább. VI. fvfolyam. Szeged, 1925 március 4, SZERDA. 51-ik szám. A magyarrá lett villamos. A szegedi villamosvasút magyar kezekbe került 8 ezzel véget ért az a sok panasz, interpelláció, ötlet, amely egymást kerget e a háború alatt s ez idegen — ellenséges — vagyon elkobzásával kivánt belek*pcsolódni a világtörténelembe. A kérdésnek ezzel a részével nem is foglalkozunk, az a nemzetközi jogra tartozik, amiben nem éppen a közgyOlési témakeresés szerint intézkednek a paragrafusok, őszintén bevallva a külföldi töke ellen sem vigyünk hajlandók harsonázni. A háború előtt sem telt mindenre idehaza és sokkal kevésbé telik most, amikor állandóan feldúlt arcú, nyugtalan idegzetQ emberek seregével találkozunk s a gond sikerrel végzi siú-munkáját. Szívesen fogadjuk vállalatainkba a külföldi tökét, friss vér ez az elpelyhadt — sokszor nüvileg bídésessé tett — erekben, de félő, bogy néhány mohó, lelkiismeretlen, főleg tudatlan kéz máris többet ártott a hitelűnknek, jóhirnevünknek, mint amennyit bárom Trianon is árthatott volna. A villamosvasút honi kézbejutásának főleg abbin látjuk az előnyét, hogy megszűnik a kívülről jövő adminisztráció, amely nagy általánosságban lehet célirányos, de nem mindig ludja kielégíteni a sokszor apróságukban fontos és kivültöl nem méltányolható helyi igényeket. Nem gondolunk most arra, hogy a villamos csak városityák háza előtt csikorogjon, a mi szemünkben a villamos szeme egy hatalmas láncnak, amely fölötte lassan kovácsolódik össze. Lemaradt a város-fejlődés versenyében, szó sincs róla. Elárvult utvonalainak rozsdás sinjeit látni szomorúság, a híd hajdani részletei pláne titokzatosan eltűntek, esetleg az a nevezetes renegát Popov ur ir majd egyszer róluf memoárt. Nem akarunk rekriminálni, mién voltunk idáig sok tekintetben elnézőek, amikor a szerződés világos jogokról beszél, inkább reménységünk etikáját fogjuk az uj alakulás hintajába s várjuk a szépsió-igérelek beteljesülését. Egyaránt szól ez a reménykedés a lesántult villamos uj vezetőségének és a városnak, amelytől szeretnénk már nagyobb koncepciókba való kapcsolódást látni. Szeged nem szegény város, hiszen tavaly is ugy tudott gazdálkodni, hogy tizenkéimil iárd készpénzt halmozott fel sz esz ettdö végén. Nem vagyunk barátj i a fölösleges pénzkidobásnak, meglepetések ellen föltétlenül kell védekezni, de min ha túlontúl sok volna az, amit elíre nem látható kiadásnak nevezünk. Esztendők sora óta mi csak foltozgatunk, de az uj ruha gazdaságos befektetésétől fázunk. Egy-egy tanácsülésen csak ugy röpködnek a milliók, — hát jól van, szükséges dolgokra mennek, nincs bennük könnyelműség, de végtére is az igazi takarékosság apróságokon kezdődik s nem minden igény jelent egyúttal föltétlen életszükségletet is. Nincs rendes kórházunk, mert addig taktikáztunk *z újnak fő építésévé', amíg az árak az egekig nőttek. A vízvezetékünk csapnivaló rossz, azt se tudjuk, hol párolog el az a tnenynyiség, amelynek minden igényt ki kellene elégítenie, de bizonyos, hogy éjfélkor nyugodtan elvérezhet bárki, ha egy pohár vízen múlik az élete. Csatornázásunk elévült álomnak tűnik fel, fogalmunk sincs róla, mi van a föld gyomrában, közvetlenül alattunk, merre kanyarognak a hajdani csövek, — de ne kerüljön senki melrg ideben a külvárosokba, mert ott a buja zöld füvei boritolt árkokban megtalálja a legteljesebb pocsolyát minden illataval, pendelyes kis gyermekeivel, legelésző disznaival együtt. Folytathatnánk még, de talán elég egyelőre ez a pár jelszó: kórház, csatornázás, vízvezeték, szóval az egészség szentháromsága, amihez helyi közlekedésünk legfontosabb szerve, a villamos, Járni. Egyszeire rer.dbehozni valamennyit elképzelésnek is tündérszép volna, de ta án hozzá lehet kezdeni ügyes beosztással, mett addig nem vagyunk igazi város, amig ezeket az adósságokat nem törlesztettük le. MMMMMMMMMMMfMWM^^ A német birodalmi elnökválasztást március 29-én tartják. Berlin, március 3 A birodalmi e'nökválasz tás kérdésével több lap foglalkozik. A Ltkalanzeiger és a Vessische Ztitung hangsulyozotan amellett van, hogy a választási technikai előkészüleieket olyan gyorsan tegyék meg, hogy az első választást már március 29 én és a másodikat — amennyiben erre szükség van — trár április 26-án meg lehessen tartani. A Vossische Zeitung a német demokratapárt ügyvezető bizottságának vasárnapi ülésíről szóló hírében azt jelenti, hogy Koch birodalmi gyűlési k'pvitelő, pártelnök kijelentése szerint a birodalmi elnökválasztásnál gyorsan és erélyesen arra keü törekedni, hogy a köztársasági pártok együttműködj'nek és nagy szükség van arra, hogy ezek a pártok már az első valasztás alsaimával közös jelölt személyében egyezzenek meg, A Vorwürts is önmagától érdeklődőnek jelenti ki, hogy a köztársasági pártok valamilyen formában arra fognak törekedni, hogy a birodalmi tlnök választása alkalmával lehetőleg zárt egységben lépjenek fel. Abban a taktikai kérdésben, begy az egyűtthaladásnak melyik formája a legizerercsésebb, a legközelebbi jövőben történik meg a döntés. A Lakalanzeiger szerint a fekete-fehér-piros táborban is meg van az a törekvés, hogy közös jelöltben egyezzenek meg és a lap tudni véli, hogy a közös jelölt személyében történő megállapodásnak kedvezőek a kilá ásai. A Rote Fahne bejelent1 a kommunistajelölt felállítását. A lapok jelentése szerint az elhunyt birodalmi elnök emlékére szerdán tartandó gyászünnepség alkalmából a berlini tőzsde tőzsdenapja eunared. A tőzsdeelnökség idevonatkozó hivatalos döntését mára várják. A Berlini Tageblatt párisi tudósítóját Bríand felhatalmazta a következő nyilatkozat közzétételire : Kéi nagy szocialista: Branting és Ebeit, egymásután távozott az élet sorából, két nagy alakja a világdemokráciának. Ebért elnököl a mérsékelt módszerek jellemezték, amelyekkel a nacionalista áramlatokkal szemben tflidölt. Berlin, március 3. A birodalmi gyűlés pártvezérei megállapodtak abban, hogy március 29 ére tűzzék ki a birodalmi elnök tregváaszta»it. Ha ezen a választáson a jelöltek egyike stm kapná meg az abszolút többséget, akkor az uiabb választást április 26 án tartják meg. Berlin, március 3. A jobboldali sajtó az Ebeit halálát követő napokban mérséklettel irt az elhunyt birodalmi elnökről. Mi azonban már egynéhány lap tiltakozik az ellen a nagy tiszteletadás ellen, amelyben a birodalom hatóságai az elhunytat részesitik. Egy német fajvédő lap azt irja, bogy a Hazafias fajvédő többség Németországban semmiféle szomorúságot nem érez Ebért elhunyta felett. J A kisgazdapártiak állásfoglalása a titkosság kérdésében. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) A kisgazdák a hét végén értekezletet tartanak, amelyen leszögezik a titkosságra vonatkozó álláspontjukat és állást foglalnak a korábbi tizenhat /—» « p0niban is. Sérelmezik a kisgazdák, hogy titkos gyűlések tartása cimén a vidéken állandóan zaklatják a kisgazdákat. Kívánságaikat és sérelmeiket a miniszterelnök elé fogják terjeszteni. A külügyminiszter lépéseket tett a Népszövetségnél az erdélyi magyarság védelmére. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, február 3. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után kegyeletes szavakkal parentálta el Ebért birodalmi elnököt. A magyar nemzet részéről — úgymond — nem maradhatott el visszhang nélkül a nagy férfiú halála, éppen ezért indíttatva érezte magát mindjárt az egész nemzetgyűlés nevében részvéttáviratot intézni a birodalmi gyűlés elnökéhez. (Helyeslés.) Napirend előtt Zsilinszky Endre fajvédő szólal fel a romániai kivándorlási panamáról, amely a román kormány exponenseintek közreműködésével erdélyi magyarokat adott el kivándorlási ügynököknek. Beszél a kivándorlottak szenvedéseiről Brazíliában: Azt mondja, hogy román zsidó nincs a kivándorlottak közt, mert őket a brazíliai kormány nem engedi be. (Derültség az ébredők közt.) Kérdi, hogy a kormány hajlandó-e az oláh brutalitással*szemben represszáliákhoz nyúlni és hogy beszüntetni a Neue Pester Zeitung-ot, amely ugyanazon a napon, nApr román miniszterek a román parlamentben azzil védekeztek, hogy csak magyarokat vándoroltattak ki, megjelentette Duca külügyminiszternek egy nyilatkozatát. Scitovszky Tibor külügyminiszter részletesen válaszol Zsilinszky beszédére. Tudomása van róla, hogy a román közlekedésügyi miniszternek a parlamentben történt kijelentése szerint a kivándorlási ügynökök csak olyan feltétellel kaptak engedélyt a kivándorlási propagandára, hogy működésűket csupán az erdélyi magyarság körére korlátozzák. Maniu ezután kérdést intézett Duca külögyminiszte. hez, hogy helyesli e azt a politikát, amely román polgárokat kivándorolni enged. Duca válaszának az volt az értelme, hogy nem lát semmi kifogásolni valót sem abban, hogy a Romániával elégedetlen kisebbség kivándoroljon. — Súlyos beszámítás alá esik — mondotta tovább Scitovszky külügyminiszter —, hogy a román kormány propadandája következtében Braziliába kivándorolt magyarok súlyos helyzetbe jutottak. Segítséget Románia a bajba jutottaknak azon a címen nem adott, hogy kivándorlásukkal megszűntek román állampolgároknak lenni. A román kormány magatartása merőben ellentétben van azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a kisebbségekkel való egyenlő bánásmód tekintetében nemzetközi alapon vállalt. Erre a miniszter felhívta a román kormány budapesti képviselőjének figyelmét. Megtette a magyar kormány a kellő lépeseket a Népszövetségnél is és lehetőleg segítségben részesiti a kivándorlókat. Ezután áttértek a napirendre. Úgyszólván vita anélkül elfogadják az egyes külállamokkal való kereskedelmi viszonyunk ideiglenes szabálozásáról szóló javaslatot, a trianoni szerződés XIII. része 325. cikkének módosításáról és a Magyarország és Ausztria közt kötött egyezményről, mely a NyugatMagyarországon lakó állami alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák jogviszonyainak rendezéséről szól. Az Ausztriával és Németországgal kötött adóügyi egyezmények e'fogadása után tudomásul vették a Központi Statisztikai Hivatal munkatervéről szóló jelentést. Majd Héjj Imre előadó ismertette a polgári törvénykönyv kiegészítéséről szóló javaslatot. Az elnöki napirendi javaslat elfogadása után az ülést 2 óra előtt berekesztették.