Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-24 / 68. szám

2 SZEGED 1921 márchts 24. kiharcolására. A háború utáni 10 esztendő a szenvedések megszámlálhatatlan stációinak hosszú kálváriája volt, ez alatt a tiz év alatt állandóan a lenni, vagy nem lenni hamleti problémája borongott a magyar kereskedelem fölött. De a magyar kereskedelem életereje nem tört meg akkor sem, amikor ugy éreztük: a trianoni Golgotán minden elvégeztetett. Megtántorodtunk nem egyszer a társadalmi gyűlölködés bunkócsapásai alatt. Heroikus küzdelmet kellett vivni a kurzus első éveiben~a monopolisztikus és privilégiumos irányzat ezerfejü hidrája ellen, amelynek — ha egy-két fejét lecsaptuk, ujabb ezer nőtt a helyébe. Viselni kellett az állami árdrágítás minden terhét és ugyanakkor annak minden ódiumát. Az árvizsgáló bizottság razziázó detektivjeinek „erkölcsrendészeti fölügyelete" alatt nem volt szabad raktárunkat utánpótolnunk, az utánpótlási ár késedelmes elismerése elütötte a kereskedőt tartalékai gyűjtésétől és ez a kunktátori politika most bosszulja meg magát. Evekig sínylődtünk a behozatali korlátozások szöges drótjaival körülvett internálótáborban. £s amire ezt föloszlatták, itt meredeznek előttünk a túlzottan protekcionista vámtarifa sokszor áthághatatlan kínai falai. E politika tévedéseinek sorozata a kereskdelem ellenállóképességét mesterségesen legyöngitette és kiélezte a gazdasági krízist. A pénzügyi kormány mindenáron való adószedéssel elviselhetetlen terheket rak a kereskedelem vállaira, aminek a legkétségbeejtőbb példája volt az az 1924. évi általános kereseti, jövedelem- és vagyonadókivetések is. Olyan adórendszer, amely az adózóképesség legyöngitésével az adóalanyok kipusztitásával jár együtt, alapjában elhibázott és veszedelmes. Hát lehet olyan jövedelmi adót viselni, amely évenkint megujuló vagyonadó a maga valóságában? Lehet-e adómorált teremteni a jó erkölcsbe ütköző adóspiclik rendszerével? Lehet-e forgalmi adót beszedni egy olyan rendszerrel, amely a forgalmat megakasztja, lehetetlenné teszi. Nem várunk csodákat a kormánytól, mert hiszen jól tudjuk, hogy a földrengés ellen csodaszerekkel, pirulákkal védekezni nem lehet. Értsék meg: a nemzeti vagyon egy-egy darabkája töredezik le minden bezárult bolttal. Értsék meg: a kereskedelem hitele az ország hitelét is jelenti. Értsék meg: ma még csak a kereskedelem válsáÍ

ráról kell beszélnünk, de holnap már ez a válság elentheti az ipar krízisét és holnapután az államkassza csődjét. Sándor Pál hatalmas beszéde után — amelyet több izben szakitott meg a hallgatóság tomboló helyesléssel és tapssal — dr. Balkányi Kálmán olvasta föl azoknak a névsorát, abik az OMKE-t a jubileum alkalmával táviratilag vagy levél utján üdvözölték. Dr. Glücksthal Samu, az OMKE főügyésze a következő szónok. Visszapillantást vet az OMKE küzdelmeire, a váltakozó kormányok kereskedelemellenes irányzatára, amely elsősorban a szövetkezeteknek a kereskedelem rovására való támogatásából állott. Majd igy folytatta beszédét: — A kormány szerint a tagadhatatlanul meglevő krízisről nem szabad beszélni, mert ezáltal a krízist csak növeljük. Holott a helyes politika abban áll, ha a krízis okait keressük és azokat megszüntetni igyekszünk. A krízis okai elsősorban: a fogyasztási válság és a kereskedők túlságosan megszaporodott létszáma. A háború után ezer és ezer ember vesztette egzisztenciáját, ezek nagyrészt kereskedelmi pályára tódultak. Ezzel szemben a fogyasztás igen nagymértékben csökkent, aminek részint az általános elszegényedés az oka, részint az a körülmény, hogy nálunk az áru drágább, mint bárhol a külföldön. Az aranymérlegtől a kereskedők közül sokan félnek, mert ezekből ki fog tűnni, hogy pénzünk romlása idején, amikor látszólag meggazdagodott a kereskedő, tulajdonképen akkor vesztette el a vagyonát. A gazdasági életben az utóbbi évek folyamán csak tiltó és büntetőrendelkezéseket léptettek életbe, de semmi sem történt a kereskedelem szabadsága érdekében. A mai adórendszernek minden egyébtől eltekintve, nagy hibája az adózás sokfélesége és áttekinthetetlensége. Nem elég, ha az államháztartást szanálják, szanálni kell a polgárok magánháztartását is. Ezután még Vértes Imre beszélt a Fővárosi Kereskedők Egyesülete nevében, majd Halasi Fischer Ödön, a Cobden-Szövetség elnöke szólalt föl s többek közt azt fejtegette, hogy akik a kereskedelemellenes és Budapestellenes politikát csinálták az elmúlt években, nagyon súlyos vétket követtek el az integritási politika ellen. A különböző kiküldöttek üdvözlő szavai után a közgyűlés véget ért. Vasárnap délután a kereskedelmi és iparkamara dísztermében kongresszusra gyűltek össze a fővárosi kereskedők és iparosok. Itt ismét Sándor Pál mondott nagyobb beszédet s azt hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább tűrni, hogy az állam a kereskedők és iparosok által fizetett adókból szubvencionálja a szövetkezeteket és konkurrenciát csináljon ilyen módon azoknak, akik az adót fizetik. Ez ügyben dr. Szabó Mihály, a debreceni hentesipari egyesület elnökének indítványára határozati javaslatot fogadtak el, amelyet hétfőn 10 tagu küldöttség nyújtott át a kereskedelemügyi miniszternek. Balkányi Kálmán beszédében örvendetesnek mondotta, hogy a közös bajok a kereskedőket és iparosokat egy táborba egyesitették. A kongresszus után lakoma volt a Gellértszállóban. A kereskedők Walkó miniszternél. (Buáapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az OMKE tegnapi nagygyűlésének megbízásából Sándor Pál vezetésével küldöttség kereste fel ma délelőtt Walkó Lajos kereskedelmi minisztert, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek nyújtott kedvezmények, továbbá a hatósági üzemek kereskedelemellenes és káros voltáról meggyőzze. Sándor Pál bevezető szavai után Nagy József, a debreceni kereskedelmi társulat főtitkára fej ette ki, hogy Debrecen valamennyi kereskedelmi és ipari érdekeltsége szövetségbe tömörült, hogy így vívja meg nagy harcát a fogyasztási szövetkezetek, a hatósági üzemek, az alkalmi árusítások és árverések ellen. — A kereskedelem és ipar — hangoztatta a szónok — nem fél az egyenlő feltételek melletti versenytől, de tönkre kell mennie, ha mindenféle hatósági kedvezménnyel támogatják ebben a versenyben a szövetkezeteket. Az egész ország Debrecen kereskedői és iparosai mellé állt, 80 városból 400 kereskedő és iparos jött fel a fővárosba, hogy a kétségbeesett helyzetet demonstrálja. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy elismeri a helyzet tarthatatlan voltát. Elismeri, hogy olyan szövetkezetek is kaptak adókedvezményt, amelyek nem altruista alapon működnek. Ezt a rendszert azonban már fokozatosan lebontják. A hatósági üzemek szintén meg fognak szűnni, még pedig beláthatóan rövid időn belül, mert valamennyi minisztérium ebben az irányban dolgozik. A miniszter dolgozószobájából távozó küldöttséget legalább 100 főnyi vidéki kereskedő és iparos várta a kereskedelemügyi minisztérium hatalmas miniszteri előszobájában. A termet megtöltő kereskedők és iparosok lelkesen megéljenezték Debrecent, mint a kereskedelem és ipar boldogulásáért folyó harc vezérvárosát. Téglahiány veszedelme fenyegeti a város építkezéseit. A azegtdi téglagyárak nem kiszültek el az épitkezés korai megkezdésére. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Ugy látszik, hogy végre a természet is figyelemmel van az emberkéz csinálta nsp'árra és betartja a terrinusokat. A tavasz a naptár szerint huszonegyedikén köszöntött be, de akkor még senki sem hitt ben e ^o^olyan, mert Gergely apö még javában rázogatta deres szakállát és Mátyás mindenáron jégcsinálással akarta elölni ráérős idejét. De a tavaszi forduló éjszakáján mégis csak bekövetkezett a fordulat. A költök ugy mondanák, uo^y dél felöl lágy fuvalmak támadtanak és szelíden megsimogatták a világ dermedt képét. Érintésük nyomán fölpattantak a rügyek és szerelemre nyíltak ki a fiatal szivek ... stb. A valótágban is igy történt valahogy, ba nem is ilyen gyors ütemben. Az utóiéi következtében megszakadt építkezési munkát ismét folytathatták i falrakó kőművesek és a város uj bérházainak falai gyorsan növekednek az ég felé. Szorgalmasan folyik a munia ugy a G/ertyámos- utcában, mint a Templom-téren és az illetékesek állítása szerint a jövö hón»pban már a telő is fölkerül a falakra. Most azonban váratlan veszedelem bukkant fel: az építkezéseket a téglahiány veszedelme megakasztással fenyegeti. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos hétfőn röviden bejelentette s tanácsnak, bogy a szegedi léglagyfttakban elfogyott a tégla és jó nébány hónapig képtelenek szállítani. Már pedig az épiikrtéseknél fölhalmozott téglamennyisíg nem elegendő éi a készletek rövidesen elfo^yuak. Ha időközben uem tuti a mérnöki hivat"I téglát szerezni, a munka megakad. A két bérház és a fogadalmi templom épitésébez körülbelül még háromszázezer darab téglára lenne szükség. Érdeklődésünkre megtudtuk, bogy a mérnöki hivatal épitési osztálya — ba Szegeden nem kaphatja meg a hiányzó és még szükséges téglamennyiséget — vidéki téglagyáraktól kér sürgősen ajánlatot és reméli, hogy a téglauenynyiség beszerzése nem ütközik elháríthatatlan nehézségekbe. A szegedi téglagyárak azért képtelenek a szállításra, mert tavalyi termelésűk már teljesen elfogyott és nem számitoltak arra, hogy a várói ilyen korán, már márciusban megkezdi ai építkezési szezont. Normális körülmények között a szezon csak májusban kezdődik. { A tavasznak tehát, ba mindenki örül is, de I a szegedi téglagyárosok nem igen örvendeznek, rvrvt Amikor a „Kállay" tüzet okoz. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a tüzkatasztrófa, amely 1923 nyarán történt a Kossuth Lajos-sugáruton, amikor is a Török-féle ház kigyulladt közvetlenül a tüzoliólaktauy« mellett. A tüz eloltása után a rendőrsig közegei a tűzoltósággal együtt megtartották a tüzvizsgálatot, amely alkalommal megállapították, hogy a tüzet a szegedi villamos- társaság mKállay" nevü mozdonya idézte elő. A .Kállay" ugyanis a déli órákban elhaladt a Kossuth Lijos-sugárulon, a mozdony kéménye szikrákat lövelt, amikor is a szikrák belekaptak a ísindelytetős házba, amely így egyszerre a tetőzet három helyén tüzet fogott. A rendőrség megtette ezután jelentését a tűzről az ügyészségnek és igy a villamostársasig ellen tüzvészokozás vétsége miatt indult meg az eljárás. Ebben az ügyben a szegedi járásbíróságon hétfőn délelőtt tartotta meg a tárgyalást Apczy járásbiró. Az ügyészségi megbízott Rácz István mozdonyvezetőt és Schönberger Béla főmérnököt vádolta meg azzil a gondotlansággal, aminek következmény p tüzkatasztrófa lett. A vádlottak előadták, hogy őket gondatlanság nem terheli, teljesen a szabályoknak megfelelően jártak el. A mozdonyvezető szerint a uáz nem a mozdony szikráitól gyulladt ki. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazó előadta, hogy amikor a ,Kállay" elhaladt a ház előtt, 6-7 perc múlva kigyulladt a tetőzet. Szemtanuk vallották, hogy a mozdony erősen kipuffcgva haladt és a kémény szikrákat szór?. Ezek a szikrák estek rá a tetőzetre. Megállapította a vizsgálatnál azt is, hogy poros szénnel fűtötték a mozdonyt, rz okozta azután a szikrákat. Horváth tűzoltóparancsnok és Kopasz tüzoltótiszt előadták, ho»y a tüz kívülről keletkezett, a ház kéménye egészen hideg volt, igy a valószinüség szerint a kipattanó szikrák okozták a tűzet. Ezt bizonyítja az a tény is, bo^y a szél az u'cáról a báz felé fujt. Papp detektív és néhány tűzoltó kihallgatása után az ügyészi megbízott előadta, bogy ilyen körülmények között már máskor is előfordult tüz és éppen ezért a város hatósága arra utasította a villamos-társaságot, bogy koksszal fűtse a mozdonyokat. Mig az átalakítási munkálatokat el nem végezték, a . Kállay nak nem lett volna szabad közlekedni. Dr. Szivessy Lehel védő ezután előterjeszti, hogy a város hatósága határozatát a vasúti is hajózást főfelügyelőség megváltoztatta, a mozdonyokat szabad volt széanel is fűteni. Igazolni kivánja, hogy a villamos-társaság évek óta aknázott, rostált szenet basznál és igy a . Kállayt" sem fűthették porral, ami azután a szikrákat okozta volna. Az ügyészi megbízóit fenntartotta a vádat, majd i védő fölmentést kért, mivel csak tényekre lehet marasztaló ítéletet hozni, következtelésekre alapítani Ítéletet nem lehet. Apczy biró ezután kihirdette az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki a két vádlottat a tüzvészokozás vétségében és ezéri egyenkint félmillió korona pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet indokolási kimondja, bogy abból, bogy báron helyen egyszerre gyulladt ki a tető, néhány perccel azelőtt haladt arra a szikrákat szóró mozdony, azt a következtetést kellelt levonni, bogy a tűzet a .Kállay" okozta. Sctiöi; berger gondatlansága is fennáll, mivel őt, mint az üzem technikai vezetőjét, felelősség terheli. Mind i két védloit megnyugodott is Ítéletben, igy a biró azt jogerősnek mondta ki.