Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-24 / 68. szám

1926 március 22. SZEGED 615 Április 1-én megnyílik a Szeged kölcsönkönyvtára. Beiratkozni lehet egész nap Dugonics-tér 11 alatt. Telefon 306. Havidíj 15,000 K. Tisztviselőknek, munkásoknak 12,000 K. „Valahogyan demokratiku&abbakká kell lennünk/ Ravasz László püspök előadása Erdély lelkéről, sorsáról és történetéről. Szeged, március 23. (Saját tadösttönktóL) Szorongásig megtöltötte a közönség vasárnap délelőtt a Korzó Mozi helyiségét abból az al­kalomból, bogy a Mikes Irodaliti Társasig ünnepi előadást tartott. A közönség soraiban ott voltak a társadalom legkülönbözőbb részei* nek reprezentánst i, akik mindvégig érdeklődés­sel ballgatták a gondosan összeválogatott prog ramot. Erkel Hunyadi nyitányával kezdődött meg az ünnepi előadás, majd dr. Menyhárt Oáspár egyetemi tanár alnök mondott megnyitó beszé­det. Oláh Ferenc lendülettel és literrel szavai ei ezután egy Ábrányi-verset. A következő szám Ravasz László református püspök elő adáaa volt, amelyet érdeklődéssel hallgattak végig. A püspök szónoki hévvel b. szél ,Erdily lelkiről* ÉI hosszú, tartalmas előadásában töb bek között megállapította, bogy Erdély egy szijjelválaszthatatlan földrajzi egység, — Fűldrajii egység — mondatta — Erdély is, amely magábanvíve Magyarországtól kü lönválva ts önálló és befejezett földrajzi egy­ség. Megterem benne minden, ami önálló nemzetgazdsiági élethez szükséges, összes kul turizüks'g eleit és civiiízaiorius igényeit ön­magában, önön földjén kielégi hetf. Arra vsn teremtve, bogy mindig önálló világ legyen. Ezek alapján Erdélynél mindig küion törte­nete volt. Eris almája volt, amelyirt Nyugat és Kelet harcolt. De akármclyiknez tartozott, mindig elkezdte a maga belső kristályosodást folyamatát, mindig bizunyos tekintetben szem­ben álíoit ahhoz, akihez tartozott. Belső törté nelmi harmóniára csak Magyarországgal volt hangolva. — Erdélynek története bárom lélek szálából van összefonva — folytatta ezután — s egyik a magyarság, amely állandóan az anyaországgal való kapcsolat létesítésén dolgozott. A másik a szász, amely mindentől visszavonulva, egyedül a német világ-planéta távoli holdja akart lenni A harmadik szál sokáig történclemalaiti liiben, legutóbb pedig rohamos kifejlődésben Erdélyt a Balkán egyik népéhez kívánta kötni. — Elsö vonás, bogy Erdély beliö élete nem alkotmányában élt, mint Magyarországé. Alkot­mánya nem klasszikus dokumentumokon épait fel, hanem a modus ixpediendi feljegyzett halmaza volt. Magyarország szelleme, közjogi szellem. Erdély külpolitikával és gyakorlati kér­désekkel foglalkozott. Másodszor Erdély társa­dalma aemokraiikusabb, mint Magyarországé. Részletesen boncolgatta ezután Erdély törté­netet, ma;d ezetet mondotta: — Erdély tarsadalma sokkal egységesebb volt, mint az anyaország társadalma. Az anya­országban a százezer holdas nagybirlokoa, az ezerholdas gentry és a kisgazda más-más éle­tet élnek és kevéssé találkoznak. Erdélyben az atisilokrácia csak a XVIII. század végefelé létesült. Addig egyszerű köznemesek voltak mindnyájan. A székelység pedig sohasem volt jobbágy. — Meg kell emiékeznünk arról, bogy Ei­délynek a magyarságában a nemzeti érzts allandóan fenyegeive volt és ezért élénkebben, fájdalmasabban érezte az erdéiyi ember. Ai erdélyi emberre nézve az, hogy ö magyar, va­lami olyanforma érzést jelentett, mint amilyen­nel aggódunk egy beteg gyermekünkért, akiről tudjuk, hogy bármikor meghalhat. Az eidélyi embernek mindig megfordult az eszében, hogyha Zámnál és Feketetónál a vasutvonalat elvágja két oláh pásztor, egy nemzetiségi láza­dás véres darabokra tép minden eidílyi magyart. — Erdélyben a történelmi folytonosság ér­ze'e és megtapasztalása sokkal nagyobb, mint az Alföldön. Kolozsvár főterén egytK házra sz van felírva, hogy épült 1500-ban, a másikon 1600, enuek a háznak az ablakából nézett ki Báihori Zsigmond, eböen lakott Bánffy Dénes, abban folyt le az erdélyi forradalom, amelynek Wesselényi volt a vezére, ebben született Bocs­kay, a másikban Mátyás király. Amint jöttek és mentek a századOK, ráirták a maguk törté­netét az épületekre, a kövekre, a Jakra. Ó vé­gül Erdély mint egy várablakból nézte a vilá­got s igy sokkal nagyobb érzéssel birt a nagy külpoliikai összefüggések iránt. — Ráismernek-e önök — mondotta ezután — az erdélyi lélekben az önök magyar lelkére, arra a lélekre, amely a szegedi leltet járta át a Kossuth szavára, amely a szegedi lelket járta át az árviz után főnixként ujuló népnek és köz­ségnek szivében, erre a mindnyájunk lelkére, a magyar lélekre, amely magyar lélek elibénk adja, hegy milyeneknek kell lennünk nekünk. Valahogy egységesebbé kell lennünk nekünk, valahogy családosabbaknak kell lennünk nekünk, demokratikusabbakká kell lennünk nekünk. Ezt a nemzeti szabadgondolalot és érzést kell ma­gunkévá tennünk. Nagy kitekintéssel kell bír­nunk európai és világpolitikai viszonylatokban és birnnnk kel! azzal a szívóssággal, hogy ha százszor és ezerszer pusztítanak el bennünket, éljen bennük a remény, hogy ezt a fö det az Isten keze számunkra formálta és iit más világ, más élet és más lélek nem lehet, csak magyar lélek. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott előadás után Szent-Tamássy Tessza magyar dalai fejezték be a matinét. Délután a református egyház dr. Ravasz László püspökit léte alkalmával műsoros biblia­magyarázatot tartott a Tisza-szálló nagytermé­ben. Gyülekezeti ének után Bakó László ref. lelkész mondott megnyi'ó beszédet. Utána dr. Horváth József énekelt, majd Márton Árpid hódmezővásárhelyi ref. lelkész tartott előadást az egyház legszükségesebb munkájáról, a nő­nevelésről. Ezután dr. Belle Ferenc hegedült. Közének után dr. Ravasz László ref. püspök tartott mélyenjáró bibliamagyarázatot. A hadirokkant és hadiözvegy trafikosok visszakapták bélyegelárusité jogukat. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) Ismere'er, hogy a siegedi trafikosok körében nagy konsternaciöt kellett a postifőnöksfgnek az az intézkedése, hogy néhány kivétellel csak­nem az ÖSJZÍS dohányárustó! megvonta a pos­tai és kincstári értékjegyek árusítási jogát. A március elsején életbeléptetett uj rendszer ellen egyhangu'ag foglalt áliáxt a város egész közön­sége, mert a bélyegárusitás bürokratizálása kö­vetkeztében hihetetlen várakozások és nehézsé­gek árán juthattak csak a vásárlók az érték­jegyekhez. A postahivatalokban fölelevenedtek a háborús emlékű ácsorgások, megtörtént, bogy kétezer koronás levélbéfyegért másfél éráig ácsorogtak a zagoledó levélírók. A legnagyobb sérelem a hadirokkant és hadi­özvegy trafikosokat érte, akik összjövedelmük­nek legalább felét veszítették el a bélyegárusi­tási jog megvonása következtében. A trafikosok egyesülete minden lehetőt eíkö/etett a sérelem orvoslásáért. Küldöttségileg fordult a kereske­delmi miniszterhez és a pénzügyigazgatóhoz, a poslafőnökség intézkedésének megváltoztatását kérve. A pénzfigyigszgató teljes mértékben ma­gáévá ia tette a trafikosok ügyét és fölterjesz­téssel fordult a pénzügyminiszterhez, sürgős in­tézkedést kér re. Az áltsiáno? mozgalomtól függetlenült az ér­dekelt trafikosok egyénileg sem nyugodtak meg a postafönökség rendel sezésébe", hanem azt megfelebbezték a stéged: postaigazgatósághoz. A postaigazgatóság minden eléje kerülő ügyet külön-küön fciiált el. A hadirokkant és a hadi­özvegy trafikosok felebbezésének helyt adva megváltoztatta a poitafönökség in étkedését és visszaadta nekik az érlékjegyárusitási engedélyt. A hadirokkant és hadiözvegy trafikosok tyétfőn már kaptak is értékjegyeket a postán és meg­kezdették a bélyegárusitást. A postaigazgatóság méltányos rendelkezésének kedvsző hatása már is mutatkozik. A postán megszűnt a bélyegért való ácsorgás. A közönség a trafikokban ké­nyelmesebben szerezheti be bélyeg- és érték­jrgyszükségletét, de azért még mindig meg­érzik, hogy nem minden trafik árulhat bélyeget. Gerliczy Félix báré állampolgársága. Szeged, március 23. (Saját tudósítónktól.) A Iegu'óbbi főrendiház tagjai' tudvalévőleg szombato t értekezletre hivta Cssre Wlassics Gyula. A dolognak ezzel a részével nem fog­lalkozunk bennünket ezúttal a megjelentek­nek a lapokban közöt névsora érdekel, mert abban — legnagyobb örömünkre — otí találtuk Gerliczy Félix báró nevét is. A Gerliczyek, habár az idők folyamán több­ször más névvel is, de nagy szerepet játsiot­tak a magyar történelemben. előkelő közjogi méltóságokat (öltöt ek be, volt soraikban bán és püspök, hősi halott a mohácsi vésiben, — nem közömbös hit, hogy a ma élő család egyik tagját Trianonnal elveszítette a magyar nemzet. A família legidősebbje, Félix báró, Nagyváradon született s mikor annak idején az embereknek választaniok kellett az állampol­gárságok között, ő a románt választotta, jólle­het családi élete, birtoka, Deszkhe* kötötte. Sok minden történt az utolsó évtizedben, amit az emberek nem belső hajlamból, hanem kényszerűségből követtek el. Maga a békeszer zödés aláírása se esett meg szívbeli vágyako­zással, hiszen nem felejtettük még el a fajvédő jlakátot (készült Besskó Károly plakátgyárában, Budapest, IX, Rákos-u. 1.), amely átkoioílnak je­entetie ki azt a kezet, amely „est a békéi" aláírja. Benárd Ágoston nem skrupu'izátaatott, vájjon fog-e PZ átok, v»gy sem, mikor kiküld­ék az aláírásra. Gerliczy Gélixnek román nö a felesége, Stirbey Erzsébet, gazdag bojár-ivadék. Rangját tülföldön hercegnőnek emiege ik, a román cözjog azonban nem isaer arisztokratákat. A Stirbey-vagyonon kivül volt Geniczynck nagy­váradi háza, szölieje is, az idegen agrárreform pedig sokkal különb a nu*pyarnát. Idehaza csak kétezer körüli holdat vtitek el a ' uzk— erencszáilási birtokból, az ó-ro^^-int ursdalcm pedig sokkal nagyobb, az ő-n^gyarországinál. Ha tehát Gerliczy Félix most megjeleni a magyar főrendek értekezletén, akkor bizonyosra kell vennünk, t ogy a báró reoptált, azaz visz­szaszerezte magyar állampolgárságát. Szóval visszatért hozzánk. Hogy ez a szándéka meg­van, arról régen tudunk, amiként hogy sok szó e*ett legu óbb bizonyos örökbefogadási el­járásról is, habár annik a nemesség, illetve az összetett név használatával való perfektuálása a szünetelő felségjogok közé tartozik. De Gerlic.y Félix épp olyan jól tudja, mint mi, hogy magyar törvényhozó csak magyar állampolgár lehet, a régi főrendiházban csak az uralkodó­ház tagjainak volt ketiös állampolgársága. A hajd'ni Torontál vármegyéből megmaradt falva­kat Csanádmegyébez csatolták, annak a tör' vényhatóságában sem foglalhato t helyet az ide­gen állampolgárrá vált magyar főur. Sokfelé érdeklődtünk, hogy a helyes tény­állást megá lapíthassuk, de vagy zárkóiottság­gal találkoztunk, vagy csak szóbeszédek alap­ján kaptunk felvilágosítást. De nem tudták megmondani, hogy milyen állampolgár ezidő szerint Gerliczy Félix. Abból azonban, hogy mikor olyan nagyfon­tosságú alkotmányjogi kérdések tisztázásáról, a jogfolytonosság helyreállításáról, a magyar nemzet jövőjébe vágó ügyekről van sz\ mint mostanában, mikor » msgyar főrendek tilta­koznak a kormány tervezeti reformjának for­mája és lényege ellen s azon megjelenik Ger­liczy Félix i«, — meg kell, hogy szűnjék min­den kétségünk. Ez a tény magában véve töb­bet morid mirden információnál. Nyilványaló ugyanis, hog^ Gerliczy ismét magyar állam­polgár, különben mt keresni valója lenne abban az inkarnátusan magyar táraságban? Hogy tagjj volt a régi főrendiháznak ? Volt, de csak azért, mert az állati "olgiriága is ma­gyar voli. Sokan elszaksdssk tőlünk, ak k érzik és tudják, hogy elvesztek a jogaik is az elszakadás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom