Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-22 / 67. szám

Egyes siám ára 3PQ0 korona Szerkesztőség: Deák Perencntca 2 (FOreáUskoUrsl szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Elófizetésl árak: Egy b jntpra helyben 4(1000, Budapesten és vidéken tót00 korHirdetési árak: Félhasábon 1 mm. !Í00, t hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000; kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100«/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 22, VASARNAP. 67-ik szám. Bizonytalan időre.«« Nem kell kétségbeesni A nagy gtzdasági váls/g m<g nem közeledett a végéhez, tehst nem az napolta el migát • bizonytalan időre. De a peílamenti cáltég nemzeti érdekek szerint vatö megoldása sem volt a küszöbön. Tehát erről sincs szó, mikor a bizonytalan időre való elnapolásról beszélünk. De nincs sió a nurreruc ciautus eltörlésének bizonytalan időre való elnapolásáról sem. A kormánynak ugyanis eszeágában sincs ezt a jeles Haller-féle törvényt eüörölni. Elvileg ugyan nem helyesli a tanulás • szabidságánt k korlátozásá', de gyakorlatilag megcselekszi, mert hát félő, hogy e területileg barbárul megcsonkított országban nyomor, s; eliemtelenséir, tanulatlanság és nivótlaniág állandóiul, ba isten ments, megsokasodik benne a tanult és képzett emberek ssáma. Ez elien kell védekezni. Ezért tesz a kormány mást, mint atrit elvként /hirdet. A flelek szerint nem is bizonytalan ideig. Egész bizonyosan mindvégig, mig megadat.k neki a szerencse, hogy uralmon .lehessen. Elltnben a nemzetgyűlés bizonytalan időre napolta el üléseit, mégis bizonyos, hogy április JO-án, hacsak meg nem hosszabbítják a dr ga és jótékony husvé i szünetet, újból összeül. Ezt tudják a bizonytalan ideig történt elnapolás napján. Lehet, hogy már előbb is tudták. Az egységespárti paramentről lévén szó, mégis hiszünk. A nemzetgyűlés bizonytalan időre napolta el üléseit. Ami itt következik, nem mi mondjuk. Tehát ne bennünket büntessenek érte közigazgatási• log, hanem Wlissice Oyula bárót, A régi főrendiházat sürgető szombati beszédében ugytnis a kiváló báró azt a nemzetgyűlés tekintélyének lejáratására alkalmai kijelentést lette, hogy helyesebben járna el, ha — átveiető jellegének ^megfelelően — csakis az elkerülhetetlenül szükséges kérdések, főleg a gazdasági és pénzügyi sanyarú, helyzet rendezésével foglalkozna, A főrendiház Ogye valóban nem tartozik nemzeti létünk legsürgősebben megoldandó kérdései köré. Nem ennek nélkülözése okozz*, hogy a .latéi nerek tízezreire a ti vár jövő bizonytalansági ásit, hogy vészes pangásnak indul az ipar, hogy üresek a boltok, bogy nő a munkanélküliek száma, aem ennek hiánya miatt vérzik száz sebből a magyar társadalom megviselt szervesete. A gazdasági és pénzügyi sanyarú helyzet terpeszkedik ránk rettenetes erővel és Jbénitja mrg itt, lehet, hogy hosszú időre, a vérkeringést. Erre gondoltunk, amikor olvastuk, bogy a nemzetgyűlés egy teljes hónapra, politikai műnyelven, bizonytalan időre munkaszünetet adott önmagának. Azt mondják, hogy a választójogi bizottság és a főrendiházi reform tárgyalására kiküldölt bizottság munkája esetleg teljes napokat fog igénybe venni, tehát a nemzetgyűlésnek azért is szünetet kell tartania, mert az ülésein való megjelenésben korlátozva lennének e bizottságok tagjai. A nemzet, amelyre mindig hivatkoznak, le van rongyolódva. A nemzet végre gyökeres rendet, teljes társadalmi békességet és gazdasági biztonságot akarna. A nemzetet nem érdekli a főrendiház. Legalább is nagyon nagy többségét nem, A nemzet izé eskörü választójogot akar és arcpirulva tiltakozik az ellen a politikai lasszódobás ellen, mintha jellemével ellenkezne a titkos szavazás, amely me lett megfélemlítés és következmények nélkül gyakorolhatja egyetlen alkotmányos jogát. A nemzetnek, egészen biztosak vagyunk benne, megvan a véleménye erről a szű étről, noha az elnapolást nem olyannak tekin i, mintha a nemze gyűlés, hanem olyannak, mintha egy párt napolta volna el tanácskozásait. Bizonytalan időre... Ellenforradalom Elsö közlemény Irta: Szabó Dezső. Egy nagy egység álmával küldettem erre a földre. Egység, melynek termékeny védelmében a magyarig kitermelné minden sajátos értékét s kiteljesítené ősi arcát az e mberiség kuliurájába. Egység, mely a magyarságnak a legtöbb életet, jövőt, védelmet, az emberiségnek a legtöbb termést jelentene. Ez az álom épitett emberré már a gyermekkor dús fogamzásaiban. Ez irányította minden gondolatom, minden haicom és minden tűrésemet. Egyszer aztán jött a mindent elborító szemét, a legyőzhe et.'en mocsár. Megfutottam. És amikor igyekeztem örökie elfutni a hivatásomtól, a magyarságomtól: sz idegen szépségek csodái közül hozzá n sírt Vörösmarty t írása : Nincsen remény, nincsen remény 1 Aztán jött az elhatarozó nap, az élet damaszkuszi izemete. A genuei kikötőben egy magyar parasztot láttam. A ninder féle en berek hemzsegő lármásában olyan különálló volt. Olyan ősemberséggel volt szép és olyan egyedül volt. Olyan fődből fakadón volt erős és meg nem érteitségében olyan gyámoltalanul gyenge. Ebben az egyellen emberben ugy tenne volt az eg'sz magyarság története, az egész magyar végzet. Ettől a peictől fogva minden lépésem haza hozott: megpróbálni a lehetetlent, foytaini az ős magyar párba t a végzettel. Irtózatos veszélyeket Iátok. És látom, látom az egyetlen kivezető utat. Ha csak ennyit tudnék elérni: rányitni minden becsületes szándék, minden értékes elme szemeit ennes az útnak a meglátására. Ha a becsületes és lehetséges emberek sajátos vérszöveiségét vatósitha nam meg : hogy menjünk minden mentbe öt, hogy levezessük, felszárítsuk a mocsarakat, hogy elűzzük az egyetemes mocsárlázat s megnyitsuk az ország előtt egy egészséges fejlődés útját. Kérek mindenkit, aki ezeket az Írásokat olvassa : próbáljon egy percre szabadulni minden elfogultságtól, mellyel belső megszokottságok és apró külső személyi é.dekek határozzák m^g éle ét. Helyezkedjék az egyetemes magyarság életérdekeinek szempontjára. És ebből a szempontból gondola ál és i élje meg minden mondásom. Mikor ütök, nem a bántásért, mikor gúnyolok, nem könnyű győzelemért, mikor felkiáltom az alvó vért, nem olcsó botrányért teszem. Az egyetlen cél ad minden eszközt kezeimbe. Én mindenkivel összefogok, akit becsületes szándék és komoly képesség vezet annak a demokrácián k, annak a kunurának megvalósítására, mely a magyarságot végre ez öt megillető történelmi élethez juttatja. 1. EllenforradalomI A háború után felvetődött gazdasági konjunktúrák közt kétségtelenül ez a legállandóbb, a legszilárdabb alapokon nyugvó. Hét év óta az ellenforradalmárság állás és jövedelmi forrás. Ha nem is csurran mindig milliárdokat, de a mindennapi falatot bőven megcseppeni. Az'án: az ellenforradalmár népszerűbb mint a siber, üzlete megbízhatóbb mint a börze. Ha csak ezekről volna szó: kár volna a szót vesztegetni. Megmutató logika, közérdek s a közösségért aggódó szeretet gyengék a becstelen zseb étvágy-logikája ellenében. De a szerencséilen, örOk Vazul magyar középosztály százezrei tolonganak az ügyesek boltj 4 köré. Ellenfcnadalmárok vagyunfe, eüenforradalmárok 1 — bégetik lelkesen a zseb hangos kalózai után. És a szegény nyomorultak azt hiszik: hogy megváltóan szeretnek, hogy védőén gyűlölnek, hogy nagyon magyarul magyarok, ha e szó igézete alatt mozognak, kiáltanak és tesznek. Tehát a probléma voltaképen ez: a magyarságnak tényleg életérdeke, kenyérhez, földhöz, kultúrához, jövőhöz juttató utja-é az ellenforradalom ? De e probléma megoldásának legelő feltétele: tudn>, mit jelent ez a fogalom: ellenforradalom ? Ezt pedig igazán nem lehel megtudni, mielőtt meg nem állap tjük, mit jelent ez a másik f. galom: forradalom. Mit jeleni tehát ez a szó : forradalom ? Természetes, hogy mikor egy történelmi fogalom jelentését keressük, nem szabad sem a katolikus, sem a protestáns, sem a zsidó legényegyesületekbe mennünk és az ottani, különben igen lelkes beszédekből határozni meg ezt a je entést. Történelmi megvalósulásaiból kelt levonnunk meghatározását. Mármost: am nt a királyság Csszes jellemző sajátságaival, mint típus-királyság a franciáknál, XIV. Lajos alatt valósult meg, talán nem tévedünk, ha a nagy francia forradalmat látjuk olyan történelmi jelensegnek, mely a forradalom fogalmát minden lényeges jegyécen megtestesíti. Mi Uhát a forradalom? A forradalom az a történelmi folyamat, mely az államot az érdekek egy szükebbkörü rendszeréből az érdekek szélesebbkörü politikai rendszerivé alakítja át. Tudo^, h >gy minden definíciót agyon lehet kifogásolni. És egészen bizonyos: nincs az a féltüdejü filológus, hogy ki ne tudna kifogásokat ótvarozni ez ellen a meghatározás ellen. De a forradalom lényegében ez. A fáradalomnak kéféle történelmi formájá van. Az egyik a folyton folyó forradalom: az emberi elégülellenségek, nyomorúságok, érdekek folytoncs szervezkedése és harca poliiikai, művészi, gazdasági téren a kevesebb érdek törvényessé szentesűlt rendszere ellen. A másik az eruptív forradalom: mikor az elhanyagolt és elnyomott érdekek érvényesülése elodázhatatlan é ei-halál kérdése lesz az államnak, ez é dekek hordozói magukhoz ragadják a történelemcsinálási s az átszervezés munkáját egyszerre, gyökeresen végzik el. Az ellenforradalom tehát azoknak a p:litikai törekvése, akik az ál'arcot ez uj, szélesebbkörű érdekek rendszeréből vissza akarják állítani a régi kevesebb érdek hatalmi szervévé. Mit jelent ez a magyarssgra? Ez-é a magyarság életérdeke? 3. A fogalom levezetésében s a felteit kérdésben voltaképen benne van a felelet. Benne van győzelmesen, halálos gúnnyal. De a fogalomtisztázás es meggyőzés munkájában nem lehe'ünk elég figyelmesek a középosztály reng-teg szellemi kiskorujával szemben. Tegyük tehát fel a kérdést egész tisztaságában, kevesebb elvontsággal, húsos reálitásában. Az a kérdés tehát: 1. Az az érdeke-é a magyarságnak, a magyar fajnak, hogy a magyar állam azoknak a kiváltságoknak, azoknak az uralkodó osztályoknak, haalmi tényezőknek és érdekköröknek legyen termelő és védő hatalmi szerve, melyeké a világháború előtt volt? Z Vagy az-é a magyarság, a magyar faj érdeke, hogy ezt az államot gyökeresen átalakítsuk a nemzit élő tes'ét jelentő tömegek egyetemes érdekeinek termő és védő hatalmi rendszerévé? 4. Volna egy eset, amikor azt mondhatnók: ha a fene fenét is eszik ebben az országban az ellenforradalom a magyarság éle érdeke. Mert a régiob édel-rendszer a magyarság tesébe volt építve, a magyar fajnak volt hóditó és védő szervezettsége. Ha pedig az állam az ország nagy, dolgozó tömegeinek lesz ha'almi