Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-22 / 67. szám

2 SZEGED 1925 március 22, szerve: ez a forradalmi átalakulás idegen fajok hatalmi túlsúlyát fogja jelenteni. Ez a felelet, ha nem is nagyon emberies, de logikus volna. Elvégre minden élő siervezet magának eszik és a saját vére szá nára emészt. De lehet-é ezt felelni, de ez é a helyzet Magyarországon ? A mai megkorhadt morális viszonyok közt sincs olyan arcátlan merészség, mely erre igennel merne felelni. Kiknek jelentett a magyar állam a habsburgi dinasztia előtt hatalmat, termést, védelmet, életet, kik érdekein k volt a töriéneJmi szerve? Az arisztokráciának, mely mird nagyobb és nagyobb arányban volt idegen vértl. Mert ke reszténység-t, európai állameletet, királyt szolgáló hübérességet nagyobbrészt csak idegenekkel lehetett rögtönözni a pogány, ősi szervezettségű, egyenlőnek született magyar urakkal szemben. A papságnak, mely az egyház hatalmat és vagyont ado helyein csakne n kizárólag germán vagy szláv volt, vagy — arisztokrata. Meri az ös'elktl magyar keresztényileg mindig megbízhatatlan volt, aztán könyökei is ügye leneb • bek voltak, mint az idegen törktőké. Jelentett aztán az akkori magyar állam kiváltságot, különös védelmet azoknak a nagyobbrészt germán elemeknek, melyeket ipar és kereskedelem csinálásra időről-időre betelepítettek. Es kiknek jelentett a régi érdekkörQ magyar állam élee, hódítást, vgiont, megvédett életérd ket az első habsburgi királytól a mai napig? Az arisztokrácián mely most már magyar egyedeiben is t ljesen átidegenült, át vérében, nyrlvében, pizihéje m nden folyamatában, ideológiájában. A pap ágnak, mely ami vasárnap reggelig és tovább mindé a tejjelmézzel csorduó hatalmi helyén germán, szláv, vagy arisztokrata. A kereszténység nálunk mindig az idegen fajok hód tó tankje volt. Életet, hódítást jelenteit, hivatalt, előremenetelt, kitüntetést, irányító rangot azoknak a germán és szláv elemeknek, akikben az idegen dinasztia hűséges munkatársakra talált a magyar pszitié kiirtására, » magyar jogok e tiprásán, a magyarság fej ődésének elnyomására az élet minden terén. És hol volt a magyarság ebben az államban, milyen volt a helyzete, milyenek voltak életlehetőségei. Magyartág volt a föld népének óriási tömege: televény, érintetlen "magyarság: földe enül, nagy résrében jogtalanul, a jövő fejlődésnek minden szervezettsége nélkül, kultura nélkül, baromi robotban. Magyarság volt a munkásság jelentős része, magára hagyva, igen sokszor ellenségül kezelve, éhség- berrel, fejlődését biztosító togok nélkül, odataszilva.mindn lázadó gondolatnak. Magyarság volt a középosztály jelen ékeny eleme, a látájnerséij és hivatalnokuk nagy ézáma, olyan irtózatos anyagi helyzetben, mey az uralkodó osztályok vak eszközévé tette s mely önudita s ku túrája fejlődését lehetet'enné tette. Mely olyan ideoltgiát termelt ki benne, mely az öngyilkosság legcsodálatosabb természe'rajzi forrájt volt. Ez a középosz'ály önmaga és faja fejlesztésére, megszervezésére nem is gondolhatott. És ezeknek az állapotoknak megtartását, jövőbe folytatását, biztosítású, mikor lehet: törvényekkel és intézményekkel, mikor nem lehet: az erőszak és bQn eszközeivel, ezt bőgik a fórum kalandorai hazafiságnak, alkotó világnézetnek, nemzet- és favédelemnek. Kik ezek az ellenforradalmárok ? Szeg< d, 1925 március 22. A francia kamara fenntartja az egyház és állam szétválasztásának rendjét. Páris, március 21. A karara befejezte a bíborosok levele ügyében előterjesztett interpelláció vitáját és 325 szavazattal 251 ellenében indítványt fogadott el, amely kijelenti, hogy a kamara eltökélten fennartja az egyház és az állam szétválasztásának, rendjét, amely megrója az erőszakhoz való folyamodást. Bizalmát nyilvánítja a kamara a kormány iránt és felhívja, hogy tántoríthatatlanul folytassa az alkalmazásban volt törvények szilárd és lojális végrehajtását. • Miért tolódik el a fővárosi választás. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A főváron valasttásokon résztvenni szándékozó pírtok most késziiik el névjegyzéküket. A választásokon a következő pártok vesznek részt: Ai országos demokrata párt, a szociáldemokrata párt, a Kossuth párt, a stabadelvü pirtonkiyül álló párt, s volt Ernst—Husiár-párt, a keresz•ényszocialista párt, a fajvédők pártja, a fővárosi szibadelvü pártnak Heinrich—Rissay cioportji és a Ripka párt. Hstvennégy lista fog küzdeni a mandátumokért, mert a fővárosi törvények értelmében a községi választások bjstromos alapon történnek. A küzdelemben résztvevő pártokmk minden kerülstben ezer ajánlót kell megszerezni. A nemzeti demokrata párt, a szociáldemokrata párt, a Kossuth párt egy listán szerepel, az egyesült köiségi párt listáján a kereszténysiocialista párt és a fajvédők szerepelnek. A fővárosi siabadelvű párt külön listát állit fel. Súlyos harcok folynak külön a keresztényszocialista párton belül, mint a fajvédők, mindenült a lista vezető helyén akarnak áll n!. Az egyesült keresztény pártok mérsékeltebb tagjai pedig aggodalommal nézik ezt a tülekedést, mert attól tartanak, bogy a ftjvédők előnyomulása befolyásolni fogja az ő esélyeiket. A huizadik választókerületben Eckhardt Tibor, a buszonegyedikben Biday DÍZSŐ lesz a községi pártlista vezetője. Tudvalevőleg a válásttások ideje míg mindig nincs kitűzve. Állítólag igen pikáns hátiere van ennek a késedelemnek. Ismeretes ugyanis, h gy Ripka 'eljes mértékben élvezi Vass József bizalmát, noha Vass a Wolff-parto; képvis li. A RipSa-párt pedig — legalább a látszat szerint — annak a pártnak uralmát akarja megtörni, amelynek Vass József egyik hatalmas oszlopa. Beavatottak szerint ennek a kényes helyzetnek elkerülése végett Vass el is akart szakadni a Wolff-párttól és belépett vo'na az egységes pártba. Ez azonban elmaradt, söt Vass József részt vesz pártjának küidelmében is. Megindultak tehát az áthidaló tárgyalasok, amelyek azonban mindeddig nem vezettek eredményre. Állítólag ez az oka a választási idi ki olásának. A Vármegyék Országos Bizottsága a titkos azavsz&i ellen. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) A Vármegyék Országos Bizotsága Kállay Ubul elnökié.e alatt gyűlést tartott a pesti megyeházán s néhány ósdi, reakciós javaslatot fogadod el. Mikszáth Kálmán határozati javaslatot terjesztett be a választási titkos szavazás kiterjesztése ellen. A vármegyék ugy az országos, mint a törvény ható sági választójog területin a titkos szavazás ellen foglamak állást. Ezután a Bomydk Géza által előterjesztett javaslatot; fogadták el, amely szerint a törvényhatósági bizottságok újjászervezése ki árólag az uj országgyülisre bizható. Dr. Niameszny Mihály a főrendiházra vonatkozó javasla ról terjeszt be javaslatot. Indokolatlannak tartji, hogy a Ieend5 felsőháznak vármegyei vezető tisztviselők nem lehetnek a tagjai. Ezt a javaslatot is . elfogadták. Filharmonikus hangverseny ma fél 11. Bartók zongoraestje IV/2. Az ifiakkal való nyájas társalkodásnak módgyáról Irta: Móra Ferenc. Bizonyos Frau Tuffner nevezetes asszonyszemély volt a maga idejében, a XVIII. század derekán Bécsben. Arról volt nevezetes, hogy ő adta a legjobb polgári nevelést két hajadon leányának, akik közül az egyiket hívták Kunika Annának, a másikat hivták Gödecke Krisztinának. Ennek a két leányasszonynak az okulására könyvet irt a világi dolgokban való illendőségről és az annyira megtetszett Mária Teréziának, hogy saját költségen kinyomatta birodalma minden Kunikáinak és Gő deckéinek örömére és hasznára. Nem tudok róla, hogy ez a majd kétszáz éves Kalocsa Róza ivagyar fordításban is megjelent volna, de a kezembe került egy kéziratos magyar kivonata, amely nyelve szerint a mult század elején készülhetett. S mivel ugy éreztem, hogy igen szép tanulságokat meríthet belőle a mai nemzedék is, érdemesnek tartom ismertetni belőle azt a fejezetet, amely az ifiakkal való nyájas társalkodás illendő módjára tanítja meg a tapasztalatlanokat. Mindenekelőtt azt köti a lelkére Tuffner mámi Kunika Annának és Gödecke Krisztinának, hogy ha lány-barátaiknál lesznek vizitben és olyankor fiatal urak is beállítanának közéjük, akkor rögtön bújjanak el. — Ha pedig mégis egy asztalhoz kell velük ülnötök, akkor hajtsátok meg magatokat, szegezzétek a tányérotokra szemeteket és a világért se nézzetek a gézengúzokra. Evés közben egy szót se szóljatok hozzájuk és arra különös gondotok legyen, hogy a lábatok meg se mozduljon. Amiből látnivaló, hogy voltak olyan hajadonok is, akiknek megmozdult a lába. És különös divatra lehet következtetni a következő intelemből: — Hasatokat előre ne toljátok, mert az nem illik, halljátok-e? És ha az ebédnél egy keveset ettetek, azonnal takarodjatok a szobátokba és zárjátok be utánatok! — Evésben, ivásban általában nagyon mértékletesnek ke 1 lenni, mert az étvágy nagyon szégyelni való dolog. — A vendégségnél keveset egyetek, mert azt fogják mondani, otrombák vagytok, inkább egyetek előbb otthon valamit. A boros pohárhoz a világért se nyúljatok s ha rátok köszöntik, el ne fogadjátok. Ha pedig megszomjuztok, szólítsatok meg egy másik leányasszonyt, hogy engedje által a vizespoharát. Az ifjak, ha kérdeznek, tegyétek hallatlanná s ha almát, vagy körtét hámoznak számotokra, akkor hozzá ne nyúljatok. Azonban az ördögnek még az almahámozásnál is gonoszabb találmánya a tánc s itt kell nagyon résen lenni az erényes hajadonnak. — Ha a tánc között valamely ifjú mellétek ül s kezeteket megfogja, vonjátok el tőle s tegyétek kötényetek alá. Ha pedig szabadabban szóliana s azt mondaná, hogy titeket szeret és unszolna benneteket, ezt feleljétek neki:. — Azt hiszi, hogy bolondja vagyok? Menjen isten hírével, nekem nem kell a tsatsogása. Persze, már akkor is voltak olyan ifjak, akiket még az isten nevével se lehetett elűzni. Ez esetben hatásos eszközökhöz kellett folyamodni. — Ha leánytársaitok feküdni mennek, ti is azon nal elmenjetek, halljátok-e? S ha valami ifjú utánatok menne és tartóztatni akarna, azt mondjátok neki, hogy takarodjék, mert máskép pofonvágjátok a neveletlen szamarat, mi köze néki Szűz Leány nyoszolyájához ? Ha pedig erőszakosan meg akarná tsókolni, tsapjátok arcul, hogy foga is koccanjon. A táncot senkitől sem tagadhatjátok meg, de ha aztán valamely táncostok meg akarna tsókolni, tsapjátok arcul s azt mondjátok neki: Mi közöd van néked hozzám, szemtelen ökör? Az a kérdés most már, hogyan szereztek hát férjet a Kunikák és Gödeckék, ha minden közeledésre pofonnal válaszoltak? Az nem az ő dolguk volt, hanem a rokonoké. — Ha rokonjaitok számotokra valamely ifjat kiválasztanak, elégedjetek be vele, de soha se tekintselek rá és sohase szóljatok vele. Ha az emberek menyasszonynak mondanak, azt el kell tagadni s azt kell mondani, hogy hagyjanak nektek békét. Ha vőlegénytek veletek tsatsogni akarna, azt mondjátok néni, hogy idő előtt ne legyen oly vakmerő, hanem menjen tsatsogni férfitestvéreitekhez, vagy atyafiaitokhoz s hogy mindaddig távol maradjon, mig a pap össze nem ád. Addig is természetesen nagyon szorgalmatosan kell járni a templomba. Azonban: — Ott ne vigyorogjatok a tséltsap ifiakra, hanem nézzetek a papra. No ez nem eshetett nehezükre Kunika Annának és Gödecke Krisztinának. Hiszen akik ilyen szigorú erkölcsökben nevelkedtek s akik még a tulajdon vőlegényükkel való csacsogástól is tartózkodtak, azok bizonyosan talpon állva mentek a menyországba. Könnyű volt nekik a papra nézni, mikor az csak glóriát látszatott a fejük körül. Az ám, csakugyan. Mikor Abraham a Sancta Clara, a szabadszájúsága miatt hírhedt Augusztinus egyszer magdolnanapi prédikációt tartott, azt igy fejezte be: — Most pedig ide hallgassatok, ti szemérem nélkül való asszonyi állatoki Van köztetek egy különösen orcátlan, parázna teremtés, akit én most azzal fogok megbélyegezni, hogy a fejéhez vágom a breviáriumot. Csakhogy mire fölemelte a karját, akkorára csupa üres padok meredtek rá. Mert az összes Kunikák és Gödeckék a pad alá dugták akkorára a fejüket.