Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

Egyes szám Ara 2000 korona Szerkesztőség: Deák Ferenc­utca 2 (Pőreá (iskolával szem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér II. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy h taapra helyben 40CC0, Buda­pisten és vidéken 45COO kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasibon 1COO kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100»/t-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 3, KEDD. 50-ik szám. A nyergesmester halála után A polgár államfőt megillető letompított gyász­pompával kisérték örök nyugovóra az első német köztársaság első elnökét, Fritz Ebért nyergesmestert, akit a halálban éppen ugy megdobáltak koszorúval és sárral, mint életében. Veszedelmes ember volt — parentálja el a német horogkeresztesek lapja —, mert köztár­sasági volt, nemzetközi volt és pacifista volt. A köztársaság és az alkotmányosnak álcázott abszolu izmus közt való különbséget semmi se illusztrálhatja jobban, mint ez a nekrolog. El lehet-e a szólásszabadságnak i'yen mértékét képzelni egy monarcbista államban, amelynek élén a Hohenzollernek állnak? El lehet-e azt képzelni, hogy egy császárt veszedelmes ember­nek mondhasson a sajtó, mikor jóformán még ki se hűlt az a kéz, amely a birodalmi jogart szorította? Nem kell-e annak a császárnak a legtehetségesebb, a legokosabb, a legalkotmá­nyosabb uralkodónak lenni, mindaddig, mig az utódját meg nem koronázták ? Mert termésietes, hogy abban a pillanatban őt illetik mindezek az epithetonok. A német köztársaságban egész máskép van. Ott nem kötelező még a halott államfővel szemben sem még a kegyelet sem. Olt szabadon lehet kritikát mondani még a halott államfőről is, még pedig olyan kritikát, amely egy alkotmányos monarchiában nagyon kockázatos volna még egy udvari ajtónállóval szemben is. Ebből is látnivaló, hogy milyen veszedelmekkel jár a-Aöztársasági államforma. Mi bűne volt különben Fritz Ebertnek, aki nem csinált világháborút, nem tett tönkre egy nagy b rodalmat és nem hivalkodott azzal, hogy ö választott embere az Istennek, aki pedig minden embert a maga képére és hasonlatos­ságára teremtett ? Fritz Ebertnek éppen az volt a bűne, hogy éppen olyan közönséges halandó­nak tartotta magát, mint a nagy német nép akármelyik fia. Az, hogy köztársasági volt és nemzetközi volt és pacifista volt, felesleges szószaporítás a reakció részérCl. Frilz Ebertnek az volt a bűne, hogy nyergesmunkás volt és éppen olyan okosan, becsületesen és lelki­ismeretesen végezte a birodalmi elnök munkáját, mint ihogy végezte i szíjgyártóét. Beérte azzal az emberi fenséggel, amit az Isten adott neki, de nem játszotta a fenséges', mint közvetlen előde, a világpusztító Vilmos. Megmaradt egy­szerű Ebért urnák, dísz-őrség és dísz-szeretők nélkül és a felesége, a nyergesné tovább is maga hámozta a krumplit. Ez olyan bün, amit Fritz Ebertnek valóban nem lebet megbocsá­tani a haló porában sem. Sajnos, Fritz Ebért már nem sokat törődik a nekrológokkal és nyílván arra se büszke, amit a történelem irni fog róla, mert kénytelen lesz vele. A történelem simíthat ugyan az igazságon ideig-óriáig, de egyszer mégis kénytelen lesz konstaiálni, hogy amit az Isten különös ke­gyeltje, a népszerű császár játékból összetört: a német birodalmat ez a nem ragyogóan tehet­séges, söt egyáltalán minden különös ragyogás nélkül való nyerges foltozta össze, aki csak becsületes és lelkiismeretes ember volt. A törté­nelem nem tagadhatja el, hogy ez a közönsé­ges Etort, aki megmentette a hazáját minden­féle szélsőségtől, aki vár nélkülié tudott győzni reakciós és kommunista forradalmakat, ez az Ebért az elnöki székben nem volt semmilyen pártnak az embere, ez a német nép feje volt, az egész német népé. Sokkal igazabbin az, mint Vilmos császár s noha tatán sohase énekelte, bogy Deutschland über alles, ez volt az egész életprogramja az elnöki székben, sokkal reáli­sabban az, mint Vilmos császárnak, aki ezzel a jelszó«al vitte a katasztrófába Németországot, Deutschland über alles: ez a végrendelete is a» egykori nyergesnek, aki immár visszatért a német anyaföldbe, melyből vétetett. Vájjon végre­hajtja-e a német nép ezt a végrendeletet? Kér­dés ez, amelyre Ebért temetése másnapján senki se tud feleletet adni s ez tette nagyon komorrá azt a letompított gyászpompát, amellyel sírjába kisérték az e'sö német köztársaság első elnökét. Ki tudja, következik-e még utána sok köztár­sasági elnök ? Ebért elnök ravatalon. Berlin, március 2. Ebért birodalmi elnököt az elnöki palota dolgozószobájában ravataloz­ták föl. A koszoiuk halmazától nem igen lehet a szobába férkőzni. Ebeit özvegyének kérel­mére különben sem engednek senkit a rava­talhoz, mig Ebért koporsóját le nem zárták. Arca ugyanis a sok szenvedésföl egészen el­torzult. A gyáizszer'attts szerdán délután fél bárom órakor lesz. Hir szerint Marx volt kancel­lár lesz az uj elnök. A reakciós pártok a volt német trónörököst akarják jelölni, amit azon­ban komoly jelrjésnek nem lehet tekinteni. Budapest, március 2. Ebért halála fölött részvétét fejezte ki a kormányzó, aki szárny­segédét küldte el részvéte kifejezése céljából a budapesti német ügyvivőből. Földrengés Newyorkban. Ntwyork, március 2. Newyorkban eiös föld­rengés volt. A földrengés szombaton este 23 9 órakor történt. Hasonló erejű földrengést az Egyesűit Államokban 1775 óta nem éreztek. A lakosság nagyon megrémült. Newyorkban és vidékén az emberek kiszaladtak az utcákra. A képek és konyhaedények leestek a falról, a székek és a csillárok megrendültek. Broodway halaimis épületei közül többet megrázott a földrengés. A földrengés folytán két ember suiyosan megsebesült, akik a rengés ereje foly­tán a magasból lezuhantak. Eddigi jelentések szerint emberéletben nem esett kár. Pakots József nemzetgyűlési képviselő összeférhetetlenségi javaslatot tett Haller István ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniise) Pakois József beadványt it té ett a nemzetgyűlés elnö­kéhez, amelyben összeférhetetlenségi bejelentést tett, mert Haller Utván 1924 február 14 és 22-én az elnöklete alatt áliú Budapesti Áru­kereskedelmi és a Mátravidéki Erdöipari és Árukereskedelmi Rt. nevében és megbízásából 400 vagon tűzifa szállítására szerződést kötött a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériummal, valamint az ennek hatásköre alá tartozó intézetekkel. Már pedig az 1901. évi X. törvénycikk tiltja, bogy képviselő bármilyen anyagi haszonért, bármilyen vállalkozás érde­kében az államnál, vagy intézményeinél eljár­jon. Haller István pedig a fenli adás-vételi szerződés megkötése erdekében személyesen járt el és az ö közbenjárására jött létre a szer­ződés. A szerződés alapján a két részvénytár­saságnak 319 millió korona értékű árut kellett volna szállítani, a két vállalat tehát, amelynek érdekében Haller István járt el, anyagi nyere­ségért működött. Az 1921. t.-cikk XIV. pontjának első bekez­dése szerint Haller István még akkor is össze­férhetetlenséget követet el, ha eljárása nem járt anyagi dija? ássál, mert országgyaiési kép­viselő nem járhat el olyan ügyben, amelyben az á)l>>m, vagy intézményei érdekelve vannak és összeférhetetlenséget követett volna el azért is. mert az idézett törvény ötödik pontjának 10. bekezdése kimondja, hogy országgűlési képviselő még érdem jelért, vagy kitüntetésért sem járhat el üzleti ügyekben. Ezeknek alap­ján tette meg Pakots József összeférhetetlen­ségi bejelentését. Uj magvar valuta. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az appropriaciós törvényben foglalt fölhatalmazá­sok alapján Bud János pénzügyminiszter már a jövő héten egész sor rendeletet Jog kibocsátani, amelyek közül a legfontosabbak a tözsdeadók leszállításáról, a részvények összevonásáról és értékminimumának megállapításáról, az uj rész­vénytársaságok alapításának szabályozásáról és a váltóilletékek leszállításáról szólnak. Ez az utóbbi rendelet élénkitöen fog hatni a hitel­életre, mig a tőisdeadó leszállítása a tőzsde irányzatának javulásával fog járni, mert hiszen kétségtelen, hogy a tőzsdei forgalomnak a ma­gas értékpapír forgalmi adó volt egyik kerékkö­tője. A valutareform még ebben az évben meg fog valósulni. Kérdés csak az, hogy a reform alapja a frank, vagy a fontvaluta lesz-e. Leg­valószínűbbnek az látszik, hogy az aj magyar valuta értékét az angol fonthoz viszonyítva fogiák megállópitant. Természetes, hogy az uj értékmérőnek uj elnevezést kell kapnia, mert hiszen a „korona" név ellen jogos kifogások emelhetek. A valutareform megvalósulása után ugyanis sok koronáról szóló adósság marad érvényben, ami félreértésekre adna okot akkor, ha az uj értékmérőt is koronának hívnák. Az uj értékmérő nevéül a „tallért" választanák, de a tömegpszichózis szempontjából fontos, hogy a valutareform megvalósulásával egyidejűen érté­ket képviselő váltópénzt is bocsásson ki az áilam. Az ezüstpénz iránt ugyanis nagyobb a közönség bizalma, mint a papír-, vas-, vagy bronzpénzek iránt. Más forrásból azt jelentik, hogy az uj ma­gyar valma terve megvan ugyan, de kivitele még korai volna. A lal térrendszer létesítésére a forrás szerint a kormány részéről eddig semmiféle intézkedés nem történt. A diósgyőri „fajvédelem". (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Több fővárosi lap vasárnapi számában cikk jelent meg, amely szerint Diósgyőrben kimondották, hogy a diósgyőri vasgyár intervenciójára zsidó fajúnak nem adnak letelepedési engedélyt. A vasgyárak vezérigazgatója kijelentette, hogy mi­után a lapokban olvasta a cikket, az ügyben vizs­gálatot indit. Ö a maga részéről minden alka­lommal intette a gyár vezetőségét és hivatal­nokait, hogy semmiféle politikai akcióban ne vegyenek részt. Elmondotta még, hogy ez ügy­ben a vasgyár diósgyőri igazgatóját Budapestre kérette és intézkedést csak a jelentés meg­történte után fog tenni. A pénzügyi kormányzat megnehezíti az építkezést. (Budapesti tudósiiónk telefonfelentése.) Mind­eddig abban reménykedtünk, hogy az épitke­zés fokozott mértékben meg fog indulni. Ezzel szemben most azt tapasztaljuk, hogy a pénz­ügyi kormányzat ahelrett, hogy az építkezést elősegítené, azt mindinkább megakadályozza, mert amikor a lakásépítő-bizottságnak annak idején 50 milliárdot adott ki lakásépítési cé­lokra, azi vette tervbe, hogy majd amikor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom