Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

2 SZEGED 1918 március 3. 50 milliárd első részletét visszakapja, azt újból ki fogja adni hason'ó célra. Az első 10 milliárd összegű részlet most áprilisbin lesz esedékes, de a pénzügyminisztérium a LÉB-nak most kijelentette, hogy a tökét nem hajlandó újból kiadni. Hasonló eset áll fönn a kincstári részesedésnél is. Mikor a kincstári részesedés beszedését megszavazták, Ígéretet tettek; hogy az ebből befolyó összeget lakásépítési célokra fogják felhasználni, ez azonban a mai napig sem történt meg. Érdekes jelenség még az is, hogy béke idején harminc évi adómentességet nyújtottak az építkezőknek, most azonban ezt tiz esztendőre nyomták le. Tapasztalat szerint tehát ahe'yett, hogy az építkezést elősegítenék, azt csak akadályozzák. A nagyhatású előadás után dr. Vörös Nándor zongorázott Kendecsy Aranka Lavotta-dalokat énekelt nagy sikerrel, majd Soltész Elemér tábori püspök bibliamagyarázatot tartott. Az ünnepély végén dr. Györffy István egyetemi tanár, cserkészfőparancsnok négy öreg-cserkészt avatott fel. A szegedi protestánsok ünnepélye hatvan teritékes bankettel fejeződött be, amelyet a szegedi egyházak rendeztek vendégeik tiszteletére és amelyen megjelentek a város, a katonaság, a görögkeleti és a zsidó egyházak képviselői, de kinos fettünést keltett, hogy a római katholikus klérust senkisem képviselte. A banketten számos pohárköszöntő hangzott el. Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, evangélikus felügyelő Kapi Béla püspököt, mint kiváló szónokot köszöntötte fel. A püspök hosszabb beszédben válaszolt: — Türelmetlennek lenni — mondotta többek között — milliószor könnyebb, mint türelmesnek, de kidolgozni minden egyháznak a maga egyéniségét és ugyanakkor önmagán felülemelkedni és megbecsülni mások meggyőződését is, már valamivel nehezebb. Pedig a mai Magyarországnak különösen nagy szüksége lenne erre. Rosszul teszi mindenki, aki belsgubózik megcsontosodott elveibe, nem akar lépést tartani az idővel és nem nyújt segédkezet az együttműködéshez. A hangulatos vacsorán Tátray Károly evangélikus lelkész és Bakó László református lelkész mondott még pohárköszöntőt. A vendégek hétfőn reggel a budapesti gyorsvonattal utaztak el. Vasárnap megválasztották az ügyvédi kamara uj tisztikarát. Szeged, március 2. (Sojit tudósítóaktól.) Hetekkel ezelőtt beszámolt a Szeged arról, hogy a szegedi ügyvédi kamara tisztujitását szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg és ez az érdeklődés nem annyira az egéiz tisztikar, mint inkább a javadalmakkal járó titkári állás felé irányul. Heteken át tartó korteskedés előzte meg a tisztújító közgyűlést, amelynek során dr. Hajnal István és dr. TBrr Aladár állottak egymással szemben és igy mindég követ — még a politikai köveket is — megmozgatták. Ilyen előzmények után érthető volt az a nagy érdeklődés, amely a közgyűlésen megnyilvánult. A megjelent ügyvédek közölt a vezetőállások kérdésében semmiféle differencia nem volt, mert hiszen mindenki tisztában volt aizal, hogy a volt elnökség hivatási és kötelessége magaslatán, mindsn politikamentesen, egyenes vonalban vezette az ügyvédek ügyeit. Csík az egyetlen titkári stallum tekialeében hangzottak el viták, amelyek távoli kérdésektől sem volíak mentesek. Dr. Széli Qyula megnyitója után kijelölték a szava xBtszedö bizottságot és már ekkor kiderült az, bogy évtizedek óta nem jelentek meg annyian a szavazásnál, mint az idei választáson. A kamara 384 tagja közül 317 ilt szavazati jogával. Hosszabb időt vett Igénybe a szavazás, amely után a következő eredményt hirdették ki: Einök dr. Széli Gyula, elnökhelyettes dr. Pap Róbert, tiikár dr. Hajnal István, ügyész dr. Haberl Pál, pénztárnok dr. Winkler Elemér. Választmányi tagok: Dr. Barta Dezső, dr. Dobay Qyula, dr. Grüner István, dr. Komis Béla, dr. Szekerka Laios, dr. Szivessy Lshjl, dr. Tóth Imre, dr. Tflrr Aladár. Póttagok: Dr. Dózsa Emil, dr. Hunyadi Vass Gergely, dr. Nekich Richárd, dr. Vajta Jenő. A tisz ikar egyes tisztségeinél semmiféle harc nem merült föl, Szili Qyulát és társait szinte egyhangúlag választottál meg és igy csupán a titkári állásnál fejlődött ki harc, dr. Türr Aladár csak nyolcvan szavazatot kapott is igy az égisz vonalon a hivatalos lista győzött. A választási hullámok lecsöndeaűlése után dr. Szivessy L?hel indítványt tett dr. Vigman Ferenc, a kamara volt nagynevű elnökének örökös tiszteletbeli elnökki választására. Szivessy indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy dr. Végman Ferenc évtizedes munkája után, amelyet a szegedi ügyvédség érdekében fejtett ki, az öt joggal megérdemlő kitüntetést nyert, az érdemeket mindig elismerő szegedi ügyvédtársad alomtól. A közgyűlés nyugalommal oszlott szét, hiszen az ügyvédek ttsztában vannak azzal, hogy az elnökség tagjai a helyes és befolyásolhatatlan uton fogják vezetni a szegedi ügyvédek ügyeit. A SZEGED telefonszámai: Szerkesztőség 13-33. Kiadóhivatal és jegyiroda . 306. Nyomda 16—34. Tovább tart a Tevéi-nyomda szedőinek sztrábja Küldöttségekkel, Ígéretekkel kísérleteznek a fajvédők lapjuk megjelenése érdekében. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Uj Nemzedék vasárnap két oldalon, röpirat-szerü alakbin jelent meg. A fajvédő lapvállalat igazgatósága ebben a röprilban konferálta be „meg nem jelenését" a közönségnek, ez a konferansz azonban nem keltelt kü'önösebb izgalmakat a városban, inkább közmosolyt provokált, bár minden sora igyekezett a munkások bérharcát politikai sztrájknak minősíteni. Ez az igyekezet azonban hiábavalónak bizonyult, mert a rendőrsig a lefolytatott nyomozás alapján birharcnak minősítette a Tevil-nyomda szedőinek sztrájkját. Vasárnap délelőtt ugyanis beidézték a rendőrségre a sztrájkoló nyomdászokat s kihallgatták őket arra nézve, milyen okok indították őket a munka abbahagyására. A vallomások alapjta megállapították, hogy a nyomdászok pusnán bérköve:elétek miatt léptek sztrájkba. A poli ikát éppen a Tevéi-nyomda igazgatósága viszi a bérkérdésbe azáltal, h gy az árszabály ahirását ahhoz a megalázó politikai követe éshez kötötte, hogy a nyomdászok írásba adják, miszeiiit nem lépnek be a szociáldemokrata pártba. A munkások álláspontja ezzel szemben rendületlent az, hogy az Új Nemzedék igazgatósága minden politikai feltétel nélkül teljesítse követelésüket. A fajvédők azonban nem engednek intranzigens álláspontjukból s fühöz-fahoz fordulnak, hogy nyomájukat továbbra is megmenthessék politikájuk szellemének. Igy vasárnap táviratot menesztettek a budapesti keresztényszocialista szervezetekhez, amelyben szervezetlen nyomdai munkásokat kérlek segítségül, a keresz ényszocialis a központ váasza azonban az volt, hogy más munkásokat szívesen adnak, de szervezetien nyomdai munkás egyetlen egy sincs az országban. Erre a fajvédők Szegeden próbáltak embereket szerezni, még pedig ugy, hogy nihány nyomdászt nagyobb bérigérelekkel akartak sitrájktörisre bírni. A nyomdászok természetesen elzárkóztak a faj védelem ilynemű megkísérlései elöl. Az Uj Nemzedik igazgatósága e kudarcok ellenére is, még a mai napon likvidálni akarta a számukra ke lemetlen és súlyos anyagi veszteséget okozó helyzetet és ezért küldőitségiteg vonult fel hétfőn délelőtt a városházára, hogy a hatóság támogatását kérje a sztrájk elfutásához Meglátogattak dr. Aigner Károly főispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, akiknek a sajtó kizárása mellett adták elö az eseményeket. Szónokuk Balogh Léjos volt. A Szeged munkatársa megkérdezte ugy a főispánt, mint a polgármestert, milyen álláspontot foglalnak el a fajvédő lap ügyében, erről a kirdisről azonban egyikük sem volt hajlandó nyilatkozni. Ezahtt Zehntbauer János dr. Boitka Sándor rendőrfötanácsost kereste fel informálás végett. Dr. Bottka Sándor a következő nyilatkozatot adta erről munkatársunknak: — Miután a nyomdászok sztrájkjában megállapithatólag ezideig politikai tendenciát nem látunk, a rendőrsig semmltile eljárást nem tett folyamatba ellenük. A nyomdászok kitoloncolására eddig hozzám semmifile indítvány, vagy kirelem nem irkezett, ilyen irányban tehát nem is tntizkedhetek. Hozzátesszük, hogy a nyomdászok kitoloncoltatasa különben is lehetetlen, miután az a munkások munkaszabadsdgának pregnáns megsirtise lenne. A lapszedők sztrájkja rendületlenül tovább tart. A fajvédő lap megjelenése egyelőre lehetetlen, mindössze röpiratjellegü kiadványokat tudnak csak megjelentetni. A két oldalas turzujság vasárnapi megjelenését egy volt szegedi nyomdatulajdonos tette lehetővé, aki azonban, értesüléseink szerint, nem folytatja tovább ezt a közvélemény szemében ellenszenvet keltő munkálkodást. Hétfőn délután tárgyalások indultak meg nigy műigyeteml hallgatóval, akikkel a nyomdászokat pótolni akarják, nyilvánvaló azonban, hogy ez csak ideig-óráig és addig is igen kis százalékban fog sikerülhetni. A fajvédő lap érdekében megmozdult a szegedi egyetemi hallgatók nemzetvédelmi osztaga is, amely hétfőn délu án 6 órakor tanácskozott arról, miként lehetne a lap megjelenését biztosítani. A nyomdászok sztrájkja feltűnően bizonyítja, hogy a tájvédelem pusztán politikai frázis. A fajvédők saját munkásaikkal szemben mindennek nevezhetők, csak éppen fajvédőknek nem. A Protestáns Irodalmi Társaság szegedi vendégsége. Szeged, március 2. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap bensőséges ünnepet ült a két szegedi protestáns egyház: a [református és az evangélikus. A Protestáns Irodalmi Társaság látogatott el Szegedre, hogy itt propagandát csináljon a magyar kultúrának és a — felekezeti békének. Az ünnepnapot istentiszteletek vezették be. A református templomban Soltész Elemér tábori püspök tartott ünnepi prédikációt, az evangélikus templomban pedig kapi Béla evangélikus püspök. Délelőtt tizenegy órakor irodalmi matiné kezdődött a zsúfolásig megtelt Belvárosi Moziban. A matinét dr. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár nyitotta meg. Dr. Vörös Nándor zongoraszáma után Kapi Béla püspök tartott ünnepi előadást a nemzet problémájáról. Az igazi nemzetiérzéssel foglalkozott, amely a két szélsőség, az internacionalizmus és a sovinizmus között található. A kozmopolitizmust lélektani lehetetlenségnek tartja, mert abból indul ki, hogy minden nemzet kizárólag gazdasági érdekeket szolgál. Pedig a nemzet: reális igazság, amely sohasem születik, de örökké fejlődik, a közös ideálokért való lelkesedés viszi olyan fokra, hogy milliók vágyának és akaratának megfelelően hozhat törvényeket és építhet alkotmányt. A haza nemcsak szülőföld, munkatér és sírgödör, hanem milliók közös lelkesedése a szebb jövendőért. — Mi magyarok csak ünneplő nemzet vagyunk és csupán szines emlékekkel helyettesitjük a cselekvést — mondotta. — A multak tradícióit nem csak megbecsülni kell, hanem tovább is építeni. Nincs olyan nagy ember, aki azt mondhatná: „Fölötte állok a népnek, azt teszek, amit akarok." Viszont nincs olyan törpe ember sem, akinek munkájára szükség ne lenne. Baj az, hogy sokan a tömegek vállán emelkednek felfelé, de nem akarnak hősök lenni, akik saját vállukon vinnék a nemzetet előre. Kapi Béla püspök azzal a kívánsággal fejezte be a nagy tetszéssel fogadott előadását, hogy szűnjenek meg a pártoskodások, féljük az Istent és szeressük egymást. Ezután Vass Manci operaénekesnő a „Cremonai hegedűs"-bői énekelt nagy sikerrel, gróf Bánffy Miklós „A császár titka' cimü sikerült novelláját olvasta fel, Mihó Ernő régi magyar dalokat énekelt, Szabó Margit szavalt. A nivós irodalmi matiné Soltész Elemér tábori püspök záró szavával ért véget. Délután öt órakor a Tisza szálló zsúfolt nagytermében egyházi ünnepély volt. Egyházi ének és ima után Mihó Ernő énekelt, majd Kapi püspök tartott előadást a protestáns egyházak összetartásának szükségességéről. A protestánsok felekezeti békességet akarnak és hajlandók még a katholikus egyházzal is együtt működni, de saját önállóságukról nem mondhatnak le. A protestantizmus elvá laszthatatlan a kulturától, amely nemcsak tudomány és művészet, de az is, ahogyan az embereket taksáljuk, ahogyan az útszéli fákat nézzük és a madarakat hallgatjuk. A magyar nemzet életére négy évszázad állandó igehirdetése, a sokezer E

rotestáns parochia példás családi élete kimondatatlan hatást gyakorolt. A református kéz rá hajlik az evangélikus kézre, hogy együtt épitsen vele.