Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-19 / 64. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség: Deák Perencntca 2 (FóreáUskoUral izemben). Telefon 13-33. Kiadókhratal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér lt. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor- sugárut 1. Telefon 16-34. Előfizetési árak: Egy k kúpra helyben 40000, Budapesten és vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 5Ó0, 1 hasábon 1000 kor. SzOvegkOzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000| kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyási jelentés 100«/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 március 19, CSÜTÖRTÖK. 64-ik szám. Hitelválság. Szeretnők hamarjában megállapítani, hogy banyadik válságot éljük már 1914 óta. Elöször megszenvedte a gazdasági élet a hadüzenetet, azután i külföldtől való elzárattatásf, megszenvedte a tömeges bevonulásokat és a munkáskezek hiányát, majd az összeomlást, a munkaié köliséget és dolgozni nem akarást, a korona leromlását, átmeneti feljavafását és ujabb zuhanását. Megszenvedett még sok minden egyebet, aminek az ismertelége nem férhet bele egy rövid veietö cikknek a keretébe. A válságokat részben a szaktudósok, részben a gazdasági közvélemény többé kevésbé találó nevekkel ruházta fel. Igy 1serkedtünk meg az összeomlási kriziise1 j koronapánikkil, a termelési válsággal és frankválsággal. A legutolsó és legaktuálisr a ezeknek a változó cimü és tartalmú megpr jáltatásoknak a sorában a hitelválság. Az .gész gazdasági élet alapjában véve a hite' 4! van felépítve. Az a pénzmennyiség, amely az állam kíbocsájt, vagy amely bankjegyek k májában forgalomba kerfl', a tényleges ügy' ,iek egy csekély hányadának fedezésére sem /olna elegendő. A forgalomnak tulnyomórésze igy valóságos fizetési eszközök hiányában jelképi eszközökkel bonyolódik le. Az egymással flzleti összeköttetésben álló felek elismerik egymás tartozásait és követeléseit. A számlákon megterhelések és jóváírások történnek, anélkül, hogy egy fillér is kerülne valósággal a forgalomba. A londoni clearing-house ntponla sokmilliót egyenlít ki, még pedig nem leromlott magyar koronában, hanem valóságos jó angol fontokban és végezetül a fennmaradó különbözetnek a kif zetésére néhány shilling is elegendő. Ez a gazdasági életben a hitel kifejlődésének a legmagasabb formája. De ha visszamegyünk az alapokig, azt kell látnunk, hogy még az is, aminek valóságos, reális értéket tulajdonítunk, alapjában véve nem egyéb, mint a bi'elnek egy bizonyos formája. Tegyük fel, hogy igazi ezüst koronások és ö»koronások, ahogy régente nevezték, nagybecskerekek vannak nálunk forgalomban és ezekkel fizetünk a fűszeresnek, mészárosnak, hentesnek és utcasarki kofának. Vájjon nem merüit-e fel annak fde|én akárhányunknak az agyában a gondolat, hogy mi az, ami ezeknek a kerekre szabott fémdaraboknak az értékét megadja ? Es végiggondolva az egész folyamatot, nem Jutottunk- e arra a meggyőződésre, hogy alapjában véve még az ezüstnek és aranynak értékét is csak a jóságába vetett bit adja ineg? Míg h< „valóságot" pénzzel fizetünk is, az sem egyéb tolajdonhépen, mint a hitelnek egy bizonyos formája. Ha a hitelnek ez a röviden vázolt organizációja valahol csorbát szenved, válságba jut az egész gazdasági é'et és beáll a hitelválság. Ennek az állapotában leledzünk a jelen pillanatban. Vigaszlalásnak talán vigasztalás, bár meglehetősen szomorú, hogy nem mi vagyunk az egyedüliek, akik ezt a válságot érzik. A miénkkel pontosan azonos jelenségek mutatkoznak a szomszédos Ausztriában, Csehországban, a győztes Franciaországban, sőt a nagy háborús vsgyonokat felhalmazó Nagybritanniában és Amerikában is. Hogy mi volt a kezdete ennek a hitelválságnak, honnan indult ki és mi okozta, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehet. Csak a jelenségeket látjuk szomorú valóság formájában. A mezőgazdaságnak nincsen pénze, hogy befektetéseket eszközöljön, az iparos nem tudja a termeléshez szükséges anyagi eszközöket elö'eremteni, a kereskedő nem tudja raktárát felfrissíteni, a közönség nem tud vásárolni, valamennyi együtt pedig nem tud kötelezettségeinek megfelelni. A nemfizetés általános jelenséggé vált as egész vonalon. Az üzleti élet megakadt. A gyáros nem tud, vagy nem mer hiteibe eladni, a feeresfcedö pedig nem tud készpénzért vásárolni. A bankok megszorítják a hiteleket. Százesztendős cégek és tekintélyes vállalatok, amelyeknek aktivái még a mai nehéz viszonyok mellett is sokszorosan túlhaladják a pisszivákaf, kerülnek egymásután válságba. A közgazdasági érdekképviseletek vállalhatnák Höfernek a szerepét. Bőséges veszteséglistákat adhatnának ki elhullóit tagjaikról. Nthéz volna megmondani, hogy hol volna ennek a válságnak a megoldása. Ahol nincs áru, ott lehet termelni, ahol nincs munkaalkalom, ott lehet teremteni, de az elveszeit bizalmat mindennél nehezebb helyreállítani. Ezért súlyosabb talán a mostani válság minden megelőzőnél. Néhány összeomlás, ken?szeregyezség és csőd megriasztotta a gazdasági életit. A pénznek ciikulác ós sebessége mrglassudott, ugyanazon mennyiségű forgalomnak a lebonyolításához sokkalta nagyobb mennyiségű fizetési esz* köz szdkiéges, ugyanskior pedig a pénznek és a tebbi gazdasági eszközöknek nagyrésze elbújt a különböző rej'ekhelyekre, ahonnét csak nagynehezen lehet előcsilogitnL Ezért nagyon szomorúak a legközelebbi jövőnek a kilátásai, ezért nem lehet a helyzetnek hirtelen megjavulására, az építkezéseknek megindulására és a kereskedelmi életnek felélénkülésére siámitaní. Mikor azonban ilyen vigasztalan, sö ét színekben ecseteljük a gazdasági helyzetnek a képit, egy jelenséget nem hallgathatunk el. £< a jelenség a kósza hireknek felelőssigtelen portálása. A viszonyok elég súlyosak, nem szükséges azokat még ujabb és nagyrészt alaptalan riasztó hirekkel is tetézni. Akár túlzott közlékenységből, akár megfontolatlanságból, akár üzle i irigységből áll valaki az ilyen hirek portálásának szolgálatába, rosszul cselekszik. Az ilyen hirek terjesztése még a konkurrencia szempontjából sem üzlet, mert minél feszültebbé válik a helyzet, annál inkább jelentkezik a visszahatás az egész vonalon. A hitelválságnak csak az óvatosság és nyugalom lehet a kettős orvossága. A harmadik orvosság az idő, amelynek kúrája kivül esik az emberi számításoknak a körén. MMWMMWMÍMMMMWM^^ Herriot — Tartufff. A francia kamara zajos üiéae. A kamarában erre hatalmas lárma tört ki. A teremörök azonnal körülfogták a miniszteri székeket, hogy a minisztereket megvédelmezzék. A kamara erre elhatározta, hogy Poltou szavait cenzúrázza, vagyis nem veszi szavait jegyzőkönyvbe. Le Troqaer képviselő kijelentette, hogy hivei ugyan nem helyeslik Poitou képviselő megjegyzését, sajnálják azonban, bogy a Ház a cenzúrát kimondta. Miután a nyugalom nem állt helyre, az elnök kénytelen volt kevéssel 7 óra előtt az ülést felfüggeszteni. MMWMMMMMIMMI^^ Szilágyi Lajos és líázsonyi birálata a választójogi javaslatról. Páris, március 18. A kamara ma az e'zászlotbaringiai közigazgatás újjászervezésétől szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Waláer képviselő a laikus-(örvény behozatala ellen nyilatkozott és felolvasta Milierand és Poincaré nyilatkozatát, amelyben a két államféifiu megigérte, hogy Elzász-Lotharingiának minden tradícióját és jogát érintetlenül hagyják. Felolvasta-továbbá Herriot miniszterelnöknek egy nyilatkozatát is, amelyben a miniszterelnök ugyanilyen értelemben nyilatkozik. Herriot miniszterelnök a felolvasáskor bólintott, mire Poltou du Plessig képviselő felállt és odakiáltotta a miniszterelnöknek: „Tartuffel" (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) A nemzetgyűlés 25-ös választójogi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Kállay Tibor elnOklésével folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. Az első szőnek Szily Tamás egységespárti képviselő. A magyar népiéleknek a Tisza-féle választójog kell, mondja Szily. Togadja azt, hogy a választójog emberi jog volna, ö választójogot csak annak adna, aki a magyar eszméhez hű, aki erkölcsös, aki intelligens és értelmes. A női választójognak ellene van. Meskó Zoltán ilt közbeszól: Hallod-e, a vidéken nincs Gerbeaud. Ti csak azoknak akarjátok megadni, akik a Oetbeaudba járnak. (Elénk derültség.) Szily Tamás: Nem adna egyetlenegy nőnek sem választójogot. Ami a titkosság kérdését illeti, ennek nem híve. A magyar jellemmel a nyilt szavazás fér össze és egyezik meg. A javaslatot elfogadja. Szilágyi Ltjos: A választójogi javss'at a területi integritás szempontjából a legnagyobb mértékben aggályos é3 karos. Veszélyes az, bogy sz ideiglenes határon (ul élő magyarok több joggal, szélesebben kiterjesztett választójoggal rendelkezzenek, mint idebent az anyaországban. Igy nem fognik idekívánkozni a határon tul élők. — A bolsevizmus szempontjából is elhibázott a választójogi javaslat, mert a kommunisták szekere rúdját tolja előre és a választói jogosultságból kizárt tömegek elkeseredése feltétlenül balra hajtja a tömeget. A harmadik szempont: a felekezeti szempont. Megállapítja, hogy a választójogi javaslat nem a zsidókat zárja ki, hanem a keresztény tömegeket. Minthogy a javaslat csupán Bethlen rendszerének uraimát biztosítja, még általánosságban sem fogadhatja el a javslatot. Vázsonyi Vilmos szó'al fel: Ez a választójogi javaslat még mindig abban az eszmekörben mozog, amelyben mozogtak azok, akik az 1917. évi választójogi javaslatot tárgyaiák és akik hónapokon keresztül arról vitatkoztak, vájjon hat elemi, vagy négy elemi végzettséghez kössék-e a választói jogosultságot. A választójog kérdésében is az ilet a döntő. Az országban levő erők megvannak és ezekről tudomást nem venni nem lehet. A nemzetiségeket sem lehet megtartani választójogi papirossal és ez sem akadályozta meg a nemzetiségeket abban, hogy mikor a kedvező konjunktura elkövetkezett, megcsiná'ják a maguk politikáját. Régebben a választójognál a reikció a nemzetiségi kérdésekre hivatkozott nyiltan, titokban azonban a 67 biztosítására gondolt. Ma is egészen világos, hogy a többsignek kormányozható választójog kell. Az egész javaslatnak az a lelke, hogy keresnek egy kormányzati választójogot. Ezu'án áttért annak a kérdésnek a megvitatására, hogy nyilt legyen a szavazat jog, avagy titkos ? — Nem a karakter kérdése a választójog, mint azt a kormány be akarja álitani, hanem a függőségnek és a függetlenségnek a kérdése. /kinek a kenyere a szavazástól függ, annak leszélhetnek karakterről. A titkos szavazás kizárja és érteimellenné teszi a korrupciót. Tirror is van a választásokon, még pedig kétféle terror: felülről és alulról jövő. A bizottság egységet párti tagjai itt közbekiáltanak: