Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-19 / 64. szám

574 SZEGED 1925 március 22, . — Ugy van! Éppen azért ke'I a nyit sza­vazás I Vázsonyi Vilmos: Ugy van, éppen azért kell a titkosság, hogy ugy az alulról, mint a felül­ről jövő terror ellen megvédje a szavazókat és hogy a választók szabad akarata kiderüljön. Foglalkozik a lajstromos ég erányos képvi-elő­válasz'ás kérdésével is. Öszin éi urdorodi* a lajs romcs szavazástól, mert ez minden kapcso­latot megszüntet a választó és képviselőjelöl ek közöt. Végül határozni javaslatot nyújt be, amelyben kéri az 1918. évi törvény elfog dását, az általános egyenlő titkos választójeg életbe­léptetését, a jelöléseknél száz ajánlást és hogy továbbá képviselőket csak az összeférhetetlen­ségi törvény alapján foszthassanak meg man­dátumuktól. A javaslatot nem fogidja el. A bizottság ülése félbáromkor ért véget. A katonai Pénteken kezdődik a nemzetgyűlés hosszabb szünete. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a nemzetgyűlés munkarendjéről igy nyilatkozott: — A mentelmi ügyek letárgyalása u'án egy­két apróbb javaslatot tárgyal még a nemze­gyülés. Valószinü, hogy ezekkel még e hét folyamán végzünk. A nemzetgyűlés elnapolása áltól fügp, hogy a választójogi bizottság jelen­tésének a Ház elé terjesztésére kitűzött termi­nus március 31 e, meghoss abbiíását mikor kérik. Amennyiben ez meg nem történik addig, art ig a Ház együtt van, ugy március 31-re mindenesetre ülést kell tartani a nemzeigyü lésnek, értesülésünk szerint még ezen a héten, :ehá' még szünet eőtt meghozza a Ház a meghosszabbító határozatát, ugy hogy e őre láihatólag pénteken megkezdi a nemzetgyűlés »z április 15 ig lartó szünetet. módosítása. Interpellációk napja a nemzetgyűlésen. — A zsidónak minden szabad, mondja Eckhardt. Budapest, március 18. A nemzetgyűlés mai ülé­sét egynegyed 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Kegyeletes szavakkal parentálja el az el­hunyt gróf Tisza Istvánnét. A nemzetgyűlés jegyzőkönyvileg ad kifejezést részvétének. Majd felolvassák az összeférhetetlen­ségi állandó bizottság átiratát Peyer Károly és társai összeférhetetlenségi ügyére vonatkozólag. A nemzetgyűlés a bejelentést tudjmásul veszi. Az elnök kijelenti, hogy Haller István összefér­hetetlenségi ügyében az első tárgyalást április 16 ra tűzték ki. Ezután harmadik olvasásra fogadja el a nemzet­gyűlés az appropriációs törvényjavaslatot, a kézi zalogűgyletekről szóló törvényjavaslatot és a véd jegyek oltalmáról szóló javaslatot. A tejtermékek állami ellenőrzőjeggyel való el­látásától szóló törvényjavaslat harmadik olvasását elhalasztják, mert stiláris hibák és ellentmondások csúsztak bele. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter több kisebb javas'atot terjeszt be. Ezután a métermérték ügyében kötött nemzet­közi egyezmeny becikkelyezéséről szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház. A javaslathoz Petrovácz Gyula szólal fel. Kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy szoritsa rá a fakereskedelmet és a rőföskereskedelmet, hogy azok is tétjenek át végre a métermázsarendszerre, mert a más rendszerekkel való számolás csak arra jó, hogy a vevőket becsapják. Ugyancsak sürgeti, hogy a földmérés terén ne holdakban és ölekben számítsanak, hanem méterekben. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter ki­jelenti, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban éppen most megvitatás tárgyai a Perovácz által felvetett kérdések, de természetesen csak hosszú átmeneti idő után tudjuk a métermértékrendszert nálunk is minden vonalon bevezetni. A javaslatot ezután ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadják. A jelentések elfogadása után következik a hon­védség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet vita nélkül elfogad­tak. Következik a katonai büntetések módosításá­ról szóló törvényjavaslat, amelyet Karafiáth Jenő ismertet. Előadja, hogy a javaslat érielmében a kémkedés előzetes kihirdetés után rögtönitélőbiró­ság elé vonható és ennek következtében halállal is büntethető, továbbá kémkedés esetén a polgári egyénekre nézve is a katonai bíróságot teszi ille­tékessé a javaslat. A javaslatot ugy általánosság­ban, mint részleteiben vita nélkül elfogadja a Ház. Majd áttérnek a mentelmi ügyek tárgyalására. Több mint 50 mentelmi ügyben veszik tudomásul a mentelmi bizottság jelentését. A jegyző felolvassa Őri Szabó Dezsőnek a földmivelésűgyi miniszterhez intézett interpelláció­ját a komoról házhelyek tárgyában. A földmive­lésűgyi miniszter nem kiván most válaszolni. A jegyző felolvassa Dénes Istvánnak a minisz­terelnökhöz és az igazságügyminiszterhez intézett interpellációját a hódmezővásárhelyi földreform és házhelyrendezés ügyében. Pesthy Pál igazságügyminiszter nyomban vála­szolt az interpellációra: Nem akadt el a megvál­tás ügye. A házhelyeknél a késedelemnek az az oka, hogy először egészségügyi szempontból nem kielégítő területet jelöltek ki, ezért kellett uj eljá­rást lefolytatni, amely április 8 án kerül tárgya­lásra. Hivatali személyek részéről nem lehet mu­lasztást megállapítani, ezért semmiféle vizsgálatra nincs szűkség. A Ház a miniszteri választ tudomásul vette. A jegyző felolvassa Eckhardt Tibornak a bel­ügyminiszterhez intézett interpellációját a várme­gyei tisztviselők státusrendezéséről. Eckhardt Ti­bor szóbelileg is előadja interpellációját. Rakovszky Iván belügyminiszter rögtön vála­szol az interpellációra: Kétségtelen, hogy a vár­megyei tisztviselők hátrányban vannak az állami tisztviselőkkel szemben. A megyei kérdés általá­nos rendezése pillanatnyilag eltolódott és a vég­leges rendezésig valami expedienst kell keresni. Komoly és részletes tárgyalások folytak ebben a tekintetben és igy alakult ki az a megoldás, amely­nek érielmében az egyes tisztviselők szolgálatuk alapján tényleg elő is léphetnek a következő fize­tési osztályba. A helyzet az, hogy a státusrendező bizottság rövidesen végez feladatával, azután kö­vetkezik az állami és vármegyei tisztviselők stá­tusának arányosítása. Eckhardt Tibor a választ nem veszi tudomásul. A Ház a miniszter válaszát (udomásul veszi. Következik Eckhardt Tibor második interpellá­ciója a belügyminiszterhez és a honvédelmi mi niszterhez a nyírbátori szabadkőműves és volt kommunista hatósági közegek visszaélése tárgyá­ban. Eckhardt Tibor szóval is raegindokolja in­terpellációját. — A nyírbátori gazdag embernek — úgymond — különösen ha zsidó, minden szabad, a szegény ember csak akkor boldogulhat, ha fejethajt a gaz­dag zsidónak. A tisztességes embereket emberte­lenül üldözik a hatóságok. Eseteket sorol fel, hogy az ébredők milyen üldözésben részesülnek. Balogi László községi főjegyző kommunista volt Andrási Dániel szolgabíró szintén, Erdőhegyi Ferenc szolga­bíró és az alispán pedig szabadkőművesek. A nyírbátori hősök emlékoszlopának leleplezésénél nagyon sok kommunista szerepelt. Február 1 én a nyírbátoriak műsoros estélyt rendeztek és a kom­munista közreműködőkre való tekintettel a debre­ceni vegyesdandár parancsnokság megtiltotta a tiszteknek a részvételt. Erre a honvédelmi minisz­tertől olyan utasítás érkezett, hogy meg kell en­gedni a tisztek részvételét. Ilyen formában felülről történik tudatosan a rothasztá3. Kérdi a honvé­delmi minisztert, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a nemzeti hadsereg tisztjeinek ne kelljen együtt szerepelniük forradalmi elemekkel. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol az in­terpellációra: Még sem lehet azt állítani, hogy azok, akik közhivatali állást töltenek be Nyírbáto­ron, mind kommunisták volnának. Erdőhegyi Fe­renc soha nem volt kommunista. A főjegyzőt is igazolták és megállapították, hogy bűncselekményt nem követett el. A szolgabíró esete hasonló ehhez. Nyírbátoron a tisztviselők és az ÉME vezetői kö­zött háborúság van. Az Ébredő Magyarok Egye­sülete állandóan izgatja és nyugtalanítja a köz­véleményt. Eckhardt Tibor a választ nem veszi tudomásul. Az a jelentés, amelynek alapján a miniszter ur válaszát elmondotta, valótlan. Rakovszky Iván belügyminiszter igenis hisz a hivatalos jelentéseknek, mert Magyarországon nem szokás hivatalos jelentéseket hamisítani. Kéri vá­lasza tudomásul vételét. A nemzetgyűlés a belügyminiszter válaszát tu­domásul veite. A mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása után az ülés három óra után néhány perccel ért véget. Az oiasE kommunista és szocialista munkások sztrájkja. Róma, március 18 A swcialista fémmunká­sok szakszervezetének rendelsezésére ma Turin­ban kitört a sztrájk. A szocialista szakszervezetek a turini gyárosokhoz ultimátumot intéztek, amely csütörtök dél g érvényei. A Fiaih müvek különváltak a munkaadók szervezetétől, mert a különböző bérkérdések azonos megoldása nem lehe'séges. Milanóban ma számos üzemben több munkás nem tért vissza a munkába. Az Avanti-1 és a ko nnr.unisták 'apját, amelyben fe szólották a munkásoka', hogy folyta sak a sztrájkot lefog­lalták. A szociil s!a fémmunkásszervezetek kiált­ványainak több terjesztőjét letartóztatták és a sztrájkoló munkások gyűléseit feloszlatták. Egy fiatalember vakmerő csalásai utánvételes posta­küldeményekkel a 17.000-es szorzószám utján. Szeged, március 18. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyészség előtt hónapok óta egy igen ér­dekes és nem mindennapi bűnügy fekszik. A bűn­ügy — csalás büntette és ez az ügy élesen rá­világít arra a lehetetlen és félszeg helyzetre, amely ugy áll elő, hogy Magyarországon az aranykorona szorzószámát legalább háromféleképen számítják a hivatalos körök; másképen, amikor a fiszt­viselőket fizetik, máskép a vasúti díjszabásoknál és máskép az adóknál. Sok hónappal ezelőtt történt, hogy egy élelmes szegedi fiatalembert elbocsátottak állásából és minden erőlködése hiábava'ónak bizonyult abban az irányban, hogy uj állást szerezzen magának. Ebben az időben kezdtek mind többet beszélni az aranykorona különböző szorzószámairól és ennek kapcsán vakmerő akciót kezdett meg. Elsősorban is txpresslevelekben összeköttetést létesített négy jóbarátjával a fiatalember és a négy barát négy különböző, egymástól távol levő város­ban lakott. Röviddel ezután a szegedi fiatalember a vasúton négy egyformán becsomagolt hatalmas és nehéz csomagot adott fel. A négy csomagot a négy barát címére küldte és mind a négyre rá­írta utánvét kétezerötszáz aranykorona. A négy barát fölutazott Budapestre és hihetet­len nagy tételekben kezdtek arany 10 és 20 koro násokat vásárolni. Sok ezer korona értékű arany­pénzt vásároltak össze igy — 13.000 és 14 000 koronás szorzószám alapján. A fiatalemberek ezek után hazautaztak és nyugodtan kifizették a 2500 aranykoronát — aranykoronákban. A vasút át­vette a pénzt és a szegedi fiatalembernek kifizet ték az utánvétek összegét, azonban nem arany koronákban, hanem a 17.000 koronás szorzószám alapján. Ez a manipuláció igen kitűnő üzletnek bizo­nyult és a szegedi fiatalember mintegy tiz esetben ismételte meg az utánvételes küldeményeket. A barátokkal való elszámolásoknál derült ki, hogy a szorzószám-manipulációk kapcsán, az utánvételes küldeményeknél a fiatalember mintegy 300 millió koronát keresett azon az alapon, hogy arany­koronák helyett papírban fizette ki az utánvételi összeget az államvasút. A Máv. igy 300 millió koronával károsodott meg. A vakmerő üzelmekre csak a tizedik küldemé­nyek után jöttek rá, amikor is az állomáson gyanús­nak találták az egyforma csomagokat, amelyeket mindig 2500 aranykorona utánvéttel adtak föl. Az egyik csomagot azután felbontották és ekkor kiderült, hogy a szép csomagokban kődarabok, téglák voltak. Igy azután rájöttek a fiatalember vakmerő manipulációjára, amellyel mintegy három­százmillió koronával károsították meg az állam­vasutakat. Ez az összeg ugy állóit elő, hogy egy-egy négyes küldeménynél a 14.000 és 17.000 szorzószámdifferencia miatt mintegy harmincmil­lió koronát keresett a fiatalember. Azonnal nyomozás indult meg ebben az ügyben, a fiatalember a kődarabok fötmutatása után min­dent bevallott. Vallomásában elmondotta, hogy sehogy sem tudott megélni, nem tudott állást szerezni és igy határozta el magát, hogy egy vakmerő ötlettel, kihasználva a szorzószámok ho­mályos dzsungelét, az állam megkárosítása kap­csán fog pénzt szerezni magának. A fiatalembert csalás miatt azonnal letartóztatták, mig a négy vi­déki barátot mint bűnsegédeket, illetve tettestársa­kat fogják felelősségre vonni. Az ügyészségen most döntenek a vakmerő fiatalember további sorsáról. Bartók zongoraestje április 2 HARMÓNIA Legszebb nöi harisnyák legnagyobb választékban Pollák Testvégeknél Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom