Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

Egyes szám éra 2000 korona Szerkesztőség: Deák Ferencutca 2 (FflreáliikoUral szemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárut 1. Telefon 16 34. Előfizetési árak: Egy h tajpra helyben 40CC0, Budap iten és vidéken 45100 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasibon 1C00 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000| kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100<>/0-al drágább. Szeged, 1925 március 17, KEDD. VI. évfolyam. Szólásszabadság. A főváros a községi választásokra készül. A kormány megbízottjától, Ripka kormánybiztosiéi vezefeti páti, a demokrata párt s a Wolff párt egyenlően elszánt tűzzel állott ki a harciérre. Csak az elszántság egyenlő persze, mert hadifölszereltségben Ripka, azaz voltaképen Bethlen miniszterelnök pártja vezet. Ennek impozáns fegyvertárában halmozódnak: a szabad szó, a szabad tgiiáció és mindazok a biztató előryök, amelyek nálunk választásokon régi idők ől fogva áhaában közelebb állnak a kormánypártisághoz, mint az ellenzékiséghez. Hogy ez mennyire igy van, az igen szemlél etően tűnik ki a vasárnap tartóit választási pártgyülésekből. A demokraták gyűlésén Peyer Károly szociáldemokratát fenyegette meg szómegvonással és a gyűlés feloszlatásával a rendőrség kiküldötte, mert a miniszterelnök személyét vakmerösködölt belevonni a vilába, mert válaszolni bátorkodott a miniszterelnök mult heti válasz tási beszédének érdekes kijelentésére a lökiő, meg a gersliről. Tudvalevően a pesti népnek jobbak biányában ezt a túlzottan spártai menüt lehetett csak a kommün egyhangú étlapjáról élveznie, mialatt a sanyarú lakomát — a miniszterelnök szerint — Vázsonyi népvezér Svájcból nézte távcsövön. Peyer a gyülesea Vázsonyi ismert válasza alapján azt ftlelte erre, hogy ö a tök- és gersliélvezők köxé tartozott, mialatt a miniszterelnök meg Blcsböl nézte a patti népélelmezést. Peyer — igaz — nem akait kizelkedni a miniszterelnöknek ezekkel a szavakkal. Ha jobban tisztelné a tekintélyt, mondhatott volna valami szebbet is. De ö is csak válaszolt, mint a minap Vázsonyi. S ezzel a ténnyel, ba ugyano'yan formában gúnyolódott ir, mint a miniszterelnök, semmiféle törvény szerint sem követett el felségsértést. Csak Isten kegyelméből fclkent királyoknak van joguk gúnyolódva sértegetni, ugy, hogy a viszont- gunyorkáért felségsértés büntette cimén felelősség járjon. Mindenütt, abol alkotmányos kormányok kormányoznak, megkülönböztetett tisztelet jár a miniszterelnöknek, de személyét > törvények sehol sem mondják sérthetetlennek és szentnek, mint a királyokét és a császárokét. De íz alkotmányos uralkodók törvényben biztosított szentségének és sérthetetlenségének kitünö biztositéka, ha m8guk sem mondanak gúnyos sértéseket, ami viszont valóban könnyebb nekik, mint a miniszterelnököknek, hiszen csak uralkodnak, de — legalább hivatalosan — nem kormányoznak, politizálnak és korteskednek. Az alkotmányos miniszterelnökök nem szentek és sérthetetlenek s személyük belekerülhet a politikai vitába, ami igen gyakran elkerülhetetlen, mert hivatali méltóságuknál fogva ők a hivatott legfőbb politikusok, az állam politikájának felelős vezetői. Valóban alkotmányos miniszterelnök, akinek nincsenek diktátori hajlamai, nem is tilthatja meg, hogy személyét, épp ugy, mint egy uralkodóét, szóval se érintsék. Hiszen bántódasok ellen bő módja van védekezni s legjobb mód erre, ha maga sem bánt, mert igy megkönnyíti a tárgyilagos bírálat lehetőségét és nem provokálja a nem kívánatos tekintéiysirelmeket. Egy másik választási pfrtgyüléien, Wolffékén, Friedrich Istvántól megvonták a szót. Községi választásról van szó, de Friediich a leintés szerint, országos politikát ke?ert a beszédébe. Ámde, ba a miniszterelnök mult heti előadására emlékszünk vissza, ő sem szorítkozott kiiárólagosan Budapest főváros községi politikájára. Kétségkívül érdekes beszédének nem a gázgyári katlanok jó, vagy rossz cug|a, nem a villamosközlekedés kdleilenségei, nem "á fővárosi gtzdáUodás hibái voltad a főtémái, hanem sokkal általácosabb politikai dolgok, noha az a gyűlés is községi választási gyűlés volt, amelyen ő szónokolt. Már prdig, ha a miniszterelnök csak •zázadrésznyire volna is olyan demokrata, mint amilyen meggyőzésre számoitartósn hirdette már a demokráciát: akkor talán nem is vette volna rossz néven, ha Ct is legtlább figyelmeztetik, hogy ne politizáljon községi választasi gyűlésen, amikor már ez egyszer c«akugyan olyan szigorúan tilos. Ámbár azt, hogy miért tilos, meglehetősen nehéz megérteni. A községek, különösen a főváros községének politikája nem egéKi legyen Walkó (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Az egységes pártot a választójogi problémán kivül most igen élénken foglalkoztatja az a kérdés, bogy a kereskedelmi minisz'eri székben ki legyen Walkó Lajos utóda. Eiidöszerint három jelolt van : Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, Szabóky Alajos pénzügyi áliamtiikár és Hoyos Miksa gróf. Mindhárom jelölt ellen azonban a különböző csoportok állást foglalnak. Az egyik rész afgaiyoskodik, brgy ba Kállay kerül a miniszteri székbe, akkor revánsot vesz azokon, akik annak idején mini pénzügyminisz tert megbuktatták. Hoyos Miksa gróf esetleges minisztersége miatt sz egységes párt ipari és merkantil csoportja aggályoskodik, mert az ő személyében túlsúlyba kerülne az agrárképviselet. Szabóky Alajos ellen a Kállay- és Hoyos-pártok együttesen vonulnak fel azzal a jelszóval, hogy a kereskedelem terén Szabóky személye a pártra nézve nem jelentene kelló garanciát. Az egységes pártban különben a kö vetkező programot állították fel: Az első helyen áll Kállay Tibor. Esetleges kudarc esetén Szabóky Lajosnak van nagyobb esélye. Hoyos grófnak nem nagy esélyei vannak. Andrássy a felaőházi javaslatról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Szeged budapes i munkatársa felkereste Andrássy Gyula grófot és megkérdezte vé eményét a felsőházi törvényjavaslattal kapcsolatosan Andrássy vála:zábsn azt mondotta, hogy ebbCI a kérdésből kifolyólag önként felmerült az a kérdés, hogy ez az uj felsőházi javaslat nem e 62-ik szám. szen független az országos politikától és éppen a mostant fővárosi választás, még ha akárhogy akarnák, sem hhítne politikamentes. Mert politika, az ismert waifenaui, bénította meg Budapest közigazgatását s politika tette szükségessé az uj választást. A gyűlésekre kirendelt felügyelők tehát, ugy látszik, némi túlzással tisztelik a kormánytekintélyt s minden jelek ellenére az ember sziveseboen hinné, hogy talán ez a miniszterelnöknek sincs egészen inyére. miniszter utóda? hosszabbitaná meg a mostant nemzetgyűlés képviselőinek mandátumát további őt évvel. További nyilatkozatában rámutatott azokra a hibákra, amelyek az uj javaslatban előfordulnak, hogy nagyon könnyen előfordulhat az az eset hogy a tulajdonképent törvény hozótestűlet a felsőház lenne. A betiltott választási plakátok. (Budopesti tudósilónk telefonjelentése.) A fővárosi választásokkal kapcsolatosan Telsch Oyu a, a báztula donosok vezetője összehívta a háztulajdonosokat és arra igyekezett őket kapacitálni, hogy csatlakozzanak a Ripka-párthoz, mert — mint mondotta — minden polgárnak ott van a helye. Rábeszélése közben azt is mondotta, he gy hiszen a háztulajdonosok a Bethlen-kormánynak hálával tartoznak és le vannak kötelezve, mert a kormány a háziuajdonosoknak kedvező lakbérterveze'et törvényerőre emelte. A szcciáfdemokraták ezzel az üggyel kapcsola ban ülést tartottak és plakátokat akartak kiragasztatni és terjesztetni, amelyekben többek között az fordul elő, hogy ,a Háztulajdonosok Szövetsége Ripka Ferenc pártjához csatlakozott és a Wolff pártot is támogatni fogja". A plakátokat természetesen terjesztésük ciőtt bemutatásra fceküldötlék a városházára. Nagy meglepetésre a városházáról a plakátokat csakhamar vi«szaküldötték a pártnak a következő határozat kíséretében: „A plakátok terjesztését és kiragaszlását nem engedélyezem". Buzáth alpolgármester. A német fajvédők Ludendorffot kívánják elnöknek. Berlin, március 16. A Montag Morgen kü lön tudósítója Jelenti Münchenből: Htttler, a Völkischer Kurier hasábjain olyan elnökjelöltet követel, akiben mrgleslesedve látja a német nép szabadságakaratáf. Hitiler lapjában tegnap Ludendotff nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, brgy egész erej't rendelkezésére bocsátja a nép és az állam jsvára. Hittler ez iddg tiltakozott minden eddig megnevezett jelölt ellen; farres jelöltségét szintén ellenezte. A tudósiló azt hiszi, bogy a német fajvédők p irtja Ludendorffot hivatalosan elnökjelöltté kiál'ja ki, még pedig rövid időn belül. Herriot a vatikáni francia nagykövetség ellen. Páris, március 16. A pénzügyi bizottság költségvetési kérdésekkel foglalkozva, nagy vitában tárgyalta a külképviseletek ügyét s a vitában széles medeiben kiterjeszkedtek a régóta vajúdó vatikáni követség kérdésére. Herriot miniszterelnök a többi közt kijelentette, hogy a vatikáni nagykövetség megszüntetése számára politikai kérdés s ez egyáltalán nem jár együtt a katolikus hitélet üldözésével, mert azt a francia kormánynak kötelessége védelmezni. Neki csak az a szándéka, hogy az egyház és az állam különválasztásáról szóló törvény szellemében az egyházi és világi területeket egymástól elhatárolja. A különválasztás a háború alatt soha nem vált a nemzeti egység ártalmára. Szerinte a Szentszékhez való viszony dolgát nem kellett volna újra szőnyegre hozni. Ez azonban megtörtént a vatikáni nagykövetség felállításával. A mostani többség akkor, amikor ellenzék volt, a nagykövetség újra való felállítását belpolitikai okokból ellenezte. Erkölcsi kötelesség tehát, hogy azokat az eszméket, amelyekért ellenzék korában sikra szállt, most valóra váltsa annál is inkább, mert a Szentszék részéről nem történt semmi, ami ennek a magatartásnak megmásitását igazolná. Saint- Martin szenátor kérdésére válaszolva, kijelentette Herriot, hogyha a Szentszék belép a Nemzetek Szövetségébe, Franciaország előzékenységet fog tanúsítani. Raiberti szenátor kifejtette, hogy a pápaság a világ közvéleményének nagyhatalma s ezt most egyszerű doktriner kérdés miatt nem célszerű elkedvetleníteni. Herriot elismeri, hogy a pápaságnak óriási a befolyása, de csak lelkiekben. Arról van szó, hogy megtudjuk, mi az érdeke Franciaországnak: a katolikusokat védje-e, vagy a lelkiismereti szabadságot. Amerikának, Svájcnak és Olaszországnak nincs képviselete a Vatikánnál. Keresztuthoz értünk : vagy konkordátum a nagykövetség fenntartásával, vagy szabad egyház a szabad államban, a nagykövetség megszüntetésével. A miniszterelnök nem tudja, vájjon beleegyezik-e a Vatikán egy ügyvivő kiküldésébe. Herriot azzal fejezte be a vitát, hogy ő az engedmények terén elment a legszélső határig. Hiven kitart elvei mellett.