Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

558 SZEGED 1925 március 15. Minthogy e sorok indokolás nélkül láttak napvilágot, a szociáldemokraták felkeresték Buzáthot és arra kérték, hogy indokolja meg határozatát. Buzáth csak szóbelileg volt erre hajlandó és azt mondotta, hogy mivel a plakátok igen éles hangon támadnak személyrket, nem engedheti azok terjesztését. Ellenzéki körökben aztán megállapították, hogy a szent éi sérthetetlen Bethlen nevéhez most már Wolff és Ripka nevek is csatlakoznak. árusíthatnak postai és kincstári értékjegyeket, ami nemcsak a trafikosokat — köztUk hadirokkantakat is — károsítja meg, hanem hihetetlen kényelmetlenséget okoz a nagyközönségnek is. Jó lenne, ha a közigazgatási bizottság tenne valamit a helyzet megváltoztatásáért. Kolb Árpád pénzügyigazgató szólalt fel ismét és kijelenti, hogy a bélyegárusítást nem lehet bürokratikus formák között elintézni. A közönség és a trafikosok indokolatlan sérelméről már jelentést tett a pénzügyminiszternek és a pénzügyminiszter utján felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez is a kérdés rendezése érdekében. A polgármester indítványára elhatározta a bizottság, hogy ebben az ügyben szintén felir a kormányhoz. Végezetül Villányi Armand, az áilamépitészeti hivatal vezetője jelentette be azt a szomoiu, de nem váratlan hirt, hogy a kereskedelmi miniszter nem hajlandó Algyőnél a Tiszát közúti hiddal áthidaltatni. Ha az érdekelt törvényhatóságok adnának hozzá pénzt, akkor lehetne róla beszélni. A bizottság tudomásul vette a hirt és ezzel az ülés véget ért. Ünnepelték március 15-ét. Szeged, március 16. (Saját tudósítóiktól.) Március idusát az idén is megünnepelték a szegediek — mindenki a maga módja szerint. A szabadságharc forradalmi jelszavait az elmúlt évtiiedek nagyon megszeliditették, ma már mindenki kisajátíthatja és lobogójára Írhatja, ha az a lobogó nem is azonos Pctőli és Kossuth Lajos trikolórjával. Az elröpült évlixedek nem fakították el ezeket a Jelszavakat, aktualitásuk is megmaradt minden időkön és kormányokol keresztül, a szabadság, a testvériség, az egyenlőség még mindig lehet program és igéret ás szép szó a márciusi ifjik unokáinak országában, c«ak valóság, csak igazság nem vált még belőle. Kossuth Lajos népe, a jó szegediek ismét ünnepellek. Megűnnepslték március idasát éppen ugy, mint közel nyolc évtizede mindM évben. De azért volt mégis némi újszerűség «z ünneplésben — pártü.inepit csináltak belőle némelyek és hadat üzentek a feh ír asztal mellől • magyar munkásságnak, Táncsics felszabadított népének, mert nem akar „ébredő" lenni. Március idusán ünnepet ült a „48 ?s függetlenségi és Kossuth-pártkör". Szép, tüzes beszédek hangzó tak el 1848 dicsőségére. Közkívánatra felszólalt a főispán is. Figyelmeztette a szegedi polgárságot a közelgő törvényhatósági választásokra és internacionalizmus fenyegető rémére. Beszélt az az ur is, aki tavaly ilyeukor ugyanazon a helyen olyan sikerült ünneprontást követett el. Beszélt a tavalyi ünneprontásról és megállapította, hogy igaza volt, mert ime, a munkásság még mindig nem volt be az egységes táborba. A Felsővárosi Iparoskör is ünnepelt és az ünnepéiyen Kószó István belügyi államtitkár is megjelent, itt is szép beszédek hangzót ak el. Dr. Dobay Gyula, a szegedi fajvédő újság főszerkesztője az áikos pártoskodást ítélte el. Kószó István arról beszélt, hjgy a honmentés munkájában ne kívánjon mindenki vezér lenni és külön hasznot húzni bilőle. A főispán is felszólalt. A vörös rém közeledésére hi<ta fel az ünneplő polgárság figyelmét. Moszkvai karmesterekről beszélt, akik ismét dirigálják az Internacionálé titokban fel-fel hangzó gyászütemeit. A II. kerületi Függetlenségi Kör ünnepének szintén a belügyi állaiulitkár és a főispán volt a szónoka. A Kossuth-szobor lábainál volt vasárnap délelőtt a hivatalos ünnep, amelyen részt vet tek a hatóságok képviselői is. Egy egyetemi polgár a Talpra magyar-t szavalta, a szegedi ébredők alelnöke a pártoskodást kárhoztatta. A városháza közgyűlési termében a Dugonics-Társaság és a Mikes-Társaság közös ünnepséget rendeztek nivós műsorral. A uefizeti ünnepet megünnepelte a Rókusi Mezőgazdák Köre, az Alsóvárosi Népkör is, a VI. kerületi Polgári Kör és a Központi Társadalmi Kör is. A szegedi munkásság külön ünnepelt a Munkásotthonban. Olejnytk József Petőfi-verseket szavalt, a Munkásdalárda énekelt, Kitajkn Lajos nemzetgyűlési képviselő ünnepi beszéd' ben méltatta a márciusi forradalom jelentőségét. A tanács csak részleges földbérredukciót javasol a közgyűlésnek. Szeged, március 16. (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa hosszú és óvatosságra valló megfontolás után a hétfíi tanácsülésen végre letárgyalta azt a javaslatot, amelyet a márciusi közgyűlés elé te jeszt a földbérkérdés rendezésérő!. A földbérreviziót — mint ismeretes — a búzaárak hirtelen bekövetkezett nagyarányú emelkedése telte aktuálissá és a revizió elintézését az késleltette, bogy bizonyos készülő kormányrendelkezésekről kerültek hirek forgalomba, A tanács eleinte a beharangozott kormányrendeletet akarta bsvárni, mert nem kívánt a korminy intencióival esetleg ellentétbe kerülni, mivel azonban a rendelet egyre késett és időközben a búzaárak emelkedése megszűnt, sőt jelentékeny olcsóbbodás állt elő a búzapiacon, a tanics elérkezettnek lálla a földbérkérdés rendezésének az idejét. A hé fői tanácsülésen — amelynek a színhelye a polgármester szobá|a volt, a tanácsteremben ugyanis az adófelszólamláti bizottság helyezkedett el, a bizottsági teremaen p-dig a kép viselő választókat irja össze az erre hivatott küldöttség — Bokor Pál helyettes polgármester ismertette Javaslatát. Elmondotta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet rendkívül súlyosan nehezedik a kisbérlőt egyrészére, akik atulmagasra szökött búzaárak miatt képtelenek eleget tenni földbérfizelési kötelezettségűknek. A földbérredukció kérdését mégis nagyon megfontolandónak tartja, mert könnyen jogsére'em érheti azoka*, akik résztvettek a földárveréseken, de legmagasabb ígéretüket is túllicitálta az, aki most esetleg kevesebbet fizetne, mint amennyit a versenytársa megígért. Elmondot 'a Bokor Pál, hogy az a bizottság, amelyet a tanács küldött ki a kérdés tanulmányoiására és megfelelő javaslat kidolgozására, elkészüli munkájával és javaslatát már be is terjesztette A bizottság azt Javasolja, hogy a város tlxlrozza a földbérbuza, Illetve a rozs értékét, még pedig a búzáét 450.000, a rozsét 350.000 koronára, javasolja ezenkivül a bizottság, bogy a homokföldek bérénél térjen át a város a rozsvalutára. Bokor Pál a bizottság tava slatát csak részben tartja elfogadhatónak. Hozzá|árul elvileg a földbérvaluta értékének lixirozásához, de a megjelölt értéket neiu tartja elfogadhatónak. A rozsot, szerinte, tulalacsonyra értékelte a bizottság, ezért azt Javasolja, hogy a tanács a löfdbérrozs árát a bisottiág általjavasolt 350 000 korma helyeit 400.000 koronában határozza me?, de csak erre a foldbérnegyedre. Indokolatlannak tsrija azt is, hogy a város kivétel nélkül minden homokföld bérét rozsban állapítsa meg, mert azok a bérlők, akik a buzava'uás bérec bevezetése előtt vették ki a földet, aranykoronában licitáltak és az aranykoronát változtatta át később a város buzabérre. A rozsvaluta csak az 1922 után hasznosított homokföldeknél indokolt. A tanács elég hosszú vita után ugy határozott, hogy Bokor Pál javaslata alapján tesz előterjesztést a közgvűiéínek. Javasolni fogja, hogy a közgyűlés az 1922 óta hasznosított nomokföldek bérét rozsvalutában állapítsa meg, még pedig erre a negyedre 400.000 korondban fixirozott rozsát alapján. Ha a rozs ára időközben ennél lejjebb szállna, a bérfizetés napját megelőző nyolc napi tőzsdei jegyzések középarányosa az irányadó. Az 1922 előtt hasznosított homokfö'dek bérét nem kivánja redukáltatni a tanács, a bérlők ezek után továbbra is búzabért fizetnének 450000 koronás bazaalapon, ugyancsak ennyit fizetnének a tanács Javaslata szerint az összes feketeföldek bé lői, tekintet nélkül arra, hogy 1922 előtt, vagy után velték-e ki a földet. A tantcs Javaslata a szerdai közgyűlés tárgysorozatára kerül. A közgyűlésen bizonyára nagy vitát provokál majd a Javaslat, amely — a közgyűlés hozzájárulása eseién — tekintélyes öszs*egekkel csökkentené a város földbérjövedelmét. Van-e adófelebbezési láz a levegőben. Érdekes felszólalások a közigazgatási bizottság klésén. Szeged, március 16. (Saját tudósítónktól.) A A közigazgatási bizottság hétfőn délután tartotta márciusi ülését a polgármester elnökletével a városháza bizottsági termében. Az ülésen a kereseti adókivetések ügyében érdekes és figyelemreméltó vitát provokált dr. Cserő Ede indítványa, aki az állam és az adózó polgárság érdekében bizonyos egyszerűsítést kivánt a hivatalos eljárásoknál. A hivatalfőnökök sablonos havi jelentéseit hozzászólás nélkül vette tudomásul a bizottság. Amikor dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató terjesztette be jelentését a pénzügyigazgatóság elmúlt havi működéséről és bejelentette, hogy a kivetett adók behajtása körül még mindig súlyos nehézségek mutatkoznak és azok következményeképen a már befizetett négyszázezer aranykorona adóval szemben közel kétmillió aranykorona az elmúlt évi adóhátralék, dr. Cserő Ede jelentkezett szólásra. — Mindnyájan tudjuk, mindnyájan érezzük — mondotta dr. Cserő Ede — azt a gazdasági válságot, amely talán nagyobb és súlyosabb, mint az 1873. évi bécsi krach nyomán támadó válság. Az országban százával folynak a kényszeregyezségi tárgyalások és a különböző törvényszékek már közel száz esetben rendelték el a csődöt. Ausztriában és Csehszlovákiában ugyanilyen a helyzet, ha nem súlyosabb. A gazdasági válság egyik tünete az, hogy az adók rosszul és nehezen folynak be. Pedig az államnak elsősorban kell megadni azt, ami megilleti, mert különben nem teljesítheti külföldi kötelezettségeit és nem biztosithatja a korona stabilságát, ami pedig még jobban fokozná a válságot. Lelkiismereti kötelessége tehát minden tényezőnek, hogy a terheket egyenletesen ossza szét a teherviselésre kötelezettek között és hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa azok behajthatóságát. Elmondotta ezután dr. Cserő Ede, hogy a szegedi pénzűgyigazgatóság dicséretes előzékenységből önként figyelmeztette azokat az adózókat, akik kereseti adójukat megfölebbezték, hogy a fölebbezésükben felhozott indokaikat hivatalos bizonyítványokkal is igazolják. A pénzügyigazgatóság jóindulatú figyelmeztetésére az érdekeltek valósággal megrohanták az illetékes hivatalokat a bizonyítványokért. A városi adóhivatalokban szinte sorfalat állnak az adózók és tömegesen lepik el a pénzűgyigazgatóság folyosóit is. Ez a körülmény rengeteg olyan munkával terheli a munkával amúgy is megterhelt hivatalokat, amelyeket nagyon egyszerű módon el lehetne kerülni. Éppen ezért indítványozza, hogy rendelje el a bizottság, hogy az adóivekre az illetékes hivatalok pontosan vezessék rá a tényleg befizetett adókat, mert ebből aztán minden külön utánjárás nélkül megállapíthatnák az adókivetők az adózók kereseti és jövedelmi viszonyait. Kolb Árpád pénzügyigazgató reflektál az indítványra. Elvileg nincs kifogása ellene, mert valóban .megkönnyítené a munkát, az indítvány keresztülvitele azonban nagy gyakorlati nehézségekbe ütközne. Elismeri, hogy az adóbehajtások elé a nyomasztó helyzet gördít nagy akadályokat és nagyrészben járult hozzá ahhoz, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság körzetéből tizenhétezer fölebbezés érkezett be a különböző adókivetések ellen, de valami tendenciózus fölebbezési láz is van a levegőben. Dr. Cserő Ede szólalt fel ismét. Kijelenti, hogy nem lehet fölebbezési lázról beszélni akkor, amikor az általános gazdasági pangás katasztrófális helyzetet teremtett. Ennek a következménye az, hogy az adózók nem bírják ki a rájuk hasból kirótt kereseti adókat. Igaz, hogy a revizió során általánosságban elég tekintélyesen redukálták a kivetéseket, de az egyéni sérelmeket ez a revizió csak nagyon kis részben orvosolta. A polgármester erre kijelentette, hogy a revizió előtt sokkal kevesebb volt a fölebbezés, mint most, a revizió után, ami azt bizonyítja, hogy mégis van fölebbezési láz. A pénzügyigazgató ezután módosítást ajánl. — Szólítsa fel a bizottság a pénzügyigazgatóságot — mondotta —, hogy a jövőben az adókivetéseknél vegye figyelembe ezeket az itt felsorakoztatott gazdasági szempontokat is. A bizottság a pénzügyigazgató javaslatát, amelyhez dr. Cserő Ede is hozzájrult, elfogadta. Ezután dr. Ujj József szólalt fel a béiyegárusitás j körül támadt bonyadalmakról. Elmondotta, hogy I március elseje óta csak a külterületi trafikosok BARTÓK zongoraest HARMÓNIA