Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

4 SZBflSD 1915 február 20. teljesebb etyetértés volt, egyetértéssel foglal­ták el a szabidkőmüvesek páholyát és egyet­értéssel mázolták be a szegedi szinház reklám­függönyét. 1923 elején azután váratlan ellen­tétek robbantak ki a szegedi ébredővezérek kőzött. Lábos Endre elnök és dr. Livay Fe­renc ügyvéd között bizonyos harc keletkezett, amelynek kapcsán a szegedi ébredők kettévál­tak. A szrgtdi ÉME-ből ugyanis kiváltak az úgynevezett nyugatmagyarországtak. A kiválással kapcsolatban a legélesebb harc indult meg az egyes ébredő csoportok között, majd hírlapi polémia keidödött. Az ébredő ellenfelek nem voltak megelégedve egvmáss&l, az ellenzék erélytelennek tartotta a hivatalos ébredést, amikor is dr. Lévay Ferenc egy nyi­latkozatot tett közzé az egyik szegedi lapban, amelyben azt mondotta Lábos Endre elnökről, bogy nem alkalmas az ébredő eszme vezeté­sére, már csak öreg koránál fogva sem. Lábos erre ugyancsak nyilatkozattal felelt és ebben kijelentette, hogy a nyugat magyarországi Lévay elárulta az ébredő-eszmét. Ebből a polé­miából lovigias ügy keletkezett, majd betek múlva egyszerre a szegedi áurzuslsp basábjiin beleszólt a vitába az ismert főébredö: Gyalay Mihály. A nyilatkozatot sértőnek találta magára néive dr. Lévay Ferenc és azzal sz indoko­lással, hogy Oyalay kijelentései Őt a közmeg­vetésnek teszik ki, sajtópört indított ellene. A szegedi törvényszék W/d-tanácsa ebben az ügyben már kétszer tűzött ki főtárgyalás!, de a tárgyalást egv alkalommal sem lehetett megtartani, mivel Gyalay nem tartotta szüksé­gesnek, hogy meglelenjen a biróság előtt. A törvényszék egy alkalommal elrendelte Gyalay elővezetését, de a budapesti rendőrség eddi/ még ismeretlen okok miatt nem vezette elő Qyalayt a törvényszék elé. Most aiután — mint értesülünk — a sátor­aljaújhelyi ügyészség egy másik ügyből ki­folyóiig elfogta Gyalay Mihályt és mivel a Vild-tandcs pintekre tűzte ki ezt az ügyet már harmadszor, valószinüleg most már előfogják ve­zetni Gyalayt, bogy felelősségre vonjak. A penteki tárgyalási napon egyébként a Vild­tanács egy másik szegedi ébredő sajtópörét is tárgyalja. Iván Mihály ugyanis, a szegedi kurzunlrp szerkesztője hadjáratot indított az elmúlt nyáron a Szeged munkatársa ellen és ezért Ivánnak pénteken kell felelnie a törvéay- : szék előtt. tWWMMWMMMMMMVMMMMMMMMMM A béke sorsát nem a Rajnánál, hanem a Duna partjain fogják eldönteni Párls, február 19. Montigny képviselő, aki tanulmányutat tett Közép-Európácian, útjáról szóló beszámolójában kijelen i, hogy a béke sorsát nem annyira a Rajnánál, mint inkább a Duna partjain és Danzig környékén fogjás el­dönteni. Franciaország sokat tehetne a feszült­ség enyhítésére, a maga érdekeltségének tekin­télyével átvehetné a döntőbíró és a közvetítő szerepét, mert hiszen nincs más célja, mint hogy előmozdilsa a demokráciát és fennlarisa a békét. •mMmmmAeWWWWVWVVVMffMiVM • A magy*r-c»ehs2lovab kereskedelmi tár­gyalás. Budapestről jelentik: A magyar-cseh­szlovák kereskedelmi tárgyalások még mindig csak előzetes megbeszélés stádiumában van­nak. A magyar delegáció már áinyujtotta a magyar kivánságokat tartalmazó jegyzéket a cseheknek, akik tegnap adták át a magyar delegációnak a textilipari és a bőripari érdeke­ket felölelő kívánságokról szóló jegyzéket a magyaroknak. A magyar delegáció most fogja tanulmány tárgyává tenni a csehszlovák jegy­zéket. A Népszövetség a titkos hadianyaggyártás ellen. Genf, február 19. A népszövetségi tanács bizott­ságának a fegyverek, a lőszer és a hadianyag maeánüzemi előállításáról szóló határozata beve­zetőben kimondja, hogy a tanács bizottsága szük­ségesnek tartja a hadianyag tikos előállítását megakadályozni, ezért mindegyik állam köteles saját felelősségére hivatalosan ellenőrizni a magán­űzemü gyártást. A tanács bizottsága megállapítja, hogy ilyen célú egyezmény csak akkor lehet hatá­lyos, ha ahhoz hozzájárul valamennyi állam, amely­ben hadianyagot állítanak elő. A bizottság nyoma­tékosan kiemeli azt a szoros kapcsolatot, amely a hadianyag magánüzemü gyártásának ellenőrzése és a hadianyaggal való kereskedés között fennáll. Tanulmányi bizottságot küldenek ki, amelynek sürgősen tájékozódnia kell a kormányoknál a kö­vetkező kérdésekben: 1. A fegyverek, lőszer és hadianyag magánüzemü gyártása milyen termé­szetű és fontosságú „súlyos ellenvetéseket" tá­IMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMS Froreich Ernő féloldalára megbénult. Még négy hétig tart az orvosszakértöi vizsgálat. maszt nemzeti és nemzetközi vonatkozásban. 2. Az egyes országokban a hadianyag magánüzemü gyártásáról milyen Igazgatást és üzleti határozatok állanak fenn, végül — ha a kormányok szükséges­nek tartják — milyen indítványokat óhajtanak e pontok tekintetében előterjeszteni. A tanulmányi bizottságnak feladata továbbá, hogy a kormányok­tól beérkezett válaszai alapján jelentést készítsen arról, hogy: a) mi lenne a legjobb módja a magán­ipar ellenőrzésének; b) hogyan lehetne a kérdés egyöntetű kezelését biztosítani mindazokban az államokban, amelyekben hadianyagot állítanak elő; c) bevonják-e az ellenőrzés rendszerébe a közlé­sek nyilvánosságra hozatalát? A tanács albizottsága még este megválasztotta a tanulmányi albizottságot. Tagjai a következők: Wawerka (Csehország), Cubiano (Spanyolország), Guani (Uruguay). (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Két hét óta vizsgálják a soproni királyi ügyészség fog­házában a törvényszéki orvosszakértők Froreich Ernőt, apósának, Egyedi Artburnak gyilkosát. Elmeállapotának megvizsgálása még négy bélig eltart éB csak azután terjesztik be az orvosszak­értők véleményüket a vizsgálat eredményéről. Mint értesülünk, Froreich teljesen rpatikusan viselkedik fogsága alatt, nem törődik senkivel és semmivel és i hozzáintézett kérdésekre cssk nehézkesen, vontatottan válaszol, mintha minden szót megfontolna és a kérdéieket sem értené meg. A fogság már annyira meg­viselte, hogy féloldala majdnem teljesen meg­bénult. Az orvosok állítólag olyan kísérletet is teltek vele, bogy tüt szúrtak érzéktelenné vált karjába és Froreich a kísérletnél a legcsekélyebb fájdal­mat se a érezte. A bécsi belvárosi járásbíróság érdekes hirde­tést tett közzé a fővárosi éi bécsi lapokban. A II. 15/25. szám slatt közzétett hirdetményben felhívja az 1924 október 7-én „elhalt" dr. Egyedi Artúr, egyrdi földbirtokos, magyar állampolgár valamennyi örökösét, örökhagyóját és hitelező­jét, akik osztrák állampolgárok, avagy Béztben tartózkodó külföld ek, nogy a hagyatékra való igényeiket 1925 március 25-ig a bécsi járás­bíróságnál jelentsék be. A bejelentések elmu­lasztása esetén a hagyatékot ezekre az igényekre való tekintet nélkül külföldi hitóságnak, vagy e hatóság által megjelölt személyeknek fogják ki­szolgáltatni. Pénzügy! nehézségekkel küzd a városi főpénztár. A város adósai sem fizetnek. Szeged, február 19. (Saját tudósítónktól.) Amióta a buta abnormális dtágulása veszélybe dün- ­tölte a városi köliségvetés egyensúlyát, a város j pénzügyi helyzete egérzen bizonytalanná vált. | A városházán senki sem tudja, hogy a föld- j bérek szabályozását célzó beígért kormányren- ! delet milyen mértékben változtatja majd meg a | jelenlegi földbérrendszert és ennek következté- ; ben milyen tránybim változnak majd meg a I költségvetés bevéieli előirányzatai. Annyi azon- j btn már most is bizonyos, hogy az elmúlt év 1 végén késziteít számiások — az aranykoronás alap ! ellenére is — teljesen elveszítené* reálitásukat. A várói főpénztárába ez esedékes bevételek nem igen akarnak terminusra befolyni. A kere- i seti adóból például, amely már régen esedékes ] lenne, alig folyt b? néhány millió korona. A ; revideált kivetések túlnyomó nagy részét ugyanis roegfeiebbezlék az adózós és a pénzügyminisz­ter legutóbbi readülete érteimében a megfeleb­bezett adókat nem hajthatja be még részben sem az adóhivatal. Ez a körülmény robban­totta ki legutóbb azt az ellentétet, amely a pénz­ügyigazgatuság és a városi adóhivatal közölt * felmerült. A pénzügyigazgató ugyanis a köz- | igazgitási bizottság decemberi ülésén — mint J ismeretes — a városi adóhivatal elleni vizsgá­lat elrendelését indítványozta, mert a kivetett adók hatvan százaléka sem foiyt be. Az indít­ványt a közigazgaíási bizottság nem fogadta el, mert Fodor jenő adóügyi tanácsnok beigazolta, hogy a késedelmes adóbehajtások oki a pénz­ügyminiszter előbb emiitett rendelete, de a bi­zottság azért szigorított eljárásra kérte fel az adóhivatali az adóbehajtások ierén. A földbérek befizetése körül is általános vo­nakodás tapasztalható. A bérlők várják a föld­mivelésűgyi miniszter rendeletét, amelytől a bérek leszállítását remélik és azért megfeledkez­nek a bérfizetési terminusokról. A város ható­sága ugyszóívön tehetetlen ezzel a huza-vonával szemben, a bérlökkel kötött szerződés ugyan feljogosítja arra, bogy nemfizetés esetén vissza­vonhassa a bérletet, de jogának gyakorlása na­gyol körülményes és nagyon hosszadalmas lenne, ugy bogy inkább nem él vele, hanem más uton iparkodik jobb belátásra bírni a reni­terukedö bérlőket. Ilyen körü'mények között természetes, hogy a főpénztár sokszor kerül szembe a pillanatnyi pénzzavar kellemetlenségeive), különösen elseje Körül, amikor a tisztviselők és a nyugdíjasok milliárdokra rugó illetményeinek kifizetésére ke­rül a sor. Megnehezíti a város főpénztárának helyzetét az is, hogy a városrendezési és épit­kezé i munkálatok állandóan fölmerülő tetemes költségeit azonnal elő kell teremtenie, ezzel szemben azonban a költségek költségvetési fe­dezete az év elején nem folyik be azonnal. A város hatósága, hogy a fizetési zavarokat elkerülje és megelőzze, mindent elkövet, hogy „kintlévőségeit" megkapja. Adósai közül az állam a legrosszabb fizető. A város forgalmi adórészesedéséért majdnem mindig késhegyig megy a harc és ugyanígy kell harcolni az állam helyett teljesített kifizetések megtérítéséért is. Megfenyegette már valorizációs pör indításával is BZ államot, — de nem sok eredménnyel. Most, ujabban egy nagyobb tétel visszaszer­zéséért indított közigazgatási harcot a szám­vevőség. A kereseti adó ugyanis teljes egészé­ben a várost illeti, tehát az állami alkalmazot­tak fizetéséből levont adó is. Az állam azon­ban a kerese i adó bevezetése óta az állami alkalmazottak adóját visszatartotta, hogy abból egyenlítse ki a városnak körülbelül báromszáz­millió koronát kitevő tartozását, amely a már régebben kiutalt előlegekből szaporodott fel ennyire. A számvevőség hozzávetőleges számi­fása szerint a visszatartott adó már régen ki­egyenlítette ezt az adósságot, bár a szegedi ál­lami hivatalok kereseti adójáról pontos kimuta­tása nincsen a számvevőségnek. Hiába sürgeti azonban a város hatósága a pénzügyminisztert az indokolatlanul visszatar­tott többlet kiutalásáért, abbéi eddig egy fülért sem látott még. A polgármester most dr. Kószó István belügyi államtitkárt kérte fel, hogy a város érdekében járjon el a pénzügy­miniszternél, mert a városnak nigy szüksége van arra a visszatartott néhány százmillió ko­ronára is. Bohn-éttermekbeii (Knappé, Vár-uJ) mindennap harcsás halászlé és rántott hal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom