Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-11 / 33. szám

1925 február U 8ZB08D 3 A Szeged kiadóhivatala péntektől 13-ától kezdve Széchenyi-tér 3. sz. alatt (May-bankház mellett) lesz. A szociáldemokrata párt nem változtat jelenlegi taktikáján. Szeged, február 10. ,A párl osztatlanul he­lyesli a párt választmány és a parlamenti frakció állásfoglalását." — Beszélgetés dr. OyOrki Imré­vel a szocialista párt belső helyzetéről. Dr. Györki Imre, a debreceni I. választó­kerület nemzetgyűlési képviselője, aki igen te­vékeny párttagja a szociáldemokratáknak, aki mint szociális kérdésekkel foglalkozó iró, ügy­véd és agitátor a legjelentősebbek egyike, ma Szegeden időzött. Alkalmam volt vele beszél­getni s pártja helyzetéi öl ezeket mondotta: — Igaz-e — kérdezem, hogy a nemrégiben le­folyt pártviszál Miben állt ez !y megviselte a párt, ej — — __ a válság, melyet a fajvédők bom­lási folyamatnak tüntetnek fel? — A belyzet egészen más. A külföldi álla­mokban, ahol a közszabadságok teljesen ér­vényben vannak, a szociáldemokrata pártok valóban átestek válságokon. A pártból legtöbb helyütt kiléptek egyesek, akik a kammunlsta­Párti programot tették magukévá, mások vi­szont az úgynevezett független szociáldemo­krata pártot alakították meg, amely párt radi­kálisabban kívánt egyes kérdéseket megoldani, Mnt a II. internaciondléhoz tartozó pártok. A függetlenek magukat két és fél internacionálé­n«k nevezték, szemben a Moszkvához tartozó "I. internacionáléval. Természetesnek látszott, fogy a magyar párt keretein belül is megtör­linik a széttagozás. Hogy ezideig nem történt meg, annak magyarázata a szólásszabadság és gyülekezési szabadság intézményes biztosításá­nak hiánya, ami kizárta az elvek kifejtését sa Pártprogram egyes pontjsi felett való vilát. Félő volt ugyanis az, hogy a munkásság azon tag­lalt, akik szociálisabb hangokat ütnek meg, kommunistáknak deklarálják s a hatályos tör­vény alapján eljárást indítanak ellenük. — A szoc áldemokraták parlamenti képviselöi­*ek működése nem tudott még a mai saját­ságos közszabadsági viszonyok mellett sem el­zárni egyeseket attól, hogy a párt mérsékelt Politikáját erősebb kritikával ne illessék. Ebből még nem származót volna ellenzéki mozgalom a párt életén belül, mert hiszen a pártban min­denki szabadon nyilváníthatta véleményét, azon­ban egyesek a pártéleten belül a kritikai jogot ugy értelmezték, hogy nemcsak a párt akcióit tették bírálat tárgyává, hanem személyes harcot 's. Inditott egyes pártvezérek és parlamenti kép­viselők elen és a személyeskedő harcban el­letettek minden tárgyilagos szempontot. Tudjuk, "°gy az ellenzéki mozgalom vezerei közül egye­*.ek teljesen jóhiszeműek, akik tényleg csak kri • "kai szempontból bírálták a párt politikai mű­ködéseit, voltak azonban olyanok, akik a bécsi Emigránsokkal és pedig az úgynevezett Garbai— Jvunfi—Böhm csoporttal tartottak fenn össze­köttetést. S ezek intenciói szerint oly mun­Kát végeztek, ami feltétlen pártbomláira ve­:e,ett volna. A pártvezetőség átlátva ezek clöit, egyeseket kizárt a pártból és most pártbomlásról beszélni egyáltalán nem tJ^t. a munkásság tömeget helyeslik maga­dásunkat. £* a kizárt tagoskai szemben "j1 képeztük a munkásság jobbszárnyát, mert ^Pnaa,,,, az ellenzik az sokkal radikálisabb pVdftfsí követelt, mint cmlt mi a Jelenlegi relá­közölt cilczerünek és szükségesnek tar­wtiuik. i Minő a párt álláspontja a passzivitást illető­a jövöben ? Eredményes lehet-e egy esetleges j^Promisszum, mint amilyent például Huszár tervez a választójog terén? Álláspontunk batarozott. A passzivitástól abhCtn térünk és ha a helyzet megoldhatatlan ve(, n az irányban, amiként ezt programjába i, a demokratikus blokk, ugy a rcandá­"kunkról " " demokrácia elveiért és a szociális fejlődésért. — Külföldi kapcsolatokat természetesen nem kívánunk érvényesíteni küzdelmünkben, tisztán a belpolitikai téren küzdünk, a migunk erejé­ből. A blokk nélkül a parlamenti munka ko­molyságát el sem tudjuk képzelni, hiszen a kormánypárt képviselőinek egy része gazdál­kodik, más része egyéb munka után néz s a parlamenti kormánypárt úgyszólván csak ön­állóságnéikűli expoziturája a kormánynak. — Megjegyzem, bogy a készülő községi és fővárosi választások, amelyeken a demokratikus blokk tagjai egysiges listával fognak risztvenni, szintén tág teret nyújtanak agitációnknak és mondhatom, hogy a pártélettel nagyon meg­vagyunk elégedve. — Mi a helyzet a közszabadságok kezelése kö­rül? Fennforognak-e a régi akadályok, amelyeket részben egyes hatóságok munkásellenes tenden­ciája, másrészt pedig a pártmozgalmak rosszindu­latú engedélyezése állított fel? — Eddig jó időn keresztül az volt a hely­zet, honv politikai gyüHseinket engedélyezték, de röviddel ezelőtt annyi akadályt gördítettek gyüliseink megtartása eli, hozy mig a szerdai pártnapot se engedilyeztik. Ártalmas a propa­ganda szempontjából a Népszava kolportázs­jogának megvonása is, mert a november 28 iki eseminyek ntdn az utcai árusítást betiltotta a belügyminiszter és azóta vissza se kapta. Egyébként a Népszava 45.000 példányban je­lenik meg 8 igy ez a legjobb páripropaganda. — Sjjnos, nincs mit várnunk a Bethlea­rezsimtöl és a küzdelmeinket fokozni kell a közei jövőben, amiben vigasz a szabadságjo­gok hiánya melleit a munkásság és a haladó polgárság kézfogása. Ez zavartalan, s ez a ba­rátság csak széiesbülni fog a jövöben. Dr. Burger Béla. A honvédelmi miniszter nem enyhíteni, hanem szigorítani akarja a kémkedés büntetését. február 10. Csdky Ká oly gróf miniszter a következő nyilatkoza­Budapest, honvédelmi tot tette: — Szó sincs arról, hogy az úgynevezett kémkedési törvényjavaslatot, amely a halálbün­tetés eltörléséről szól, visszavonnám. Ehelyett jobb előkészítés után rövid időn belül ismét a Ház illetékes bizottsága elé viszem. A javaslat jobb előkészítése alatt azt értem, hogy a javaslatot előzetesen le fogja tárgyalni a kormánypárt értekezlete is, ahol megfelelő felvilágosítással fogok szolgálni is igy nem fog többi megtörtinni az, hogy a fajvédők lármá­jának felüljenek a parlamenti bizottság tagjai. A kémkedési javaslatban ugyanis épp az ellen­kezője van annak, amit a fajvédő képviselők mondanak. A javíslat ugyanis nem enyhitést, hanem szigorítást tartalmaz. — Arról van szó, hogy a kémkedést soha­sem lehet hallállal büntetni. Erre jogot cssk a kivételes hatalom edott. A kivételes hata'om azonban megszűnik, mihelyt a büntetőnovella tető alá kerül és helyreáll a békebeli gyakor­lat, amikor a kémkedésírt csak 5-től 10 évi szabadságvesztés jár. A kémkedési törvény szi­gorítása éppen abban áll, hogy 10—20 ivi börtönbüntetést szab ki. Szigorítást tartalmaz a függelemsértés és a szökés esetére, mert a ki­vételes hatalom alapján ezekért is halál jár, holott ez a mai időben túlságosan szigorú lenne. van annak, amu a Tisztázottnak tartják Lédererék gyilkosságát A Léderer-párt csak a biróaág előtt szembesitik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise ) Közöl- > hogy Liderer lelkiismeretit teljesen el le fogunk mondani, j^""-, Ez esetben a gyülekezési jog terén fog­'fogásunkat gyűlések, össz« Jövetelek kc­*tében propagálni, ha kell, röpiratok tizeirei­hiV "1ó utján, a büntetőtörvényszéken. S elöfn stáció lehetőségeit teljesen efc5»Mk si«h ' 4fckor nem tudom mi leiz. A üz­^joacságok kezelé»c mellett Bethlen ur elérte, tot. a Po'gári fun», amelyet veiüik z<-mbin «*art jstszani, velünk együtt vivja harcit a tűk, hogy szombaton a déii órákban Krantz Dezső örnagyűgyész vezetésével helyszíni szemle volt Csepelen a Weisz Manfréd-féle tölténygyár telepén, ahol Liderer Ousztávnak, a gyilkos C8endörföhadnagynak, lakása volt. Természete­sen a helyszíni szemle megtartása ulán újra kihallgitta Krantz őrnagyűgyéiz Léderer Qusz­távot. Újra előadta az egész borzalmas cselek­ményt, melynek valódiságában most már a h&­lóságok nem kételkednek. A helyszíni szemle után Krantz örnagyűgyész és dr. Bublcs Jenő vizsgálóbíró ismertették egy­mással a kihallgatási jegyzökönyvek tartalmát. Ezekből is meggyőződtek arról, hogy Léderer végleges vallomása körülbelül megfelel a té­nyeknek, Lédererné azonban még mindig hazu­dozik, szépíteni igyekszik a dolgot és egysze­rűen ,elhamarkodott ötletnek" nevezi Kodelka meggyilkolását. Léderer szerint, mely most már a nyomozó hatóságoknik is a véleménye, a következőképen történt a gyilkosság: A hentesmester a sötétség beáltával, este hét órakor ment fel Lédererék hez. Léderer szerint ekkor vacsorát adiak neki, mely kirántott borju­szeletből éa sült burgonyából állott. Vacsora után Kudelka azt proponálta, hogy miután az üzletet megkö ötték és ö a dollárvásárláshoz szükséges 60 millió koronát hiánytalanul át­adta, menjenek le a Seiffert-kávéházba borozni. A gyilkos főhadnagy szerint felesigiben ekkor érlelődött meg a szándék arra vonatkozóan, hogy végezzenek Kudelkával. Léderer mikor ideéri vallomásában, kétségbe­esve mondotta el a nyomozást veze'ő ténye­zőknek, hogy felesége teljesen befolyásolta és fenyegetéseivel rávette a borzalmas cselekmény elköveíJsére. Lédererrőt azonban, mikor ezen vallomását megtette, azonnal megállapították a hatóságok, eltompltot­itéletvégre­j ták a dunántull események is mint ! hajtó végzett Kudelkával. Most már Léderer is határozottan állítja és beismeri, hogy az első kihallga ások alkalmá­val elő. doít szerelmi kaland egyáltalában nem igaz és azt csak mentségükre akarták felhasz­nálni is termiszetesen előre megbeszélték, hogy vallomásuk egyöntetű legyen. Mikor tanúvallomásában idáig ért Léderer és a nyomozó hatóságok megkérdezték tőle, hogy vájjon kinek az ötlete volt a szerencsét­len henesmester feldarabolása, Léderer alig hallhatóan a következőket mondotta: — A Mlci mondta, hogy minden körül­mények között eltüntessük. Ezen vallomása alkalmával mondotta meg Léderer azt is, hogy a Kudelka értéktárgyai Csepelen vannak a fáskamrában. Mint ismere­tes, a szombati házkutatáson pontosan meg­találták az értéktárgyakat ott, ahova azokat Léderer elrejtette. Értesülés szerint Léderer ezen vallomása után a csendőrügyésziégen véglegesen befejezték a nyomozást. Dr. Krantz Dezső örnagyűgyész most kéiziti a vádiratot, melyben feltétlenül kötelet kér a bíróságtól a borzalmas gyilkosság elkövetőjére. Dr. Bublcs Jenő vizsgálóbíró még mindig foglalkozik Léderernével és Liderer Sándorral is. Lédererné már nem ad sok dolgot a viz*­gálóoirónak, azonban Léderer Sándor szerepé­nek a tisztázása feltűnően nehéz. A fiatal bank­hivatalnok u;yani* állandóan azt hangsúlyozza, hojy teljesen ártatlan és ő azért kérte a hat­millió koronát Lédererntfői, miután látta, bogy sok pénzük v:n. A nyomozás most már bef jezéshez köze­ledik és nem lesz ujíbb helyszíni szemle, vagy szembesíts. A nyomozó hatóságok véleménye szerint nincs szükség t Liderer házaspár szembe­sltisire, erre majd u főidrgyaláson kerül a sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom