Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-11 / 33. szám

4 SZEQBD 1925 február 11. Vasárnap, 15-én megnyílik a Szeged jegyirodája. Félszázados szokásjog alapján fizettek szerződési illetéket a földbérlők. A polgármester bét hónappal ezelótt megszüntette az illetékszedést. Szeged, február 10. (Saját tudósítónktól.) Ax Alsóvárosi Népkör legutóbbi közgyűlésén erös kifakadások hangzottak el a város tiszti ügyészsége ellen. A kifakadások lényege az volt, hogy a tiszti ügyészség a városi földek bérlőitől olyan összegeket hajt be, amelyekre nincs joga és amelyek lényegesen meghaladják a bérlőket terhelő illetékek nagyságát. Elhatározták az Alsóvárosi Népkörben tömörült földbérlők, hogy memorandummal fordulnak a polgármesterhez és a kérdés sürgős tisztázását kérik annál is inkább, mert bisien a buzi hirtelen bekövetkezett nagyarányú drágulása következtében a földbérek ugyii nagymértékben fölemelkedtek, ami eléggé megterheli a bérlőket és igy nem ha|iandók tovább olyan terhek viselésére vállalkozni, amelyeknek viselésére semmiféle térvény, rendelet, vagy szerződés nem kötelezi őket. Ebben, az ellő pillanatban veszedelmesnek látszó Ogybrn kérdést intéztünk a polgármesterhez, akt érdeklődésűnkre a következőket mondotta: — Az alsóvárosi földbérlők mozgalma nem ojkeletü, sőt nem is aktuilis, mert a lovagiasság szabályai szerint már vagy két hónapja végleg elintézést nyert. Körülbelül két hónap előtt ugyanis megjelent nálim egy népes földbérlő-deputáció és elpanaszolta, hogy az Ogyésziég, amikor megköti a bérlőkkel a város nevében a féldbérleti szerződést, bélyegilleték és egyéb illeték cimén az egy évi földhaszonbér öt százalékának kifizetését kivánja a bérlőktől. A panaszra azcnaal vizsgálatot inditottam, amelynek eredményeként a tiszti ü?yésiség a két és félszázalékos bélyegilletéken kivül mást nem követel már a bérlőktől. Megállapítottuk azonban azt is, hogy az ügyészség nem követett el semmiféle szabálytalanságot, mert az öt százalékokat, ha nem is szabályrendelet, de évtizedes szokásjog alapján szedte a bérlöktől. Régi Írásokból megállapítottuk, hogy ötven évvel ezelőtt is szedte ezt az öt százalékot a tiszti ügyész, hogy abból fedezze a bérlőket terhelő két és félszázalékos bélyegilletéket. A másik két és félszázalékból a szerződés-blanketták árát és a blanketták kitöltésével foglalkozó Írnok díjazását fedezték. A bérlők panaszára mégis katályon kivül helyeztem ezt a fél évszázados szokásjogot, utasitottam az ügyészséget, hogy ezentúl a szerződési blankettákat a város költségén készíttesse el és töltesse ki és hogy ezen a cimen semmit ne téríttessen meg a bérlőkkel. — Ezzel az ügy végérvényesen el Is intéződött, mivel fegyelmi vétség, vagy szabálytalanság elkövetéséről szó sem lehet, napirendre tértünk a kérdés fölött. Az Alsóvárosi Népkör azonban ismét előszedte az elintézett ügyet, ugy látszik, nem jutott még tudomására az elintézés ténye. A polgármester két hőnap előtti intézkedése csak helyeselhető, mert hiszen való igaz, hogy indokolatlanul nem szabad az amúgy is nagy bért fizető bérlöket különféle címeken megterhelni. Az eset egyébként a teljes jóhiszeműséggel eljáró tiszti ügyészségre a legkellemetlenebb, mert vannak, akik mindenhol mindjárt botrányt szima ólnak, ott is, ahol nem történt semmi visszaélés. Megkezdték a kereskedelmi tárca költségvetését. Budapest, február 10. A nemzetgyűlés mai ülését tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök, aki a jegyzővel felolvastatja azoknak a képviselőknek a névsorát, akik a legutóbbi névsorolvasás alkalmával nem voltak jelen a Ház ülésén. • Elnök: Minthogy február hatodikán lejártak a kizárási határidők, a kizárás után meg nem jelent képviselőkkel szemben a Ház 255. szakasza értelmében fognak eljárni. Egyúttal bejelentem a t. i. Háznak, hogy a február 1-én esedékessé vált illetmények visszatartásáról nem Intézkedtem, igy tehát akik még nem vették fel, zavartalanul felvehetik. Pesthy Pál igazságügyminiszter: A büntetőnovella beterjesztésekor a nemzetgyűlés ugy határozott, hogy a bizottság jelentését február 10-ig terjessze be. Kéri, hogy ez a határidő március 20-ig meghosszabbittassék. A Ház ilyen értelemben határoz. Ezután folytatták a belügyi tárca költségvetésének általános vitáját. Az első szónok F. Szabó Géza. Beszéde elején a belügyminiszter expozéjával foglalkozik s nagy elismeréssel szól a miniszterről. Átfér ezután a vármegyei tisztviselők kérdésének tárgyalására s azt mondja, hogy a státusrendezésre határozott ígéretet kapott a pénzügyminisztertől. A belügyi költségvetést elfogadja. Strausz István: Elismeri, hogy a költségvetés a kormány próbája az alkotmányos meder felé való törekvéshez. Magáévá teszi a belügyminiszternek a státus egyszerűsítésére vonatkozó álláspontját. Ezt azonban a dolgok gyökerénél kell megkezdeni. Nyilatkozatot kér a belügyminisztertől arra nézve, hogy mit szándékozik tenni a vidéki közbiztonság megerősítésére. Petrovácz Gyula a fővárosi törvéay problémájáról szól ezután. Most, miután már teljesen helyreállott a parlament tanácskozási rendje, alkalmasnak tartaná az időpontot, hogy megalkos- t sák az uj fővárosi törvényt is. Erre vonatkozó- j tag különböző szempontokat ajánlott a belügy- | miniszter figyelmébe. A költségvetést elfogadja Kiss Menyhért hosszasan beszél a bürokráciá- \ ról és példákat sorol fel a belügyek lassú keze- \ lésére. A közigazgatás egyszerűsítése nem tűnik ki a költségvetésből és ezért bizalmatlan a kormánnyal szemben. A javaslatot nem fogadja el. Vargha Gábor az országos tűzrendészet elhanyagolt voltáról szól. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri utasítani a belügyi kormányzatot, hogy terjesszen elő javaslatot az országos tűzrendészet megszervezéséről és államosiásáról. Szabó József igazságtalannak tartja a vármegyei tisztviselőkkel szemben követett eljárást. A rangsort minden évben közzé kellene tenni. Szerette volna hallani a miniszter nyilatkozatát a választójog kérdéséről. Azt hiszi, a miniszter a nyilt szavazás hive. A javaslatot nem fogadja el. Mokcsay Zoltán sürgeti a vármegyei tisztviselők anyagi helyzetének javitását és a státusz rendezését. Csik József a gyülekezési és egyesülési joggal és a munkaszabadsággal foglalkozik. A költségvetést nem fogadja el. A nemzetgyűlés ezután a belügyi költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadja és áttér a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalására. Hermann Miksa előadó ismerteti a kereskedelmi tárca köttségvetését. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter mondott ezután hosszabb beszédet. Megállapítja, hogy a munkanélküliség terén a legutóbbi időben rosszabbodás állott elő, azonban ebből korai volna végzetes következtetéseket levonni. E kérdés megítélésénél mindenkor tekintetbe kell venni az általános helyzetet. A mezőgazdaság is csak akkor prosperálhat, ha az ipar fejlődik. A mezőgazdaságnak nagy érdeke van abban, hogy az iparnak lehetőleg erős belföldi piaca legyen. Pelmerült az, hogy a vámok drágítják az iparcikkek árát és ennek folytán a mezőgazdasági termelést. Ez kétségtelenül igy van. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt 6—7 hónapban mi történt, azt látjuk, hogy ebben az időben bizonyos drágulás következett be az egész világon. A mezőgazdasági termények árai lényegesen lemaradtak az iparcikkek árai mögött s kiegészítési folyamat kezdődött meg most s ez történik Magyarországon is. A középipar is ugyanazokkal a nehézségekkel küzd, mint a nagyipar. A közüzemek ugy az államnál, mint a törvényhatóságoknál meglehetősen elszaporodtak. Az, hogy ezek az üzemek olcsóbban dolgoznak mint a közép- és kisipar, csak látszat Igyekezni kell azonban a közüzemek fokozatos megszűntetésére. A közvélemény már annak Héjén sürgette a behozatati korlátozások megszűntetését. Véleménye az, hogy a megszűntetésre szűkség volt, már csak azéirt is, mert minden ilyefl rendszer mellett visszaélések fordulhatnak elő, vagy legalább is fennforoghat a visszaélések látszata. Minél több kereskedelmi szerződés megkötésére kell törekedni. Folyamatban vannak a kereskedelmi szerződések tekintetében a tárgyalások Csehországgal, valamint Ausztriával és Lengyelorsággal. — A gazdasági életben három krízis van — mondotta Walkó Lajos. — Az egyik az általános krízis, amelyet az egész világon mindenütt tapasztalnak. A másik krízis átmeneti és a valuta stabilizálásából folyik. Ezzel kapcsolatban érezhető a tőzsdei válság. A harmadik krízis abból az átalakulásból folyik, amelyet határaink megváltoztatása idézett elő. Ezzel az átalakulással van kapcsolatban a magas kamat kérdése. A nagy rezsi megdrágítja a Kamatlábat A mostani helyzetben arra kell igyekezni, hogy abból a külföldi tőkéből, amely Európa rendelkezésére áll, Magyarország minél többet tudjon megszerezni. Kéri a költségvetés elfogadását. Ezután Huszár Károly alalnök bejelenti, hogy az ülés folyamán értesítették az elnökséget, hogy a büntetőtörvényszék egyik tárgyalásán az elnök Rupert Rezsővel szemben szükségesnek látta a büntetőperrendtartás alkalmazását és Rupert letartóztatását. Az értesülés után az elnökség érintkezésbe lépett az igazságügyminiszterrel, aki közölte az elnökséggel a tényállást és azt, hogy a biróság elnöke nyomban intézkedett, hogy a tárgyalás után Rupertet szabadon bocsássák. Bejelenti, hogy Rupert Jelenleg már szabadlábon van. Az ügyet a házszabályok értelmében minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz kell utasítani. Egyidejűleg javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy utasítsa a mentelmi bizottságot, nogy 48 óra alatt terjessze be jelentését A Ház az elnök javaslatát elfogadja. Dabasl- Halász Móric a mentelmi bizottság, Mózer Ernő pedig a honvédelmi bizottság jelentéseit terjeszti be. Ezután az elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja, amelyen a költségvetés vitáját folytatják. Ezután Beck Lajos tett mentelmi bejelentést Rupert ügyében, mire az ülés véget ért. Barbara La Marr csodálatos szép filmje, a KALAND pín..kwi. Beltfírosiban. pKft' CLUB Az arany, ezüst és vám olcsóbbodása folytán minden hirdetett érné' olcsóbban árusítom a raktáron levő összes cikkeket — Eladás r észlet tűzetésre ls I 764 Nagy javítóműhelyTéth József órás, ékszerész Sieged, KBlcsey-utcn 7. «»áin. _ Károlyi Árpád zenekaraiTisza-kávéházban játszik.