Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-12 / 34. szám

•nrkentóség és kiadóhivatal) Deák Ferenc-utca 2. (Főraálisk dával szemben.) Teleim 13-33. A .Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden aap. Egres szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy »önapra helyben 40000, Budae«sten is vidéken 45b00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1C00 kor. Szővegkőzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor SzOvegközti közlemények soronként 10.C00, családi értesítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 10U*/(-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 12, CSÜTÖRTÖK. 34-ik szám. Keserű gyümölcsök. A Rupert-Schadl ügye, ugy gondoljuk, nem egészen magánügy. Söt ugy véljük, hogy meglehetősen nagy köze vaa hozzá a magyar nyilvánosságnak. Ami ebben az egész sajnálatos afférben leginkább megdöbbent és gondolkozóba ejt bennünket, szegény naiv és tapasztalatlan civileket, az, hogy mennyire nincsenek még konszolidálva és szanálva a szenvedélyek, az indulatok, amelyeket az utolsó esztendők (ezek igazán nagyon utolsó esztendők voltak) politikai zavarii és viharai fölkavartak és megmérgeztek. Mert hogy az ulolsó esztendőkben a felelőtlen demagógiának gazdag szélvetése és bő vihararatása volt, arról még a legnaivabb és legtapasztalatlanabb ma éőnek és ma szenvedőnek is éppen elégséges tudomása lehet, ha talán nem is a saját bőrén tapasztalta. Egy elvadult közélet romjai és üszkei merednek ránk mindenfelől, valamerre nézünk. Mindenbe politikát vittek és mindent a gyűlölet pohirával itattak. Az emberek mennek az utcán és ha nincsenek vasból, vagy kőből, esetleg marhabőrből az ember idegei, éreznie kell, hogy lépten-nyomon a sanda gyanú, az orvul támadó kedv nyilai röpü nek feléje tekintetekből, amelyek elvesztették nyíltságukat, elfogulatlanságukat, őszinteségüket. Az embert nem a becsülete, vagy a munkája szerint Ítélik meg ezek a sanda gyanakvók, ezek az orvtámadásra készek, hanem aszerint, hogy sz ö klikkjük, brancsuk, maffiájuk, vagy kotériájuk szerint milyen viszonyban vagy velük, mit látnak benned, miért félnek tőled, mit használhatsz, vagy mit árthatsz kisded Dzelmeiknek, egyszóvtl az ember az embernek farkasa elve alapján bánnak gyanútlan embertársaikkal. Szörnyű világ ez, a gyűlölet evangéliumának viléga és a felelőtlen evangelsták ma vidáman dörzsölhetik kezeiket és üthetik össze bokájukat. Áll a rémitő bál, évek óta áll és amig jámbor lelkek és jótét szellemek szanálni és konszolidálni óhajtanak, addig nyilvános és titkos Kmetty Károlyok (nem az ősz és tisztes egyetemi tanárról van szó, hanem az ífju és tiszteletlen bujdosóról) megfenyegetik a rendőrsége', packáznak az örök igazsággal és fittyet hánynak az emberségnek. De hagyjuk ezt! Besiéljünk másról! Ebben a szomorú és keserű légkörben esik meg azután az, hogy akinek nyugodtan és higgadtan, tárgyilagosan kell igazságot tennie, öklével csap le az asztalra és hogy aki a törvények hozója, az e'pirulva és elsáppadva áll szembe azzal, aki az asztalra csapott. Van bit öl tekintély és van képviselői immunitás, de éppen ízért, mert van és kell, hogy legyen, hát miért kell az egyikei is, meg a másikat is megsérteni, semmibe venni, csak azért, mert az urak ingerültek, csak azért, mert a levegőben a politikai indulatok és ösztönök, szenvedélyek és gyülöle'ek baktériumai szállának, szállanak egyre és hosszú évek után sem akarnak a semmibe oszlani, ahonnan jöttek? Miért «an ez és meddig lesz ez méjj? — kérdezzük fájdalommal és keserűséggel, hazajias fájdalommal és emberi keserűséggel és valatogyan ugy gondoljuk a magunk naiv és együgyű módján, hogy éppen azoknak kell elől jámiok önuralomban, önmegtartóztatásban, önfegyelmezésben és önismeretben, akiket tekintélyük arra rendelt, hogy másoknak, kicsinyeknek, kevésbé tökéleteseknek, gyarlóknak példát adjanak és mintául szolgáljanak. Nem tudjuk és nem akarjuk elhinni, hogy a köz szelleme annyira beteg és reménytelen lenne, miszerint lemondó gesz ussal kellene elintézni ilyen dolgokat! Mi igenis hiszünk és bízunk a jobb belátásban, a kultura erejében, a magyar és emberi lélek egészségében és jövőjében, mi ugy gondoljuk és azt akarjuk, hogy az a szomorú é> keserű hlsziérla, amely ma mindennapi köz- és magánviszonyainkat nyomorítja, gyógyítható él hogy rövidesen eljön majd az idő, amikor ember az emberrtl, magyar a magyarral szemben nem érzi magit tz erdőben és nem lát mindenki halálos ellenséget a másikában, hanem a jog, törvény, igazság is a mindenek felett álló szeretet írök parancsai szerint intézzük életűnket és a mások életét. Ez Igy volt azelőtt él ha ezután nem lehet • igy, akkor a poklot nem muszáj éppen Danté' nál keresni, meglelhetjük buiásan és fölösen itt, ezen a keserű levében forgó csillagon I Magyarország pénzügyi talpraállitása. Budapest, február 11. A magyar kormány képviseifii a Népszövetség pénzügyi bizottságában ismertették Magyarország péniügyi tslpraállitásának eddigi eredményeit és kielégítő előrebalidátát. Hangoztatták különösen annak a rendkívüli fontosságát, hogy az ország többiermelése eléressék, legfökép pedig a mezőgazdasági töobtermelés. A iragyar delegáció egyidejűleg a bizottság figyelmét a köztisztviselők súlyos helyzetére irányította rá. A magyar kormány képviselői kwbbá kérték, hegy a rekonstrukciós terv rendelkezésé öl eltérően engedtessék meg a dohánytermelőknek, hogy saját személyes fogyaeztátu ra termelhessenek. A bizottság ragaszkodott a szaná:ási terv rendelkezéseihez. Elvben nem ellenzi oly kiadási tételeknek a költségvetésben való állítását, amelyek nyilvánvalóan produktív jellegűek, az?al s feltétellel, hogy a magyar kormány a főbiztossal pontosan körvonalazott pregtamban állapodjék meg a bei ufcázásokról. A miniszterelnök nyilatkozata genfi utjának céljairól, í Bécs, február 11. A Neue Freue Presse genfi ; tudósítója beszélgetést folytatott Bethlen István i gróf miniszterelnökkel. A beszélgetés folyamán a I miniszterelnök többek közt a kötvekező nyilatkoI zatot tette: A Nemzeti Bank alapszabályait annak idején a Népszövetséggel együtt dolgozták ki; éppen azért Popovics, a bank elnöke, szükségesnek tartja, gyünk a papirköltségvetésre, miként azt Ausztriában láttuk, mert ha a font sterling a legközelebbi időben eléri aranyparitását, akkor többé nem várható semmiféle változás a magyar korona viszonyában. Ezen esetben tehát végleges költségvetést állithatunk fel papírkorona alapon, ugy, mint Ausztriában. — Magyarország feladata Genfben az volt, hogy a főbiztossal összhangban képet adtunk a szanálás első évének alakulásáról és természetesen megbeszéltük azon kérdéseket is, amelyek ezzel összefüggnek. Különösen fontos kérdés a szanálás szempontjából is az ország gazdasági helyzete. Magyarországon a legfontosabb kérdések egyike az agrár-hitel, mert ha ezen a téren nem következik be az ujjáépülés és nem jutunk bőséges hitelekhez, akkor a háborúban és a háború után, de különösen a korona zuhanása következtében sokat szenvedett magyar mezőgazdaság talpraállitására, akkor Magyarország gazdasági helyreállításáról nem lehet beszélni. Ezen munkát rendszeresen kell végezni és reméljük, hogy ezen a téren is együttműködhetünk a Népszövetséggel. — A jelen esetben nincsen szó állami kölcsönről, hanem arról, hogy a tőkegazdag országokban valamilyen formában lehetővé tegyük a magyar jelzáloghitelt. A kormány ezen ügyben a Népszövetség segítségét keresi, mert Magyarország úgyszólván teljesen elvesztette a pénzbe fektetett tulajdonát. Magyarországnak tehát körül kell nézni, hogy hol találhatja meg azon támogatást, melyre a magyar mezőgazdaságnak szüksége van. De a mezőgazdaság szakszerű átalakítása viszont csak ugy lehetséges, ha Magyarország megkapja ezen hogy az alapszabályok módosítását megbeszélje a ' hosszúlejáratú hiteleket, melyek nélkül a termelés Népszövetséggel. Az osztrák és magyar korona 1 - 1—uiX egyszintre való hozataláról nem volt szó. Magyarországnak még a szorzószámmal kell számolnia. A szorzószám a magyar korona s a font sterling megjavulása következtében számbavehető módon megváltozott. Annak idején 17.600-as szorzószámmal számoltunk és ezen szorzószám alapján állítottuk fel költségvetésünket. Azóta a szorzószám I4 600-ra esett, ugy hogy tulajdonképen költségvetésünket uj alapra kellett helyeznünk. A jövő tervünk az, hogy az aranykőllségvetésről áimenem fokozható és a kereskedelmi mérlegünk hiányai nem küszöbölhető ki. Mindig azt mondtam, hogy az osztrák kérdés — piackérdés, a magyar kérdés — agrárkérdés. Itt a két főkülömbség a két szanálási terv között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nincs szük> sége piacra a maga gazdasági termelése számára és hogy Magyarország ne kössön kereskedelmi szerződéseket, ellenkezőleg jól tudjuk, hogy e tekintetben valamennyi központi állam érdeke többékevésbé azonos. Rupert képviselő esetében mentelmi bizottság többsége nem mentelmi jogsérelmet. A kisebbség külön inditványt terjeszt a nemzetgyűlés elé. (,Budapesti iudósitónk telefonjelentése.) Rupert ismeri ügyével ma foglalkozott a mentelmi bizottság és holnap kerül a bizottság jsvaslata a nemzetgyűlés elé. A tíztagú bizottságból hat kormánypárti nem látja Rupett esetében a mentelmi jog sérelmét s a kormánypárt aighanem ugyanígy fog dönteni. Réízletes tudósításunk a következő: A remsetgyülés mentelmi bizottsága ma délben 12 óiakor Fáy Gyu'a e'nökksével ülést tartott Rupert Rezső mentelmi ügyében. Az ügy előadója Rubinek István volt. Tiz kormánypárti képviselőn kivül sz ellenzék iészéről Györki Imre, Horváth Zoltán, Rassay Károly és Lendvai- Lehner István jelent meg. Megjelent szülésen Beck Lajos is, aki tudvalevőleg a mentelmi bejelentést tette. Rubinek István elő?dó indítványozza, hogy s Hiz elnökének bejelentését Beck Lajos mentelmi bejelentéi ével esyüit tárgyalják és szerezzék be a {(tárgyalási jegyzőkönyvet. Rassay Károly ellenzi az előadó indítványát és kéri a bizottságot, hogy Idézze meg Schadl tanácselnököt. Horváth Zoltán kíri anntk kimondását, hogy szűkség esetén más tanukat is megidézzenek. Rubinek István ismét felszólalt és kijelentette, hogy Schsdl megidézése egyáltalán nem szükséges, mert a főtárgyalás jegyzökönyve közokirat és a mentelmi btzoltságot is kötelezi. Horváth Zoltán hangsúlyozza, hogy az előadó téved, mert bár igaz, hogy a jegyzőkönyv közokirat, de közokirat ellen is lehet bizonyítani. Mikovinyi Jenő nngáévá tette Horváth Zoltán indítványát, amihez utóbb Rubinek István előadó is hozzájárult. A bizottság ezután egyhangúlag ehstározta, hogy bekirt a főtárgyalás jegyzőkönyvit, megidézi Schadl Ernő tanácselnököt, kihallgatja Rupert Rezsőt és amennyi| ben erre szükség van, a további bizonyítást is I elrendeli. Egyben elrendelték a gyorsilók al-