Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-08 / 31. szám
1925 február 8. S £ B Cl B r> 3 A Szegedet még mindig nem árusíthatják az utcán, a polgárság és munkásság fizessen elő rá! A főrendiházi javaslat. Kik lesznek az uj főrendiház tagjai? Budapest, február 7. Döntésre a főrendiházi javaslatról még a hétfői rendkívüli minisztertanácson sem kerül sor. Az átszervezett főrendi' háznak körülbelül ugyanannyi tagja lesz, mint a mai nemzetgyűlésnek, vagyis körülbelül 240. Érdekes ujilás mindjárt a régi főrendiházzal szemben az, hogy annak elnökét nem az államfő, hanem a főrendiház választja. Érdekes az az alapvető különbség is, bogy születési jogon főrendek csak a hirálythdz tagjai lesznek. A főnemes osztály számára 36 helyet tartanak fenn olyformán, hogy a képviselőiket maguk választják. Az uj főrendiházban tagságot kopnak a főpapok, a felsőbíróság, továbbá a mezőgazdaság, a kereskedelem, az ipari és a gyári érdekeltségek képviselői is. Bud miniszter ajánlotta a kormány figyelmébe, hogy a pénzintézetek megfelelő súllyal nyerjenek képviseletet az uj főrendiházban. Ugyancsak vita volt afelett, hogy a felsőbb bíróságok képviselői soraiban helyet foglaljanak-e az Országos Földbiríokrendező Bíróság tagjai; abból indultak ki, hogy az OFB nem állandó jellegfl testület és éppen ezért mérlegelendő, vájjon képviseletet kapjanak-e a főrendiházban. A kormány ugy oldolta meg a kérdést, hogy az OFB vezetője is tagja lesz a főrendiháznak. Jelentékeny tényezői lesznek a főrendiháznak: a vármegyei törvény hatóságok kiküldöttei is. E kérdés körül igen élénk vita vo t a minisztertar ácsban, mert a közigazgatás tudvalevőleg újjászervezés előtt áll. A tegnapi minisztertanácson a törvényjavaslat több szakaszát nem intéziék még el és ezeket fogja a hétfői minisztertanács targyslni. Kétmillió koronára Ítéltek egy lapszerkesztőt, aki a pacifizmusról vitatkozott. Szeged, február 7. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Juhász tanácsa siombaton délelőtt egy igen érdekes bünpör főtárgyalását tartotta meg, amelynek során kiderült az, hogy ezerkilencszázhaszonötben már le kell mondani olyan magántermészetű vitatkozásokról is, amelyeknek kapcsán a társadalom egyes kérdéseiről kerül szó, igy például a pac izmusról, a katonaságról és bizonyos államformákról. Az elmúlt év március havában ugyanis egy khebb társaság verődött össze a békéscsabai Kőrösvidik szerkesztőségében. Dr. Kvasz Qyőrgy •rcernesitö, ügyvédjelölt és Bartylk Mátyás leihész tOiOtt vita fejlődött ki különböző társadalmi kérdésekről, amelynek hevében dr. Kvasz kifejtette pacifista nézeteit és hangoztatta, hogy a világ emberiségének legnagyobb áldása lenne * világbéke. A vitatkozás mind hevesebb lelt, más kérdések is kerültek szőnyegre, majd nemsokára följelentés érkezett a rendőrségre, amely ait tartalmazta, bogy dr. Kvasz különböző nemzetellenes kijelentéseket tett a vitatkozás során. Az űgyésnég a rendőrségi nyomozás után vádat emelt dr. Kvass ellen a katonaság Intézménye elleni izgatás, valamint kormányzósértés — Tacel A hangja olyan, mintha kriptából jönne. Muszáj neki szót fogadni és egyhelyből nézni, ahogy belemélyed az újságomba. De ninil — áll belém a hideg — ezen a maszkán át lehet látni, mint az ablaküvegen. Tisztán látom rajta keresztül az újság betűit: Bethlen genfi tárgyalásai. Almomban az jut eszembe — mert az álom furcsám asszociál — milyen jó, hogy miniszterelnökünk nem ilyen átlátszó Genfben I Abban a percben felém forditja az arcát a különös látogató. Szép kövér arca van, barátságosan hunyorgó szeme és behizott trüsze-pisze orra. — No domine — biccent felém —, eljöttem a Pénzecskémért. — Micsoda pénzecskéért? — Hát ezekért ni I — int a másik asztalon levő Poltura-rakás felé. . Ohó — gondolom magamban -, ez nem 'ehet más, csak Josephus Zeik. . Ugy látszik, nemcsak ő volt keresztül látszó, "anem ő is keresztül látott az emberen. — Az ám — azt mondja —, csakugyan az vaw°k, a szegedi serfőző, Zeik József. x Van szerencsém — mondom —, hogy tetszik magát minálunk? Ugy-e nagyon megválto2011 azóta Szeged? Tudja a hóhér. Mintha nagyobb por volna, ™lnt.az én időmben volt. Hanem akkor nem volt enpyi bódé az utcákon. fp 'fékeztem a szót másra terelni, mert a köz'crekről nem szeretek beszélni. ^ Meddig időzik nálunk, spektábilisz ? számolj 6ppen még a Pénzecskémet összeÓ •— mondom —, azzal ne fáradjon. Itt van röla a kimutatás. vétsége cimén. Az ügyészség vádirata — a tanúvallomások alapján — azzal vádolta alapszerkesztőt, hogy ilyen kijelentéseket tett: „Nem lennék többé katona s csak kényszerűségből mennék, de nem vennék hasznomat, mert egyébként is a hadsereget hasznavehetetlen tömegnek tartom, amely ellensége a vllágbikinek." A vádirat szerint dr. Kvasz még ezt is mondta a vita hevében: „A kormányzó csak azért van, hogy fizessék nagy udvartartását és eméssze az állam vagyonát, mig ezzel szemben mások nyomorognak!" A szombati tárgyaláson dr. Kvasz György elsősorban kijelentette, hogy a legszélesebb mértékben pacifista és küzd a világbikiirt. Szerinte a nemzetek közötti ellentéteket nem gépfegyverekkel és mérges, gyilkoló gázokkal kell elintézni, hanem a kölcsönös megértés alapján a tárgyalóasztal mellett a népek érdekében. Kijelentette, hogy az inkriminált kilételeket nem mondta, a vitatkozás során csak pacifista elveit fejtette ki. Nem is izgatott, hiszen csak egy tudományos vitáról volt szó, amelyben a pap is és ö is kifejtette világnézej tét. Előadta még, hogy ó joggal pacifista, amiI kor végigszenvedte a háborút, egyik fivére meg— Jó, jó — futotta át a listát —, de hát az ezüst tallérok hova lettek? — Azzal nem szolgálhatok. Mihozzánk csak ez került, amit itt lát. — Bizonyosan az az akasztófáravaló szedte ki őket! — Melyiket tetszik gondolni? — Hát a harangozót. Tudja, az ugy történt, hogy Péterváradra akartam menni kölest vágatni, de jó keresztény létemre befordultam előbb a templomba. Ott osztán elnyomott a buzgóság és még szundítottam egyet, az a lator elemelte a motyómaL összeszámolta a rezeket és rám nézett vallató tekintettel: — Fogadjunk, hogy domine máma malacot ebédelt 1 — Malacot? Látni is olyan régen láttam, hogy már azt se tudom, mi az a malac. Miből tetszik azt hinni? — Mert egy poltura hiányzik. Az pedig éppen egy malac ára. Azzal kezdte a zsebébe tömködni a pénzeit. — Hát minek lesz az? — kérdem tőle. — Meg akarom venni a várostól Zákányt, meg a Doma homokját. De előbb meginnék egy pint sört, ha volna itt valami jóravaló serház. Felvilágosítottam róla, hogy összes kincseiért együttvéve és megszázszorozva nem kap egy krigli sört. A serfőző hördült egyet és szemlátomást kezdett összemenni. — Hallatlan destrukció! — sóhajtott keservesen. — Hát akkor mitévő legyek én, ha igy tönkretettek? — Majd tessék visszajönni akkor, ha a szanálás szerencsés véget ér —, legyintettem felé az újsággal. A néhai serfőző pipafüst gyanánt suttyant ki a kulcslyukon. Az utolsó szava az volt: — Akkor sose látjuk többet egymást 1 balt, másik pedig ryomorék leit. Bartyik Mátyás romai katholikus lelkész ugy emlékszik, hogy megtette Kvasz ezeket a kitételeket. Migend Dezső azt is hallotta, hogy a szerkesztő ilyenfélét is mondott: „Több háború nem lesz a világon s ha mégis lenne, csak azért, mert az emberek hagyják magukat hajtani az ágyuk elé.' Horánszky Miklós ügyészségi alelnök vádbeszédében kérte a bűnösség megállapítását, dr. Kvasz ezután hangoztatta, hogy »azért még nem lehet valakit elítélni, mert pacifista is erről vitatkozik." A törvényszék bűnösnek mondotta dr. Kvasz Györgyöt a katonaság ellent izgatás, valamint a kormányzósirtis vitségében is ezirt kétmillió 300000 korona pénzbüntetésre, valamint egy évi hivatalvesztésre és politikai jogainak elvesztésére ítélte. Az indokolás kimondja, hogy a vita hevében izgatott a vádlott, valamint elkövette a kormányzósértéit is. Enyhitö körülménynek vették, hogy a vitában elkeseredés vett rajta erőt, hiszen elvesztette egyik bátyját, másik pedig nyomorék ma is. Az itélet ellen fölebbezeit az \ ügyész is és a vádlott is. ' ftMMMMMAMMAMMAMMMMM(MMMMV Az egyetem uj épületeinek elhelyezése. Az egyetem elhelyezésének kérdésében ujabb közleményt kaptunk, amely egy eddig nem igen emlegetett érdekes tervet ajánl. A közlemény a következő: Az egyetemi építkezések az érdeklődés homlokterébe kerültek. A kérdés olyan fontos és annyira kihat a város jövő fejlődésére, bogy a nagy nyilvt, oeságnak, a közvéleménynek tényleg foglalkoznia keli vele. Az egyetem végleges elhelyezésének kérdését elhamarkodni nem szabad. A messie jövőbe kell néznünk, mert ez az épitkezés hosszú évtizedekre, sőt évszázadokra szól 8 a hely eldfntése a későbbi fejlődés lehetőségét, határait szabja meg. Az egyetemet ugy keil — ba sajnos, szegénységünk miatt csak részietekben is — felépítenünk, bogy az töké'ete?, a haladás minden vívmányaival felszerelt, fejlődőképes legyen, a versenyt ugy a bellöld, mint a külföld egyetemeivei minden tekintetben felvehesse. Csak egy ilyen egyetemnek van létjogosultsága a tanítás tökéletessége és a tudomány továbbvitele szempontjából. Nézzük most már ezen szempontból a szóbanforgó épitési helyeket. A Kálvártán való elhelyezés lehetetlensége már mindenki előtt világos és vita tárgyát nem képezi. A Mars-teret feláldoznunk nem szabad. Ez igen rövidlátásu városi politika volna. A Marstérre a jövő Szegednél még nagy feladatok várnak, eltekintve attól, hogy a Kálvária és Kossuth Lajos-sugárut felé való terjeszkedés nagy kisajátítási költségekkel járna, de egyébként a fémipariskola és a kendergyár füstöt okádó közelsége sem nevezhető ideális megoldásnak. Újszegedet hagyjuk csak meg a város szegény, nyáron portól fuldokló lakosságának. Ez az egyetlen hely, ahova menekülhetünk nyáron, hogy kissé felüdüljünk. Ennek a területéből egy talpalatnyit sem szabad semmiféle más célra elvenni. • M1. ... ... A fogadalmi templom köröü, illetőleg a tiszaparti rész oly kicsiny, hogy ott az össies klinikai épületeket ugy sem lehelne elhelyezni. Ha a csatornázás, vízvezeték szempontjából vannak is momentán előnyei, a kisajátítás költségei és a fejlődőképesség megszabott szűk határai oly hátrányok, melyek ennek a tervnek elejtését is fölléüenfi! indokolttá teszik. Csodálatos, bogy egy terv nem szerepelt eddig, pedig ei az egyedüli számbavebetö bely. A Oedó melletti telek, hol — ha a szerencsétlen háború közbe nem jön — az uj közkórház épült volna fel. Ez a körtöltés által határolt 20 holdnyi terület minden kívánalomnak megfelel, Egészséges, a város legmagasabb