Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

t SZEGED 1925 február 6. ket tettek tüzérségi is egyib hadianyag szállításra, Angorai távirat szerint a török külügyminiszter a külföldi sajtó képviselőle élőt; kijelentette, hogy Törökország nem fog válaszolni a Görögország risztről jövő háborús kihívásokra, de teljes mirtikben fenntartja a maga cselekvist szabadságát. A (örök saj'ó egyhangúlag helyesli a kormiry áláspontját és nyomatékosan hangoita'jí, hogy Görögország az egész töröksigget találja szemben magát, amely kisz minden eshetőségre. Zsirkay középiskolai numerus clausust is kiván. Miniszterek fölazólalása a költségvetési vitában. Budapest, iebruár 5. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg. Elsősorban a határozati javaslatok, illetve a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt indítványok fölött döntenek. Ennek során a pénzügyi bizottságnak az az indítványa is szóba került, amely a toborzóirodák átalakítására nézve megteendő lépésekre utasítja a kormányt. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter kijelenti, hogy mindent el fog követni arra, hogy belátásra birja a nemzetek szövetségét és nagyhatalmakat és elérje, hogy idővel megengedtessék a rendszeres sorozás is. A valorizációra vonatkozó javaslattal kapcsolatban Bud János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a valorizáció ügyében legközelebb törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. A veneriás betegségek leküzdésével kapcsolatban kötelező vérvizsgálat elrendelését indítványozta Alföldy Béla a fővárosi iskolákban. Alföldy Béla a következő határozati javaslatában a házasulandók kötelező orvosi vizsgálatának elrendelését kéri. Mindkét javaslatot elvetették. Ezután Kiss Menyhért határozati javaslatát tárgyalják, amely a miniszteri autók használatának megvonását kéri. Bud János pénzügyminiszter: Határozottan visszautasítom ezt a javaslatot. A miniszterek annyira el vannak foglalva sokszor a késő éjszakai órákig is, hogy csak a közvélemény izgatása lehet a célja ennek a javaslatnak és semmi egyéb. Több javaslat után sor került Eckhardt Tibor határozati javaslatára, amely a magyarországi zsidóságnak nemzeti kisebbséggé való nyilvánításáról szól. Pesthy Pál igazságügyminiszier: A magyar zsidók helyzete törvényeinkben van lefektetve és szabályozva, a határozati javaslat tehát fölösleges. Kéri annak elvetését. A Ház igy határoz. Zsirkay János azt indítványozza, hogy a numerus clausust terjesszék ki az összes közép- és szakiskolákra. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter : A kormánynak nincs szándékában a numerus clausust kiterjeszteni sem a közép-, sem a szakiskolákra. Következett az egyes tárcák általános tárgyalása. A tárgyalást a miniszterelnöki tárcával kezdik. Örffy Imre előadó elfogadásra ajánlja a miniszterelnöki tárca költségvetését. A kormányzóság költségvetéseinek tételei — úgymond — nem olyanok, mint bizonyos oldalról hango tatni szeretik, nem kényesek és nem túlzottak. A miniszterelnökség költségvetésével foglalkozva megállapítja, hogy az ország legrosszabbul fizetett köztisztviselői a miniszterek. Strausz István: Ha az állami bevételekből titkos alapot létesítettek, a törvényhozás ezt visszaélésnek minősítette. Az 1897. évi XX. t.-c. a titkos alapok ellen szól. A mostani költségvetésben ennek a visszaélésnek eklatáns példáját látjuk. Felolvassa a kormányzóság háztartásáról beterjesztett költségvetés indokolását. Tudjuk, — folytatja ezután —, hogy a nemzetgyűlés bölcsesége ugy határozott, hogy mig a király át nem veszi jogait, a királyi palota és a gödöllői kastély fenntartása, valamint az idevonatkozó kiadásokat is az állam vállalja. Az az intenció vezette a nemzetgyűlést, hogy a királyi palota fenntartása, valamint a gödöllői és az ezzel kapcsolatos kiadások fedezéséről a szuverén nemzetgyűlés gondoskodjék és senki sem szólott az ellen, hogy a királyi palota és a gödöllői kastély kényelmét a kormányzó élvezze. Ezidőszerint a kormányzó gyakorolja az államfői jogokat és az erre vonatkozó pénzügyi kérdésekben különösen nyilvánosságot követel magának a közvélemény. Érthetetlen, hogy miért történik éppen a királyi vadászati jog kivonása a kormányzói háztartás köréből. A királyi vadászati jog mintegy 20.000 holdra vonatkozik. Bud János pénzügyminiszter: Abban azt hiszem, mindnyájan megegyezünk, hogy az államfőt mindaz megilleti, ami tekintélyének emeléséhez hozzátartozik. Én magam is azt az elvet vallom, hogy minden a nagy nyilvánosság előtt történjék. Nem látok összeütközést a költségvetési jog és azon intézkedés között, hogy a vadászati jog kezelése alapszerüen történjék. Szólásra következik Dréhr Imre: Az állami költségvetés mai keretei között az állampapírok elértéktelenedéséből legsúlyosabban sújtottak némi | kárpótlásán tul a valorizációról nem lehet beszélni. Nyíltan ki kell ezt mondani, mert a valorizációs jelszavak leple alatt oly erkölcstelen spekuláció folyik, amelynek nem lehet más eredménye, mint a kedélyek felizgatása s a nyugalom megbontása. Az államadósságok általános valorizációjára gondolni képtelenség. Lukács György indítványozza, hogy a nemzetgyűlés Jókai képviselőházi beszédeit adja ki, hogy a nagyközönség megismerhesse őket. Kiss Menyhért: Az államfő reprezentálásairól, a rendelkezési alapokról és a földreform végrehajtásáról beszél. Azzal végzi felszólalását, hogy az ellenzéknek csak a morgás jogát adja meg a kormány. Ennek az lehet a következménye, hogy miután felszólalásainknak és kritikáinknak semmi eredménye nincs, mi is csatlakozni fogunk a passzivitásban lévő ellenzékhez. Az elnök a vitát berekeszti. Vass József népjóléti miniszter reflektál a vita során elhangzott felszólalásokra. Az államfő legmerevebben ragaszkjdik a költségvetés megszazte bott kereteihez. Bud János pénzügyminiszter: Ami a valorizá- „ . ció kérdését illeti, hogyan lehet kívánni, hogy az " ségvetést részleteiben is. állam valorizáljon, amikor az állam pénzügyei mentek tönkre. Ahol nem lehetett bennünket kötelezni, ott még külföldi tartozásainkat is koronával fizetjük. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel. A birák létszámáról beszél. Meggyőződése, hogy a bíróságnak közigazgatási célokra való alkalmazása nem helyes és nem célszerű. Ezen a ponton férkőzött hozzá a gyanú a magyar bírósághoz. A birói státus kérdését illetőleg rámutat arra, hogy bizonyos animózitás van a többi tisztviselők közt a bírósággal szemben, mert azt hiszik, hogy a birák nagy fizetést kapnak. Kijelenti, hogy a státustörvény megváltoztatásába nem hajlandó belemenni. Szükség van a státus fenntartására már csak azért is, mert a birói minősítés külön birói vizsga letételéhez van kötve. Kijelenti, hogy a most megállapított birói fizetések közti arány érintését nem fogja engedni és tűrni. A magyar birói kar a nemzetnek olyan kulturális értéke, hogy ezt meg kell őrizni és óvni mindentől, ami működésében kifogásra adhat okot. Foglalkozik ezután az ügyvédi kar helyzetével. Rámutat arra, hogy ma 1700 zal több ügyvéd van, mint amennyinek az arányszám szerint Csonkamagyarországon kellene lenni. Ezután bejelenti, hogy elkészült a pol gári eljárás és az igazságügyi módosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a büntető novella. Munkában van a kereskedelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, továbbá a korlátolt felelősségű társaságokról, a váltókról, a pénztartozások átértékeléséről szóló, valamint a rég óhajtott büntetőtörvénykönyvről szóló javaslatok. Wolff Károly után Herczegh Béla foglalkozik az ügyvédi kar helyzetével és sajnálattal állapítja meg, hogy a gazdasági viszonyok következtében az ügyvédi kar roppant válságos helyzetbe került. A nemzetgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését elfogadja és vita nélkül elfogadja a költA nemzetgyűlés legközelebbi délelőtt 10 órakor tartja. ülését pénteken A Paaics-kormány erőszakosságai a választáson. Genf, február 5. A Journal de Genive hoszszabb levelet közöl a jugoszláviai választásokról. A levél elmondja, hogy a választásokat ér ási izgalom előzi meg, a kormány a győzelem biztosítása érdekében minden eszközt felhasznál. Szavazati jogot adtak az orosz menekülteknek, ak k igen nagy számban tartózkodnak az országban. A minisztertanács megszüntette a kipvlselők sértetlenségét és többet közülök a hatóságok szemeláttára furkósbottal vertek el. Azokat a tisztviselőket, akik nem járnak a kormány kezére eltávolítják az állami szolgálatbM. Teljes dühvel vetette magát rá a kormány a horvát köztársasági pártra, amely 70 képviselőt számlál. Pasics néhány hónappal ezelőtt még öt tárcát kínált fel Radicséknak a maga kormányában és Radiccsal együ't jegyzökönyvet irt alá. Azóta esküdött bosszúi Ridics ellen, amióta ezt a jegyzőkönyvet Radics nyilvánosságra h)zta. A város és a munkanélküliség. Szeged, február 5. (Saját tudósítónktól.) Annak idején teljes terjedelmiben leközölte a Szeged a siegedt szakszervezeti bizottságnak a város polgármesteréhe! és tanácsához intézett beadványát, amelyben azt kérte, hogy a város tegyen meg minden megtehetőt a veszedelmesen növekvő munkanélküliség megszüntetése érdekében. A szakszervezeti bizottság beadványában részletesen kidolgozott statisstikát is közölt, amely szerint Szegeden a munkanélküli szakmunkások száma meghaladja a kétezret. Elismeréssel állapította meg a bizottság, bogy a város kü önböző építkezéseivel jelentékeny módon enyhitette a szegedi munkapiac helyzetét, ez azonban még mindig kevés, rcéj több munkaalkalomra vtn szakié*. A szakszervezeti bizottság ezenkívül arra is megkérte a város hatóságát, hogy a munkanélküliség megszüntetése érdekében intézzen feliratot a kormányhoz is. A tárgyilagos hangú ét kézzelfogható igazságokat tartalmazó beadvány leközlése óta eltelt már legalább egy hét és azóta többször érdeklődtünk a polgármesternél a beadvány sorsa iránt. A polgármester azonban mindannyiszor 1 | kijelentette, hogy a beadványról nem tud semI- I mit, az még a tanácsülés elé sem került. Pedig a beadvány elég fontos kérdés elintézésére kérte fel a város tanácsát és a beadványt — biztos tudomásunk szerint — iktatták is a város iktatóhivatalában, ugy látszik azonban, a város hatóiágainak fontosabb és sürgősebb elintézni való ügyei támidtak és azok szorították háltérbe a munkanélküliség másodrendű lontoiságuvá degradált ügyét. A polgármester egyébként érdeklődésünkre nyilatkozott a munkanélküliség csökkentéséről. Elmondotta, hogy a város a fogadalmi templom és a három uj bérhát építtetésével elment a lehetőségek legszélsőbb határáig, más munkaalkalmat nem teremthet, mert nincs pénse hozzá. — A munkanélkülieknek azonban — mondotta a polgármester — ad a város munkát. Nem valami kényelmeset, nem ÍB nagyon jjövedelmezőt, de mindenkinek ad, aki jelentkezik érle. Az utjaviiá tokra megrendelt kőanyag feltöréséről van szó. A követ a javítandó müutakra már kiszállították, tehát a munkahely nem a városban van. Aki belejön a kőtörésbe, az 60—70 ezer koronát is kereshet naponta. De ha jelentkeznek is erre a munkára, hamarosan otthagyják. Eszel a polgármesteri nyilatkozattal valószínűleg nen tartják elintézettnek a munkanélküliek a ké dés\ de nem tarthatjuk elintézettnek mi sem, ha el is kell ismernünk, hogy a város egymagában tényleg több munkaalkalmat terentett S legeden, mint a szegedi magántőkék és az állam együttvéve. A beadványban ugyanis meghucódik az a szerény kérés is, hogy a város a kormánynál tegyen lépéseket a munkanélküliség problénájánsk megoldása érdekében. A város hatóságának azonban — a jelekből következtetve — nem sürgős a dolog. Lehet, hogy a multak tapasztalataiból okulva, helyes mértékkel méri már a tanács a kormányhoz intézett föliratot, illetve a város főlirati jogának értéké*. Régebben még, talán Balogh Lajos kívánságára is, dörgedelmes fölirat ment a kormányhoz a destruktív sajtó megrendszabályozása lárgyában, ami minden bizonnyal fontosabb ügy, mint a munkanélküliség. Mivel azonban a főiiratok nem igen mutatkoztak eredményesebbeknek a pusztába kiáltott szónál, meglehet, hogy a város hatósága hallgatólagosan lemondott főlirati jogának gyakorlásáról. Csak az a különös, hogy éppen akkor mond le róla, amikor a munkások érdekeiről van szó. IMAWMMWMMMMMMMMMMMMMMK Beszerzési áron alul a legfinomabb és a legegyszerűbb bútorok cssk Kakuszinál — mig a készlet tart — kapható Tisza Lajos-körut 20. Qróf-palota. re<