Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-26 / 46. szám
1925 febrnár 26. SZEQBD 3 48 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! lyeslés és taps.) A honvédelmi miniszter ezzel fejezte be beszédét: — Nem a fegyver dönti el a harcokat. A fegyver egy holt eszköz, amely magától nem sül el. A fegyver irányításához ember kell. Hála Istennek ilyenekkel rendelkezünk. A háborúhoz szaktudás és vitézség szükséges. Jó vezérei a magyaroknak mindig voltak, vannak és mindig lesznek is. Ezután Strausz István szól a költségvetéshez és két javaslatot terjeszt be. Gróf Csáky Károly válasza után a Ház a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban elfogadja, Strausz István Határozati javaslatat elveti, majd részleteiben is elfogadja a honvédelmi tárca költségvetését. Ezután áttérnek a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismerteti a költségvetést. Az elnök figyelmeztetésére azonban sietve be is fejezi beszédét és kéri a költségvetés elfogadását. Az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy a legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja s azon a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását folytatják. Áttérnek ezután az interpellációkra. Szabó József interpellációját a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság alkalmazottai ügyében kiadják a kereskedelmi miniszternek. Ezzel az ülés fél 7 órakor véget ért. Kamarai értekezlet a kereskedelemügyi minisztériumban Walkó miniszter nyilatkozata szegedi vonatkozású ügyekről. Szeged, február 25. (Saját tudósítónktól.) Mint már régebben megírtuk, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a szegedi kamara -wvni.MWivi3<MgJ« IUJUKIIIWI 3 OfcV^VUt HMMIBÍM főitkárának javaslatára kilátásba heyezte, hogy a kamarák vezető titkárait időről-időre értekezletekre fogja összehívni, hogy egyrészt a kormény közgazdasági terveiről tájékozást nyújtson, másrészt objektív felvil gositás kat nyerjen az ip r és kereskedelem kívánságairól. Tegnap tartót ák a miniszter elnöktete al>it a harmadik ilyen értekez'ele», melyen a kamarai főtitkárokon kivül részt vetlek Wtmmersperg Frigyes báró és Fodor Jenő államtitkárok és Beretvás Jenő oszlá ytsnác os. Az értekezletről dr. Tonetli Sándor főtitkár a következőket mondot'a lapunk rrunkatársának : — Ma délelőtt Walkó miniszter e'nök'ete alatt több órán kérésziül leiárgy-Ituk csaknem az összes napirenden levő kérdéseket. A tárgyalás anyagát soko daluságánál fogva csak dióhéjba szorítva van módomban ismertetni. Legelőször a munkásbizlositás ügyével f ghlkozunk, mely íllandó pan<sz fárgya az Erdekeltek részéről. Itt kívántuk az autonomia helyreállítását és addig is, míg végleges intézkedés töriénik, a legkirívóbb igazságtalanságok megszületését. A miniszter megígérte, hogy sürgősen érinikezésbe lép a népjóléti miniszterrel, hogy a mai 10 százalékos késedelmi zeli Központ kötelékébe t*r!ozó intézet nincs, a hitelt igénylő iparosokat sz IOKSz-hoz utasítják, amely oly komplikált és terhes feltételeket S7ab, hogy mindenkinek elmegy a kedve az ilyen hiiel igénybevételétől. A miniszter válaszában megjegyezte, bogy a kereskedelmi hitel gondolatával ő is foglalkozik, ennek megvalósítása azonban attól fűsg, hogy mekkora összegek állanak a Pénzintézeti* Központ rendelkezésére. Egyebekben megígérte, hogy az IOKSz elleni panaszok ügyében összeköttetésbe lép az érdekelt tényezőkkel és e tárgyban ankétot fog összehívni. Az ipar nehéz helyzetére való hivatkozással Wtttlch Andor, a rriskolci kamara főtitkára azt a gondolatot vetette fe', hogy az állami üzemek és állami gyárak nem részesitbetnék-e az ipart anyaghitelben és nem kőnnyilhelnének-e mai terhes eladási feltételeiken. Igy például az állami erdők adhatnának faanyagot a fafeldolgozó iparok részére. Szintén az ipar érdekében kértük a miniszter közbenjárását a pénzügyminiszternél a forgalmi adó dtalányozása körűi mutatkozó bajok dolgában. Magam részéről a szegedi ipari estfllet cipészipari szakosztályának szóbelileg előterjesztett kérelmére való hivatkozással felvilág08iiásl kértem a minisztertől, bogy mennyiben felel meg a lapok híre a valóságnak, hogy a Közalkalmazottak Szövetsége a ' • " JlUjJfl- ÍJ 'ERRE, noey a mai IU szazaieKos BCÖCUCIHU » - , kamat másfél százalékra szállíttassák le és hogy I legna.yobb tpari pangá^ a jámlék-elő egek ügye, melyeket az 192?, évi ezer pár a hi Járulékok ötvenszeres összegében vetettek fa ^f'ife * 80,11 vosoitflssék Egy másik" kérdés volt a kisipart és kiskereskedelmi hitelek ügye, arait dr. Szommer Ernő, a győii kamara főtitkára vetett fel. SzomHer azt kérte, hogy a kisipariból hasonló hitel «kcó a " ' * ' • a miniszter határozottan megeójolta. Dr. Radó Rezső debieceni főtitkár a többi kamarák nevében is szóvá tette az ócsiparosok sérelmeit, akiket az érvényben lévő (örvényes és rendeleti intézkedések úgyszólván kenyerükn 11. LAM eKyten prdig szMIetle ut » eljírá.i, meljei vwlH .tytilclmwg a. tMgagg "S, f&y*öreg Pásztorember személyében, akit a regény "nőse kihozat maga után Amerikába és odakint gyerekekkel együtt tanulja meg a magyar betüC est, amelyre egy hosszú élet során idehaza nem nWoit alkalma. S2p'"kban vád ez a könyv a mai Magyarországgal w! A de a vádakból olyan szeretetteljes rajonW ki, hogy belemarkol olvasójának a szituink Ha Amerikában Íródott is, ha nem csöpög is tn n^en sora kurzus-fogadkozásoktól, ez a könyv ''naen ízében, minden Iehelletében magyar. SzéJTP. csengő verseknek, rímeknek szivárványos séel? fz a könyy» amely átíveli az óceán végtelenvér^ összefűzi az egymástól messze elszakadt az í?et" Ami Ped'g csodálatos ebben a könyvben, Örj' n.°gy aki irta, harminc esztendőn át meg tudta ,ri z"' nyelvének tisztaságát, otthoni emlékeinek lek és a maRyar égnek, a magyar levegőéig a hangulatát. Egyetlen idegenszerűség, nyelvi ,"3zás nincsen benne. Verselése, ha kissé elhati .is és bizonyos mértékig az emléknek a «iasát váltja ki, tökéletes. A tanítvány benne a ger méltó utódának bizonyul. 8Var eI a könyvvel még foglalkozni fognak a ma'fodalomban. Értéke nem pillanatokra szól, Pedig nem szük köröket érint. A magyarokle8nagyobb problémája lük'et benne, azokérat e* akik egy ideig még hozzánk tartozónak 8*ám m£8Ukat, de fokról-fokra jobban elvesznek inkra- A mult század vé8én és a jelen száaáCnf!elén az amerikai kivándorlás volt a magyarttieP 'eKnagyobb vérvesztése, amely arányaiban tncí, a vl,ágháboru veszteségeit is felülmulta, de nem egyszerre jött és mert nem kisérte ágyuk dörgése és haldoklók hördülése, nem riasztotta fel ugy a rémtilet fekete madarait. Ma körülbeiül egymillió magyar él kint Amerikában, kinek magyarsága a következő generációban már halálra van itélve. Ha egyéb nem is, hogy ennek a magyarságnak az emlékezetét belevitte az irodalomba, a nagy érdeme volna ennek a verses regénynek. Hogy a politikában is foglalkozni fognak-e ezzel a könyvvel, nem tudom, de mindenesetre kevéssé hiszem. A politikusok, különösen a gyűlöletpolitikusok, akik apasztani szeretnék még az itthon levő magyarok számát is, nem sok fogékonyságot mutatnak a rigmusok tanulságai iránt. Pedig szinte nekik szói az előhangot helyettesítő Ajánlás egyik versszaka: Kit törők-tatárral el nem pusztíthattak: Mosolyog még arra muskátlis kis flblak. Feltámadhatsz egyszer, édes magyar népem, Csak testvérgyülölség rongyokba ne tépjen I Lesz még neked dldoit, víg feltámadásod. Sírodat ha folyton nem magadnak ásod. Ismétlem, véletlenül került ez az amerikai magyar verses regény a kezembe. Megvallom, nem kenyerem a versek olvasása és még kevésbé versekről ismertetések írása. Aki ezekek a sorokat elolvasta, ne is vegye költői méltatásnak. Régi hangulatok felidézése és uj hangulatok megrögzítése csupán. De nagyon szeretném, ha azoknak a figyelme Is, akik hivatalból őrei a magyar költészetnek, tudomást szereznének a magyar irodalom törzsének erről a virágba szökkent tengerentúli hajtásáról, amelynek van élete, színe és illata. Toneltt Sándor. egész építkezést, az illető köteleztessék, hogy az ácsmunkát iparengedéllyel biró ácsmesterrel végeztesse. Ettől függetlenül kértük a minisztertől a régóta vajúdó építőipari törvény elkészítését is. A kereskedelmet érdeklő ügyek kőiül a már említett kiskereskedelmi hitelen kivCl tárgyaltuk a vámeljárás egyszerűsítésinek és gyorsításának ügyét, továbbá a ' kereskedőknek is kereskedelmi utazóknak engedélyezendő rayon-birletjegyeket. Ebbe a pontba kapcsolódva felvetettem a miniszter előtt Szegednek egyik vitális jellegű ügyit, a vasúti ősszeköttetis helyreállítását Jugoszlávia feli. Ezt illetőleg a dolog ugy áll, hogy éppen tegnapelőtt írták alá magyar éi szerb részről a tarifális szerződés*, ami igen jelentékeny közeledést jelent és így megvan a remény, hogy a szeged—becskereki és szegedbajai vonatforgalom ügye is dűlőre kerül. Egyéb információi sorában a miniszter megemlítette, hogy a kereskedelmi szerződések közül a cssh tárgyalások vannak igen előrehaladott stádiumban és a két részről kiküldött bizottságok valószínűleg március 10-ig elkészülnek a vámtarifa átrevideáláiával és az egymátsal szemben felállított kívánalmak jegyzékével. Tárgyaltuk azonkívül a kamarákat legközvetlenebbül érdeklő kérdést, a választások elrendelésit. Erre vonatkozóig azt az értesítést kaptuk, hogy a mlnisziérium i letékes ügyosztálya a legkozeebbi napok folyamán küídi ki a kamarákhoz a választói névjegyzékek összeállítására vonatkozó felhívást. Ennek megtörténte ulán fog megjelenni a választásokat elrendelő miniszteri utasítás. A keresztülvs el módozatait illetőleg a minisz'er a kamarai fóti károkat még egy ujabb megbeszélésre fogja összehívni. MMMMWMMMMW ftMMÍWMMWMMM) Hivatalosan is közreadták a. választójogi javaslatot. Budapest, február 25. A kormány választójogi javaslat-tervezetét, amelyet a kormány erej detileg hosszabb -ideig nem szánt nyilvánosí ságra — mint ismerees — leközölte a Nép» szava és* igy megtudta oz ország közvéleménye, ' hogy mil.en csodaszert fődnek Bethlenéknél az egységespárii mandátumok életének meghoszszabbi'ására. A nagy titok váratlan leleplezése után a kormány most elérkezettnek látja az önleleplezés idejét is és félhivatalosa, at MTI utján ismerteti a választójogi javaslat tervezetét. A MTI jelentése szerint a 171. § ból álló törvényjavaslat 12 fejezetre oszlik. Az 1. fejezet a választói jogosultságról stól. Országgyűlési választójogi lesz minden férfinek, aki 10 év óta magyar allampolgár, 2 év óta ugyanazon községben lakik, vagy ott van hkása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel elvégez e. Nőknél a 30 év betöltése és az elemi népiskoh hatodik osztályának, illetve más, ezzel tanériékre egyenlő tanfolyamnak elvégzése kivántalik meg. Három, vagy több gyermekes anyák, valamint a saját keresetükből, vagyonukból élő, önálló háztartást vezeiő nők akkor is lehetnek választók, ha csak négy elemit végezlek. Aki egyetemet, vagy máj főiskolát végzett, annak éleikorára és nemére vató tekintet nélkül van választójoga. „Régi jogon" képviselőválasztók, akik az 1918. évi névjegyzékbe fel vannak véve, feltéve, ha u-yanabban a községben laknak, amelynek névjegyzékébe akkor fölvétettek. A 2 fejezet a választhatóság szabályait állapítja meg. Képviselővé válnsztható, akinek aktív választ íjojja van, 30 éves és nem e$:k valamely kizáró ok alá. Aki ezeknek a kellőseknek megfelel, az vá'«s*tha ó még akkor is, ha nincs h válawtók névjegyzékébe felvéve. Ugyant;* a fejezet állapítja raeg a választhatóságból kizáró okokat. A 3. fejezet szeriní c vátssiSóSserőietekről külön törvény fog intézkedni, addig marad a kerületi beosztás ugy, amint a mfgcionkitoi Magyaror*zá£ra az 1922. évi StortDárvr?:ide.et megállapította. A sz vjzás fOzsigeakint történik, mig pedig a székesfővárosban is a budapestkörnyéki kerületekben lujctrar.os szavazással titkosan, a törvényhatósági városodban is az ózdi, dorogi, tatabár.yal, salgótarjáni is