Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

Egyes szám ára 2000 k (xerkesztóség és kiadóhiva­kli Deák Peieiic-utca 2. (F6­reáliskolával szemben.) Tele­S B-83. A .Szeged" megjele­héttö kivételéve! minden Mp. Egyes szám ára 2000 borona. Előfizetési árak: Egy tompra helyben 40000, Buda­futam é« vidéken 45(00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, I hasábon IG00 kor. Szövegk&zt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tii szóig 2000, jeligés 3000 kor SzOvegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100« -al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 24, KEDD. 44-ik szám. Maszka-bál. Mikor 1913 telén Károlyi Mihály meginter­pellálta a kormányt, van-e tudomása róla, hogy Szerbia és Románia véd-és dacszövetséget kö­töttek ellenünk, amelyben Szerbia odaígéri Ro­mániának Erdélyt, Románia pedig odaígéri Szer­biának a Bánátot és Bácskát, akkor Berchtbold kijelentette, hogy ez ijedt emberek rémlátása, Tisza István pedig — bolondnak mondta Ká­rolyi Mibályt és az ellenzéket. — Még nincs is itt a farsang — üzente az országnak a félhivatalos utján — és az ellenzék máris a fejére tette a csörgősapkát. Nem naiv­ságból, banem rosszhiszeműségből, mert ezzel a rémhírrel akar a kormánynak kellemetiensé­! [et okozni, amennyiben a szomszédainkkal való óviszonyt akarja megzavarni. Ez történt alig egy évvel a világháború ki­törése előtt, amikor az orosz bivatalos lap, a Novoje Vremja közölte is annak a titkos szer­ződésnek a szövegét, amelyet aztán két derék szomszédunk a trianoni békében bajtott végre. Ez az egykori újságokkal igazolható szenzáció már rég elavult, nem besiél róla senki, talán azért, mert akkor nem lehetne az októberi for­radalmat tenni felelőssé az ország elvesztéseért, de azt is föl lebet tenni, hogy az események őrült zuhatagában csakugyan feledésbe ment ez az epizód. Nekünk azonban minden farsang eszünkbe juttatja a magyar politikai élet csörgősapkáját, amelyet mindig azok hordanak, akik hatalmon vannak 8 mindig oly mélyen lehúznak a sze­mükre, bogy semmit se látnak abból, ami kö­rülöttük történik. Abban a nem nagyon nívós, noha igen zárt­körű álarcos bálban, amelyet magyar politikának hivnak, a Népszava farsang vasárnapián lelep­lezett egy rejtélyes dominót: a választójogi reformot, amelynek arca titok volt még a saját családjabéliek előtt is. Pár neppal ezelőtt még az egységespárti képviselőket is kiküldték a válasxtójogi bizottság üléséről, mert az ország­nak nem szabad volt tudni róla, hogy milyen választójogot kap. Tetszik tudn1, a választójog tulajdcnkep nem is jog, sz csak olyan vásárfia, amivel a kormány meglepi az országot, ha jól viseli magát, de ha a kormánynak rossz kedve van, akkor azt mondja az ország nevezetű rossz fiúnak, hogy „menj a pokolba, most nincs ktdvem választójogosdit játszani". Mert azt is tetszik tudni, hogy cseh, rác, oláb, kirgiz, sziu-indián, eszkimó, »z mind megérett a választójog titkosságára, csak a magyar nem érett meg r*. De hogy ne mondhassa a világ, hogy csak Magyarországon nincs titkosság, hát legalább a nyit választójogot akarta titokban tartani a kormány, amely csak a ne űzet et tartja éretlennek a titkosságra. Ő maga azonban igen érett rá s mint azt több példával is tudnánk illusztrálni, ha fölösleges nem volna, igen ked­veli a titkokat. Nos, a Népszava most letépte az álarcát az egyik szemérmes titoknak s csupaszon áll a nemzet előtt az uj választójog, amelyet nem vallana magáénak nem a nyugati demokráciá­nak egyik országa se, de nem lehetne elfogad­tatni azok közül a nációk közül sem egyikkel sem, ame'yekkel szemben mi mindig a kultur­fölényünket hangoztatjuk. Nehogv azonban ismét az a vád érjen ben­nünket, hogy mi tiszteletlenül biráljuk a kor­mánynak egy javaslatát, amelyet tulajdonkép még ismerni se szabad, mi nem foglalkozunk ma a választójogi tervezet bírálatával. Ellenben elvárjuk annak olyan bírálatát sz ellenzéktől, amely egyedül méltó hozzá. A passzív ellen­zéknek most már aktiv politikát kell kezdenir, amely nagyon határozott és nagyon rövid legyen: az ellenzéki képviselőknek le kell tenniök a mandátumot és ezzel dokumentálni az egész világ előtt, hogy a magyar liberalizmus a magyar reakciónak ezzel a merényletével semmi közösséget nem vállal. A kormány és pártja azián hadd járja maskarabálat egyedül, addig, még bírja. A török kormány nem válaszol a görög jegyzékre. Angóra, február 23. A küíCgyi költségvetés vitája során SBkii basa külügyminiszter hosszabb beszédet mondott. A török külpolitika történel­mével foglalkozva azt hangoztatta, bogy az ottomán birodalomban az utóbbi időben angol, francia, vagy orosz politika érvényesült, de ma az ország politikája kizárólag törik és a kö­vetkező bárom ponton épül fel: 1. Megvédik Törökország határait és jogait. 2. Fer tartják a békét. 3. Nem engednek semmiféle Idegen be­avatkozást az ország belső ügyeibe. Időszerű kérdés i görögökkel támadt vita, MAMMMMMAMMMMMMMMMMAMMMMl ezerszámra utasították ki a Görögországban lévő törököket és senkisem kérdezte, nincs-e közöl ük egyházi fétfíu, a görög pátriárkát viszont a török kormány határozott tiltakozási ellenére választolták meg. Maga a választás szerződésszegést jelentett és Görögország fel­lépése arra vall, bogy minden balsorsa ellenére ma is bizonyos titkos álmokat táplál. A világ­béke megóvása érdekében kötelessége a török kormánynak a görögöket kijózanítani, épp ezért ( Jeleslegesnek látták, hogy a legutóbbi jegyzékre ne válaszoljanak. A kormánypárt bizottsága csütörtökön kezdi meg a választójogi javaslat tárgyalását. A javaslat szövegét egyes lapok közzétették és lehet, hogy emiatt eljárás Indul meg ellenük. — A szövetkezett ellenzéki pártok mind reakciósnak tartják a javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Nép­szava vasárnapi számában leközölte az uj vá­lasztójogi javaslatot, holott annak szövegét, mint közöltük, a kormány szigorúan titokban tartotta. Azt hiszik, bogy ebben az ügyben eljárás indul meg. Erről egyébként Rakovszky Iván belügyminiszter az egyik estilapnak igy nyilatkozott: — Ami a tiltott közlést illeti, hogy a köteles diszkréció mrgsértésével nyilvánosságra került a javaslat er vezet szövege, — még nem történt döntés abban az irányban, hogy az eljárást meginditjuk-e, vagy nem. A miniszterelnök egyébként több mint másfél óráig tanácskozott a belügyminiszterrel a választó­jogról. A belügyminiszter erről a következőlet mondotta: — A miniszterelnök úrral a választójog ügyé­ben folytattam tanácskozásokat. Az egységes párt bizottsága csütörtökön kezdi meg a javaslat tárgyalását és remélem, hogy két-három ülés után a végleges szöveg íregállapitható lesz. Ekkor azután nyilvánosságra kerül a javaslat szövege. Meg kell állapítani, hogy a politikai köiöket — az egységespárt reakciós csoportjától el­tekintve — szinte konsternálta a nyilvános­ságra jutott választójogi javasjat. A passzivitás­ban levő ellenzék további magatartására döntő hatást gyakorolt ez a javaslat, amely után ugy a szociáldemokrata párt, mint az egyes liberális frakciók most már semmi értelmét nem látják annak, hogy visszatérjenek a Házba. A leg­nagyobb elkeseredéssel beszélnek erről a vá­lasztójogról, Emely példátlan a parlamenlárizmus történeiében. A szociáldemokrata párt állaspontját a követ­kezőkben ismertette Farkas István: — Ez a választójogi törvényjavaslat hü képe a Bethlen-kormánynak. Ezen keresztül meg­nyilatkozik az a sötét reakciós szellem, amely nem is reakció már, hanem valóságos diktatúra. Ez a választójogi javaslat a magyar parlamen­tárizmus csődjét jelenti és minden reményt kiirt az ország lakosságából, hogy valaha is arra gondolhasson, hogy alkotmányos ufón érvé­nyesíthesse akaratát. — A passzivitást illetíleg ez a javaslat csak megerősít bennünket abban, hogy helyesen jártunk el, amikor kivonultunk a nemzetgyűlés­ből. Ettől a kormányzattól semmit sem remélhet a munkásosztály, a konokságnak olyan meg­nyilatkozásával állunk szemben, amellyel nem lehet vitatkozni, amelyet nem lehet meggyőzni. A nyilvánosságra került választójogi törvény­javaslat nagy megdöbbenésre talált az ellen­zéki fronton. Peyer Károly ez üggyel kapcso­latban nyilatkozott a Szeged budapisii munka­társának és el8Őtorban azzal a hírrel foglal­kozott, hogy a napvilágot látott törvényjavaslat szövege nem azonos a hivatalos szöveggel. Ha ez tényleg igy volna — mondotta Peyer —, akkor a kormány már cáfolt volna. Minthogy azonban cáfolat nem jelent meg, ez annak a jelr, hogy a Népszavá- ban meg|elent javaslat a hiteles javaslat. Ezután azt mondja, hogy az egész javaslat azt mutatja, hogy a kormány diktatórikus alapon akar kormányozni. Az egész javaslat reakciós és munkája annak a szolga­bírói elveknek, amelyek most Magyarországot szerencsétlenitik. — Nem tudja, hogy a szocialisták véglegesen mit fognak határozni, de a véleménye szerint mindenkinek az a felfogása, hogy ezek után nincs mit keresntök sem a nemzetgyűlésen, sem pedig az ezt követő országgyűlésen. Az aktivi­tás nem hozott semmi eredményt és most az aktivitásban lévők láthatják, hogy aktivitásukat mivel jutalmazza a kormány. Rassay Károly is nyilatkozott. A választójogi kérdésről vallott nézetem — mondotta — már régről mindenki előtt ismeretes. Eddig abban a reményben voltam, bogy a régi belyett olyan javaslat fog jönni, amely az 1923. évi javas­lattal szemben haladást jelent. Ehelyett egy olyan javaslat jött, amely határozott visszaesést jelent és amely kizárólag a mostani uralom fennmaradását akarja biztosítani. Ez a javaslat nagyon reakciós, tehát érthető, hi az ellenzéki pártokat a legnagyobb mértékben lehangolta. Kötelességemnek fogom tartani, bogy ez ellen a reakciós javaslat ellen harcoljak. Azt is mondotta még Rassay, hogy abbin az esetben, ha az egységespárt és azután az egész kormány magáévá teszi ezt a javaslatot és ba nem volna nyilt tere, hogy ez ellen a javaslat ellen küzdjön, levonja a konzekvenciá­kat és nem vesz részt a javaslat parlamenti tárgyalásain. Rassay pártja különben csütörtökön vacsorát rendez, amelyen a többi aktuális politikai kér­désekről is vélemények fognak elhangzani. A Kossuth-párt tegnapi, Rupert Rezső elnök­lete alatt tar ott ülésén a nyilvánosságra került választójogi törvényjavaslattal foglalkozott. Két­ségbeesetten szól a kormányhoz, ne tegye le­hetetlenné, hogy a polgárok jogaikkal élhesse­nek. Szálljon magába a kormány, tegyen meg mindent a belső kibékülés érdekében. Állítsa vissza az 1920. évi I. töi vénycikkben biztosított

Next

/
Oldalképek
Tartalom