Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-15 / 37. szám

4 S Z B Q K D 1925 február 15. balon reggel 9 órakor ugy a háztulajdonos ügyvédje, mint mi megjelenünk a he'yszinen, a helyiséget kinyitjuk, hogy a posta közegei a munkájukat ott elvégezzék. Megdöbbenéssel tapasztaltuk azonban, hogy a háztulajdonos ügyvédje három rendSr kísé­retében jelent meg a helyiség kinyi ásához és egy rendőr a Vörösmarty-utcin, egy ped g a Deák Ferenc-utcán cirkálva figyelte mostani klidóhiva'ali és szerkesztőségi helyiségünket. A vállalatnak az ajtónyitásnál megjelent meg­bízottja, Ligeti Jenő, kiadóhivatali főnök, ilyen körülmények közö't termísze es n megtagadta az ajtó kinyitását és a rendőri készenlét kiren­deléséről haladéktalanul értesítette Pásztor Józsefet. Pásztor nyomban felsietett dr. Bottka Sándor f "kapitányhoz, akitől megkérd z!e, hogy ő rendelte-e ki a rendőröket? A főkapitány válasza rövid és ennyi volt: Igen. Pásztor erre átadta Botlkának azt a szerződés', ame y 1931 október 31-ig a Bágernek biztosította a helyiség bérletét s amelynek fent idézett 5. pontja alap­ján a Bág -r jogosítva volt ,a bérleti jogviszonyt az őt megillető jogokkal" ránk átruházni. Be­jelentette, hogy a he'yiséget vasárnap, február 8-án szabályszerűen birtokba vettük és hogy eddig is erőszakos módon akadályoztak meg bennünket a birtoklás fentartásában, holott a háztulajdonosnak, ha az átruházást sérelmesnek találta magára nézve, a bírósághoz kellett volna fordulnia, amely egyedül hivatott arra, hogy jogorvoslatot nyújtson. Közölte még Pásztor a főkapitánnyal, h ogy vállalatunk akarta igénybe­venni a rendőri segítséget annak érdekében, hogy jogszerű bérletét továbbra ii zavartalanul birtokolhassa, de e'től a jelen esetben el­tekintett, mert nem akarta a főkapitányt ké­nyelmeden helyie be hozni, noha abban a meggyőződésben éltek valamennyien, hogy Bottka Sándor, aki az utóbbi évek ellenfor­rad ilmi kavarodásai közepette jogtisztelő em­bernek bizonyult, minden körülmények kő­zött hü fog maradni a klasszikus jog­hoz. A fikapisány kij :lentette, hogy ez igy is van, a dolog érdemében azonban előbb azt mondta, hogy neki az erősebb jogot kell vé­denie, majd azt mondta, hogy ö a tulajdon­jogot védi, végül azt, hogy azt védi, aki most van birtokban, mert az fordult hozzá rendőri közbelépésért. > Ezek u'án fölösleges arról beszélni, bogy most is mi vagyuik a helyiség birtokában. Pásztor az érvek és példák egész tárházával igyekezett a főiapi ányt meggyőzni a-ról, hogy vállalatunknak van igara. Hivatkozott például arra, hogy más most ne mondjunk, hogy ilyen módon, biz'ositék alkalmazásával a zárban, mindenkit ebben a városban meg lehet akadá­lyozni abban, hogy a jogosan bérelt helyisé­gébe be tudjon jutni s In iz illető ai ilyen erőszakos módon teremtett jogtalan helyzet fentarlásához még rendőri segiiséget kap, ak­kor máról-holnapra hajléktalanná lehet tenni a város valamennyi lakosát. Mind nem hasz­nált. A főkapitány kijelentetne és a hosszú be­szélgetés során végig fenntartotta, hogy a rendőri asszisztenciát nem rendeli vissza. Az öreg Ferenc József. Irta: ToneUi Sándor. BÉCSI KALAPU1D0NSÁGAIM MEGÉRKEZTEK ALAKÍTÁSOK MODELLEK UTÁN 833 KLEIN MARISKA KÖLCSEY-U. 7 Prófétával szembe .y f" • • T a Fiatalabb katonatisztek és az öreg uralkodó között minden érintkezés hiányzott. A katonai fegyelen merevsége melleit elképzelni sem le­hetett, hogy valaki előtte a hadsereg ismert hiányosságait feltárja és kezdeményezőleg lép­jen fel. Igaz ugy^n, hogy katonai téren 1906 óta, Ferenc Ferdinánd trónö.ökös követelései nyomán nagy változások történtek. Conradnak vezérkari főnöki minőségben kif j ett tevék-ny­ségét lehet nagyon különbözően megítélni, — gyakran a valóság talaját elvesztette a lába alól, — de az az egy bizony s, hogy a had­sereg modernizálása az ö hivatalbalépésével vette a kezdetét és ettől az időponttól kezdve lett belőle puszta dekoráció helyett modern értelemben vett fegyveres erő. Rettene'es sokat kellett utánapótolni, kü önösen az irodaszolgát latban és protekciógazdilkod sban elposhadt vezérkart kelle t a háborút tlőkészitő irodává átszervezni Táíori egyenruhával az osztrák­magyar hadsereget cisk közvetlenül a világ­háború elölt szerelék fel. Nagyon sok hiteles tanú igazolja azonban, hogy az öreg uralkodj ezeket tz uji ásókat és a trónörökös katonai irodájának a hadseregre gyakorolt befolyását idegenkedéssel szemlélte. V lágos, hogy egy olyan lelki berendezési uralkodónak, mint az öreg Ferenc József, a törekvése csak a béke meg!artására irányulha­tott. Első tanácsadó nak követke éseikben sú­lyos hibái is, melyeknek a Habsburgok német­és olaszországi hatalmi állását keleti áldoza­tul odadobni, egy olyan polit kának a szüksé­gességét vitték bele a tuditába, mely a meg­levőnek megtarlását tekinti élete legfőbb céljá­nak. Nem annyira a trónbeszédeknek gondosan kicsiszot mondata', mint inkább ritkán tett közvetlen kijelentései mutatják, hogy a háborús bonyodalmakat mindig és minden körülmények között legszívesebben elkerülte volna. Conrad ajánlatát, aki 1906 ban a monarchiára leg­kedvezőbb körülmények közölt akarta 0 asz­országot megróhatni, a leghatározottabban visszautasította. Egészen hieles tanuk sze­tint még a szerbiai ultimátum elküdése, sőt a diplomáciai összeköttetés megszakítása után is bízott a béke megtartásának a lehetősé­gében. A legnagyobb bizonyíték, hogy nem akarta a hábo ut, az a körülmény, hogy a monarch át még a hadüzenet után is jóformán készületlenül találta az ellenségeskedések meg­kezdése. Sokak szemében lélektani rejtély lehet, hogv ilyen körülmények közölt az öreg ural­kodót mként lehetett rábírni a hidüzenet alá­írására, annál is inkább, meri a szarajevói gyilkosság áldozatai nem állottak túlságosan közel a szivéhez. Elhatározásában hihetőleg dinasztikus érzésének a megsértése játszha ott fontos szerepet, támogatva attól a reménység­től, hogy a többi szuverének is ugy gondol­kodnak, mint ö és a gyilkosság értelmi szerzői cselekvő támog tásra nem számithatnak. Meg­tévesztették őt a jelentésekkel is, melyek szerint háborútól nem kell tartani, mert a monarchia eré yes fellépésére Szerbia kétségtelenül kapitulál. A háború változó tzerencséjü esem ínyeit stoikus nyugalommal vette tudomásul. A szövet­séges hadseregek győzelmei örömmel töltötték el, de a végső győzelem biztonságának érzése hiányzott nála. A kilátásokat inkáb D pesszimisz­tikusan ítélte meg és többször ugy nyiláftkozott, hogy a küzdelem a központi hatalmak erőit meghaladja. Ebben a kérdésben jobban ítélt, min a magukat utólag igazolni és rehabilitálni akaró hadvezérek és politikusok egész légiója. A háború idee alatt csaknem teljesei elzár­kózva élt schönbrunni kastélyában és talín még a szokottnál is fáradhatatlanabb módon végezte napi munkáját. A külvilággal való össze­köttetése mindinkább néhány magas méltó­ságra szorítkozott és a termekben, ahol Mária Terézia idején az udvari élet teljes pom­pájában zajlott, hangtalan csend uralkodott. Teljesen egyedül érezte magát legjobban. De a rosszindulatú torzképek egy aggastyánról, aki elölt az eseményeket eltitkolják, egyáltalán nem voltak igazik. Sven Hédin, a legutolsó magánemberek egyike, akit Fereic József kihall­gatáson fogadott, még megcsodálta szellemi és testi energiáját. Csak az utolsó hónapokban viseltetett teljes passzivitással az eseményekkel szemben. A hanyatlás nála csak 1916 Ő3zén kezdődött. Mindamellett változatlanul dolgozott íróasztalánál és még az utolsó napon is, mikor erSs láz gvötörte, csak nehezen lehetett rábírni, hogy ágyba feküdjön. Magas kora mellett, egy hetekig tartó betegség ulán halála nem jölt váratlanul, mégis következményeiben súlyos esemény gyanánt hatott. Nem kevesen vannak, akik a monarchia rolhadását sok tekintetben tulhosszu uralkodásának a számlájára írták és mégis ugy érezték, hogy halála nen egy nagy vereséggel fölér. Cramon tábornok, Német­ország meghatalmazottja az osztrák-magyar főhadiszálláson, azt irta, hogy a marnei vere­ség mellet Ferenc József halála volt a leg­ntgyobb csapás, mely a központi hatalmakat érte. A jóslások, hogy a monarchia nen fogja Ferenc Józsefet túlélni, közvetlenül halála után nem teljesedtek ugyan, söt egyideig még olyan életerőről tett tanúbizonyságot, amely egyik rázkídatást a másik után állotta ki. De so­káig nem tartott, mik)r ac államalakulat, mely­nek majd hét éviizedig állott az élén, romok­ban omlott össze. A kapucinutor sírboltjából emlékezések me­rülnek fel, melyek elinalt századokkal kapcsol­nak össze bennünket és rég elhalványodott alakokat jelentetn.-k meg előtílik. Feeic Jizsef az u!ols5 a sorukban. Történelmi jelen­tőségét leh .t nagyon különbözőképen megité ni, a történelemnek jö íetnek még váratlan fordu­latai, de az bizonyos, hogy vele a régi habs­burgi gondolatnak utolsó képviselője, sőt talán a régi, Isten kegyelméb31 való elv szerinti utolsó uralkodó tért meg örökre atyáihoz. Békebeli 18 és fél százalékos eredeti Paulanerbráu München SALVATOR söre M23 mától kezdve állandóan csapon mig a saison tart a Kass-szálló összes éttermeiben. POLANEGBI hétfőtől a Belvárosiban a„Spanyolvér -ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom