Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-11 / 8. szám

1925 január 14. SZEGBD 31 A Roboz-fivérek bilnpörének tárgyalása. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti törvényszéken szombaton délelőtt kezdték tárgyalni a Roboz-testvérek bünilgyét. Az ügyészség szerint Roboz Béla és Roboz Imre a proletárdiktatúra után a Pesti Élet cimü lapban izgatást követtek el. Az ügyész az állam érdekei miatt zárt tárgyalást kért, a törvényszék azonban nyilt ülésen folytatja a tárgyalást. A vádirat szerint Robozék a románok védelme alá helyezték magukat, lapot indítottak és az volt a céljuk, hogy a kormányt eltávolítsák. A kolozsvári üj Ember miatt felségsértés és hűtlenség vádjával illeti őket az ügyészség. Kormányzósértést követtek el a „Vérebek", a „Gyáva zsidók" és a „Kétszázezer magyart akar meggyilkolni megint" cimü cikkekben. A vádirat további bűncselekményekkel is vádolja Roboz Imrét, államellenes bűncselekménnyel, súlyos testi sértéssel, magánlaksértéssel, sajtórendőri vétséggel, valamint csalással is. Roboz Imre kihallgatásakor kijelenti, hogy a forradalmak előtt a Budapesti Hirlap és az Uj Nemzedék-be dolgozott és ő volt az első, aki Kun Béláék ellen cikket mert irni. A terroristák ezért bántalmazták is őt. A kommün után csak a kormány két lapja: az Esti Hirek és a Reggeli Hirek je'entek meg és ő küzdeni akart az ellen a kormány ellen, amelynek élén Friedrich István állott. Az a Friedrich, aki Amerikába kisérte Károlyi Mihályt és aki a lánchídi csatában részt vett. Ezután a „kálváriájáról" beszél, amely ugy kezdődött, hogy fiatalemberek gummibotokkal jöttek hozzá. Sohasem kérte a románok védelmét, mert tudta, hogy akkor ugyanaz a sors vár rá, mint ami Somogyi Bélának jutott. Értesült arról, hogy egyes körök halálra Ítélték a Népszava és Pesti Elet szerkesztőit. Ezért menekült el, előbb Somogyi Bélát is figyelmeztette, hogy halálos ítéletet mondottak ki rá. A Pesti Élet nem állott román védelem alatt, mert hiszen a lapot a románok szüntették be. Az a meggyőződése, hogy Friedrichtörvénytelen kormány élén állott. — Engem vádolnak román barátsággal, mondotta, amikor Friedrich vette igénybe a román szuronyokat, hogy hatalomra jusson. A Peidlkormány elleni puccsnál már egy század román katonára mutatott Csilléry és igy követelte a szakszervezeti kormány lemondását. Ez bizonyítja azt, hogy Friedrich minden rendelete törvénytelen volt. Csak kritika alá vettem Friedrichet, de nem lázítottam. Ezután a hűtlenség vádjával foglalkozik. Egy csomó tiszt pogromot beszélt meg, lángra akarták lobbantani az „egész pesti ghettót". Ennek a megírásával csak az volt a célja, hogy a szerencsétlen zsidók tudomására hozza a történteket. Ezután kénytelenek voltak Kolozsvárra menekülni, ahol mint kommunistákat kezelték őket. Nem tudtak miből megélni, azért indították meg az Uj Ember-t, amelynek hasábjain a fehér terror ellen küzdött. Figyelmeztette a kolozsvári magyarokat, hogy ne várják Horthy csapatait, hanem őrizzék meg egységüket. 0 csak a rendszert támadta, de nem Horthy Miklós kormányzót. Foglalkozik ezután a többi vádpontokkal. Lapját később szocializálták, ő pedig szakított az emigráns politikával. A súlyos testisértést ugy követte el, hogy néhány gummibotos ébredőt visszaütött. A tárgyalást ezzel szombaton befejezték, hétfőn Roboz Bélát hallgatják ki, majd kedden a tanúvallomásokra kerül sor. Kötcsönkönytárat és jegyirodát nyit a Szeged Tizennégy hónap óta egyre tartó térhódításának ujabb jelentős állomásához ért a SZEGED. A mult héten kibérelte ugyanis a városi bérháznak egyik Széchenyi-térre néző helyiségét, azt, amelyikben eddig az első kerületi rendőrlaktanya székelt s az átalakítási és berendezési munkálatok befejezése után átköltözteti oda kiadóhivatalát. Ezzel elértük, amit a közönség kényelmére kezdettől szándékunkban volt megvalósítani, hogy a város szivében, mindenki részéről kényelmesen és a legkisebb kerü'ő nélkül megközelíthető helyiségben intézhetjük a SZEGED adminisztrációját. Azt az alkalmat azonban, hogy kiadóhivatalunkat immár végleges helyiségben nyithatjuk meg, felhasználtuk több, régen érlelt kedves tervünk megvalósítására is. A részletek, amelyeket természetesen szintén nyilvánosságra fogunk hozni, bizonyítékaink lesznek amellett, hogy nem üres mellveregetés, amikor azt mondjuk, hogy a SZEGED-et n°m üzleti érdek, nem haszonhajhászás vezette, amikor elhatározta magát adminisztrációjának vidéken egészen szokatlanul nagyarányú kiépítésére Kizárólag a közönségünkkel való kapcsolatot akartuk kimélyíteni, bensőbbé tenni. Szolgálatára akarunk lenni a lapkiadással szorosan kapcsolatos más kulturális területeken is, még pedig o'yan módon, hogy szolgálatainkat lehetőleg mindenki igénybe vehesse, mert azok vagy teljesen díjtalanok lesznek, vagy pedig nagyon csekély ellenszolgáltatással fognak járni. Megkezdtük és a legrövidebb idő alatt befejezzük egy Kölcsönkönyvtárnak a lehető legnagyobb gonddal való összeállítását és a SZEGED kölcsönkönyvtárát már februárban • megnyitjuk. A havi kölcsöndij a SZEGED előfizetői részére elenyészően csekély összeg lesz. Minden részletről annak idején tüzetesen fogjuk tájékoztatni olvasóinkat. Ma csak még annyit, hogy a SZEGED kölcsönkör.yvtára mindjárt a megnyitásakor több ezer kötetből fog állni, hogy gondos és hozzáértő fejlesztési módszerrel rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb kölcsönkönyvtárává fogjuk kiépíteni, hogy a legtöbb kölcsönkönyvtár gazdagon burjánzó ponyváit t természetesen teljesen száműzzük és hogy tartani fogjuk a jó, értéketanitó, hasznosan, vagy művészien szórakoztató könyvek minden nemét, az ifjúsági regényektől a szociológiai munkákig. Másik ujításunk amelyet szintén a közönség kényelmére valósítunk meg, 1 a jegyiroda felállítása b'sz. Itt meg kell említenünk, hogy ugy Andor Zsigmond szin gazgaló, mint a Harmónia hangversenyrendező vállak t, valamint a sportegyesületek vezetőségei felismerték tervünk célszerűségét és okos belátással s előzékenyen karolták fel ajánlatunkat. Igy történhetett meg, hogy a szinházi jegypénztár uj kiadóhivatali helyiségünk megnyi ásának napjától kezdve tehermentesítve lesz, hogy a mi központi fekvésű helyiségünkben szerezheti majd be a közönség a hangversenyek, futball-meccsek, atlétikai versenyek és a jégpálya jegyeit Természetesen gondunk lesz a kényelmes és pontos telefonszolgálatra, valamint arra, hogy a SZEGED hasábjain a jegyárusítással kapcsolatos eseményekről, de minden legkisebb részletkérdésről is pontos és kimerítő tájékoztatást kapjon a közönség. Bizalommal és hittel járjuk a munkának ezt a gondterhes útját. A szerkesztés, adminisztráció és technikai előállítás további tökéletesítése érdekében már is megkezdtük az ujabb előmunkálatokat. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy fel ne ismerje mindenki ebben a városban, sőt azon tul ts, energiánk ktapadhatatlanságát, amelyet tiszta elvek és fzildrd meggyőződés táplálnak és amely azért sem fog soha megtörni, mert egyetlen célra összpontosul: harcolni polgár és munkás minden jogos érdekéért és kizárólag nekik dolgozni, az ő számukra és az ő javukra alkotni. A Léderer-pár bevallotta a rablógyilkosságot. Léderer főhadnagy Szegeden is l&kott. JUHÁSZ GYULA: NEFELEJCS. • JUHÁSZ GYULA Testamentom. A költő e két legújabb verskötete együtt 42000 koronáért kapható a Hungária Antiquariumban. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Közölte a Szeged, hogy Kudelka Ferenc vagyonos bentesmestert meggyilkolta Léderer Gyula csendőrfőhadnagy. A főkapitányságon Kudelka hozzátartozói elmondották, hogy meggyilkolt fivérük, mint a katonaság szállítója, összeköttetésben állt a csendőrfőhadnaggyal. Léde« rerék egy jó üzletet ajánlottak neki. Lédereréknek ugyanis két angol ismerősük van Budapesten, akik magyar koronái dollárra váltanak át és ezen üzlet révén kilátásba helyezték Kudelkánsk, hogy rövidesen százmilliót kereshet. Kudelka hoizátartozéi figyelmeztették a fivérüket, hogy ne menjen bele ebbe sz üzletbe, mert ez nem lehet reális. Kudelka szerdán ezzal ment el hazulról, hogy átmegy Létfererékhez és átadja a kéri pénzt, kb. 80 millió lehetett nála. Elmondották a hozzátartozók, hogy Kudelka még csütörtökön ssm jött hsza. Tegnap délelőtt 11-kor a meggyilkolt fivére, Kudelka Lajos átment Lédererékhez és oit Lédererné a legnagyobb csodálkozással hallgatta, hogy a hen'es eltűnt. Az asszony egyben megkérte Kudelka Lajosi, hogy este látogassa meg és mondja el neki, hogy mit tudott meg a fivéréről. Kudelka Lajos azonban este már értesült jivét e meggyilkolásáról. Az éjjel folyamén e őátlitották a főkapitányságra Léderer Sándor bankliszíviselő*, Líderer Gyula fivérét, aki elmondotta, hogy sógornője átadott neki 60 millió koronát azzal, hogy ezt a pénzt örökség utján kapták. Miután azonban sógornője bevallotta, hogy Kudelka meggyiiko- f láss révén jutott a pénzhez, a pénit magánál , tartotta és papirosba csoíKflgo.va, akikor senki ' sem figyelte, Lédererék lakásán felteUe a pohár- ? szék tetejére. í i E vallomás elhangzása után azonnal kimentek a lakásri*, ahol a jelzett helyen meg is találták a pénzt. Lédererné csak a sógorával történt szembesítés után Ismerte be, hogy Kudelkdtól származik a pénz, azt azonban tagadta, hogy ő vette volna ki a meggyilkolt zsebéből. A megtört asszony elmondta azt is, hogy Kudelka ujján lévő gyűrűből a brillidnsköveket kiszakította és a pohárszéken lévő likőrös-készlet egyik poharába tette be. Magát a gyilkosságot a csendőrfőhadnagyné ugy adta elő, hogy Kudelka hentes neki szenvedélyesen udvarolt. Erről férjét is meg akarta győzni, akit szerdán, ia gyilkosság napján, egy szomszédos szobába rejtett, mialatt Kudslka náluk volt. A hentes meg akarta őt ölelni. Kiáfozására berohant férje és Kudelkdt agyonlőtte. A holttestet jeldarabolták, hogy könnyebben elrejthessék. A szétvágott hullát a padlásra vitték. Majd a hulla darabjait két kofferba tették. A kofferokat a Dunához vitték, hogy beledobják. Ekkor Léderer főhadnagynak egy ismerésével találkoztak, akinek azt mondták, hogy a kutyájuk megdöglött, azt akarják a Dunába dobni. Egyes hullarészeket pár nap múlva a hullámok partra vetettek. Kudelka eltűnése is ismeretessé vált. Ekkor tett jelentést a rendőrségnek Léderer ismerőse a rejtélyes találkozásról, amikor egy kofferüket Lédererék a Dunába akarták dobni, A delektivek Kudelka holttestének egves darabjait Lédererék padlásán is megtalálták. Léderer Ferenc csendőrföhadnagy kihallgatása alkalmával eleinte tagadott, később azonban megtöri és azt mondotta, hogy felesége költséges életmódja kergette őt a rablógyllAz 1914. évi 14. t.-c. sajtószabadságot mond, a Szegednek ehet ték a kolportázsjogát.