Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-11 / 8. szám
4 8ZH aB D 1925 január 11. noka Szentesnek. A cikkeket azonban nem Mannék irták. Szilágyi Bálint nyomdász arríl tesz vallomást, hogy a szerkesztőségi kisszobában több értekezlet volt, hogy kik veitek részt ezeken, azt nem tudja. Ezután felolvassák a Csongrádmegyel Hirlap támadó cikkeit, majd dr. Delire Pál, a főmagánvádlók képviselője tartja meg vádbeszédéi. Dr. Szili Gyula védő hangoztatja, hogy Gyulaváry becsületének védelmében irt cikkének minden állítása beigazolódott. Nem az a lényeg, hogy ki vállalkozott a cikkek megírására, hanem hogy együttesen határozták el azt az ébredők. Fölolvas egy passzust az ébredő lapból: „Örök szégyene a nagy magyar várost nak, Szentesnek, hogy még mindig egy hiber í garázdálkodik.* Fölmentést kér. A törvényszék ezután i élethozatalra vonult : vissza. Több mint egy órai tanácskozás után | a tanács még nem tudott elkészülni a nagy ' anyaggal, igy nem is juthatott eredményre és ezért az Ítéletet — amelyet az egész társadalom és a szakkörök is érdeklődéssel várnak — január 15 in hirdeti ki. Egy vakmerő betörő 70 milliós betörést követett el egy alezredes lakásán. Magával vitte az összes ékszereket. Szeged, január 10. (Sóját tudósítónktól.) Néhány nap óta a szegedkörnyéki városok, valamint Szeged rendőrségét is egy vakmerő és szinte páratlanul álló bünflgy foglalkoztatja. Egy vakmerő betörő fényes nappal kifosztotta Hódmezővásárhely egyik alezredesének ékszeres fiókját és mintegy hetvenmillió értékű ékszereket vitt magával. A vakmerő betörés részletéről a kővetkezőket jelenthetjük: Két nappal ezelőtt Hódmezővásárhely helyörségének egyik vezetője, egy alezredes rövid időre elhagyta lakását. Amikor muikája után az esti órákban hazatért a magára hagyott lskásba, megdöbbenve konstatálta, hogy a szekrények tdrva-nyttva vannak, tartalmuk föl vannak dúlva, majd szomorúan állapította meg, hogy az a fiók, amelyben családjának hetvenmilliót irő ikszerei voltak gondosan elzárva, teljesen üres. Azonnal jelentette a történteket a rendőrségen, ahonnan mindjárt detektívek mentek ki a helyszínre. Elsősorban is megállapították, hogy a vakmerő betörő, akinek a viszonyokkal teljesen tisztában kellett lennie, világos dilután hatolt be az alezredes lakásába. A betörő mindent széjjel dult, de ugy látszik spsciállsan ekszerre dolgozott, mivel az égisz irtikes berendezist érintetlenül hagyta. A rendőrségnek már az első percekben gyanúja volt a tettes személyéről, aki a figyelés szerint a betörés után azonnal elmenekült Vásárhelyről. Ezért mozgósították az egész környék rendőrségeit és igy most Szeged, Vásárhely és az összes környéki városok rendőrségei együttesen nyomoz a vakmerő tettes után. Az összes magyarországi ékszerészeknek megküldik az ellopott értékes ékszerek pontos leírását, ugy hogy remélhető, hogy a közeli napokban rendőrkézre kerül a vakmerő betörő. MMMMAMIMMÍMWM^^ Takonykórban megbetegedett gazdákat szállítottak a belgyógyászati Szeged, január 10. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délelőtt beszál itották a szegedi egyetem belgyógyászati klinikájára Tanács Vincét, Alsótanya egyis leggazdagabb, legtekintélyesebb gazdáját. Ugyanabban a kórteremben helyezték el, ahol tizenegy nap előtt testvérbátyja, Tanács István kapott helyet és azóta a halállal vívódik. A két Tanácsnak ugyanaz a betegsége. A legveszedelmesebb állati nyavalyát fcapiák meg, mind a ketten a takonykórt, amely rendkívül ritkán fordul elő az emberek között és igy a betegséget csak hosszú ideig tartó, alapos vizsgálat után állapi hatta meg a belgyógyászati klinika vezetője, fancsó professzor. A mult év u'olsó napján jelentkezett felvételre Tanács István a belgyógyászati klinikán súlyos, ismeretlen betegségével. Azonnal megvizsgálták és felvették, de baját nem tudták megállapítani, mert betegségének tünetei a legritkább tünetek közé tartoznak. Azóta állandó megfigyelés és ápolás alatt áll, de állapota — a gondos ápolás ellenére is — állandóan súlyosbodik és igy felépülésére aig van remény. A belgyógyászati kiinikán a betegség mibenlétét csak a beteg váladékának mikroszkópiai megvizsválása után tudták az orvosok megállapítani. A mikroszkóp elárulta ugyanis, hogy Tanács István betegségét ugyanazok a baktériumok okozzák, amelyek okai az egyik legveszedelmesebb állati betegségnek, a takonykórnak, amelyre az orvosi tudomány mindezideig nem talált orvosságot és szigorú, törvények erejével szabályozott óvintézkedéseken kivül nem is igen védekezhet ellene. Ez az oka annak, hogy a takonykóros állatokat betegségük megállapítása után nyomban elpusztítják, mert csak ezzel a kegyetlen módszerrel akadályozható meg a rendkívül fertőző állatbelfgség továbbterjedése. A szigorú rendszabályoknak köszönhető, hogy a takonykór az utóbbi időben járványszerüen nem lép fel és hogy a legritkább esetek közé tartozik az, hogy ember is megkapná. Szombaton, tizenegy nappal Tanács István fölvéele után, hasomó tünetekkel járó betegséggel jelentkezett az egyetem belgyógyászati klinikáján Tanács Vince, Tanács István testvérbátyja. A klinikán már az első megvizsgálása alkalmával meggliapitotfák róla, hogy ugyanaz a betegsége. Azonnal elkülönítették és megkezdték gyógykezelését. A kilnika vezeiője a Tanács-testvérek betegségéről hivatalosan értesi ette a város hatóságát, közölve, hogy mindketten a Csorvai-kapitányság 176 számú tanyáján laktak, vdószinü, hogy ott fertőzte meg őket a veszedelmes betegség és igy feltétlenül ei kell rendelni a szükséges közegészségügyi és állalegészségügyi óvintézkedéseket. Dr. Röth Dezső, a város előljárósági ügyosztályáiak ügyvezetője telefonon azonnal érintkezésbe lépett az alsótanyai tiszti orvossal és az állategészségügyi felügyelővel és részletes utasítást adott a teendő sürgős intézkedésekre. Elrendelte a 176. sz4mu tanyán élő emberek és állatok megvizsgálását, az egész tanya tüze'es fertőtlenítését és lezárását. Elrendelte ezenkívül a szomszédos és környékbeli tanyák szigorú egészségügyi vizsgálatát is. Aj emberi takony kóros megbetegedésekről dr. Boros József egészségügyi főtanácsos, a közkórház igazgató-főorvosa a köve kezőket mondotta: — A veszedelmes betegség nagyon ritkán fordul elő, ami a szigorú rendszabályoknak köszönhető. Az orvosi tudomány csak akkor tehet valamit, ha a betegség még kezdeti, sládiumában van, később azonban már nem segíthet és ha a természet nem segit, tehete'Ien. A takonykórban megbetegedett ember testén tályogok és fekélyek keletkeznek, amelyek rohamosan szaporodnak és végül elpusztítják a beteg egész s ervez°tét A szerencsétlen Tanács-testvérek most viaskodnak a belgyógyászati klinikán a rettenetes betegséggel és mivel betegségük lul van a kezdet stádiumán, a tehetetlen orvostudomány már csak a természetben bízik. Alsótanyán a Tanács-testvérek tragédiája általános részvétet kellett, hiszen a tanyavilág első és legszorgalmasabb gazdái közé tartoznak. Talán az is okozta vesztüket, mert személyesen gondozták a tanyájuk állatállományát. Harisnyafejelés, harisnyakötés, szemszedés legolcsóbban, legjobban és leggyorsabban készül Stefánia kötöde, Batthyány-utca 2. Kass mögött. 443 B | érbe adom emeletes házamat, melyben bérlőnek módjában van elhelyezni a földszinten bármilyen ipartelepet, műhelyt, emeleten négy, esetleg 2—2 szobás lakást kap. Viz, villany, gáz, szabad jöszágtartás, kert, az égisz ház megegyezés szerint elfoglalható megbi- j^j P g! P I* Bástya-utca 19. szám. (Kulturzottaiu palotánál). 463 Mesésköny vemből. — A kántor bűne és erénye. — Férfikorának teljében, tul egy hosszú élet súlyos kötelességgel súlyosított közigazgatási pályáján, egyszerre ifjúi erővel lépett az irodalomba Bartóky József. írásai egyesitik a régi értékes hagyományokat az uj irányok minden igazi értékével. Mesemondó, bölcs és stiliszta Bartóky, példája annak, hogy a költő csak szunnyadozott benne, de nem tudott nehéz idők folyamán sem elpusztulni. Szeged irói köreiben ma is kedvesen emlékeznek rá abból az időből, mikor Lipcsey Ádámmal gyakran lerándult hozzánk s megszerette azt a régi, kedélyes életű várost. Gyönyörűen tudott mulatni s a fehér asztalnál senki sem sejtette benne a földmivelésűgyi kormányzat nagytudásu államtitkárát, akinek intézkedései messzire elnyúlnak, tul az ország határain. Darabos Lajos viszont a hódmezővásárhelyieknek volt mindenkor kedves kántora, hires dalénekes, akinek szivekbe markoló baritonjában messze vidékek gyönyörködtek. Kár, hogy olyan hamar visszavonult. Megtörtént egyszer Darabossal, hogy a zsoltárokat billegtetve, istenitiszteleten, profán dallamokat kevert a hangok közé. Kurucok dicsőségén, bujdosásán merengett el, elég abból annyi, hogy a kázus megtörtént. A buzgó kálvinisták azonban nagyon megbotránkoztak az eseten, a panasszal nem késtek s szépen kialakult az egészből a fegyelmi. Kellő időben össze is ült Vásárhelyen az egyházmegye vezetősége. Nem ugyan kizárólag ezért, de a tárgysorozaton szerepelt Darabos ügye is, amiről hozzáértők megállapították, hogy lehet abból száz forintos birság is, ha más nem. Isten óvja Lajost attól a mástól. A presbiterek már az előző délutáni vonatokkal megérkeztek s vacsorára gyűltek a Sasba. Ott ült az egyik sarokban, gondfelhőkkel a homlokán, Darabos is, izgatottan fogyasztva — az ásványvizet. — Gyere az asztalhoz, biztatta egy jó embere. — Éppen az oroszlán barlangjába, hiszen az imént is alig fogadta Bartóky a köszöntésemet. — Csak nem esz meg! Gyeret A vacsora jó kedvre hangolta az egyház urait, Bartókyt is, akinek nagy méltósága volt köztük, a cigány válogatott szép nótákat húzott, szelíd fejingatások kisérték már a ritmust, amik jr azt mondja az egyik vásárhelyi ur. — Darabos szebben csinálja ezt. Először is jobban játszik, hát még ha énekel hozzá! — Hát hol az a Darabos? — kérdi Bartóky. — Ott busul a sarokban. — Ide kell hívni. Most már Darabos se vonakodott tovább, ment.Egy kissé el volt fogódva, — hogy is ne, a másnapi birái előtt! — de mikor kezébe kapta a hegedűt, lassankint engedett a torka szorultsága is, jöttek egymás után a szebbnél-szebb nóták. — Nagyszerű, mondta őszinte elragadtatással a szakértő Bartóky. — Nincs ennek az országban párja, méltóságos uram, tört ki a helyi büszkeség. Én a magam részéről elengedek husz pengőt abból a büntetésből, ami holnap vár reá. Akadt másik huszpengős ur is, a szerényebbje csak tizet engedett el, de sok volt a nóta és egymásután kerültek sorra. — Éjfél felé, mikor oszladozott a társaság, Darabos volt a legnépszerűbb ember s akkor — a legenda szerint — odalépett Bartókyhoz. — Méltoságos uram, ma itt képzeletileg a javamra irtak vagy ezer koronát. Kegyeskedjenek holnap ugy határozni, hogy a büntetésemen felül megmaradó összeg javamra Írassék előre nem látható esetekre. Hát hiszen elmaradt a büntetés egészen. Rájöttek ugyanis, hogy a kuruc nóta is imádság, — mindazonáltal Darabos Lajos utasíttatott, hogy a jövőben szigorúan ragaszkodjék az előirt zsoltárokhoz, máskép nem cselekedvén. A jóvátételi bizottság értekezlete Bécsben. Bécs, Január 10. A Pollttsche Correspondenz értesülése szerint a jóvátételi bizottság január 23-ra értekezletet hivott egybe Bécsbe, az utódállamok részére. Az értekezlet folytatása lenne azon korábbi tárgyalásoknak, amelyeket 1923 márciusában s 1924 juniusában Innsbruckban tartotok. Az értekezleten a régi osztrák és magyar államadóssági kötvények kérdését vitatják meg. A Neue Freie Presse szerint elsősorban tisztázni fogják, hogy a háború előtli adósságok lebélyegzése az egyes államokban mennyire haladt, illetve be van-e fejezve. Ezután a biztosított és nem biztosított adósságok kérdését beszélik meg és tárgyalások alá veszik a kamatszolgáltatások megkezdésének feltételeit.
