Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-27 / 21. szám

SZEGED 1915 január 27. raány a legnagyobb jóindulattal kezeli ezt az ügyet és igyekezni fog ezen a téren a megoldást minél rövidebb időn belül lehetővé tenni. Meggondolás tárgyává fogja tenni mindazokat az aggodalmakat, amelyeket itt a mostani adó­zási rendszerrel szemben kifejtettek. Ami az uj rendszerre való áttérést illeti, ez természetesen csak az állam károsodása nélkül történhet meg, mivel az államnak a kötött költségvetés keretében előirányzott összes bevételekre múlhatatlanul szük­sége van. Amennyiben az uj megoldási módok az állam­nak ily irányit érdekeit nem sértik, a miniszter­elnök keresni fogja a lehetőségét annak, hogy olyan alapra fektessék a forgalmi adórendszert, amely a mostani panaszok teljes kiküszöbölésével biztosítsa az eddigi eredményeket. Az értekezlet félhárom órakor ért véget. •MNMMMWMMNIM^^ Fenyő Miksa előadása a 120 millió aranykoronás forgalmi adóról és más aktuális gazdasági kérdésekről. Bethlen Istvánnak ujabb 100 milliót kell szereznie Londontól Newyorkig és Páristól Rómáig. Szeged, január 26. (Saját tudósítónktól) A kereskedelmi és iparkamara, a Szegedi Ke­reskedők Szövetsége és a Lloyd-Társuat együt­tes meghivására Fenyő Miksa, a GjOSz el­nöke vasárnap délelöit a kamara nagytermé­ben előadást tartott a magyar kereskedefen és ipar aktuális problémáiról. A széles tu lássál, markáns meglátásokkal fölépitctt nagyvonalú előadást a szorongásig meitelt nagyterem ha1!­gatói mindvégig figyelemnrel hal gatták, a nagy érdeklődés miatt még a melléktermeket is meg kellett nyitni, hogy a hallgatóság elférjen. A megjelent kereskedők, iparosok, gyárosok több­ször hatalmas tapssal szakították félbe Fenyő előadását. V/immer Fülöp elnök nyitotta meg az ülést, keresetlen szavakkal üdvözölte Fenyő Miksát. N;gy érdeklődés közepette emelkedett szóásra ezuan Fenyő. Előadása bevezetésében elsősorban meghatott szavakkal emlékezett meg arról a nagy vesz­teségről, mely Choria Ferenc elhunytával a magyar közgazdasági életet, de az egéss ma­gyar közéietet érte. Azután rátért az ak uilis közgazdasági problémák is mertetésére, melyek — úgymond — elszaporodtak, mint az erdők vadjai, holott milyen boldogság volna, ha már megszűnnénk gazdaságpolitikusok lenni s visz­szahelyezkedhetnénk a háboruelőiti tudatlan ember paradicsomi állapotába, aki nem tudta, mi a valuta, mi a papirkorom, melyért a ban­kok éveken át óriási kamatokat szedtek, azzal az indokolá sal, hogy ez romló pénz és most is óriási kamatokat szednek azzal, hogy ez jó pénz, ezt nem lehet olcsón adni. A béke em­bere nem tudta, hogy mi a stabil korona s hogy stabil koronában mért számiianak 14.800 at, ha nekem van követelni valóm és 17.000 rel, ha az állam szedi be követeléseit. S nem tudta, mi a forgalmi adó és forgalmi adóellenőr s nem tudia, hogy mi a szanálás. A szanálási kölcsön szükségei volt, mon­dotta ezután, Bethlen litvánnak érdeme, hogy ezt megszerette, de a kormányzati gondosko­dás Itt nem állhat meg s nem merülhet ki abban, hogy kínosan vigyáznak a szanálási törvény tételeinek érvényesítésére s különösen a bevételi adatok megnövelésére. Azt érti, bogy Smith főbiztos elégedetlen dörzsöli a kezét, amikor azt jelentheti, hogy az első félévben 45 millió aranykoronával többet inkasszáltak, mint amennyit előirányoztak, de a kormánynak meg kellene döbbennie, mert hisz ez nem a feleslegekből telt, hanem nyomorunkbil, le­törtségünkből. Ha az állam az adókat, a vasúti tarifákét nem a 17.000-es alapon szedte volna be, ha­nem az igazi aranyértékben, ha negyedrész olyan inveBztfciós programot valósított volna meg, mint Ausztria, akkor nem lenne több be­vétel, de más képe volna közgazdaságunknak. Ezután kijelentette, hogy a hitel kérdése a nemzetközi pSnzpi c alakulásainak kérdése, de azért kormányzati gondossággal itt is sokat lehetne tenni. A postatakarékpénztárnál felgyűlt pénzek segítségével könnyíteni lehetne a kö­zépiparon és kereskedelmen és végül is Bethlen Istvánnak uj útra kellene Indulnia s kérnie a nemzetközi kölcsönnek százmillióval való fel­emelését beruházások és a magángazdaság céljaira. Az 1924 —25. évi előirányzatot taglalja ez­után és megállapítja, hogy azok az adók, ame­: lyekben az előirányzatit >z képest több bevétel van, nagyobb arányban terhelik a városi la­kosságot. Eppin ezért nem érli a pénzügy­miniszter megismétlődő kijelentését, hogy a mezőgazdaság eléggé meg van terhelve. Lehet, hoflf igy van, valóban a mezőgazdaság hely­zete nem a legrózsásabb, de még fokozottan áll ez az iprra és kereskedelemre. Mert ez igy van, lehetetlennek tartja, hogy a pénzügyminiszter a forgalmi adó reformja révén most az előirány­zott 86 millió aranykorona helyett, mely a szanálási törvényben csak 65 millió volt, most 120 milliót akar beszedni. A firgalmi adó re­formját meg ke l csinálni ugy, hogy ebből a kereskedelem és kisipar kikapcsolásával a for­galmi adó csupán az importnál és a termelő­nél rovassék le. Az ellenőrzés mai lehetetlen rendszere megszüntetendő. Beszél a mérlegvalódlsdg kérdéséről, azt mielőbb kőtelezően megvalósitandónak tartja és pedig nem az aranykorona, vjgy más fikció alapján, hanem a mai stabil papírkorona alapján. Percekig tartó tapssal köszönte meg a nagy­számú hailga'óság Fenyő Miksának nagyvonalú, gondolatokban g«zd>g előadását, majd Bokor j Adolf meleg szavakkal mondott köszönetet > Fenyő Miksának. Kudelkát revolverrel ölte meg Léderer. Budapest, január 26. A napok óta esedékes Tölgyfa-utcai helyszíni szemle megtartását hétfőn reggel 9 órakor megkezdték a hatóságok. A hely­színi szemlét tulajdonképpen a katonai hatóságok rendelték el és igy ennek a helyszíni szemlének tisztára katonai vizsgálati jellege volt. Reggel 9 órakor a katonai ügyészség funkcio­náriusai, Minich Károly orvosszakértő és dr. Gyulay ellenőrző szakértő, azonkívül a katonai fegyver­szakértő és a védőügyvédek is megjelentek a hely­színi szemlén. Reggel 9 órakor, a helyszíni szemle megkezdé­sének időpontjában erős .rendőrkordon szállta meg a Tölgyfa-utca 4. számú ház környékét, amely a ház lakóin kivül senkit sem eresztett be az épületbe. A helyszíni szemle kilenc óra után néhány perc­cel kezdődött A mai helyszíni szemle kizárólag arra szorítkozott, hogy helyszíni rajzot készítse­nek és megállapítsák azt, hogy megfelel-e a való­ságnak, hogy Léderer valóban revolverrel lőtte agyon Kudelka hentesmestert. A katonai fegyverszakértők szerint Léderer Gusztáv revolverét nemrégiben, valószínűleg a gyil­kosság időpontjában valóban használta. A ten­derszakértőknek ez a szakértői véleménye amellett szól, hogy megfelel a valóságnak Lédereréknek az az előadása, hogy Kudelka hentesmestert revolver­lövéssel tette el láb alól a főhadnagy. Déli tizenkét órakor került a sor Léderer Gusz­táv revolverének kipróbálására. Néhány perc múlva egymásután érkeztek a jelentések, amely szerint a szomszédos lakásokban és az elsőerae­leti lakásban egy nagyon halk, tompa zörejt hal­lottak. Mindezek a körülmények amellett szólnak, hogy Léderer Gusztáv valóban használta revolve­rét és azzal gyilkolta meg Kudelka hentesmestert. A helyszint szemle után, értesülésünk szerint, csak a holnapi nap folyamán kezdődik a ház­kutatás, amelynél ugyancsak jelen lesznek az ügyészségnek és a rendőrségnek a képviselői is. A miniszterelnök genfi utja. Budapest, január 26 Tudvalévő, hogy i mi­niszterelnök Genfbe utazik. Genfi utjának az a célja, hogy at újjáépítéssel kapcsolatos néhány igen fontos tisztázásra szoruló problémát a népszövetségi szakértőkkel megbeszéljen és egyszersmint megvitassa velak a szanálási fo­lyamat további etsppjnt. A Népszövetség genfi ülésére Korányt Frigyes biró párisi magyar követ is Genfbe utazik, ahol a miniszterelnök­kel együtt részt fog venni a megbeszéléseken. A gyengélkedő Smith népszövetségi főbiztos helyett Mr. Taylor be'yeltes főbiztos fogja ismer­tetni G űriben a rekonstrukciós folyamat ered­ményeit és annak mai stádiumát. A nemzeti megújhodás szegedi emlékmüve. Szeged, január 26. A főispáni hivatalban he­tek óta szorgalmas munka folyik a nemzeti meg­újhodás emlékművének megvalósításáért indított tarsadalmi gyűjtés sikerének biztosítása érde­kében. Az ország minden részébe elküldi dr. Aigner Károly főispán a gyűjtő iveket és az emlékmű-bizottságnak a magyar társadalomhoz intézett felhívását. A jelek már is azt mutatják, hogy a vaióbin szép akció sikere nem marad el, a társadalom megmozdul, kogy megteremtse az ujabb magyar história egyik legnevezete­sebb pi'lanatát megörökítő emlékműve*. Az em­lékmű-bizottság felhívása a következő: A magyar társadalomhoz I Immár öt éve elmúlt, hogy Szegedről kiindult a nagy nemzeti megújhodás, hogy a lelkek felszabadultak a proletárdiktatúra fojtogatásából, hogy megalakult ac első nemzeti kormány és megszületett a vérünkből való nemzeti hadsereg. Ezen történelmi események színhelye a szegedi kir törvényszék épü ete volt, amelynek falába az öiök emlékezés és a magyar nemzeti érzés legyőz­hetetlensége érctáblájának elhelyezése méltó ténye lenne a hazafias magyar társadalomnak. E falak között hang­zott el először az ország kormányzójának, nagybányai vitéz Horthy Miklós őfóméltóságának esküje, mikor, mint magyar hadügyminiszter tetie első szent fogadal­mát hazank megmentésére. Hogy a magyar társadalom önmagának megbecsülésére és az utódok hazafias ér­zésének ébrentartására a nemzeti megújhodásnak ezen nagyszerű emléktábláját létesíthesse, a szükséges költ­ségek előteremtésére 23X662/1924. VIII. sz. belügy­miniszteri engedéllyel országos gyűjtést indítunk. Fel­ké jük tehát az ország összes törvényhatóságait, egyéb hatóságait, testületeit, egyesületeit, társaságait, köreit, pénzintézeteit, kereskedelmi, ipari és egyéb vállalatait, valamint hazafias gondolkozású lakosságát, hogy erre a célra tehetségéhez mérten adakozzék. Adományokat az e célból létesített alulírott emléktábla-bizottság nyil­vánosan fogja elszámolni s amennyiben az érctábla előállításához szükséges összegen felüli adomány gyűlne egybe, ugy a többlet a kommunisták által megrongált Millenniumi emlékmű helyreállítására'fog fordíttatni. Az adományok gyűjtőhelye a belügyminiszteri engedély­okirat értelmében a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár /?.- T. Azon reményben, hogy a megörökíteni szándékolt történelmi eseményekhez méltó díszes érctáblát a ma­gyar közönség áldozatkészsége folytán országos ünnep­ség keretében mielőbb leleplezhetjük, vagyunk hazafias üdvözlettel: Dr. Aigner Károly s. k., Sjeged szab. kir. és Hódmezővásárhely törv. hat. jogú városok főispánja, az emléktábla-bizottság elnöke. Dr. Somogyi Szilvesz­ter s. k, Szeged szab. kir. város polgármestere. Dr. Szalay Józset s. k, rendőrker. főkapitány, a Dugonics­Társasig elnöke. Nyilassy Sándor s. k., festőművész. Dr. Gaal Endre s. k„ Szeged szab. kir. város kultur­tanácsnoka, Bárdoss Béla s. k., Szeged szab. kir. város tb. főjegyzője. Dr. Konczwald Endre «. k, kúriai biró, a szegedi kir. törvényszék elnöke. Dr. Gyuritza Sán­dor s. k., egészségügyi főtan , a Képzőm. Társ. elnöke. Móra Ferenc 8. k„ iró, a Somogyi-könyvtár igazgatója. Begavári Back Bernát 8. k., kormányfőtanácsos, gyáros. Pillich András s. k., a Magyar Távirati Iroda szegedi szerkesztője. A Szeged természetesen a legnagyobb kész­séggel csatlakozik a főispán akciólához a cél minél gyorsabb elérése érdekében és felkéri olvasóit, hogy az adományokat juttassa el a Szeged kiadóhivata'ába. (Deák Ferenc-luca 2.) SMMMMMMMMMMMÍMíMMMMfMílM Felségárulással vádolják Radicsot. Belgrád, január 26. Mint a lapok jelentik, a kormány a Radics ellen emelt vádakat a felség­árulás vádja alapján akarja módosítani. Ez a vád önmagénál fogva magával hozná a párt többi tagjanak letartóztatását. Kiemelik azt a körülményt, hogy bár Radics él a magyar meg­bízott között Londonban megkötött szerződés nincs aláírva, a szerződésen Ridicsnak több sajátkezű módosítása látható. Ha a vizsgálat nem is jár olyan eredménnyel, hogy ezt az ira« tot tárgyi bizonyítékként lehetne felhasználni, mindenesetre nagy erkölcsi tehertételt jelent, amely fényt vet a politiksi tevékenyiég ama mód­jára, amelyre Ridics ráadta magát. Juhász Gyula: Nefelejcs. Juhász Gyula: Testamentom. i A költő e két legújabb verskötete együtt 42.ooo koronáért kapható a Hungária könyvkereskedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom