Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-23 / 18. szám

1925 január 2< 8ZBQED A hatóságok üldözik a Szegedet, a polgárság és munkásság álljon mellé! Lábhoz a puskával. Ai ismeretes belügyminiszteri rendelet, amely a Szeged- et kipararcrolta az utcáról, a legmélyebb batást a helyi kurzus-újságra telte. Ez előrelátható volt. Azt azonban mégse gondoltuk, hogy a bennünket ért sérelem valósággal meg fogja rendileni a politiksi gyűlölködés és vallási türelmetlenség mindig hangos sisvu harsonáját. Kizárólag e mélységes megrendülésnek ludjuk be, hogy a kurzus-lepocska csütörtöki száma gyönge kis hasábjaiból háromnál is többet a mi ügyünknek szentel és hogy nem átalja s Szeged-tt ért sérelmet vezércikktémává fölavatni. Kár, hogy a stílusra — bizonyára a rétori bódulat következtében — a cikkíró nem fordított elég gondot. No, de annyi baj legyen. Ét kicsire nem nézünk. Hasonló kicsiségek minden nap előfordulnak a fcurzusujság valamennyi hasábján, elejétől-végig. Bír mm tagadjuk, jól esett volna, ha stílus dolgában is kivételt tetted volna az ő portájukon ts égiszén rendkívüli jetentősigünek minősített ügyünkké'. A kerek, legalább valamicskét tartalmazó és világos mondatok állandó hiánya azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ne rebegjük el e hilyen a hála és köszönet szavát. A hirharsona bömbölő szavú cikkírója állandóan arról beszél, hogy újságírói kötelességet teljesit. Mért kell ez átlátszó szerénységgel leplezni a színtiszta igazságot? Hiszen nemcsak a vak, hanem a desiruktiv újságíró is látja, bogy itt egy kiadóhivatal olyan humanitárius cselekedetével állunk szemben, amely a nyomdagépet is könnyekre indítaná, ha a Wörner, az Anger és a többiek szivet, főleg pedig könnyet is gyártanának a gépbe. A hirnarsona-vd//ű/a/ nyilvánvalóan attól tart, hogy a belügyminiszteri rendelet, I.ten ments, esetleg árthat nekünk. Hatékony rekiáínmai siet tehát a segítségünkre. Rossz emberek lennénk, ha nem méitányo nánk ezt a készségei. Ajándék-marhának, mondja a közmondás, nem nézik a fogát. Kurzus-ujságék, mondjuk mi, nem tehetnek róla, ba a részankre biztosított példátlanul nagy reklámnak nem lesz eredménye és ba február 1-én már csak kevés előfizető jön át (ölük hozzánk. Ad 1. Ahhoz, hogy a reklámnak eredménye legyen, példányszám kell. Ad 2. Az utóbbi hónapokban nagyon sok előfizetőt voltak szívesek átengedni. Mért maradjon mindazonáltal kettőnk édes titka, hogy mivel sietett a kuraus szomszéd segítségünkre? Csak ludja meg a világi Az egész világ. Az ilyen nemes cselekedeteket elő kell ráncigálni a szerénység csak nagyon kevesektől olvasott és ismert hasábjairól és át kell adni a jól megérdemel: — közvéleménynek. Nekimegy a hatóságnak, amiért helyiséget adott nekünk a városi bérházban. Értjük. Ha mi könnyelműek vagyunk, majd ő takarékosságra kényszerít. Valósággal toporzékol arra a gondolatra, hogy február elsején még több bért kell fizetnünk, mint amennyit az eddigi házbérnegyedeken fizettünk. Figyelmébe ajánlja a tanároknak, tanítóknak, hogy száműzzenek bennünket a ifjúság köréből. Nem ludluk, hogy az ifjúság is tömegesen vesz és olvas bennünket. Bizonyára vélt bánatunkon akar enyhíteni a kurzus-szomszéd. Ezért hozza ezt éppen most tudomásunkra. Ékes szónoklattal fordul ama soksok „'i ztviselőhöz, munkáshoz és polgárhoz", akik megveszik és előfizetik a Szeged et. ó drága gond és aranycs figyelem! Olcsónak taksálja a lapunkat és félt bennünket. Végül denunciál, spicliekedik, rendő;öket vezet ellenünk. Nem áriási szándékból. Ó korántsem. Kizárólad azért, hogy segítsen megszabadulni a lapkiadás és lapszerkesztés ránk nehezedő gondjaitól. Persze megható gondosságában arról sem feledkezik meg, hogy esetleg még sem leszünk hajlandók megkímélni kedves egészségünket e gondoktól s e nem várt esetre a betiltásunkat sürgeti. A nobililás, az újságírói és újságkiadói kari szolidaritás, az emelkedett szellemű nyugateurópai gondolkodás olyan mérvébez képest, mely mindebben megnyilvánul, mi, szerencsétlen uesliuktivok, Bakonyban élünk. A szomszéd lefegyverzett. Lábhoz a puskával. Itt megszűnt számunkra a harc tehetősége ... Annak az üzletszagú „elvi" hajszának, amelyet tehetetlen dühében a szegedi kurzuspapir indított volna, ha sikerült volna, a Szeged ellen a belügyminiszter kolportázsjogfosztó rendelete alkalmából, különböző hatásocskái vannak a városban, de persze korántsem olyanok, amelyek megközelítőleg is kielégítenék a rosszul álló kurzuspapir üzleti érdekeit. A szerdai denunciálás és uszítás hatásairól készítettünk néhány pillanatfölvételt, amely alkalmas a korszellem jellemzésére is: Reggeli szürkület a Brüsszeli körúton. Néhány koránkelő ember siet el a gubbaszkodó házak mellett. A csipős hideg felgyüreti mindenkivel kabátja gallérját. Az őrnagy ur, aki még nem vonult nyugalomba, gazdasági hivatalokban védte a hazát, házának kiskapujában álldogált és a kurzuspapir uszításait élvezgette. Egyszer csak, amint föltekint, látja ám, hogy a Szeged egyik kihordója vígan ballag házról-házra, hóna alatt a kolportázsjognélküli Szeged példányaival. Pomázy István g. h. őrnagy ur hirtelen elhatározással a-tettek dicső mezejére lépett. Hősies mozdulattal nyakon csipíe a Szeged mit sem sejtő kihordóját és mámoros diadallal cipelte be sajátkezüleg a Csongrádi sugáruton levő VII. kerületi rendőrőrszobába. Balkezében súlyos argumentum gyanánt fennen lobogtatta a kurzuspapirt. — Megfogtam, behoztam — lihegte az őrnagy ur —, az utcán vitte a Szeged-et, pedig a belügyminiszter megtiltotta 1 Itt van nyomtatásban ! A rendőrőrszoba személyzete kíváncsian hallgatta egy darabig az őrnagy ur felindult előadását, majd — amikor megértették, hogy miről is van szó — megmagyarázták szépen, hogy a belügyminiszter a „Szeged"-tői csak az utcai árusítás jogát vonta meg, de azt nem tiltotta meg, hogy a megrendelt lapokat házhoz szállítsák. — Akkor pardon grácia, nem csináltam semmit, — szólt a ny. g. h. őrnagy ur és összeütve bokáját, katonásan távozott. h lapkihordó pedig ezután nyugodtan hordta tovább a Szeged et az előfizetőknek. Aki megkérdezte tőle késésének az okát, annak elmesélte, hogy Pomázy István ny. g. h. őrnagy ur korlátozta személyes szabadságában. Hasonló pillanatföívételt készítettünk Felsővároson is. Szintén a kora reggeli órákban történt. Egy polgári ruhás rendőr, vagy detektív fogta karon a Szeged egy másik kihordóját, bevitte a felsővárosi őrszobába, ahol a rendőrök világosították lel a belügyminiszteri rendelet intencióiról. Közbe persze jó darab idő elszaladt, de a buzgó hatósági közeg nem elégedett meg a rendőrök magyarázatával, elkísérte az őrszobából a lapkihordót és személyesen győződött meg arról, hogy az csakugyan előfizetők lakására hordja a kotportázsjogmentes Szegedeket. A harmadik pillanatfelvétel a legérdekesebb, amennyiben a legközvetlenebbül tanulmányozható rajta a kurzuspapir tajtékzó és tehetetlen denunciálásának és uszításának hatása. Ugyancsak csütörtökön reggel detektívek jelentek meg a MOVE árupavillonjaiban és az ártézi kut melletti pavillonból elvitték a Szeged megmaradt kilenc példányát. A kiadóhivatal értesülve a történtekről, azonnal dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsoshoz, az államrendőrség szegedi kapitányságának vezetőjéhez fordult, aki nyomban elrendelte a jogtalanul elkobzott lapok visszaadását. Hogyan került Léderer a csendőrséghez? Szombaton lesz az uj helyszíni szemle. Budapest, január 22. Azok közül a problémák közül, amelyeket a Léderer-ügy vetett fel, a legérdekesebbek egyike az, hogyan került Léderer Gusztáv főhadnagy a csendőrtisztikar kötelékébe? A honvédelmi miniszter Meskó Zoltánnak szerdán sdott válaszában nem tért ki a kinevezés részleteire és a későbbi vizsgálatra hivatkozott, amikor közbeszólások formájában nyilatkozattételre sürgették A honvédelmi minisztériumban, értesülés szerint, sűrűn kommentálják Léderer Gusztáv csendőrliszti kinevezéséi. Azt beszélik, hogy egyáltalában nem történt tömeges kinevezés, amikor Léderer Gusztávot aktiválták, bár nagyon sokan k-rték akkor felvételüket a csendőrség kötelékébe. Különösen a csendőrtartalékzászlóaljtól volt sok pályázó, de állítólag csak egyetlenegy kérvényt intéztek el kedvezően, még pedig Léderer Gusztáv kérvényét. 5 Érdekes azonban, hogy a honvédelmi minisztériumban eddig még senki sem tudja, hogy ki protezsálta olyan hathatósan Léderert? Az uj nyomozati adatok felhasználásával ujabb helyszíni szemle vált szükségessé Léderer főhadnagyék Tölgyfa-ucai lakásában. Ezt a helyszíni szemlét eredetileg csütörtök délelőttre tervezték. Bubits Jenő vizsgálóbíró azon* ban, mint a Szeged munkatársának mondotta, csak ma, csütörtökön délelőtt kapta meg a gyilkosság uj aktált, tehát nem volt ideje a helyszíni szemle megtartása elő t az akták áltanulmányozására. Bubits áttelefonált a katonai ügyészséghez, hogy miután az aktákat már megkap'a, áttanulmányozásuk után azonnal dönteni fog a helyszint szemle megtartásának időoont járói. Értesülésünk szerint a helyszíni szemle szorrtbaton délelőtt lesz. NWMMMVWMMWWMIMMM^^ A belügyminiszter táviratilag függesztette fel az anyakönyvvezetésre vonatkozó rendeletét. Szeged, január 22 (Saját tudósttónktól.) Részletesen beszámolt a Szeged arról a kormányrendeletről — és vatható bonyodalmas fcö?e'kczményeiről —, amely a Belügyi Közlöny egyik számában jetent meg oz anyakönyvi kerületek szervezetének és személyi ügyeinek ujabb szabályozásáról. A rendelet kimondja, bogy a törvényhatósági joggal felruházott városokbin a főjegyző, & rendezett tanácsú városokban ped'g a polgármester az anyakönyvvezető. Helyetteseiket a városi közigazgatásnál alkalmazottak közül a városi tanícs jelöli ki, a kijelölést azonban hozzájárulás céliából a belügyminiszternek be kell jelenteni. Helyeites teljes hatáskörrel csakis nagykorú, jogi minősitésü városi tisztviselő lehet. Csak születést és halálesetet négy középiskolás végzettséggel is lehet anyakönyvezni. A rendelet kimondja, hogy a városokban jelenleg működő anyakönyvvezető anyakönyvvezetőt megbízatását haladéktalanul meg keil szüntetni, mint helyettesek azonban továbbra is alkalmazhatók. A rendelet egyébként azonnal életbe lép. A rendelet nagy meglepetést keltett országszerte, meri izcnn i végrehajtása Szegeden I például egyértelmű lett volna kipróbált régi tiszt- j viselők megszégyenítő degradálásSval, azonkívül, I hogy a város autonom jogait is mélyen megsértette volna. A Városok Kongresszusának állandó polgármesteri választmánya a rendelet megjelenése idején éppen ülésezett és az ügy igy rögtön napirendre került. A választmány — mint ismeretes — elhatározta, hogy a városok mvébea tiltakozik a rendelet sérelmes részének végrehajtása ellen és a kérdés végLges rendezéséig annak felfüggesztését kéri a belügyminisztertől. Ugy volt, hogy Szeged város tanácsa hétfői ülésén foglalkozik a rendeletlel és foglal állást ellene. Erre azonban nem került sor. Hétfőn ugyanis a következő táviratot kapta a polgármester a belögyminisztrrtöl: .Anyakönyvi kerületek szervezetének és személyi ügyeinek ujabb szabályozása tárgyában kibocsátott 256.992. sz. körrendeletem végrehajtását városokra vonatkozó részében magyarázó rendeletem kiadásáig feljüggeszlem. Belügyminiszter. 105738/0925—V." A belügyminiszter távirati rendelkezése értelmében tehát február elsején nem kell átvennie Taschler Endre föjegyzőnsk a házasuiók összeadásba! járó teendőket.