Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-23 / 18. szám

s* r b e s d 1925 január 23. Lugkőoldattal öngyilkos akart lenni egy fiatalember, majd az operáció után megszökött a közkórházból. Szeged, január 22. (Saját tudósítónktól.) Az ; gatni. A rendőrség emberei ennek ellenére niegutóbbi időben Szegeden egyremásra szaporodik az \ állapították, hogy a fiatalember azért akart megöngyilkosok száma és a legutolsó öngyilkosok leg- \ válni életétől, mert fiatal korára való tekintettel nagyobb része nem tartozik azok közé, akik a | szülei nem akartak beleegyezni abba, hogy megnyomor, a kenyértelenség miatt akarják elhagyni I nősüljön. A kiszemelt, fiatal 17 éves lány szülei az életet. Ezek az öngyilkosok és öngyilkosjélöl tek jobbára fiatalemberek, fiatal leányok, akik még nem érték el huszadik életévüket és akik nagy szerelmi bánat miatt akarnak örökre elköltözni. Az ilyen öngyilkossági esetek között is érdekes és külön helyet foglal el az a két nap előtti öngyilkossági kísérlet, amelyet egy tizennyolc éves fiatalember követett el. Kedden ugyanis este hat órakor arról értesítették a rendőrséget, hogy Margit utcai lakásán W. V. 18 éves fiatal tisztviselő öngyilkossági szándékból lugköoldatot ivott. A fiatalember Öngyil pedig nem engedték meg, hogy W. V. továbbra is érintkezzen a lányukkal. Igy a rendőrségi nyomozáshoz csupán még a szerencsétlen fiatalember kihallgatása kellett, el is simult volna az egész ügy minden további nélkül, de a késő esti órákban olyan jelentések érkeztek, hogy a fiatalember állapota egyre válságosabbra fordul. A kora hajnali órákban azután egészen kezdi vádbeszédét, meglepő telefonértesítés érkezett a rendőrségre. ; W. V. — akinek állapotához este még nem sok ; reményt fűztek az orvosok — az éjfél utáni órákban teljesen csöndben megszökött a közkórházból. mondotta, hogy aznap délelőtt folyamán egy fiatalember érdeklődött nála a karhatalmiak után. Mivel nem volt zsidó külseje se, nem gyanított semmi i rosszat és bár nem mondott neki semmit, beszélgetett vele. Délután azután látta, hogy ugyanaz a fiatalember vezeti be a románokat nagy kiabálással, akivel ő beszélgetett. Ez a fiatalember Roboz Imre volt. — Ha tudtam volna — úgymond a tanú a hallgatóság nagy derültsége közben —, hogy Roboz Imrével beszélgetek, akkor becsalogattam volna a Lovardába és ott elintéztük volna vele a dolgot. Kiásson Gyula detektív, Rejöd Jenő dr.-né és Tábori Kornél kihallgatása után a tárgyalás folytatását péntek délelőtt kilenc órára halasztották, amikor is Miskolczy Ágost királyi ügyész megtot csak varrólányok, szerelmi bánatban szenvedő masamódok és kis cselédek szoktak inni, mig a fiatalemberek inkább revolvert, vagy romantikusabb hangzású mérgeket szoktak használni. W. V.-t ezután életveszélyesen súlyos állapotban vitték be a közkórházba, ahol gyomormosást végeztek rajta. Az esti órákban olyan súlyos volt a fiatalember állapota, hogy lehetetlen volt kihall„ _ Két macska játéka közben kossága egészen meglepte az öngyilkosságok Érthetetlennek tünt fel ez az esemény, hiszen este \ ví>»7pHí>lmf>R fii7 támnHt szakértői!", mert a tapasztalat szerint lugköolda- még eszméletlenül feküdt ágyán a fiatalember, i lUA iaiUflUl egy bezárt lakásban. Szeged, január 22. (Saját tadósttóaktól.) Csütörtökön este könnyen végze'essé válható tüzkatasztrófa történt a Móra-városrész egy .... . .„ . . , IIX t .• utcájában és a katasztrófát, amelynek gyors elkeseredesében ismét öngyilkosságot akar elkövetni. > terjedését és nagyobb pusztításait esik a tüzA rendőrség fo ytatia a nyomozást. oMk ég „J,^, munkája akadáIy0zta ^^wiftjwmjiiww^ r.^w*™-^* J mpg> *z'utu, _ szjn,e hihetel|en _ kit ma_ gdra hagyott, játékoskedvü macska okozta. még eszméletlenül feküdt ágyán a fiatalember, éjszaka pedig gondosan bezárták a kórház kapuját. A rendőrség ismét nyomozni kezdett W. V. után, hogy legalább kihallgathassa, de a fiatalember megszökése után eltűnt Szegedről. Az a gyanú, hogy W. V. vagy szégyelte a történteket és nem akart mutatkozni hozzátartozói előtt, vagy pedig A szegedi törvényszék izgatásért három hónapi fogházra itélt egy gyulai újságírót. Szeged, január 22. (Sóját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa csütörtökön délelőtt igen érdekes sajtóperben tartotta meg a főtárgyalás!. Ennek az ügynek az előiményei még a legu'olsó képviselőválasztás idejére nyúlnak vissza, amikor a jelöllek minden eszközt fölhasználtak céljuk elérésére. Egy gyulai ujságiró ezekben a napokban a legutolsó esztendőkben szokaltanul éles hangon irt néhány cikket lapjába és ennek a feltűnést kel ő hangnak volt eredménye az, hogy a hírlapírót — a szokások ellenére — vizsgálati fogságba helyezték és a szegedi törvényszék — arányítva a többi sajópöri i éle ékhez — súlyos ítéletet hozott. Farkas István gyulai uj«ágiró ugyanis lapjában, a Gyula és Vidékében 1922 májusában — ntehát háború idején", mondja az ügyészség — „Kiáltvány a gyulai kerület munkásaihoz" címmel cikket irt, amelyben felhívta a munkásokat, hogy akkor szavazzanak a kormánypirti Lukács Györgyre, ha nyomort akarnak, ha azt akarják, Maszlag Is ván börtönőr ugyanis az esteti •> óráktan elhagyta Remény-utca 16-ik siá ti alatt . . , • lé®ő lakását, ajtaját gondosan bezárta, — de ugy válaszolni, ho$y ne ütközzünk bele a bün- ) égve h,,gyia a sieneí n 8zoba bályhájaban. A teiötörvénykönyvbe. Ha azt mondom „egyél", • gondosan bezárt lakásban akkor senkisem tarigy válaszolsz: Egyél, de mit?" tózkodott, csupán a ház két macskáját hagyták ,Ha nem birod el az éhséget — írja to- a szobában. váob —, menj el könyörögni, sirjál, lij?ass, ] A ^t mécska, alighogy eltávozott a börverd oda a földhöz magad 1 Gondold, hogy j jönBr> fölmászott a magasra vetett ásyra, amely vadállatok előtt fetrengsz, ha nem használ a közvetlenül a kályha mellett állott. Néhány perhönyörgés. Ki csodálkozna akkor, hs meg- c.g játgwdoziak itt a oárnék tetején, amikor az semmisíted a férgeket 1 Mert enni kell I" egylk toiipimát ledobták. A párna itz égő Majd ezeket irja Farkas: „Addig figyelmez- ; kályha izió ajtajára eset éapercek alatt lángot tétjük őket, mig a vulkán csak háborog I Ha már megtörtént a kitörés, akkor nem lesz velünk az Isten sem." A cikkek megjelenése után azonnal vizsgálati fogságba helyezték Farkast, majd sajtó utján elkövetett osztályok elleni izgatás miatt azonnal vádiratot bocsájtottak ki ellene. A vádirat felsotolja ezután, hogy ez sz izgatás annál súlyosabb, mivel a forradalmak hevülete még mindig nem ült el Gyulán és ezek a cikkek csak atra jók, bogy a lappangó forradalmi hogy elvegyék meglevő kis földjüket, ha azt . érzékeket ébren tartsak. olr.riálr hnou icmiM hí»lr<inuC7f>ritcAlr fílrpt a ' A rcrttfirtttki fAtfirtflIxl akarják, hogy ismét bekényszeritsék őket a k. u. k. hadseregbe az ágyuk torka elé. Farkas szerint, ha Lukácsra szavaznak, gondoskodni fognak arról, hogy mindezek rövidesen megtörténjenek. Ha nem akarntk a nyomorból az ágyuk torka elé kerülni, akkor — szavazzanak az ellenzéki jelöltre. A hírlapíró néhány nap múlva, juniuBban, még a választások előtt ujabb cikket irt lapjába „Éhezünk" c mmel. Ebb:n a cikkben többek között körülbelül ereket irta: .Erre a szór", hogy „éhezünk", alig lehet A csütörtöki főtárgyaláson Farkas István kijelentette, hogy meggyőződése szerint esik egy demokratikus irányzat válthatja meg Magyarországot. A cikkeket elkeseredésében irta, látva a sivár jelent és ezt az elkeseredést csak fokozta saját nyomorúságos állapota. A pörbeszédek után a törvényszék kihhdette ítéletét, amely szerint bűnösnek mondotta ki Farkas Istvánt kétrendbeli izgatás vétségében és ezért három hónapi fogházra ítélte. Az ügyész, valamint Farkas is felebbezett az itílet ellen. fogott. A >üz rohamosan kezdett terjedni, egymásután fogtak lángot a bútorok, a S20ba egész berendezése. Percek ata't már-már az volt a helyzet, hogy a tűz átterjed a ház külső részeire is. A tüzet csak ekkor vették észre a járókelők, mivel a közelben senki sem tartózkodott. A tüzet igy csak akkor jelenthették a tűzoltóknak, amikor már a lángok gyors terjedésétől lehetett tartani. A Kiérkezett tűzoltók homas munka után lokalizálták a tüzet, megmentették a szomszédos épületeket, mig a szoba berendezése majdnem te jesen elpusztult. Amikor a tűzoltók a sűrű füst e'oszlása után behajoltak a börtönőr lakásába, az összeégett bútorok között ott feküdt élettelenül a két macska. Megfulladtak a füstben. Két játékos kedvű macska. „Mikor a botbüntetést behozták a románok, a magyarok tomboltak .. Pénteken a pörbeazédek kezdődnek meg a Roboz-pörben. Budapest, január 22. A Roboz-fivérek hazaárulást pőrében ma hirdette ki a biróság a bizonyítás kiegészítése tárgyában hozott végzését. E szerint a biróság elrendeli a bizonyítás kiegészítését. Ezután a bizonyítási eljárás lefolytatásába kezd a biróság, tanúvallomásokat és iratokat olvasnak föl. Két fiatalembert hallgatott ki ezután a biróság: Grosz Dezső magánhivatalnok és Sipos István hírlapíró, akik szintén emigránsok voltak Kolozsvárott, azt vallják, hogy Roboz később Kolozsvárott szembe került az emigráns politikával. Roboz Imre a legteljesebb szembefordulást mutatta az emigránsokkal. Sipos elmondja vallomása végén, hogy a románaknak egyenesen kedves volt a magyarországi reakciós kormány. Egy alkalommal például az erdélyi magyar újságírók küldöttséget menesztettek az egyik román államtitkárhoz, aki mosolyogva mondta a magyar újságíróknak: — Nézzék, maguk beszélnek a románok ellen ? Mikor a botbüntetést behozták a románok, akkor maguk tomboltak ez ellen, most a maguk kormánya is behozta a botbüntetést. Hát ehhez mit szólnak|? Sipos vallomása szerint a románok egyik rendeletet a másik után hozták, közvetlenül a magyar kormány rendelkezéseihez igazodva. Igy például, mikor a magyar kormány elrendelte, hogy idegen nyelvű cégtáblákat nem szabad az utcán elhelyezni, a románok rögtön ezután kiadtak egy rendeletet, amely szerint magyar nyelvű cimtáblát Románia egész területén nem szabad kiakasztani az utcára. Igy tehát — mondja Sipos — a magyar kormány akaratlanul jó szolgálatot tett reakciós politikájával a román kormánynak. Bálint Béla Robozék magatartásáról beszél. Robozék részéről hazafiatlan cselekedetet nem tapasztalt. Táray Ferencné tanúvallomására elmondja, hogy Roboz Béla nem azonosította magát az Uj Ember hangjával. Robozék a legjobb társaságba jártak, csak egy kabaréelőadás miatt utasították ki őket a románok. Nagy Gyula színész azt vallja, hogy Robozék kolozsvári szereplésének idejéből nem tud hazafiatlan dolgot. Fábián józsef szigorló mérnök vallomásában a karhatalmi tiszteknek a Nemzeti Lovardában a románok által történt letartóztatásáról beszélt. ElRádió film! (Film a drótnélküli távíróról és telefonról.) P. hő 25 én délet6*1 141 11 órakor a Korxó Mozi igazgatósága najyazabáaa tadoaaányoa fitmelőadtat rendez, melynek műsorában bemutatásra kerül a drótnélküli távíró és telefonról szóló Rádió I—II. rész cimü filmsorozat. Az előadást BHBNIGG BÍDH főgimn. tanár, városunk közismert kitűnő rádiófizikusa fogja érdekes kisérőelöadással illusztrálni és a drótnélküli telefon mükódésének elvét a laikusoknak is érthető módon megmagyarázni. Az előadás kisérö műsorában szerepelnek még a következő, szintén igen érdekes tudományos filmek: 1. A cieppfoljóa levető. 2. a láng. 3. Optikai caalódiaok. E nagyszabású tudományos előadássorozatot az ország összes mozgóképszínházait megelőzően sikerült bemutatásra megszereznünk és minden áldozatot meghozva, rendes, hétköznapi mozihelyárak mellett, a nagyközönségnek is bemutatnunk, jegyek I8.000— 5ooo koronás árban elővételben is kaphatók a pénztári órák alatt. Igazgatóság. Varga Mihály JSLu Szeged Teitftn 469. 371 Riadl-atca 4. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló >gtn ma mimi.