Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-20 / 15. szám

1925 január 20 SZEGBD 3 A Jugoszláv kormányválság. Belgrád, január 19. Poliiikai körökben az akut stádiumba jutott kormányválságot ugy kommentálják, hogy csak Buráin és Drenkovics lépnek ki a kabinetből s igy ez nem okoz nagyobb megrázkódtatást. A kormány nagyobb átalakulás nélkül vezeti továbbra is az ügyeket. Nem lehetetlen azonban, hogy öszszeütközésre kerül a sor a radikálisok és a független demokraták közt, ami már súlyosabb következményekkel járna, sőt erősen be• folyásolná a választások eredményeit is. Kor1 mánypárti körökben elismerik a helyzet komoly voltát, de mégis remélik, hogy az ellentéteket simán ki lehet küszöbölni. ^MMMMMMMMMMMAtMMMMMMAMOMMMMMMMMM A Kossuth-párt alakuló gyiilése. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Kossuth párt V. kerü'etének sservezete vasárnap délelőtt alakuló közgyűlést tartott, amelyen a Kossuth párt vezetői közül többen megjelentek. Plauner Mór doktor megnyi ó szavai után Rupert Rezrő emelkedett szóásrs, akit a megjelentek lelkes ünneplésben részesilettek. Rupert Rezfő a következőket mondotta: Az az érzés vesz most rajtam erőt, mint amikor a harciéren ritkuló sorainkit időnként egy-egy uj századdal pótolták. Erősek a mi sáncaink, mert a nemzeti érzés épitette azokat. Nagyon i t van már az ideje annak, hogy megforgassuk végre a magyarok termőföldjét. Meg kell tartani Kossuth eszméjét a maga teljes egészében. Kötelessége ez nemcsak a falunak, hanem a városnak is, sőt a fővárosnak is, mert mindig a faluban dől el a főváros sorsa. H< Kossuth szellemében dolgoznának, nem mondták volna, hogy a magyar nép éretlen a politikára. Ha visszanézünk Kossuth politikájára s azt összehasonlítjuk a mai helyzettel, önként adódik fel a kérdés, hogy abban biznak-e, vegy pedig a Léderer-korszak politikájában. Ezután rátért a Helnrich-párt politikájának bírálatára. Heinrich nyilt kártyákkal játszik: a nagy kapitalizmusnak, Bethlennek és t^yilt választási rendszernek a híve. Rass&yról szólva kijelenti, hogy olyan metódussal dolgozik, hogy előbb ölelő karral siet barátja elé, aztán tőrrel hítba izurja. Vámbéry Rusztem rámutat arra, hogy a mai adózási rendszer a középkori elvek sarcolási rendszerére e-nlékeztet. A jó Islen mentsen meg bennünket attól — mondotta —, hogy a kormány aktív külpolitikát is csináljon, mert mennyire lesz szüksége, ha a mostani passzív kü'politika oly hatalmas összegekbe kerül. A budapesti angol követ fizetése 2500 font, a mi angliai követünké pedig 5600 font. De ennek meg van a msgyarázatr. A mi követünknek több kell, mert, Isten ments, mit szólnának ahhoz az angolok, ha a magyar követ vacsora helyeit csak teaesféllyel reprezentálni. Vámbéry beszédével az ülés véget ért. A költségvetés a Wolff-pártban. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése JA Wolffpártban ma értekezlet volt a költségve'és tárgyában. Az értekezleten megjelent Bud János, Frühwirt Mátyás, Hegedűs György. Az értekezie'en a valorizációról, az rdózásrol, a földhitelről, a drágaság problémájáról és a tisztviselőkérdésről tá gyaltak. Bud János a vilorizációról szóló vita során megemlítette, hogy az értől szóló javaslat már elkészült. Tudja azonban, hogy ez nem oldja meg a kérdési, mégis azt hiszi, hogy nagyban hozzájárul a kibontakozás munkájához. Az uj valuta megállapításával szemben aggályai vannak. Ami a drágaságról hozzá intézett kérdést illeti, azt hiszi, hogy a kormány hajlandó felfüggeszteni egy bizonyos időre a behozatali vámokat. Miu'án még egyes szónokok sürgették a határkérdés megoldását adóügyi szempontból, a költségvetés elfogadásával az értekezlet véget ért. Fenyő Miksa vasárnap Szegeden előadást tart a kereskedelem és ipar aktuális problémáiról. tartják a kamara nagytermébnn. A három testület ezeket az előadásokat az idei szezon folyamán folytatni fogja, igy a következő előadó Menyhárt Gáspár szegedi egyetemi tanár lesz, mig a negyedik előadásra dr. Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója jön le Szegedre. Ezeken kivül már is tervbe vették, hogy a magyar ipar és kereskedelem más reprezentánsait is meghívják a szegedi kereskedők és iparosok közé. Mint a Szeged munkatársa értesüt, a Szegedi Kereskedők Szövetsége részéről megindultak a tárgyalások annak a nagyarányú gyűlésnek ügjében, amelyen az egész Alföld kereskedői tiltakozni fognak a mai forgalmi adórendszer ellen és amelyen követelni fogják a forgalmi adórendszer revízióját. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, bogy ezt a nagyarányú gyűlést a közel jövőben — valószínűleg még januárban — meg is tartják. Szeged, január 19. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara, a L'oydTársulat és a Szegedi Kereskedők Szövetsége már régebben elhatározta, hogy együltesen olyan nagyértékű előadásokat fog rendezn>, amelyeknek kapcsán az elismert szaktud ásu előadók a szegedi ke 4 "redők és iparosok előtt ismertetni fogják a magyar ipar és kereskedelem egyes aktuális problémáit. Ennek az előadássorozatnak első állomása Szterényi József báró, volt kereskedelemügyi miniszter előadása volt, amelyet hetekkel ezelőtt tartott a városháza nagytermében. A bárom testület föikérésére most Fenyő Miksa, a GyOSz elnöke tart előadást vasárnap az ipar es kereskedelem aktuális kérdéseitől. Fenyő Miksa szombaton este érkezik Szegedre, 9 órakor vacsora lesz tiszteletére a Lloyd-Társu'at helyiségében, mig sz előadást — amely iránt már most is nagy érdeklődés nyilvánul meg — vasárnap délelőtt tizenegy órakor A szociáldemokrata párt válasza Kelemen Bélának. Szeged, január 19. (Saját iudósitónktól.) A > szegedi fajvédő lap vasarnapi számában terje- \ delmes cikk jelent meg Kelemen Béla volt szegedi miniszter tollából, amelyről lapunk vezető helyén mondjuk el megjegyzéseinket. Itt csak az a nyilatkozat következik szószerint, amelyben a szegedi szoctáldemokrata párt fejti ki álláspontját a cikkei kapcsolatban. A szociáldemokrata párt a Szeged munka ársával a következőkben közölte álláspontját: — Kelemen Béla cikkének teljesen átlátszó tendenciája van. Ez pedig nem más, mint a polgárság és munkásság egységének megbontani akarása. — A magunk részéről már többször kifejtettük azt az álláspontot, |hogy a demokratikus blokkban azért tömörültünk a po'gársággal, bogy teljes erővel küzdjünk a mai közállapotok megváltoztatása, a demokráciáért, a jog és tőrvény uralmáért. Ha eljön közös harcunk eredményének az az ideje, amikor majd mindenk1 szabadon küzdhet a szellemi harcok erejével, akkor majd mi is és a liberális polgárság is küzdeni fog a maga világné ete alapján. Mi megyünk a magunk utján, küzdeni fogunk a polgárságot is közvetlenül érdeklő szociális igazságokért ás tiszteletben tartjuk egymás felfogását. Harcolni fogunk a tírvényes, alkotmányos kereteken belül. — Ami Kelemen Béla volt miniszter ur nyilatkozatát illeti, amit ő abban a zsidókról, az antiszemitizmusról mond, az lehet egyéni meggyőződése. Lehet, hogy ha miniszter maradt volna — nemcsak pár napig —, akkor azt talán be is váltotta volna. A tény az, hogy Magyarországon akárki akármit mond, egy erőteljes antiszemitizmus él, amelynek letörésére komoly kormányintézkedéseket nem látunk, — inkább a kormányzat igyekszik gyámolítani ezt az irányzatot. — Innen magyarázható, hogy a törvénytisztelet és a törvényes állapotok kivívásában a baladó polgárság is a szociáldemokraták mellé állt, mert ettől a párttól látja a legkomolyabb harcot a politikai erkölcs és a közszabadságok visszaállítása érdekében. — A közszabadságok nemléte legjobban a munkásosztályt sújtja, de éri a polgárságot is. Lehetetlen elképzelni államfejlődést, a legkisebb kulturális fejlődést addig, amig antiszemitizmusról a kormányzat kebelében beszélnek. Amig van internálás, numerus clausus, amig nincs sajtószabadság, gyülekezési szabadság, tiszta választás, addig nem lehetnek a munkásság és haladó polgárság között difjerenciák. Addig együtt lehet és együtt kell haUdnunk. — Amiket pedig speciál san velünk, szociáldemokratákkal szemben hangoztat a miniszter ur, azok nem mások naivitásoknál, elcsépelt frázisokkal, amelyekkel tulajdonképen nem is érdemes foglalkozni. A nemzetköziségről irt mondatai egyszerűen mulatságosak. Néhány sorral később a zsidóság külföldi kapcsolatainak igénybevételére utal a miniszter ur... — A szociáldemokra'ák soha sem törtek osztályuralomra. Ezt állítani, egyszerűen analfabétizmus. Hogy szélsőséges felekezeti tendenciák vannak, ahhoz nekünk van a legkisebb közünk. A kulturánok ábc-jéhez tartozik a felekezeti türelem. — A miniszter ur közben bizcieg a kormánynak egy keveset, ez egyszerűen poliiikai vakság. Njm akarja ésirevenni, hogy a kormány elsősorban felelős a történtekért és éppen a Bethlen-kormány érte el azt középutas politikájával, hogy a polgári elemek is összefogtak a szociáldemokratákkal. — Ks'emen Béla cikkében azt is mondja, hogy a polgárságnak n ébredőkkel is egyesülni kel?. Ez azt muta'jf, hogy nem tud az eredményekből tanulságot levonni és különös, hogy ezekkel e?vütt akarja látni Mmmer Fülöpöt, Ottovay Károlyt, Pap Róbertet, Szekerke Lajost és a többieket, akik már megtanulták, hogy „ml a fajvédő akaraterő" I — Hogy a zsidóság közreműködésére szükség van, az egészen természetes, nemesik a külföldi összeköttetéseik miatt. A demokratikus szövetség éppen a konszolidáció érdekében alakult meg, amit a kormány egyenesen meg akar akadályozni. Mi a politikai erkölcs, a politikai tisztesség érdekében dolgozunk a haladó polgársággal együtt. — A n inisiter ur többi frázisaival nem is érdemes foglalkozni. Ez a cikk nem akar mást, mint megbontani a polgárság és munkásság egységét. * Kétségtelen, hogy a liberális és demokratikus polgárság nyilatkozata sem marad el. „Pénzt követelt tőlem az asszony/ A rablógyilkos Léderer-pár. Budapest, január 19. A csendőrfelügyelőség ügyészsége ma délelőtt megküldte a királyi ügyészségnek Léderer Gusztáv 18 sűrű gépírásos oldalra terjedő vallomását, valamint azt a néhány levelet, amelyek Léderer Sándor bűnösségét igazolják. Léderer Gusztáv a katonái hatóság előtt történ' kihillgatása alkalmával részletesen elmondta a gyilkosság egész lefolyását. Beismerte, hogy ö gyilkolta meg Kudelka Ferencet felesége segítségével. — Pénzt, pénzt és pénzt kert és követelt lő.'em az asszony és féltékenységi jeleneteket is rögtönzött. Végül idegeim felmondták a szolgálatot, étért követtem el a gyilkosságot — mondja va'lomáaában többek közöt Léderer Gusztáv. — Pedig nekem vasidegcim vannak — mondotta tovább —, ezt be is bizonyítottam, amikor igen súlyos időkben teljesítettem szolgálatot. Interpelláció a Léderar-gyilkosióg ügyeben. A szerdai interpellációs napon Meskó Zoltán szóvá teszi a gyilkosságot és a hadügyminisztertől kér felvilágosítást Léderernek a csendőrig kötelékébe való felvételéről. Mcskó Zoltán interpellációját már írásban is beterjesztette az e'nökségnek. Az interpellációban felveti a kérdést, miként vehették fel az aktív tisztelt