Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-17 / 13. szám

SZEGED 1925 január 14. ugy a csendőrségnek, mint a rendőrségnek erősebbnek kell lennie, mint a békeidőkben volt. Ezért nem lehetett nagy arányokban csökkenteni a belügyi költségeket. Olyan politikai szervezkedések és mozgalmak, amelyeknek veszedelmét a háború előtt nem ismerték fel, mint láttuk, veszedelmesekké válhatnak abban a pillanatban, amikor az államhatalom nem lép fel kellő eréllyel és csirájában nem fojtja el azokat. Mindenütt nagymértékben szaporodott az utóbbi időben a közönséges bűncselekmények száma, k rendőrségnek a közönséges rendfentartó feladatai megszaporodtak és természetesen ez is azt teszi szükségessé, hogy a rendőri létszámcsökkentésnél óvatosan járjunk el. Azokat a létszámokat, amelyek a belügyi költségvetésben foglaltatnak, nem mi állapítottuk meg, hiszen a békeszerződésben az ántánt szakértői döntöttek arról, hogy milyen létszámot engedélyezzenek nekünk. Már pedig ők bizonyosan gondoskodnak arról, hogy egyetlenegy fegyveres emberrel többünk ne legyen, mint amennyire valóban szükség van. Nekünk azonban még ezzel a létszámmal szemben is engedményeket kellett tennünk pénzügyi szempontból. Az államrendőrség Iátszámát igen jelentős mértékben csökkentettük. 1920 ban 12.460 főből állott a székesfővárosi és a vidék államrendőrsége, ma csak 8000 körül van a tényleges létszám. A csendőrségnél majdnem teljesen be van töltve a trianoni létszám. Dagasztja a belügyminisztérium költségvetését néhány olyan intézmény is, amely azelőtt valóban nem állott fenn, hanem amelyeket a trianoni béke tett szükségessé. Ezek között például a belügyi sajtószolgálat létszámát az előző időben fennállott 465 főről 80 főre apasztottuk. Az általános munkavédelem kérdése bizonyos körökben szemet szúrt. A nemzeti munkavédelem MMMMMMMMMMMMMMl polgári szervezet, amelynek tagjai ném állami aJkalmazottak, hanem polgáremberek, kik közüzemi zavar esetén munkára vállalkoztak. A polgári társadalomból toborozzák őket, ezek lelkesedésből vállalkoztak arra, hogy amikor közüzemi veszély áll be, gyakran igen súlyos, nehéz munkákat végezzenek. A kísérleti nyomda szintén arra való, hogy sajtósztrájk esetén a közönséget valamiképen mégis értesíteni tudjuk az eseményekről. A folyamőrség a trianoni békeszerződés következménye. Békében a belső rendre és a külső veszedelem ellen is igen erős dunai flotilla állott a monarkia rendelkezésére. Ma csupán három uszóőrség van, amely a Dunán rendet tart. Egyesek kifogásolták, hogy a belügyminisztérium a mai viszonyok között építkezik. A belügyminisztérium épületére azért emeltünk uj emeletet, hogy kiüríthessük azokat a helyiségeket, amelyeket a belügyminisztérium egyes szervei a város különböző helyein elfoglaltak. Ezután a belügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadták. A miniszterelnökség és az úgynevezett kisebb tárcák költségvetéseinek tárgyalása következett ezután. örffy Imre előadó arra hivatkozik, hogy a királyi udvartartás és a kabinetiroda költsége a békében 11.5 millió korona volt. Ezzel szemben a kormányzó 48000 aranykoronás tisztelettdijat kap s a kormányzóság összes költsége 1,173.000 aranykorona. Beszűntették az udvari vadászati hivatalt is. A kormányzó rendelkezési alapja csak 360.000 aranykorona, ami szintén igen szerény összeg. Erdélyi Aladár és Bud pénzügyminiszter rövid felszólalása után a bizottság az egész költségvetést elfogadta. # wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww Gedeon Aladár százötven családot küld ki Kanadába. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Gedeon Aladár volt főispán fél évvel ezelőtt Kanadába ulszott, hogy ott magyar telepet létesítsen. Néhány nappal ezelőtt Budaprstre érkezett, a kormánnyal közölte kanadai tárgyalásának eredményét. Bejelentette, hogy a kanadai kormány hozzájárul a magyir-teirp létesítéséhez, nagyobb megmüveletlen területet enged át erre a célra é; egyelőre szálötven magyar földműves család számára ad bevándorlási engedélyt. A telep létesítésére husionkétezerötszái acre földet enged át. Ezt öt évig a telepeseknek Gedeon Aladár vezetésével szövetkezeti alapon kelt müvelniök, azután minden c«*lád 150 acre földet kap öröktulajdonként. Gideon ajánktát a magyar kormány elfogadta és engedélyt adott neki a százötven telepes ctalád összetoborzására. Bársony professzor sajtópöre a „Világ" szerkesztője ellen. unnak dacára, hogy fajteslvéreit érezte megbántva, Feleky elragadtatáia nem tekinthető enybitő körűimén i-nek. Dr. Bródi Ernő, Feleky védője elsősorban kérte védence felmentését azon az alapon, bogy nincs büntetendő cselekmény, mert nem Bársonyt támadta meg a cikk, hanem a magyar professzorok egy csoportját. TaináJi Nagy Endre replikája után Feleky Géza tartotta meg védőbeszédét, hangoztatta, hogv nem az ellenvélemény ledorombolása volt a célja. A budapesti tudományegyetem rektori izékéből még olyan beszéd nem hangzott el, nem a tudós beszé t, hanem a politikai agitátor. A biróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza és egy orai tanácskozás után féleeykor kihirdette itélet, amelyben dr. Feleky Gézát becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki és étért egy hónapi fogházra és ötmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Bársony János és jogi képviselője megnyugodott az ítéletben, Fí!e«ty és védője pedig felebbízett. Budapest, január 16. A büntelőtör vény szék Töreky-tanácsa ma délelőtt tárgyalta Feleky Géza, a Világ főszerkesztője sa|tópörét, amelyet Bártony János egyetemi tanár inditoti eilene. Feleky vezércikket irt Bársony emlékezetes rektori beszédévei kapcsolatban, amelyben azt irta, bogy üiokból a magyar professzorokból, akik bujtatnak, hiányzik a kényei becsdletérzés. A mai tárgyaláson Feleky kijelentette, bogy mikor elolvasta a lelépő rektor beszédé', a kétségbeesés szállotta meg. Nem említette Bársony n:vét, hanem csak általánosságb in beszélt a magyar professzorokról. Kétségbe kenet esnie, mert tömegesen jöttek hozzá panaszok azoktól az egyetemi hallgatóktól, akiket éppen a Pázmán Péter tudományegyetemen történt verekedések alkalmával kékre-zöldre vertek. Ezután felolvasták Bársony professzor beszédét. Bársony János rektor beszédének ismertetése után Bársony János jogi képvi elője, dr. Tasnádi Nagy Endre tartotta meg vádbeszéd U. Feleky súlyos és példás megbüntetését kéri Folytatják a rendőri nyomozást a Léderer-pár múltja iránt. Léderer Sándor — bűnrészes. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagynak és feleségének rablógyilkossága ügyében még tart a rendőri nyo mozás, különösen az irányban, hogy terhelik-e i más gyilkosságok is a házaspárt. Fővárosi lapok sokat foglalkoznak azzal, hogy a rendőrfőkapitány betiltotta a nyomozás adatainak a sajtóval való közlését. Ismeretes azonban, hogy a lágymányosi szétdarabolt holttest és az eliünt Boros István G

yárigazgató ügyében folytatja kutatásait a rendrség. Azt a két tanút, akik jelentkeztek, hogy esetleg fölismerik Léderernében a szőke hölgyet, akit Boros társaságában láttak, kihallgatták, de Léderernét nem tartják azonosnak a hölggyel. A rendőrségen nagyon fontosnak tartanák, hogy Lédererék Tölgyfa-utcai lakásán újból házkutatást tartsanak, mert ha megfelel a valóságnak az, hogy Boros István összeköttetésben állott Lédererékkel, akkor annak ott valamilyen emlékének kell lennie. Boros István ugyanis egész életében gavallér ember volt, nőismerőseinek párnákat és kisebb butortárgyakat, nippeket szokott ajándékozni, a házkutatás során meg lehetne állapítani, hogy vannak-e olyan bútordarabok, vagy dísztárgyak Lédererék lakásában, amelyek Borostól származhatnak. A rendőrség ma szerette volna a házkutatást megtartani, ezidőszerint azonban ez nem történhetett meg, mert a lakást a csendőrügyészség lezárta, lepecsételte, a kulcsokat magával vitte, ugy hogy a rendőrség ebben a pillanatban a házkutatást nem foganatosíthatta. A főkapitányság a csendőrügyészségtől fogja kérni, hogy tegye lehetővé ennek a sürgős házkutatásnak a megejtését, mert ez a körülmény nagyon fontos a rendőri nyomozás szempontjából. Ugyancsak nagy eréllyel folyik tovább a rendőri nyomozás a lágymányosi feldarabolt holttest ügyében. E pillanatig azonban a rendőrség semmiféle olyan bizonyíték birtokába még nem jutott, amelyek alapos gyanút szolgáltathatnának Léderer Gusztávnak ebben a gyilkosságban való bűnössége mellett. Dr. Bubits Jenő vizsgálóbíró ma délelőtt maga elé rendelte Léderer Gusztávnét és Léderer Sándort, hogy kihirdesse előttük a vizsgálóbírói végzést. Léderernét gyilkosság bűntettében és rablás bűntettében mint felbujtót és bűnsegédet mondja ki bűnösnek a vizsgálóbíró és e cimen elrendelte az előzetes letartóztatás fenntartását. Léderer Sándort a vizsgálóbíró nem bűnpártolás büntette cimén helyezi előzetes letartóztatásba, hanem bünsegédi bünrészesség címén. Ez a minősítés súlyosabb, mint az, amelyet a kir. ügyészség indítványozott. Az indokolásban a vizsgálóbíró kimondja, hogy Léderer Sándor tudott a gyilkosságról és segített Lédereréknek a hulla feldarabolásában, ötmillió 'koronát is elfogadott, valamint a neki átadott pénz elrejtésében is segédkezett. Dr. Bubits vizsgálóbíró azonnal megküldte az iratokat döntésével együtt a kir. ügyészségre, ahol dr. Makay Jenő ügyészségi alelnök azonnal hozzálátott azoknak tanulmányozásához, hogy minél rövidebb idő alatt megszerkeszthesse a vizsgálati indítványt. BMMMMMMMMMMMMMMMMAMMMl] Ezrek kisérték el utolsó útjára Urbán Lajos szegedi cigánykirályt Szeged, január 16. (Saját tadósitónktól.) A ködös-fagyos janusti délutánon kisérték el utolsó nótájával utolsó útjára Urbán La|os cigányprímást, a szegedi cigánykirályt. Pénteken délután eltemették „Kukacot", aki hatvan éven át csodásan muzsikálta a magyar nótákat. Ünnepi szomorú csöndben áll a kis fehérhitu Há ó-utcai ház. Végig kell menni az udvaron, be egészen mélyre. Ott van a kis tisztaszobában a ravatal. Le kerülnek a kalapok a tejedelem előtt és le kell bajtani a fejeket, emint belépünk a törpe ajtón. Gyertyák és zöld növények között fekszik nyugodtan, fáradt vonásaival Urbán Lajos. A barna, araI nyozott koporsó körül néhány ember: a ctalád. v Már nem sirnafc. Csak nézik. Három óra előtt megkezdődött a népvándorlás. Sűrű fekete tömegek jö tek, egyszerű kopott proletárok, jói öltözött prémbundás urak, akik valamikor Kukac muzsikája mellett mulattak. Hintók jönnek, képviselői, városi urak, katonatisztek, ügyvédek, aranyifjúság. Szásán és százan tódulnak a kis báz felé minden irányból é* bárom órakor már nem lehet beférni sz udvarba. Néhány perc és teli a Hálój uica. A Bárka-utca sarkán ötven tagú cigsnybanda vár. Most a fejedelem alattva'ói. ö perc múlva leszögezik a tölgy koporsót. Kint a téren ínég egyre gyűlnek. Mindenki itt i van, aki hallgatta egy emberöltőn át a cigánykirály muzsiká|át. Mind csöndben áll, az ur és a proletár. Lassin hí viszik a koporsót az udvarra. Lehullanak a kalapok. A kántor rákezdi: Lucea perpetua lucea tei... Aztán ceszentelik a koporsót. A pap elvégzi a szertartás', majd Farkas Ferenc cigányzenész mond egyszerű, de mélyen megható búcsúztatót: — Bucsuzuns tőled, aki tizenhárom éres korodtól, batvan éven át a legszebb magyar ! nótákat játszotiad. Isten veled, Lajos bácsi 1 ; Szomorú csöndben emelik le a koporsót, [ egy koszorú van rajta, a cigányok virágjai. A nagy, négylovas halottas szekér beborítva virággal. Csöndesen becsuztatják az üvegek kőié Urbán Lajos telemét, aztán lassan megindul i menet. G;ászzá8zlót visznek elöl, meg a keresztel. Aztán a cigányok jönnek, fagyos kézzel a dermesztő hidegben Beethoven gyászzenéjét jálszák. Lassú léptekkel halad a menet végig a Bárkája utcán, vÉgig a Szent György-u cán. Es ezrek és ezrek jönnek a kocsi után lassú ütemben, némán. Amerre megy a menet, kinyílnak a | hidegben is cz ablakok. A felsővárosi temetőben a sir köré áll a banda. Károlyi Árpád rákezdi Lajos bácsi legkedvesebb nótáit: „A pécskai cigánysoron..." | „Lehullott a rezgő nyárfa levele ..." Es utol" jára Kukac dal-szerzeménye, amit az utolsó hetekben komponált Juhász Gyula rímeire az ; öreg.cigánv: „Öreg cigány hegedűjén szomorúbb és szebb a bánat.. | Eltemették Urbán Lajos*. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára.