Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-25 / 20. szám

1925 január 177. SZEGBD 31 A hatóságok üldözik a Szegedet a polgárság és munkásság álljon mellé! Scitovszky külügyminiszter tanácskozása az osztrák szövetségi kancellárral. Bécs, január 24. A Neue Freie Presse jelenti: t ződésl tárgyalásik alkották. Mindkét részről azt Scitovszky Tibor magyar külügyminisuternek dr. J az óhajtást fejezték ki, hogy a lehető leghama­Ramek szövetségi kancellárnál tett látogatásé- rabb kedvező elintézést nyerjenek a tárgyalás ról jól értesfllt körökből a következőket közlik: , alatt lévő kérdések. A beszélgetésnek nagyon A megbeszélés során részle'esen foglakoztak a sziíélyes je lege volt és egy fél óra hosszat tar tott. A magyar külügyminiszter egyetlen hivata­los meghívást sem fogadott el. két ország közötti kapcsolatokkal és mindkét részről megállapították a legjobb egyetértést. A beszélgetés főtárgyát a Jüggő kereskedelmi szer­MMMMMMMMMMMMWÍ^^ A leltározás ftílfiiggesztése után a szegedi kereskedők és iparosok nyugalommal várják a forgalmi adó reformját. Szeged, január 24. (Saját tudósítónktól.) Beszá­moltunk tegnapi számunkban ars ól, hoyry a for­galmi adó ügyében elrendelt kötelező leltározás dolgában jelentős fcrrfuW ál ott be. Mint is­meretes, a szegedi f«n ügyigasgalósíg a pénz­ügyminiszter rendelete - lapján elrendelte, hogy a kereskedőknek és iparosoknak leltárt kell ké­szíteni január 31-éig. Et a rendelkezés hatal­mas terheket íóii volna különcsen a kisiparo­sokra és kereskedőkre. A kereskedelmi és ip«r­kamara ezért napokkal előbb már átiratban kérte a pénzügyig?ga óságot a rendelet meg­változtatására, mif tegnap délben Wimmer Fülöp elnök és Tomii Sindor főtitkár szemé­lyesen jártak el Kolb Árpád pénzügy igazgatónál. Ezek a személyei tárgyalások jelentős ered­ménnyel jártak, amenr yiben a szegedi kereske­dők és iparosok képmtlőinek argumenfá!á«ára a pénzügyigazgató a legnagyobb előzékenység­gel a saját hatáskörében elrendelte a leltározási • MMWMMMMMVMMWMMWIMMW'; Huszonnégymilliárdrói nyolc és félmilliárdra redukálták a köveiési programot. határidőnek február végéig való kitolását. Más­részt pedig a kamara fölterjesztését ebben az ügyben soronkivül küldi meg a pénzügyminisz­tériumnak. A tárgyalások eredménye tehát igen jelentősek tz iparosok és kereskedők érdeké* ben, mivel lehetséges, hogy február 28 áig meg­történik a forgalmi adó gyökeres revíziója és igy a reformmal kapcsolatban természetesen szükséjttlenné válik automatikusan a leltározás ügye is. A Szeged munkatársa egyébként ugy értesül, fogy a kamara köszönetét fejezte ki Kolb Ár­pád pénzügyigazgatónak ebben az ügyben tanu­sitoit előzékenysége és gyors intézkedése miatt. Igy tehát most az a vihar és elkeseredés, amely a leltározás elrendelése után föltűnt a kereske­dők és iparoson között, elült és ma már nyu­godtabban várják igy a forgalmi adó reformjá­nak keresztülvitelét. Szeged, jcnuár 24. (Saját tudósítónktól.) A kövezés és városrendezés idei programjának összeállítására szombaton délután négy órakor fllt össze Bokor Pál gazdasági főtanácsos, pol­gármester helyettes elnökletével a kövezési bi­zottság. A tanácskozás alig ötnegyed óráig tarlott, nem volt sok megt&nác: kőzni való. A költségvetés olyan szük keretek közé szorította az utcarendezések lehetőségét, hogy nagyobb­arányu munkálatokról az idén nem lehet szó. — Most már aztán mondd el fiam, hogy hogy történt 1 — Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája! — kiáltotta Móra Balázs újfent igen ájtalosan. — Hallod-e, ebnek eb fia, ha még most se mondasz egyebet, akkor én mindjárt a lábadhoz tétetem a fejedet I Hát hogy volt az avval a bür­gével ? — Egy az Isten és Mohamed az ő prófétáta! — mondta el Balázs harmadszor is a török hiszek­egyet. A basa erre szétvágta maga körül a vánkosokat és beletapsikolt az egyik tenyerével a másikba, mire belépett a fülig hasított szájú szerecsen hóhér. — Vidd ezt a kutyát és nyúzd meg, nekem pe­dig a kicserzett bőrével számolj be! Ugy ordított, hogy mindenki megkushadt bele, csak Móra Balázs állta nyugodtan az egy helyet. — Látod, kegyelmes basa, milyen éktelen dühbe hozott téged az, hogy háromszor egymásután hal­lottál egy szép szent mondást I Hat akkor engem hogyne hozott volna ki a béketűrésből, mikor tizenharmadszor kellett azt a kérdést hallanom, amit kérdés nélkül is tudhatott mindenki, aki nem vak: hogy bürgét viszek-e a nyakambanI Akkorát nevetett a Hóbajárt basa, hogy csak ugy recsegett alatta a bársonykanapé. — Hogy hívnak téged, gyaur barátom? — Engem Móra Balázsnak. — Nohát, Móra Balázs, távozz békében a bür­géddel, aztán majd ha levágod, elhozhatod nekem a máját. Te pedig, fiam mollák, fogd az irónádad és ird föl ennek a kutyazsirral megkent eszű gyaurnak a nevét, mert erre még nekünk szüksé­günk lehet, ha Alláh ugy akarja. Hát igy találkozott először Móra Balázs a Hóbajárt basával. A Reiznerben persze nincs benne, de hát éppen azért írtam meg. Az ülés megnyitása u<án Bokor Pál elmon­dotta, hogy a mérnöki hivatal által kidolgozott erede í városrendezési program megvalósítására huszonnégy-milliárd papírkorona kellene. Mivel azonban erre a célra a közgyűlés csupán nyolc és félmilliárd koronát irt elő, a programot az eredeti egyharmadára kellelt redukálni. Abban az esetben, ha kölísigvetési felesleg mutat­kozik, a redukált programot ismét kibővítheti a város, mint ahogy az elmúlt évben is legalább ötszörannyit fordított városrendezési célokra, mint amennyit a költségvetés előirt. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője ismertette azután a redukált kövezési programot, amely szerint íz állandó jellegű munkálatok költségeinek fede­zésére egymilliárd korona szükséges. Ebből fedeznék az apróbb aszfaltjavitások, a csatorna­javiláiok költségeit és ebből vásárolnak meg az aszfalt ja vitásokhoz szükséges 18 vagon asz­fadanysgot. A költségvetésben előirányzott nyolc és félmilliárd koronából közel három és fél­milliárdot emészt fel a fogadalmi templom környékének rendezése és asafaltozásr. A fő­gyűjtő-csatorna egyik részének tisztítása négy­százmillió koronába kerű'. Elmondotta ezután Berzenczey Domokos, hogy minden városrészre jut valami a szűkre­szabott programból. Felsővdroson a Vásárhelyi­sugárut nagykörűiig terjedő szakaszán .cse­rélik ki a bazaliburkol&tot és a sugárut régi burkolatából a Molnár-utca egy szakaszát hoz­zák rendbe. A két munka egymilliárdba kerül. Alsóvároson a Mátyás-tér mocsaras, egészség­telen részeit (öltik fel él a Hatlyas-sor, valamint a Róka-utca makadámburkolatát hozzák rendbe — négyszázötvenmiilióért. Rókuson a Kossuth Lajos-scgárut hátralévő szakaszát kövezik újra es eszel a kövezési program ki is merül. Scultéty Sándor főszámvevő kérdést intézett Berzenczey Domokoshoz, hogy célszerű-e fel­venni ebbe a programba a fogadalmi templom környékének teljes rendezését, hátha olyan nagy lesz ez a munka, hogy az idén el cern készül­hetnek vele és igy a megsia7azolt hiteit ki sem meríthetik ? Nem maradhatna-e meg a kérdéses munka egy része a jövő évi program számára és az igy felszabaduló milliókat nem lehetne-e más munkára elkölteni? Berzenczey Domokos kijelen'ette, hogy a fogadalmi templom környékének rendezésével minden valószínűség szerint teljesen elkészül­hetnek ebben az esztendőben. Dr. Kormányos Benő érdekes indítványt terjesztett ezuán elő. Kifejtette, hogy minden újonnan kikövezendő utcában levő háztulajdo­nos valóságos ajándékot kap a várostól, meri a rendes kövezet jelentékenyen emeli házának értékét. Indokolt lenne tehát, ha a város sza­bályrenddelileg kötelezné azokat a háztulajdo­nosokat bizonyos kövezési hozzájárulás fizeté­sére. Más városok, igy a főváros is, alkotott már ilyen szabályrendeletet. Bokor Pál helyesléssel fogadja Kormányos Benő indítványát, de azt ugy tartaná igazsá­gosnak, ha visszamenőleges hatálya lenne, ha nemcsak az újonnan kövezendő u'cák háztulaj­donosai, hanem a régiek is fizetnék ezt a kö­vezési járulékot. Berzenczey Domokos szintén helyesli az indítványt, de annak megvalósítását korainak tartja, mert a lakáskorlátozások következtében a háztulajdonosoknak alig van annyi házbérjöve­delmük, amelyből házukat jókarban tan hatnák. A bizottság ezután ugy határozott, hogy az indítványt átteszi a vár s tanácsához. A bizottság ezután Berzenczey Domokos ja­vaslata alapján összeállított egy pótprogramot is srra az esetre, ha az év folyamán kerül­közne valahonnan pénz a pótprogram beváltá­sára is. A munkákat a sürgősség sorrendjében vet! ék fel. A legsürgősebb a Kertész-utca rendbehozása. Ezután sor kerülhet a Valéria-t'r kerületének kiaszfalfozására, amely közegészségügyi szem­| pontból sürgős. A mostani durva kövezetet : ugyanis nem lehet jól tisztán tartani, az ottani \ husiparosok állványairól lehulló husrészek na­pokig ott maradnak a hasadékok között és rothadásukkal veszélyeztetik a közegészséget. A Valéria-tér után a Londoni-körútra, a Deb­receni-, a Gyertyámos- és a Tábor-utcákra kerül a sor. Feltéve, ha lesz pénz rá. A bizottság ülése ezzel véget ért. A mi kórházunkról. Irta: dr. Kovács József tb. tiszti főorvos. A legutóbbi ötven év alatt nagy haladást tett az orvosi tudomány. A górcső feltárta a fertőző betegt égek okait. Ismerjük a sebfertőzésnek, kolerának, tífusznak, tuberkulózisnak, telanusnak, maláriának, syphiliinek a kórokozóját, a legtöbb esetben tudunk ellenük védekezni is, ezáltal például a legutóbbi hiboruban sokezer ember életét menthettük meg. A Röntgen-készülékkel bevilágítunk oda is, ahol azelőtt csak tapoga­tóztunk s pontosan diagnostizálni tudunk olyan belső bajokat, melyektől azelőtt csak homályos sejtelmünk volt. A gyomor és bél tartalmának górcsői és vegyi vizsgálata állal felismerhetni az emésztési zavarok okát s a lelet alap|án irányít­hatjuk a diétás gyógykezelést. A Wassermann­reactióval ki lehet mutatni a lappangó vérbsjf, melyet ba elhanyagolnak, igen sok esetben psralysis, hátgerincsorvadás, vagy korai guta­ütés a következménye. Az ilyen vizsgálatokhoz komplikált, drága ! műszerek kellenek, csak egy valamirevaló Röntgen-készüléknek százmillió korona ma az ára. Ilyesmire a gyakorló-orvos nem rendez­kedhet be. Vagyonos ember, ha alaposan meg akarja magát vizsgáltatni, vagy a baja miatt nagyobb műtétre van szüksége, nem sajnálja a költséget, befekszik egy szanatóriumba. De talán a szegény embernek is jussa van az egészséghez, meg iz államnak is érdeke, hogy az egészségét és munkaképességét visszanyerje, szükség van ennélfogva arrv, hogy a köz­kórházak a legjobban fel legyenek szerelve a a szükségesekkel. Másrészt abból k szempont­ból is szükség van erre, mert a végzeit fiatal orvosokat törvény kötelezi, hogy mielőtt a praxisba kimennek, szerezzenek egy évigyakor*

Next

/
Oldalképek
Tartalom