Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-22 / 17. szám

1925 január 22 S ZBOBD A belügyminiszter betiltotta a Szeged utcai árusítását, a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Farkas Tibor az ellen interpellál, hogy a miniszterek és a miniszterelnök állami autókat vesz igénybe, ami pedig nagy költséget jelent. Bethlen miniszterelnök hosszasan válaszol az interpellációra. A miniszterelnöki állás méltósága szerinte talán még sem egyezik meg azzal, hogy sürgős dolgaiban a miniszterelnök biciklin, vagy villamoson járjon. A miniszterelnök fizetése húszezer korona volt a békében, most tizennégyezer aranykorona. Tehát jóval kisebb az arány a többi állami tisztviselő béke fizetéséhez képest. Az állami autók költsége különben sem olyan nagy. Farkas Tibor válaszában kifogásolja, hogy az állami autókat a miniszterek feleségei és családtagjai is igénybe veszik. Bethlen miniszterelnök válaszában azt mondja, hogy ezt a dolgot paragrafusokba szedni nem miniszterek autói. lehet, hgy miniszter szerinte mindig van olyan gentleman, hogy tudja, milyen határig mehet el a dologban. A válasz tudomásul vétele után Farkas Tibor másik interpellációjában a karácsonyi jutalmakról szól. Szerinte egyes hivatalokban tulnagy jutalmakat osztottak. Helyteleníti az egész jutalmazási rendszeri. Bud János pénzügyminiszter válaszában elmondja, hogy mindig az volt a törekvése, hogy az összes tisztviselők megfelelő karácsonyi jutalmat kapjanak. A legnagyobb fáradsággal sem tudott azonban megfelelő összeget előteremteni és ezért nem kapott minden tisztviselő jutalmat. Az interpelláló képviselő nem veszi tudomásul a választ, a Ház azonban tudomásul veszi. Az ülés 8 óra után ért véget. A nemzetgyűlés munkarendje. amelyben az egységes párt egységes volna. Ennek a tanúbizonyságát nyújtja a mai nemzetgyűlés is, amelyen egyik egységes párti képviselő a választójog kérdésében állási foglal a kormánnyal szemben. Ugyanez a képviselő támadja a numerus clausust is, amelyről pedig nemrégiben a kultuszminiszter olyan kilelenlétt telt, hogy a numerus claususnak még a reformjára sem lehet gondolni mindaddig, amig vissza nem nyerjük területi integritásunkat. Kállay Tibor is felszólalt a nemzetgyűlésen és a vilutink kérdésében ellentétbe került Bud János pénzügyminiszterrel. Az ellenzék kivonulása váltotta ki azokat a jelenségeket, hogy at egységes pár ot kizárólag az érvényesülés tartja össze. Tudja Bethlen is, hogy ha ez megszűnik, akkor pártjára többé nem számithat. Az ellenzék nyiltan viselkedik az ország szine előtt és csak az alkotmányosság helyreállításáért harcol, amit azonban csak az általános, titkos választójoggal érhetnek el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Megbízható helyről vett értesülésünk szerint a nemzetgyűlésen már a jövő hét első napjaiban sorra kerül a választójogi törvényjavaslat, előzőleg azonban ezt az egységespárt letárgyalja. A kormány tehát a választójogi törvényjavaslatot a költségvetés letárgyalása ulán lüzi napirendre, amenynyibcn azonban a javaslatot az egyes bizottságok kellő időben nem tárgyalnák le, vagy pedig a kormány az ellenzékkel felveendő tárgyalást a kellő időben nem fejezhetné be, ugy a népjóléii miniszter javaslata, valamint más apró javaslatok kerülnének előzőleg tárgyalás alá. A választójogi javaslat letárgyatása után a vidéki törvényhatósági törvényjavaslatokat, majd pedig a főrendiházi javaslatot tárgyalják. Az egységes párt egységessége. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Amióta a harcos ellenzék parsiivitásba vonult és magára hagyta a többséget, bebizonyosodott, hogy nem kerül a nemzefgvü és elé olyan proDléma, A belügyminiszter megindokolta ... eöl cimü cikke pedig kétségbe vonja azt, hogy Magyar, országon a törvényes rend uralma megvolna. E cikknek az a kitétele, hogy mnálunk megfosztottak kenye| rüktől, hivatásuktól kiváló és szorgalmas tudósokat, ! írókat, művészeket, tanárokat és orvosokat, nálunk hajióvaddszatot indítottak európai nevek ellen, akiket még j a kannibálok is respektálnak' ugy tünteli fel a maí gyarországi közállapotokat, mintha itt az alkotmányos : joguralom az egyéni szabadságjogok és polgári jog{ egyenlőség elfojtásával gyakoroltatnék. Továbbá az j 1924. évi december Viki számának Ahol panamáznak I cimü vezércikkében a magyar közállapotokat a Balkán ; állapotaival hasonlítja össze, a kormányt burkolt for' mában bűnpártolással gyanúsítja és gunjosan azt a , felhívást intézi hozzá, hogy létesitsen .panamaügyi i minisztériumot*. Végül december 7-iki számának Hő! sok emlékezete cimü vezércikkében a limanovai csata : 10-ik évfordulóján tartott iskolai emlékünnepeket oly módon birálja, mely nemcsak a nemzeti önérzetet sérti, de az ifjúság lelkében a nemzeti hősök és vértanuk iránti köteles tisztelet lerombolására is alkalmas. FelI hivou polgármester urat, hogy ezt a rendeletemet az emiitett sajtótermék kiadójával haladéktalanul közölje és az utcai tilalom betartásának szigorú ellenőrzése iránt saját hatáskörében is intézkedjék. Budapest, 1925. évi január hó 8-án Rakovszky belügyminiszter. Eddig szól a belügyminiszteri indokolás, amely fölött nem térhetünk szó nélkül napirendre, mert hiszen a belügyminiszter nem adott módot arra, hogy a független bíróság előtt, ahol kontradiktorikus az eljárás, mondjuk el a belügyminiszteri vádakról szerény észrevételeinket. Pedig az a törvény, amelyre a belügyminiszter hivatkozik, minden sajlóvétség megtorlására alkalmat ad akár kormánypárti, akár demokratikus, vagy ftjvédö ellenzéki ujsig követi el azt a vétséget. Szeged, január 21. (Saját tudósítónktól.) Tizenhárom nappal ezelőtt, január 9-én kapta meg a polgármester azt a táviratot, amellyel a belügyminiszter minden indokolás nélkül megvonta a Szeged kolportázsjogát. A polgármester soronkivül, még aznap végrehajtotta a belügyminiszter rendeletét, értesítette róla az államrendőrséget is. Az államrendőrség szegedi kapitányságának közegei azonnal megjelentek az utcai újságárusoknál és lefoglalták a Szeged ná'uk talált példányait. Száműzetésének tizenharmadik napját érte már el a Szeged, mig végre hiva'alosan is megtudhatta, hogy mi kész ette a belügyminisztert a koportázsjogfosztó távirat e kü désére. A száműzetés tizenharmadik napján érkezett meg a polgármes eri hivatalba az az irás, amelynek elküldését távirati stílusban a belügyminiszteri sürgöny is jelezte és ameiy gondosan részletezi a Szeged bílnlajstromát. Magánúton értesül ünk ugyan arról, hogy mi lesz a kolportázsjogfosztás indokolásában, csupán azt nem tudtuk, hogy az inkriminált cikkek mely részei veszélyeztetik a közrendet? Most azonban megtudtuk ezt is, de legalább tanú hatunk belőle. Megtanulhatjuk többet között azt is, hogy mit szabad és mit nem szabad megírni egy olyan újságban, arcey nem tartozik gróf Bethlen István szekértolói közé. A belügyminiszter tanulságos indokolása egyébként szószerint a következő: Szám. 255. 812/1921. VII. Tárgy: Szegeden megjelenő Szeged cimü politikai napilap utcai tetjesztésének eltiltása. A Szegeden Frank József szerkesztésében és a Délmagyarországi Hirlap- és Nyomdavállalat r.-t. kiadásában megjelenő Szeged cimü politikai napilap utcai és házaló terjesztését az 1914. évi XIV. t. c. 11. §-a alapján a közrendet veszélyeztető közleményei miatt az egész ország területire megtiltom. A szóbanforgó lap 1924. évi noveiuber hó lö-iki számának Nincs szebb a demokráciánál ü vezércikkében a főrendi- 1 ház rekonstrukciójának övezetét oly tekintélyromboló hangon tárgyalj*, mely alkalmas a magyar alkotmányos tényezők és közjogi intézmények tiszteletének csökk. iiésére. Novemoer hó 28-;ki számának Jó hir messziNincs szebb a demokráciánál. A belügyminiszter elsősorban a Szeged november 16. számának Nincs szebb a demokráciánál cimü vezércikkét inkriminálja, amely „a főrendiház rekonstrukciójának tervezetét oly tekintélyromboló h*ngon tárgyalja, mely alkalmas a magyar alkotmányos tényezők és közjogi intézmények tiszteletének csökkentésére". Ebben a vezercikkben az van, hogy a rainisrterelnök nyilvánosságra hozia a felsőiig te erezetét és az magán viseli Bethlen demokratikus egyéniségének bélyegéi. A tervezetet ismerteti ezután a vezércikk, elmondja, hogy a főrendek felét az arisztokrácia delegálja saját kebeléből, másik felét pedig az egész polgári társsdalom, hogy tagjai lesznek az összes ki'ályi hercegek, ha nem is tudnak magyarul, csak az orizág területén lakjanak. Aztán — mi tagadás benne — bizony elég éles gúnnyal fűszerezett kommentárt fűz a cikk irója ehhez a tervezethez. Indítványozza, hogy nyittassák meg a magyar főrendiház minden korona, trón, hatalom és országveszteti uralkodóház minden tagji számára. A belügyminiszteri rendelet szerint ilyent nem szabad irni, nem szabad bírálatot mondani a kormány egyetlen törvénytervezetéről sem, mert a bírálat rombolja a tekintélyeket és csökkenti az alkotmányos tényezők és a közjogi intézmények hitelé', mert amit Bethlen István kormánya csiná', az mind helyes, az mind tökéletes, abban még az ellenzéki rosszakarat sem találhat semmi kivetni valót. A belügyminiszter rendelete értelmében azt kell írnunk és hirdetnünk, hogy a B;fh*en-féle fő| rendiház lesz a világ legdemokratikusabb intéz| ménye, hogy a Habsburg-ház tngjai és a magas mnigyar arisztokrácia megfizethetetlen áldo! zatot hoz a misera plebsért, amikor a fele főrendiházat kegyesen átengedi a polgári társa! dalom képviselőinek. Jó hir messziről. A második cikkben még súlyosabb bűnök foglaltatnak. Arról a jó hírről van benne szó, | amely a tengerentúli Uj-Guinea szigetéről röppent viággá, hogy olt komoly lépéseket tettek az embeTevés megszűntetésére. A jó hírrel ; kapcsolatban a honi kannibálok viselt dolgait teszi sióvá a cikk. Az inkriminált rész, a belügyminiszter szerint, hamia színben tűnteti fel a magyarországi közállapotokat. A belügyminiszi ter rendeletéből köteles tisztelettel tudomásul kell !ehát vennünk a következőket: .Nálunk nem fosztottak meg a kenyerétől, hivatásától egyetlen kiváló és szorgalmas tu! dóst sem, Alexander B írnál, Kövesllgeti Radó, í Beke Manó, Marczali Henrik háborítatlanul i osztogatják egvHemi kaledráikról tudásuk legjavát; Király György, *z irodalomtörténet kiváló tanára és Simonyi Zúgmond, az elismert tehetségű magyar nyelvész, a Msgyar Tudományos Akadémia tagja és örökös disze nem menekültes a föld alá, hanem szívok szerint örvendeznek azon a megérdemelt méltányláson, amellyel a hivatalos hatalom lutalmazza közhasznú működésűket; Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Krúdy Gyula irodalmi érdemeit nem győzi méltányolni Pékár Gyula PetőfiTársasága és biztos értesülésünk fíérint előterjesztésére rövidesen megkapják a kormányfőunácsosi titulust is; Dénes Lajos tankerületi főigszgatót és dr. Balassa Józsefet soronkivül előléptette a kultuszminiszter; juhász Qyula pedig annyi nyugdijat k«p, nogy nem győzi számüavennt és elkölteni. Magyarországon sohasem működtek az ugynevetett zsűrik és fegyelmi bíróságok, nem üldözték világgá a tinilók, tanárok, közalkalmazottak kétségbeesett ezreit, hódolattal meghajolt a hivatalos hatalom azok elölt az európai nevek elől', akiket még a kannibálok is respektálnak." Mi jó fiuk vagyunk és tanulunk. Ezentúl ezt fogjuk hirdetni a belügyminiszter kívánsága szerint. Ahol panamáznak. A harmadik cikk azokkal a panamákkal fogí Jalkozik, amelyekről bukaresti hirek számoltak | be. Bukarestben bizonyos utlevélpanama pat| tant ki és kiderült az is, hogy azért nem lehet erre világosságot deríteni, mert a román » igazságügyminiszter ilyen célú törekvéseit a ! román miniszterelnök megakadályozza. Ez a cikk december ötödikén jelent meg, tehát az Esküdt-pör főtárgyalásán elhangzót! gyanúsítások és vádak még túlságosan elevenek voltak é* igy könnyű volt hason'aiokat keresii és — találni. A cikkből az a halvány kívánság djm-