Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-12 / 285. szám

1924 december 12. SZEGED 3 helyiiég templom és a templomban nem lehet ilyen képeket kifüggeszteni. — Begidzsán — folytatta dr. Pap — véteti a bírói pártatlanság elvének és ezt a fölöttes hatósága is megállapi:otta. Abban a szebában, ahol ilyen képek vannak a falon, senktsem ke­resheti az igazságot. Felmentést kérek. Dr. Adler felszóialisa után Boross főügyész I és ig/ az most jogerős. Ébredő plakátok egy makói rendőrkapitány szobájában. Fölmentették dr. Adler Artúrt, aki nem vette nyugalommal tudomásul Begidzsán rendőrkapitány intézkedéseit. Szeged, december 11. (Saját tudósítónktól.) az ügyvédet, aki nap-nsp után megfordult A nyilvánosság elött még élénken emlékezetes í ezekben a helyiségekben, amikor magyar pel az a nagy port fölvert becsiiletsértési pör, amely i gárok életbevágó ügyeiről volt szó. A hivatali azért indult meg, mert a mákéi államrendőrség kötelékében volt egy olyan rendőrkapitány: dr. Begtdzsdn Emil, aki hivatali helyiségét teleag­gatta olyan plakátokkal, amelyeket az ellenfor­radalom után százszámra szórt szét az Ébredő Magyarok Egyesülete és amelyek felekezetek elleni gyűlölet szitására voltak alkalmasak. A rendőrkapitány Makón kihágási biró volt és az antiszemita plakátok láttára dr. Adler Artúr ügyvéd azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy az ő benyomása szerint a rendőrkapitány ezek­nek a rajzoknak szellemiben hozza meg Ítéletét i életbevágó fontos ügyekben. A rendőrkapitány felhatalmazásra feljelentést tett dr. Adler Artúr ellen, az eljárás meg is in­dult, sőt az ügyvédet el is Ítélték. Idetartozik szorosan az, hogy tzután a rendőrkapitánynak le kellett vennie szobájának f Iáiról a rajzokat, majd fegyelmi eljárás Is megindult ellene, mig ma már nem tagja a magyar államrendőrség tisztikarának. A nagy port fölvert ügy csütörtökön délelőtt került a szegedi ítélőtábla Orosz-tanácsa elé. Dr. Meszünyi előadó ismer eti a törvényszék Ítéletét, amely szerint becsületsértés miatt két és félmillió koronára Ítélték el dr. Adler Ar­túrt azért, mert a kerületi főkapitánysághoz in­téielt beadványában többek között a követke­zőket mondotta: „Ameddig dr. Begidzsán Emil hivatali helyi­ségének falairól ezen rajzolatok magánlakásába át nem tétetnek, nekem a Begidzsán Emil hi­vatali helyiségében zsidó emberek életbevágó ügyeiben történtek tekintetében mindig az a ké­telyem lesz, hogy a határozatok nem a való tények alapján, hanem ezen rajzolatok szélie­mében hozatnak meg. Engem egyrészt dr. Be­gidzsán Emillel szemben a fent emiitelt tény, másrészt dr. Begidzfán Emilnek általam ismert egyik-másik ténykedése egyenesen szubjektivekké jelentette ki, hogy mindannyian a törvényes jogegyenlőség alapján álhnsk. Ezekb:n a ké­pekben rem volt vallási tendencia. Hosszas tárgyalás után hirdette ki Orosz Pál elnök a tábla ítéletét, amely szerint a tábla megsemmisítette a törvényszék marasz­taló Ítéletét és dr. Adler Artúrt fölmentette. Az iíélet indokolása kiemeli, hogy a valóság szerint a plakátok zsidóellenesek voltak. Hogy ezekhez a jelenségekhez valaki minő szubjektív következtetéseket von le, talán jogosan, a< nem bűncselekmény. A beciöleivédeimi törvény sze­rint a vilóság bizonyítva van és igy a cselek­mény nem büntethető. Az ítélet ellen a főügyész nem élt pinasszal „Abban az országban, ahol panamák vannak, nem lehet rend.11 kérdésnél csak a saját uralmának meghosszab­bítására törekszik. Ezután Propper Sándor szólalt fel. A politi­kából a kurzusrendszer minden maradványát ki kell irtani, — mondotta. A miniszterelnök azt hangoztatja, hogy meg akarja menteni az or­szágot a forrad alomtól, de arra nem gondol, hogy ba az országban demokrácia uralkodna, nem kellene félni semmiféle forradalomtól. A kormány maga az oka, bogy jöhetnek olyan dolgok, amelyek maguk alá temetik a kurzust, de maguk alá temelik az egész országot ÍB. ———!-n mim/uii] A Schadl-tanács nem hallgatja meg a főügyészt... Érdekes események Feleky Géza letartóztatása körül. Budapest, december 11. Ismeretes, hogy teg­nap a Schadl tanácsa elrendelte Feleky Gézának, Budapest, december 11. (Budapesti tudósí­tónk teleton jelentése.) A fővárosi kisiparosok és kiskereskedők csütörtök este vacsorát rendez­tek a demokratikus ellenzéki blokk tiszteletére. Farkas István kijelentette, hogy abban az országban, ahol panamák vannak, nem lehet rend. Minálunk dúl a korrupció, a bűnöket nem torolják meg, Siófok, Orgovány még min­dig nem került a bíróság elé. Ezután Hegymegi Kiss Pál emelkedett sró­lásra. A kormány minden alkalommal, minden a Világ felelős szerkesztőjének előzetes letartóz­tatásba való helyezését és elfogató parancsot is bocsátott ki ellene. A kérdéses sajtópör néhány nappal előbb perenkivül elintézést nyert és a pénzügyminisztérium 8407-es átiratában erről ér­tesítette az .igazságügyminisztériumot, egyben visszavonta a vádat. te**. Vájjon ryugaiommal gondolhatok-e dr. JjgSS "s&S&F&ÍE Begidzsán hivatali működésére ­Dr. Adler a törvényszéki tárgyaláson kijelen­tette — ismertette tovább az előadó —, hogy Peri­mutter Salamon kiutasításI egyének kapcsán adta be ezt a beadványát. Abban az időben mintegy 200 zsidót utasítottak ki Makóról min­den indok nélkül, amikor ezek a polgárok egész munkáséletüket Makón töltötték el. A propa­gandaképek zsidó rajzai kétséget támasztottak benne a birói pártatlanság iránt Begidzsán — ; mondotta dr. Adler — ezekkel a képekkel akart érdemeket szerezri a kurzus elött. Tudomása | van Begidzsánnak több másfajta (lakásügy, ro- j mán feljelentés) szabálytalanságáról is. Ezu'án az eset után a képeket eltávolították | Begidzsán szobájából, mert nem tartották összeegyeztethetőnek a kihágási biró méltó­ságával. Begidzsán Emil a főtárgyaláson kijelentette, hogy tényleg voltak képek a szobájában, de ezek aniibolsevisták voltak. A törvényszék mel­lőzte a bizonyítást, mivel a képek nem zsidó­ellenesek, hane i antibolsevistan voltak. Az előadó esufán ismerteti, bogy a rendőr­kapitányt az elsőfokú fegyelmi biróság állás­vesztésre itélte, mig a második fórum csupán áthelyezést javasolt. Ez meg is történt, de ma már nem tagja Begidzsán a testületnek. Nikelszky polgármester kijelentette a főtár­gyaláson, bogy a képek valóban antiszemita tendenciájuak voltak. Dr. Bittner rendőrfőtaná­csos pedig előadta, bogy a plakátok nem egyeztethetők össze a biró pártatlanságával. Dr. Pop Róbat tartotta meg ezután védő­beszédét. A szubjektivitáshoz mindenkinek joga van — moí dolta. A birónak nem szabad meg­mutatni éizelmét abban a teremben, ahol Ítél­kezik. Dr. Adler nem követelt el bűncselek­ményt. — A felekezeti gyűlölködés abban az idő­ben érte el tetőpontját. Ebben az időben szol­gáltattak ki szárctel&n ártalltn embert a fékte­len gyűlöletnek. A közérdekre tartozott az, hogy a gyűlölet ne foglaljon helyet abban a terem­ben, ahol a biró funkcióját teljesíti. A képeken minden kommunista zsidónak volt rajzolva. A plakát szerint zsidó és kommuniita egyet jelen­lelt. Ez a tény joggal nyugtalanságba ejtették iratot az igazságügyminisztériumtól, mert a már megszüntetett sajtópörben megtörtént az, hogy Feleky Géza lakásán ma reggel félnyolckor detek­tív jelent meg, hogy Felekyt előzetes letartózta­tásba toelyezi. Felekyt egész délelőtt a főkapi­tányságon tartották, detektivek kisérték egyik szo­bából a másikba, hogy ügyét el tudja intézni. Minthogy azonban a főkapitányság saját hatáskö­rében nem intézhette el az ügyet, ragaszkodni kellett az elfogató parancs teljesítéséhez. A budapesti büntetőtörvényszéken ma reggel, amikor Schadl elnök bevonult a biróság főtár­gyalási termébe birótársaival együtt, a hallgató­ság felé fordulva, azt a kérdést tette föl, nogy nincs-e a teremben Feieky Géza. Nem jelentke­zett senki, mire Schadl elnök igy nyilatkozott: — Végtelenül csodálom, hogy a rendőrség két nap alatt nem tud elfogni egy fővárosi lapszer­kesztőt és két nap nem elegendő ahhoz, hogy a biróság itélőtanácsa elé állítsa Feleky Gézát, aki valótlan nyilatkozatot fett közzé a biróság intézkedése után és igy destruál. Felekyt a rendőrségről egy óra felé az ügyész­ség Markó utcai fogházába kisérték át. Itt az ügyészség meggyőződött előadásából arról, hogy ügyminisztériumban fekszik s csak iechnikai aka­dályokból nem kerülhetett át a tegnapelőttre ki­tűzött fötárgyalásra, a Schadl tanács elé. Polányi főügyészhelyettes magához kérette Makkay jános ügyészségi alelnököt és utasítást adott neki, hogy a 2 órakor még mindig apró ügyeket tár­gyaló Schadl-tanács előtt tegyen előterjesztést az esetről. Makkay ügyészségi alelnök be is ment a Schadl­tanács tárgyalótermébe, amikor Schadl tanács­elnök az ügyészségi alelnököt Sándor Lászlóval és Bródy Ernővel helyet foglalni látta, azonnal figyel­meztette őket, hogy semmiről sem tárgyalhat. Az ügyészségi alelnök ekkor a következőket mondotta: — Hivatalos előterjesztést óhajtok tenni. — Nem lehet semmiféle előterjesztést tenni — válaszolta az elképedt ügyészségi alelnöknek Schadl tanácselnök. Ekkor Bródy Ernő állott elő: , — Az ügyvéd urat figyelmeztetem — szólott rá Schadl elnök —, hogy nem hallgatok meg senkit — De elnök ur, kérem — válaszolta Bródy — Feleky ügyében szeretnék... Nem fejezhette be mondatát Bródy, mert Schadl elnök a következőket válaszolta : — Abban pláne nem. Feleky letartóztatása el lett rendelve. Szeretném látni itt van-e. — De az igazságügyminisztériumban van a visszavonó akta — valaszolta Bródy — az eljárás megszüntetése ügyében. Szeretnék felvilágosítást adni az elnök urnák. — Az a tanácstól függ — szakította újból félbe Schadl tanácselnök —, nem a minisztertől. A tör­vényszék pedig elrendelte Feleky letartóztatását. Most pedig a tárgyalást folytatjuk, ez ügyben sen­kivel szóba nem állok. Feleky Géza ezután Bródy Ernő társaságában a pénzügyminisztérium visszavonta feljelentését i Feleky Géza ezután Bródy Ernő I Feleky ellen, a visszavonás jelenleg az igazság- ' az igazságügyminisztériumba ment át. MMMMWWMWMW^^ Jegyek váltásával segélyezi ezután a város a szinházat? A jegyeket ingyen osztanak szét a munkások és a tisztviselők között. elvileg azt hogy nem tekinti a szinházat üzle nek, tehát azt a pénzt, amit a közönségtől vigalmi adó cimén befolyik, az utolsó fillérig visszaadja a színháznak. A csütörtöki tanácsülésen ismét szó került a szinház válságos helyzetéről. A tanács meg­állapította, hogy az idén elment már a város a támogatás lehetőségének legszélső határáig, a várostól tehát több segélyre nem számíthat a szinígazga'ó. A jövő évi segélyezés módjára vona»kozó!ap azonban érdekes és figyelemre­méltó lerve' ismertetett a polgármester. Kifej­tette, hogy a készpénzzel való közvetlen segé­lyezést nem tartj*" célraveze'őnek, illetve tud ennél egy alkalmasabb segélyezési mödot is, Szeged, december 11. {Saját tudósitónktól) A magyar színészetre válságos helyzetet hozott a mostani szezon. A kedvezőtlen közgazdasági konjunktúrák következtében nagyon kevés embernek mar?d pénze a meglehetősen drága szrházra. A fixlizelést „élvező" kategóriák már régebben lemondtak a színházról, ez' a kiadási téielt háztartásuk sivár költségvetésében B-listára he'yezték évekkel ezelőtt. Ez az oka annak, hogy a legjobb előadásokkal sem tudják meg­tölieni a szegedi tzinház né őterét, éppen ugy, mint a fővárosban. És ez az oka annak is, hogy a színigazgatók fokozo'tabb támogatást kívánnak ugy az álJam­Szegtd város közgyűlése tói, mint a váróitól. az idén már több mint másfélszázmillió ' róna amellyet 'nemcsak a színháznak szerez örömst a segélyt szavazott meg a szinhá'nak és hiru:. dta varos, hamm a vátss közönségének is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom